Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-15 / 268. szám

KEDD, 1994. Nov. 15. BELÜGYEINK 3 „A kormányzati törvényalkotás erkölcsileg elfogadhatatlan" Szegedre látogatott tegnap Surján László, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke. Az exnépjóléti miniszter először újságírókkal találkozott, majd részt vett azon a politikai nagy­gyűlésen, melyet Ványai Éva alpolgármester, az MDF, a Fi­desz és a KDNP polgármester­jelöltje tartott. Surján László­val a rendezvény elótt beszél­gettünk aktuális kérdésekről. • Elnök úr, hol jobb: kor­mányon vagy ellenzékben? - Ha a személyemre vonat­kozik a kérdés, akkor azt kell mondanom, legalább olyan fá­rasztó mind a kettő. Ha a KDNP-ről van szó, akkor úgy vélem, nagyon szerencsés az ellenzéki pozíció, mert a KDNP gondolatvilágára és programjára szükség van. Köz­tudott. hogy a párt kapott poli­Surján László Szegeden. (Fotó: Nagy László) tikai ajánlatokat és célzásokat, melyekkel nem éltünk. Ez nagy tőkét jelent, s reméljük a helyi választásokon, a kialakult szövetségekben kamatozik ez a tőke. S bízok abban, hogy a fo­lyamat végén, négy év múlva meghatározó erőnek számítunk majd. • Ön helyesnek tartja azt a modellt, hogy a helyhatósá­goknak a mindenkori köz­ponti halalom ellensúlyát kell jelenteniük? - Ez a modell működő­képes, mint ahogy az elmúlt négy évben is az volt. De nem azt ajánlom a magyar társada­lomnak, hogy modellekben gondolkozzon. A lakosságot nem ez, hanem az érdekli, hogy hatékony erőt tud-e vá­lasztani az önkormányzatokba. • Mennyire stabil az MDF­Fidesz-KDNP-koalíció, illetve lehet-e azt mondani, hogy a kényszer hozta létre ezt a szövetséget? - Helyi szinten, s változó összetételben kötöttünk válasz­tási szövetséget. Ennek stabili­tásáról nem érdemes beszélni akkor, amikor egy ingó kor­mánykoalíciót látunk. Való­ban. szövetségünket kényszer szülte, ezt azonban büszkén vállaljuk, hiszen a kormány­pártok ügyetlenségét is tudjuk ezzel bizonyítani. Elindult a kormányzati törvényalkotás egy erkölcsileg elfogadhatatlan úton, nevezetesen: egy válasz­tójogi törvényt aktuálpolitikai céloknak rendeltek alá, s nem a demokrácia érvényesítésének. (arató) • A Domaszéken élő ötven éves-Sári Géza a mezőgazda­ság területén szerzett techni­kusi képzést. Régóta tevé­kenykedik magángazdálkodó­ként, jelenleg 40 hektáron ter­mel, takaros farmergazdaságot alakított ki. Négy esztendeje próbálkozott meg először az újságírással, azóta pártja me­gyei újságját szerkeszti, sze­retné elvégezni a Hittudományi Főiskolát. A kormány az évszázad legnagyobb áremelésére ké­szül, tehát óriási anak a léle­lóssege, aki. ebben a helyzetben felvállalja a polgármesterséget - fejtette ki Sári úr. - Nyitott­nak és kiszolgálónak kell len­nie. nagyon érzékenynek a kis­emberek mindennapi gondjai iránt. Nekem, azt hiszem, erős­ségem az empátia és a kompro­misszumteremtő készség. Átér­zem azok helyzetét, akiknek gondot jelent a különféle számlák kifizetése, a megélhe­téshez szükséges pénz előte­remtése, egy kiló karfiol meg­vásárlása. Számomra iránytű a lakosság tűrőképessége. • Említette, hogy azért is jelölteti magát, mert a je­Sári Géza a „kisemberekéri W Sári Géza a Független Kisgazdapárt megyei szer­vezetének alelnöke a sor­ban nyolcadikként jelezte, hogy az önkormányzati választásokon megpályáz­za Szeged polgármesteri székét. - Sokáig haboztam, hogy jelöltessem-e magam, de amikor meghallottam, hogy a többiek mennyire konkrétumok nélküli programmal indulnak, ak­kor úgy döntöttem, én is belevágok - mondta. A polgármesterjelölt csapatmunkában gondolkodik. lölttársak nem álltak elő kézzelfogható programmal. Ön milyen célokat tűzött zászlajára? - Ez az ország képtelen kifi­zetni az adósságát, ezért kérni kell annak törlését. Az ellehe­tetlenültek érdekében krízisk­özpontokat kell létre hozni, például: lelki tanácsadót. A privatizálandó lakások árából kamattámogatást lehetne adni a fiataloknak. A családipótlékot szinten kell tartani. Á város környékén megtermelt zöldsé­geket nem szabad fillérekért elkótyavetyélni, savanyítóüze­mekkel megoldható a problé­ma. Ez egyben munkahelyte­remtést is jelentene. Regionális szemétégető, betonozott re­pülőtér. harmadik Tisza-híd ­fontos elemei a továbblépés­nek. És természetesen nagyon lényeges, hogy a város közbiz­tonsága javuljon. • Ön gazdálkodó, fizika munkás, a két kezével ke­resi a kenyerét. A többi je­lölt diplomás ember. Ho­gyan látja a saját esélyeit ebben a csapatban? - Úgy gondolom, én jobban átérzem a kisember baját, mint a szuperértelmiségiek - vála­szolta. - Kíváncsi lennék, hogy mit csinálnának, ha azt monda­nám nekik: itt van 10 hold föld, gazdálkodjatok... Egyéb­ként a polgármesterséget úgy gondolom, hogy őt egy csapat segíti. V. Fekete Sándoi I? ríj ogy a füst adóköteles-e, azon vitatkozni sem érdemes. Ill Mert adóköteles. Mire valakinek sikerül füstöl előál­lítania, már többszörösen meg is adóztatták. Amikor meg­vette benzinjét, cigarettáját. (Egyelőre még nem sikerült túljárni a ravasz bliccelők eszén, akik értekezletekre, for­galmas utcákra járnak, hogy másodtüdőből, kipufogóból jussanak hozzá az elengedhetelen nehézfém- és niko­tinmennyiséghez.) Sokan azt hiszik, pénzt előállítani ennél jóval nehezebb. Persze tévednek. Természetesen nem a színes fénymásoló eszközre gondolok. Az államnak fejlettebb technika áll rendelkezésre: az infláció. Ebben nincs is semmi új. No de abban, hogy az infláció is adóköteles? A maga bugyuta módján az állampolgár is megpróbál olykor pénzt előállítani, például eladogat ezt-azt. Nem ki­fejezetten a pénzért teszi, ugyanis általában vásárolni akar valamit. Mert cserekereskedelem útján roppant körül­ményes hozzájutni a kívánt árucikkhez, ezredévekkel mi­előttünk kitaláltak egy közbeeső állomást: a pénzt. (Olyan ez, mint a telefonközpont, nem kell millió szállal egyen­ként összekötni az embereket.) ! «_/1jutottunk odáig, hogy mind a két térfélen pénzt akar­I nak csinálni. Ki ezért, ki azért. Már évek óta sikerül húsz százalék fölött tartani az infláció ütemét, ezzel párhu­zamosan - de lassabban - növekszik az állampolgári va­gyon névértéke is. (Hovatovább mindenki milliomos lesz ebben az országban, s ez legalább akkora eredmény, mint a megelőző rendszerben megvalósított életszinvonal-po­litika.) A gazdag emberek pedig fizessenek. Talán ez így is van rendjén. A leggyakoribb magánforgalmazású cikkek, mint a lakás vagy a kocsi, éyről évre drágulnak. Mondhatni, ér­téktelenednek. Az infláció pedig jövedelemnek számít. Mert az esetleg 3-5 évvel későbbi árbevételből nem a be­szerzéskori érték inflációval megnövelt összege vonható le, hanem csak annak névértéke. A többi adóköteles. •y Kevesebb a marha, több a baromfi • Natvanhalmillw a Det-Alföldre Karbantartott öntözőcsatornák Az alföldi vízitársula­tok szakemberei a hét végén Szolnokon tanács­koztak. A Vízgazdálko­dási Társulatok Orszá­gos Szövetsége szervezé­sében tartott szakmai eszmecsere áttételesen igen sok embert érint. A közcélú vízfolyások, ön­tözőcsatornák használ­hatósága több százezer hektár földterület ter­mőképességét határozza meg Az alföldi homokvidékeken különösen fontos, hogy a helyi vízfolyások, öntözőcsatornák a lehetséges vízmennyiséget mindenhová eljuttassák. A szolnoki tanácskozáson közép­ponti témaként esett szó a köz­célú vízfolyások működőké­pességének biztosításáról. Amint azt dr. Vámosi Sándor, a vízgazdálkodási társulatok szövetségének titkárságvezető­je elmondta: a Földművelési Minisztérium ebben az évben közel 300 millió forint támoga­tást nyújtott a karbantartási, helyreállítási munkákhoz. Eb­ből az összegből jelentős arányban részesedtek a dél­alföldi társulatok, összességé­ben 66 milliót fordíthattak a re­konstrukciós tevékenységre. A vízgazdálkodási társulatok so­rában a szegedi 5 és fél milliót, a vásárhelyi 15 és fél milliót, a csongrádi egymillió-százezret kapott az FM támogatásból. A vízitársulatok működését jelentősen gátolja az érdekelt­ségi hozzájárulások befizetésé­nek elmaradása, a mezőgazda­sági termelés biztonsága kerül veszélybe Jóllehet megyénk­ben az átlagosnál talán valami­vel jobb a helyzet - a támoga­tás mértékét is a saját erő, a karbantartásra irányuló törek vés bizonyítottsága szerint ha­tározták meg -, de az új föld­tulajdonosok közül sokan nem ismerik fel, hogy 5-6 kilo­gramm gabona árának éven­kénti, hektáronkénti befizetése a legfontosabb állagmegóvási munkákat hiúsíthatja meg. A vízgazdálkodási társulatok az új földtulajdonosokat a földhi­vatali nyilvántartásokból igye­keznek „föllelni" és kérni a csekély anyagi hozzájárulást, közös érdekből. A mezőgazda­sági tárca idei támogatása a termőföld védelmében igen nagy jelentőségű volt. Jóllehet, nem az összeg nagysága ha­tározza meg a gesztus értékét, biztató momentum: a földtulaj­donosok hozzájárulása és a tárca jövő évben is várható támogatása együttesen kiutat jelenthet a vízgazdálkodás hul­lámvölgyéből. B. P. ÉKF Kft. SZEGED, Fonógyári út 24 Tel.: 421-875 Tel./fax: 482-563 z Épületbádogos munkák kivitelezését vállaljuk, Amerikából importált, korrózióálló, festéssel ellátott alumínium lemezből Csak anyagvásárlás is lehetséges. A Központi Statisztikai Hi­vatal átszervezte a negyed­évenként esedékes állatszámlá­lást, így a szeptember 30-ai tel­jes körű felmérés adataiból még csak azok állnak rendel­kezésre, amelyek a vállalatok­ra, gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkoznak. A kistermelók állatait szintén összeírták, ám az adatfeldol­gozás még folyamatban van. A most közzétett adatok szerint a vállalatok és gazdasági társa­ságok tulajdonában lévő szarvasmarha állomány szep­tember végén 251 ezer volt, az egy évvel korábbinál 3 száza­lékkal kevesebb. A szövetke­zetek szarvasmarha-állománya egy év alatt 17 százalékkal csökkent. A sertésállomány a vizsgált körben szeptember 30­án 1,28 millió volt, a csökke­nés a múlt évhez képest 13 százalék. A szövetkezeteknél a sertésállomány valamivel ki­sebb mértékben, 11 százalék­kal esett vissza. A baromfiállo­mány a vállalatoknál és a társa­ságoknál 47 százalékkal növe­kedett a múlt évhez képest, a szövetkezeteknél viszont 17 százalékkal csökkent. ' • A Partiscum Kft. vasárnap ünnepelte ötödik születésnap­ját. Ébből az alkalomból be­szélgettünk a cég ügyvezető igazgatójával. Csikós Pé­terrel. • A kérdés szinte kikerül­hetetlen: hogyan született a Partiscum Kft., s az öt év alatt mivel bővült a kí­nálata? - 1989-ben néhány rádiós szakember és egy üzletember elhatározta: beindít egy ke­reskedelmi rádiót. Ez magán­vállakozás formájában abban az időszakban még kivitelez­hetetlen volt. Erre találták ki azt a konstrukciót, hogy a Partiscum a Magyar Rádiótól - amely műsorkészítési és su­gárzási jogosítványokkal ren­delkezik - bérel majd műsor­időt, s az MR égisze alatt in­dít be egy kereskedelmi adást. Az újszerű elképzelést nagyban segítette az akkori rádióvezetés, illetve a piaci viszonyok alakulása. Annál is inkább, mert ilyen kezdemé­nyezés nem volt addig az or­szágban. A gondolatot tett követte, s 1989. november 13-án délután 4 órakor Vajda Horváth Péter szerkesztő-mű­sorvezető megszólalt a Rádió © KÉRDÉS A Partiscum ügyvezető igazgatójához a A * Partiscum kereskedelmi adá­sában. Ezt követően a kft. olyan, a marketinghez kötódó területeken lépett, mint a fo­tómodell- és manökenképző stúdió beindítása. Az első Partiscum divatbemutatónak hatalmas sikere volt. De bát­ran mondhatom, hogy azóta szinte mindegyiknek; óriási érdeklődésre tartanak számot. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Partiscum, ugyanúgy mint a kereskedelmi rádiózás­ban, ebben is úttörő szerepet vállalt. • Ha elfogadják a média­törvényt, akkor a Partis­cum Kft. továbbra is a Magyar Rádióval közösen készít majd műsort, vagy önállóvá válik? - A médiatörvény-tervezet 6/b. változatában egyértelmű­en rögzítették, hogy a köz­szolgálati televíziónak és rá­diónak ki kell vonulni a ma­gánszférából, ezáltal erősítve a közszolgálati jelleget. Úgy gondolom, a Partiscum az el­múlt öt évben bizonyította létjogosultságát. Vélemé­nyem szerint a Délmagyaror­szág Könyv- és Lapkiadó Kft. után mi vagyunk a második legnagyobb cég a régió mé­diapiacán. Nekünk fel kell ké­szülnünk arra, hogy a Magyar Rádióval való együttműködésün­ket törvényi szabályozás mi­att meg kell szüntetnünk, ma­gyarul, önálóakká kell válnunk. • A törvény szerint a köz­szolgálati rádióban és te­levízióban dolgozóknak meg fogják tiltani, hogy kereskedelmi rádiókban, illetve televíziókban dol­TV* \ Csikós Péter gozzanak. A Partiscum honnan veszi majd a szak­embereket? - Beindult nálunk egy tel­jesen új kezdeményezés, a rá­diós- újságíró képzés. Meg­ítélésem szerint egyébként ma Magyarországon a ma­gánrádiók és televíziók indu­lását és működését nem a technikai felszereltség befo­lyásolja. Az csupán finan­ciális kérdés. A szakember­gárda léte viszont kardinális dolog. Éppen ezért indítottuk be a rádiós-újságíró képzé­sünket. Sz. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents