Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-16 / 269. szám

SZERDA, 1994. Nov. 16. HANGSÚLY 11 Bértárgyalás a MAMI Elképzelhető, hogy rö­vid időn belül sztrájkot hirdetnek a vasúti érdek­képviseletek, amennyiben nem tudnak megállapodni a munkáltatóval a vasuta­sok jövő évi bérének eme­léséről. A keddi bértár­gyaláson ugyanis a MÁV Rt. vezetése kifejtette, hogy a vasút jelenlegi helyzetében jövőre nem lesz mód a bérek növelé­sére. Ezt a szakszerveze­tek elfogadhatatlannak tartják és legalább az inf­láció mértékét elérő kere­setnövekedést szeretnének elérni. A végső megoldás a kormányzat kezében van, hiszen a MÁV pénz­ügyi segítségre szorul. A Bankfelügyeleti Bizottság az Agiobank Rt helyzetéről A Bankfelügyeleti Bizottság kedd esti rendkívüli ülésén a következőket állapította meg: a 30 százalékban állami tulaj­donban lévő Agrobank Rt. pénzügyi helyzete szilárd, fize­tési kötelezettségei teljesítésé­hez több milliárd forinttal, va­lamint további több milliárd forint értékű jegybank-képes állampapírral rendelkezik. A biztonságos működést szolgál­ja az a döntés, hogy a Bankfel­ügyeleti Bizottság több évtize­des bankvezetési gyakorlattal rendelkező ügyvezetőt rendelt ki a bankvezetés segítésére. Er­ről az Állami Bankfelügyelet tájékoztatta a sajtót kedden ké­ső este. A Bankfelügyeleti Bizottság ülésére az után került sor, hogy kedden az ORFK arról értesí­tette az Állami Bankfelügyele­tet, miszerint nyomozást in­dított az Agrobank Rt. elnöke és vezérigazgatója ügyében. Ezt követően kedd estére összehívták a Bankfelügyeleti Bizottság rendkívüli ülését, amelyen a testület áttekintette a pénzintézet helyzetét. A Bankfelügyeleti Bizottság - a helyzetértékelés után - úgy döntött, hogy a bank alaptevé­kenységét nem korlátozza, ugyanakkor egyes kockázato­sabb ügyletek folytatását átme­netileg felfüggesztette annak érdekében, hogy a bank to­vábbra is biztonságosan mű­ködjék. Bencze a püspök, Murvay a főgondnok Püspök- és főgondnokvá­lasztó, valamint törvényalkotó ülést tartott a pestszentlőrinci unitárius templomban novem­ber 12-13-án a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinati Fő­tanácsa - értesítette a sajtót az egyház titkára. Közölte: a tes­tület püspökké választotta Ben­cze Márton eddigi főjegyzőt, akit ünnepi istentisztelet keretében avattak be tisztébe, az egyházi főgondnok pedig Murvay Sámuel eddigi egyházi jogtanácsos lett. A Zsinati Fő­tanács elfogadta az új, átdol­gozott egyházi alkotmányt is. • Frederic Banting kanadai or­voskutatóról, az inzulin Nobel­dijjal jutalmazott „megtalálójá­ról" novemberi születésnapján évről évre megemlékezik a vi­lág. Ilyenkor, a diabetesz vi­lágnapján rendezvények egész sora ad alkalmat arra, hogy be­tegek és kezelőik cseréljenek eszmét, közösen beszéljék meg, miként lehet minél keve­sebb gonddal, bajjal együtt élni ezzel a sajátos betegséggel. Dr. Hódi Miklós c. egyetemi do­cens, kórházi főorvos több, mint három évtizede gyógyítja a cukorbetegeket, követi nyo­mon és gazdagítja szakterülete tudományos eredményeit. Vele beszélgettem az egyre több embert érintő betegségről, páciensei napi gondjairól. Nem múlik el, mint a nátha A civilizált országokban a lakosság 5 százaléka szenved diabéteszben. A kórház főor­vosa szerint Szegeden és kör­nyékén mintegy tízezer a cu­korbeteg, számuk harminc esz­tendő alatt csaknem megduplá­zódott. A tendencia sajnos sej­teti a prognózisok igazát: 2000-re minden 15. ember cukros lesz. Nem csupán ezek a számok adnak azonban okot a megkülönböztetett társadalmi figyelemre: maga a betegség sem hasonlítható a legtöbb egyéb egészségügyi problémá­hoz. Részint azért, mert ez a baj nem múlik el, mint a nátha vagy az influenza, részint pe­dig azért, mert kezelése, kime­netele nem kizárólag az orvos­tól függ, miként mondjuk egy vakbélgyulladás esetében. A gyógyszerek, az inzulin vagy a vérnyomáscsökkentő tabletták bármennyire is korszerűek és hatásosak, csak a panaszok egy részét szüntetik meg. A beteg­• Világnapi tanács: „Tartsa kézben cukorbetegségét! W ség évei, évtizedei alatt kiala­kuló szövődmények csak a be­teg aktív, tudatos együttműkö­désével kerülhetők el. Ebben az esetben ezért van különös jelentősége a beteg tájékozott­ságának, az oktatásnak. Ezt fölismerve alakultak meg országszerte a diabetesz egyesületek. Számuk már eléri a százat, tagjaik létszáma pedig a 20 ezret. A szegediek is ok­tató programok szervezésével igyekeznek segíteni önmagu­kon, hogy - miként a hama­rosan nálunk is kapható, ame­rikai kézikönyv tanácsolja -, ki-ki maga tartsa kézben cu­korbetegségét. A résztvevők az elméleti ismereteken túl tanul­tak főzéstechnikát, s a gyakor­latban megismerték az inzulin beadásának módját. Diabetikus készítmény mint luxuscikk Amint a szakember elmond­ta: mindaz, amit a cukorbeteg saját otthonában, munkahelyén tesz, sokkai nagyobb hatással van cukorszintjére, mint keze­lőorvosa, akit hébe-hóba föl­keres. A beteg ugyanis maga dönti el, mit és mennyit eszik, mennyit mozog vagy pihen, beveszi-e és mikor gyógysze­reit, hogyan adja be magának az inzulint, ellenőrzi-e vér­vagy vizeletcukrát, le tudja-e vonni az eredményekből a ma­gára nézve helyes következte­téseket. Az orvos mindehhez csak tanácsokat ad és gondos­kodik arról, páciense minél többet tudjon a cukorbajáról. Főként azt, mit kell tennie, hogy a későbbi, komoly követ­kezményekkel járó szövődmé­nyeket elkerülje. A cél az, hogy a tanácsok betartásával elérje: vércukorszintje a nap bármely szakában, étkezés előtt és után is, azonos legyen az egészséges emberével. A helyes diéta sok zöldséget, fő­zeléket, fehérjetartalmú étele­ket, főként sovány húst és tej­terméket tartalmaz. Néhány éve még az volt a cukrosok fő gondja, hogy az üzletek nem kínálnak elegendő diabetikus készítményt. Ma már léteznek ilyen korszerű élelmiszerek, ám olyan áron, hogy megvá­sárlásuk a legtöbb beteg szá­mára még csak szóba se jöhet. A hetven éves nagymama leg­följebb születésnapra kaphat valami diabetikus ínyencséget ajándékba, mert ő a havi 100 forint hozzájárulásból efféle „luxuscikkeket" aligha vehet meg magának. Az öngyógyítás se olcsó mulatság. Az életmen­tő szerek ugyan ingyenesek, a hagyományos fecskendő is, a korszerű, úgynevezett pennel ­tollal - beadhatóért azonban csak annak nem kell fizetnie, akinek legalább háromszor van rá szüksége. A felnőtt- és idős­korban általában elegendő a napi két adag...A peneket két cég is ingyen adja a betegek­nek, a hozzájuk való patrontöl­teléket azonban nem gyártják hazánkban. Az elhúzódó hatá­sú, inzulin mellé adható német gyógyszeren, a Glucobay tab­lettán nincs tb-támogatás, egy havi dózis ára többezer forint. Ugyancsak drága az 50 szá­zalékos térítés ellenére is a Diaprell tabletta is. E készít­mények megvételét kevesen engedhetik meg maguknak, pe­dig a későbbi szövődmények megelőzésében óriási szerepük lenne. Mitől megy föl a cukrunk? Mint minden betegséget, ezt is tanácsos lenne inkább meg­előzni, vagy legalább idejében fölfedezni és kezelni. Az orvos szerint veszélyeztetettek azok, akik családi örökségként tart­ják számon a diabeteszt, akik elhíztak, keveset mozognak, magas a vérnyomásuk, a ko­leszterinszintjük és valamilyen érbetegségben szenvednek. Számukra a gyakori szűrés föl­fedheti a bajt még a tünetek előtt, így megfelelő diétával, kalóriaszegény, cukormentes étrenddel, rendszeres mozgás­sal, a dohányzás azonnali ab­bahagyásával eredményt lehet elérni. Úgy tűnik, ami a csökken­tett kalóriabevitelt illeti, nem lesz nehéz teljesítenünk a be­tegségek megelőzése érdeké­ben. A szegénység gondosko­dik arról, hogy egyre többen egyre kevesebbet egyenek. Mi­ként Angliában, a II. világhá­ború alatt, talán nálunk is csök­kenni fog emiatt a cukorbete­gek száma. Ha csak az egyre emelkedő árak láttán „föl nem megy a cukrunk"... Chikán Ágnes • A szegedi matematikai is­kola szakmai tekintélyét öreg­bítette az is, hogy az idén a JATE algebristáinak (télt aka­démiai dijat az erre hivatott szakmai testület. Közülük azonban dr. Szendrei Ágnes nem volt megtalálható Szege­den, Humboldt-ösztöndíjasként Darmstadtban dolgozott. Pedig nemcsak a friss kitüntetés al­kalmából szerettem volna in­terjút kérni tőle: nem sokkal azelőtt nevezték ki egyetemi tanárrá. A magamfajták, akik a matematika iránti szent borza­dályukat nemigen tudják már leküzdeni - egyebekben is elő­ítéletesek: ha valaki ilyen fiata­lon a matematikai tudomány doktora, „ráadásul nő", annak a teljesítménye amolyan min­den képzeletet felülmúlónak tetszik. Dr. Szendrei Ágnessel a Bolyai Intézetben találkoz­tam. Ál Professzornő? Vagy ho­gyan szólíthatom? - Ez talán egy fokkal jobb, mint a professzor asszony. Ezen a tanszéki szobán a test­véremmel, dr. Szendrei Máriá­val osztozom, neki szoktam mondogatni, amikor a levelei­met bontom: Rossz napom van, megint kétszer is pro­fesszor asszonynak szólítottak. Ez ugyanis általában valami újabb elfoglaltságot, vagy pluszmunkát jelent. Szóban szerencsére csak kívülállók használják ezt a megszólítást, az intézetben nem dívik a tekintélyelvűség, aminek az az egyik jele, hogy a diákok tanárnőnek és tanár úr­nak szólítanak válogatás nélkül mindenkit, a professzorokat is. Végül is ez nem baj, hiszen mindannyian tanítunk. „Szólítson tanárnőnek!1 Beszélgetés dr. Szendrei Ágnes matematikussal • Ön például a Diszkrét matematika elnevezésű tan­tárgynak a jegyzetét is meg­írta, a kötet nemrég jelent meg, gondolom a hallgatók örömére. Hálás lennék, ha felfedné: mit jelent a diszk­rét matematika? - A kalkulus és a lineáris al­gebra mellett ez a harmadik alapozó jellegű tantárgy mind­azoknak, akik a modern számí­tástudomány elméleti ismere­teit szeretnék megszerezni. Az elsőéves programozó matema­tikusokat öntjük nyakon ezek­nek a tárgyaknak az ismeret­anyagával. Azért használom ezt a kifejezést, mert tény, hogy az egyetemen egy tan­tárgyból egyetlen szemeszter alatt jóval több új fogalmat és tételt kell elsajátítaniuk, mint amennyit matematikából a gimnázium egész négy éve alatt tanultak, s ez a tempó­váltás érthető módon sokaknak nehéz. A Diszkrét matematika nevű tárgy anyaga egyébként jóval szélesebb területet ölel föl, mint amit matematikai diszciplínaként diszkrét mate­matikának szokás nevezni: lo­gikát, algebrát, kombinatorikát. Olyan ismereteket, amelyek a számítástudomány valamelyik területén ténylegesen alkal­mazhatók, illetve kisebb rész­ben olyanokat, amelyek köz­vetlenül ugyan nem alkalmaz­hatók, de hozzátartoznak a fel­sőbb szintű matematikai alap­műveltséghez. • Nem is olyan rég, har­madéves egyetemista korá­ban dr. Csákány Béla pro­fesszor tanítványaként al­gebrával kezdett el elmé­lyülten foglalkozni. Lehet azt tudni, hogy miért az egyik, vagy a másik mate­matikai diszciplínához kezd vonzódni egy-egy tehetséges hallgató? Éi miért a mate­matikához egy általánosan jól tanuló gimnazista? Ta­lán mert az édesapja is ma­tematikus? - Egyszerre túl sok ennyi kérdés, kezdjük a végén: dr. Szendrei János, az édesapám matematikus, de sohasem kényszerített bennünket a ma­tematika irányába. Ő csak azt kérdezgette, melyik az a tan­tárgy, amiből többet szeretnék tudni, mint amennyit az iskolá­ban tanítanak - de nem erőltet­te, hogy ez a matematika le­gyen. Általános iskolában nem is foglalkoztunk különösebben matematikával, nem is volt ilyen tárgyunk, hiszen az én időmben hetedik osztályig még számtannak hívták, s az is volt; unalmas... Nyolcadikos koromban kez­dődtek a ma már ismert tehet­ségkutató versenyek, s az ezt követő években testvérem és én is elég szép eredményeket értünk el. Emlékszem, nyolca­dikban megnyertem előbb az iskolai, majd a városi versenyt, a megyein második lettem, az országoson harmadik. így az­tán nem volt kétséges, hogy a Ságvári Gimnázium matemati­ka-fizika tagozatos osztályában tanulok tovább. A JATE-n ak­kor a programtervező matema­tikus szakon volt a legmaga­sabb matematikai képzés, a középiskolai versenyeredmé­nyek révén felvételiznem sem kellett. Hogy végül miért az algebrára szakosodtam, nem tudom pontosan megmondani. Ezt szeretem. • Szűkebb szakterülete az absztrakt algebra. Tegyük fel - ami alig elképzelhető hogy elsőéves hallgató vagyok és szeretném tudni, mi fán terem ez a diszciplí­na? - Azért nehéz elmagyarázni, mert a középiskolások nem­igen jutnak az absztrakt algeb­ra közelébe. Talán a történeti megközelítés segít: a másod-, a harmad- és a negyedfokú egyenletek megoldására - em­lékszik - van gyökképlet. Ami­kor azonban az ötöd-, vagy a magasabbfokű egyenletekre kerestek gyökképletet, nem ta­láltak. Mégpedig azért nem, mert ilyen képlet nem létezik. Az absztrakt algebra úgy „kez­dődött", ahogyan ennek okát sikerült felfedezni. A Galois­elmélet szerint kétféle „algeb­rai struktúra" - azaz művele­tekkel ellátott halmaz - közötti kapcsolattal ragadható meg a probléma: az egyik srtuktúra­fajta a „test" - esetünkben pél­dául azok a számok alkotják, amelyek az egyenlet együtt­hatóiból a négy alapművelettel, meg gyökvonással keletkez­nek. A másik a „csoport" ­esetünkben ez a gyökök bizo­nyos felcseréléseiből áll. Az egyenletek gyökjelekkel való megoldhatóságára vonatkozó, tehát közvetlenül testekre meg­fogalmazható kérdésre a vá­laszt úgy sikerült megtalálni, hogy átfogalmazták csoportok­ra: azaz a gyökjelekkel való megoldhatóságnak megfelelő csoporttulajdonság felismerése vezetett a probléma eldöntésé­hez. így kezdődött az egyik leglényegesebb algebrai struk­tűrafajta, a csoportok vizsgá­lata, s idők folyamán kiderült, sokféle egyéb algebrai struktú­ra is fontos. Az absztrakt al­gebra összességében ezeknek az algebráknak a szerkezetét vizsgálja, az ágai különböző algebrai struktúrákkal foglal­koznak, ilyen a testelmélet, a csoportelmélet, a gyűrűelmé­let. Az absztrakt algebrának vi­szonylag űj ága az általános, vagy univerzális algebra -eza szűkebb szakterületem. Olyan kérdéseket vizsgál, amelyek közösek többfajta algebrai struktúrában, illetve olyanokat - az absztrakt algeb­ra más ágaitól eltérő megkö­zelítésben - amelyek nem spe­cifikusak ezekre a konkrétabb algebrákra, hanem az összesre vonatkoznak. Ezért az univer­zális algebra más eszközöket is igényel, mint a csoportok, a gyűrűk, vagy a testek vizsgá­lata. • Szóval ennyi az egész... Sose vontam kétségbe, hogy az általában konkrét gon­dolkodásúnak bélyegzett nők is képesek ugyanolyan szellemi teljesítményekre, mint a férfiak, de tapaszta­latom szerint azért nem túl sokan. Pályája során érez­te-e hátrányát, vagy előnyét annak, hogy nő? - Gondolom, az enyém sem különbözik egyéb foglalkozá­soktól, amelyeket nők is gya­korolnak. A matematikus talán rövidebb idő alatt képes meg­szerezni a szakterületén való jártassághoz szükséges tapasz­talatokat, mint mondjuk egy kutató orvos. De nem hinném, hogy nagy különbség lenne a kutatói pályák között abban a tekintetben, hogy csak ma­ximális erőbedobással és leg­jobb tudásunk szerint szabad csinálni - bármi is legyen az, amit csinálunk. Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents