Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-14 / 267. szám

HÉTFŐ, 1994. NOV. 14. RIPORT 13 Útmutatás a trágyahordó kocsiról Kerekes Andrásék, akik a kereszt közelében laktak. (Fotó: Knyedi Zoltán) Kunkereszl a major mellett Találtunk egy költemény kereszt-rejtvényt. Régtói fog­va igyekszik megfejteni mindenki, aki erre vetődik, de mi­vel kiesik a mostani utak forgatagából, kevesen járnak er­re. Hol is van pontosan? Belezfalva mellett. Es Belezfalva hol van? Sehol. Akkor tehát sehol mellett? A vízszintesek a függőlegesek nem találkoznak össze? Belezfalva nincsen, de volt! Apátfalván maradt a helye, dűlőnévként maradt csak ránk. A kereszt azonban mintha már Csanád hatá­rában lenne. Beszéljünk világosan. Valódi kőkeresztet találtunk, aminek párja nincsen, de rejtvénye - vagy rejtélye? - van. mondják, az aranyon vették meg ezt a birtokot, és akkor tették ide a keresztet is. A Luc­zai Lőrinc földje volt ez, a kas­télyt is ő építette. A kastélyt azóta jól megto­dották, állattenyésztő major lett belőle. - Valakit eltemettek oda, annak állították a keresztet. - De kit? - Nem lehet azt már tudni. A kunok idejéből való, azok pedig ölég régen járhattak erre. Belezfalván kívül esett, az biz­tos. Én ott gyerekeskedtem, so­kat ugráltam rajta, onnan tu­dom. Terméskő az, egyben ki­faragva. A feje félre volt csap­va, de talán már akkor is, ami­kor öregapám ugrált rajta kicsi korában. Ezt Bárdos Imre mondja, aki a vasúton dolgozik. De menjünk el az öreg Kerekes András bácsihoz, mert ő az apjával egyidős, ő régebbi időket is tudhat. Elmentünk. - Magas volt az valamikor, mini a rendes kereszt, de min­dig süllyedt. Hat örökkel akar­ták kihúzatni, de akkor is lefelé ment. Menjenek át a csanádi szerbekhöz, ők hátha többet tudrtak róla. Nem mentünk, de már bán­juk. Oka lehet, hogy a szerbeket említette, bár ő se tudta meg­mondani, miért. Bementünk viszont a makói múzeumba, Tóth Ferenchez. Azt mondja, legendák és tudo­mányos vélekedések kergetőz­nek körülötte. - Kezdjük a legendákkal! - Asztalos P. Kálmán hittel erősítette, Kun László kereszt­je. Erre hadakozott, vagy erre csavargott, megölték, és a he­lyét jelölték meg vele. A kő­kecske mondája az egész or­szágban ismerős, itt is lennie kellett a népi vélekedés szerint. Sokan vannak, akik katonate­metőt gondolnak körülötte. A szegedi múzeumbéliek neki­láttak egyszer, döglesztő káni­kulában, kiásták az egyik olda­lát, lemérték, milyen mélyen van a földben, aztán vissza is temették. Ők csirkecsontokat találtak csak a tövében. - A tudományosabb véleke­dések? - Az tény, hogy Dózsa hadai itt jártak. Dombon van a kereszt, onnan be lehet látni a környéket, lehet, hogy ott volt valamikor a tábor. Csáky püs­pököt karóba húzatta Dózsa, talán a helyét jelölték meg ké­sőbb a kereszttel. Mégiscsak szokatlan, ha egy püspököt ka­róba húznak. Az is lehet, a falu golgotája volt itt, a középső kereszt volt azonban csak kő­ből, a latroké fából, de azok el­korhadtak. - Nem látszik, hogy Jézuska is lett volna rajta valaha. - Szokatlan a formája, kife­lé szélesednek a karjai. Lehet, hogy bizánci kereszt volt, bár annak minden szára egyforma. Mondják, kiásta a múlt század­ban a tulajdonos, mert útjában volt a föld művelésének, de visszarakatták vele. Nem biz­tos, hogy ugyanoda tette visz­sza. - Nem lehet, hogy akkor még olyan mélyen volt a föld­ben, hogy minden szára egy­forma volt? - Az is lehet. - A bizánci vallásnak is van golgotája? - Ezt, látod, nem tudom. - Csak azért kérdezem, mert akkor az se biztos, hogy golgo­ta része volt. - Amikor a régészek itt jár­tak, hoztak egy kőzettanost is a szegedi egyetemről. Kis kala­páccsal mintát vett belőle, bent vizsgálgatták, és arra az ered­ményre jutottak, hogy ilyen kő csak a Déli-Kárpátokban van, és Svájcban. Valószínűnek lát­szik, hogy ide Délről hozták. - Akkor pedig lehetett gö­rög kereszt is. - Lehetett. Arról már senki nem tud, hogy valaha a kereszt tisztele­tére bármit is rendeztek volna itt. Réges-régen kivonódott te­hát a .vallásos vagy kegyeleti forgalomból, de megvan még. Őrzi a legendákat rendület­lenül, és csalogatja az újság­írókat. Horváth Dezső ebben sem jártasságunk, csak úgy tűnik. Az első ember, aki kimond­ja, kunkörösztnek mondja. Kunkereszt? Itt? Sorra kérdezünk mindenkit, akit csak érünk. Trágyahordó kocsiról mondják: - Igen régi ez kérem, apám is, öregapám is így tudta, és ók is az öregapjuktól tudták. Ki akarták ásni többször is, mert kincset véltek alatta, de nem tudták. Bivalyokkal is húzatták volna, de azok se bírtak vele. Ha erőltették, süllyedt lefelé. - A török időkben került ide, az egészen biztos. - A török nem keresztény, minek hozta volna ide? - Azt én nem tudhatom, de itt van. Volt itt régen egy vas­kecske, boronára rakták az em­berek, nehezéknek. Leesett egyszer, kitörött a nyaka, hát tele volt arannyal. - Máshol kőkecskéről tudnak, az is arannyal volt megrakva. - Ez vaskecske volt, az biztos. - Hová lett? - Azt nem tudom, de azt • Olyan téma ez, minden ge­neráció újságírója fölfedezi, és lelkendezve kikiabálja. Ha in­nen nézzük, semmi mást nem akarunk, csak kimondani, hogy idén még megvolt a kereszt. És ha már kimondtuk, mondanánk is róla még valamit, mert nem biztos, hogy a korábbi rátalálá­sokra mindenki emlékszik még. Akik utána születtek, biz­tosan nem. Van tehát egy útszéli ke­reszt, benn, a határban. Arról, hogy éppen itt áll, arra követ­keztetünk, valaha fontos út ment el előtte, de hogy melyik határigazitás vitte el a fontos­ságát, nem lehet tudni. Mint ahogy azt se, mikor kerülhetett ide. Odamentünk, körültapogat­tuk, és nem értettük. Ilyen kő, amiből ezt faragták, talán az egész országban nincsen. Szálkásan«réteges, kvarckris­tályokat vélünk fölfedezni ben­ne, és talán piritszemeket is? Hivatásos kőtanász ne rójon meg bennünket, ha a pintet is belekeverjük, nincsen nekünk • Hagy éveink száma gyarapodjék Szakdiplomás egészségfejlesztők A hazai fölmérésekből tud­juk mi magunk is, milyen siral­masak egészség- és életkilátá­saink, mégis jobban odafi­gyelünk, ha ezek az aggasztó tények másoknak is szemet szúrnak. A Nature egyik szá­mában megjelent elemzés ol­vastán nincs magyar, akit ne sokkolnának a világstatisztika adataiba ágyazott hazai muta­tók. Míg a 60-as, 80-as évek­ben egyre emelkedett az „át­kos" kapitalizmus körülményei között élők átlagéletkora, a szocializmust megszakadásig építők egyre hamarabb tá­voztak e földi világból. Ez a tendencia folytatódik a poszt­kommunista országokban is: a férfiak egyéves korban várható élettartama folyamatosan csök­ken, s legdrámaibban éppen kis hazánkban. Nálunk hal meg a legtöbb férj és apa a férfikor teljében, 45-49 évesen. A mai 15-59 éves magyarok esélye nagyobb arra, hogy valóban „békében nyugodjanak", mire elérkezik a nyugdíjkorhatár, mint a Zimbabwében élő kor­társaiknak. Ide jutottunk. Itt az ideje, hogy ne csak az egyes érintet­teket sokkolják ezek a kegyet­len tények, hanem végre lázas nemzetmentő tevékenységbe kezdjenek mindazok, akik dön­téshelyzetben vannak. Szegedi szakemberek egy csoportja há­rom esztendeje hozzálátott, hogy a maga módján, saját esz­közeivel tegyen a lakosság egészségesebb életéért. Közös egészségfejlesztő és mentálhi­giénés képzési programot dol­goztak ki a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola és a SZOTE oktatói, dr. Benkő Zsuzsanna szociológus vezetésével. Amint tőle, valamint dr.Vetró Ágnes pszichiátertől, az Empátia Egyesület elnökétől, dr. Csík Veronika pszichiátertói és dr. Erdei Katalin pszichológustól megtudtam, az Universitas két­éves posztgraduális képzése az első ilyen, hazánkban egyedül­álló kezdeményezés. A SZOTE, a JATE, a tanárképző és a hit­tudományi főiskola oktatói mellett országos intézmények szakemberei, összesen 45-en, tartanak hétvégi előadásokat, gyakorlati foglalkozásokat a már diplomás hallgatóknak. Orvosok, pedagógusok, jogá­szok, szociális munkások, vé­dőnők szerezhetnek itt olyan egészségügyi, pszichiátriai, szociológiai ismereteket, ame­lyeknek mindennapi, emberkö­zeli munkájukban nagy hasznát veszik. Az első 28 hallgató már átvette diplomáját, az újabb jelentkezők közül pedig 25-en kezdték el az idén a posztgraduális képzést. A nagy érdeklődésre való tekintettel a főiskola orosházi tagozatán is megnyílt a lehetőség arra, hogy Bács-Kiskun-, Békés- és Szol­nok megyei pedagógusok, egészségügyben, szociális terü­leten dolgozók is továbbké­pezhessék magukat. Kívánatos lenne, hogy ez a brit, holland, német és osztrák módszertani tapasztalatokra épülő, komplex egészségügyi képzés országos hálózattá bővüljön. Annál is inkább, mert az igényeket föl­ismerve számos vállalkozás kevésbé képzett szakemberek­kel indít tanfolyamokat... A tavaly létrejött Empátia Egyesülettel kialakított kapcso­lat följogosít a reményre: a ci­vil kezdeményezéssel együtt széleskörű társadalmi mozga­lom alakulhat ki a lakosság egészségének fenntartására. A cél egyetlen nagy ernyő alá vonzza mindazokat, akiknek szívügyük az egészségvéde­lem. A manchesteri egyetem­mel együttműködő, s a British Counsil által támogatott orszá­gos egyesület jogi és formai keretet ad minden új gondolat­nak és kezdeményezésnek. Az első 25 egészségfejlesztő és mentálhigiénés szakdiplomás például elhatározta: ismeretei­ke't, a megtanult viselkedési módszereket, a lelkiekben rejlő, föltöltött energiaforrá­saikat egymás és a rájuk bízott emberek javára kamatoztatják, egy általuk kiépítendő, dél­magyarországi hálózat révén. Kórházakban, iskolákban, óvo­dákban, szociális otthonokban, önkormányzati hivatalokban sugározhatják azt a szellemet, amely hozzájárulhat testi, lelki és szociális ,jól létünk"-höz, s talán éveink számának gyara­podásához is. Chikán Ágnes Kevesebb pénz jut A helyi igények mintegy 10­15 százalékát lehet kielégfteni az infrastrukturális feladatoknál a meglévő pénzalapok felhasz­nálásával - mondta Kovács Kál­mán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politi­kai államtitkára egy nyíregyházi tanácskozáson, amelyen az ön­kormányzatok jelene és jövője volt a téma. Arról is beszélt, hogy koalíciós döntés volt a MÁV helyzetének rendezése. Vasútvonalat nem szüntetnek meg, azonban egyedi vizsgálat alapján több helyen lehetséges a forgalom szüneteltetése. Volán­járatokkal való pótlása, msutt pedig a helyi érdekeltség bevo­nása a működtetésbe. Mercedes-Benz szerződéses szerviz márkakereskedő Auto-Kurz Kft. > Új személygépkocsik és haszongépjárművek értékesítése > Mercedes-Benz lízing személygépkocsikra 50% befizetése mellett 24 havi kamatmentes lízinggel > Új, kedvezőbb tartós bérlet 6725 Szeged, Vásárhelyi Pál u. 6. Tel.: (62) 324-031. Tel./fax: (62) 322-327

Next

/
Thumbnails
Contents