Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-12 / 266. szám

SZOMBAT, 1994. Nov. 12. BELÜGYEINK 3 • Krajkó Gyula kitüntetés után A Munkáspárt jelöltje a régióért A szegedi polgármester-je­löltek sorában tegnap a Mun­káspárt jelöltje, dr. Krajkó Gyula egyetemi tanár mutatko­zott be a nyilvánosságnak, s is­mertette elképzeléseit. Elöl­járóban megtudtuk, hogy Krajkó Gyula a napokban vette át Debrecenben a Pro Regione Alföld-díjat, melyet a térség érdekében végzett kutatómun­kájáért kapott. A Munkáspárt polgármes­ter-jelöltje a szegedi tudo­mányegyetem gazdaságföldraj­zi tanszékének vezetőjeként évtizedeken keresztül foglalko­zott a térség regionális fejlesz­tésével. Programjának egy ré­sze is kapcsolódik ezen isme­reteihez, vagyis Krajkó Gyula a régió vezető szerepét szánja Szegednek. Véleménye szerint ugyanis hibás az a várospoliti­ka, mely nem lát túl a körtöl­tésen. Kiemelte, hogy Szeged - közlekedési csomópont révén - jelentős átmenőforgalommal rendelkezik, melyből azonban kevés haszna van. Ugyanakkor ez a belső közlekedésben za­vart okoz, nem beszélve a kör­nyezetszennyezésről . Krajkó Gyula bemutatkozik. (Fotó: Gyenes Kálmán) A jelölt úgy véli, hogy a kö­vetkező önkormányzati testület helyzete nehezebb lesz, mint az előzőé volt. Nemcsak a le­köszönő testület elmulasztott intézkedéseit kell majd pótolni, hanem számolni kell a kor­mány restriktív gazdaságpoliti­kájával is. Krajkó Gyula sze­rint gond az is, hogy Szeged kapcsolata rossz a megyével, holott a megye nem létezhet Szeged nélkül. Szorgalmazni kell Szeged rendezési és fej­lesztési tervének összeállítását is, s ebben szerepelnie kell a külvárosi részek infrastruktu­rális bővítésének. A privatizál­ható és eladható lakásokat érté­kesíteni kell, s az ebből befo­lyó összegeket lakásépítésre kell fordítani. Szükséges az is, hogy lakosság számára nyitottá tegyék az önkormányzat mű­ködését, a testületi döntéseket pedig a polgárok számára is érthetővé kell tenni. Krajkó doktor többször említette azt a 12 és fél ezer értelmiségit, akik Szegeden dolgoznak, mégsincs kihasználva ez a szellemi po­tenciál. Az önkormányzat összetételében erősíteni kell a szakszerűséget, a szűk párt­politika helyett a lakossági ér­dekeket kell előtérbe helyezni. Krajkó Gyula olyan várost sze­retne, melyben a lakosok jól érzik magukat, ahol szívesen élnek és dolgoznak. Nem vidé­ki metropoliszra van szükség, hanem a csekély anyagi erő­forrásokat úgy kell felhasznál­ni, hogy a lakosokat közvet­lenül érintő gondokon enyhí­teni lehessen. Jelmondata sze­rint emberközpontú várospo­litikát és szociálisan érzékeny önkormányzatot kell teremteni. Egy kérdésre válaszolva a Munkáspárt polgármester-je­löltje elmondta, hogy szerinte az ország mostani válsága mé­lyebb és súlyosabb, mint a 30­as évekbeli. Csökkent ugyanis a versenyképesség és felborult a cserearány. Ehhez társultak a rendszerváltás hibái, a gazda­sági struktúra rossz megvá­lasztása. Krajkó Gyula ugyanis nem a kapitalizmus híve, ha­nem a vegyes tulajdont része­sítené előnyben. Kijelentette: a mostani kormányprogram nem vezet ki a válságból, s nincs re­mény arra, hogy az ezredfordu­lóig akár az 1975-ös életszín­vonalat elérjük. Arató j TJedves városka Mogiljov Belorussziában. Minszktől Liű úgy százötven kilométerre keletre - bár, ha az út mi­nőségét vesszük számításba, van az háromszázötven is. Amekkora infláció ott van, azt remélem, mi itt soha nem fogjuk tudni még csak elképzelni se. Nagy fele­lőtlenség ilyen helyen pénzt váltani, valutát a helyi egység­re, de olykor még a legrutinosabb utazó is rászorul, hogy bevásároljon. Bemegyek tehát a bankba, odaslattyogok a pénztár­ablakhoz, ahol a fordított irány ütközne nehézségekbe, vagyis az, ha a „belorubel"-t akarnám visszaváltani dol­lárra. Odafelé azonban bármennyit. Bármennyi azonban nem kelL Pár százezer, leveskére, erre-arra bőven elegen­dő. A pénz/áros le is számolja a markomba a százezreket, én meg beleszámolnám őket a zsebembe, de aggaszt, hogy akárhányszor számolom meg a pénzem, baj van a nagy­ságrenddel. Pontosan egy nullával adott kevesebbet annál, mint amennyit kellett volna, s mint amennyit egyébként is mon­dott. Az ember általában jó véleménnyel van önmagáról, és ez néha csalóka. Én se tudhatom, hogy miközben az énké­pemet csinositgatom, valójában mennyire látszom hü­lyének. De ennyire? a I tjs az az igazság, hogy tájékoztatom is erről a nézetem­/ I ről a pénztárost, aki úgy néz rám, mint egy mars­lakóra, és a feje fölé, egy táblácskára mutat. Oda pedig ki van írva, hogy aznap minden bankjegy egy nullával többet ér annál, mint amennyi rá van nyomtatva. És a pénztáros tudományos magyarázatba fog: ,Azért csináljuk így, mert az infláció sebessége jóval nagyobb a nyomdagépekénél. Mire az új bankjegy elkészül, már nem ér annyit." Aha. Megint tanultam valamit. Ez lett a szabadversenyből, mire ideért. Ezen a földön már más eszmék is megjárták. •- Nálad van? - Igen. Én is csak akkor vagyok biztos a dolgomban, ha az elő­fizetői kártyám nálam van! • Fórum a Zsákutca a Világ Utcája? ÉKF Kft. SZEGED, Fonógyári út 24 Tel.: 421 875 Tel./fax: 482-5Ó3 2 Épületbádogos munkák kivitelezéséi vállaljuk, Amerikából importált, korrózióálló, festéssel ellátott alumínium lemezből. Csak anyagvásárlás is lehetséges. DÉLMAQYARORSZAQ Hirdetésfelvétel É SZEGED, msi •bkt Apró-Juhász János, a Világ Utcája Kft. ügyvezető igazga­tója felvázolta, hogy a cég mi­lyen elképzelésekkel rukkolt elő a város jövőjét illetően az elmúlt két esztendőben - kezd­ve az új városközpont kiala­kításának ötletétől a konkrét megvalósítási tervekig - és mi­lyen önkormányzati falakba üt­között. Hiába a nagyszerű ter­vek, ha - bár minden szakmai fórum elismeréssel adózik, a bizottságok bólogatnak - a végső szót még senki nem mondta ki. Rengeteg pénzt és energiát öltek bele, mégsem született kézzel fogható ered­mény. Dr. Csapó Balázs, a Polgá­rosuló Szegedért Egyesület A Világ Utcája prog­ram aktuális kérdései címmel lakossági fóru­mot tartottak tegnap es­te Szegeden a Tisza szál­ló nagytermében. A hat­vanas évek hangulatát idéző zene hangjaira összesereglett érdeklű­dóket a Polgárosuló Sze­gedért Egyesület elnöke, Dobos Katalin színmű­vész köszöntötte. polgármesterjelöltje röviden is­mertette programját. Elmondta, hogy a választási pártként is működd szervezet milyen elképzeléseket tűzött zászla­jára, hogyan szeretnék a város és lakóinak „előremenetelését" szolgálni. Csupán néhány kulcsszó, amely elhangzott: polgárosodás, a távfűtési ter­hek könnyítése, közlekedés ja­vítása. A fórumon bemutatkoztak az egyesület képviselőjelöltjei is. Közöttük a politikában és a közéletben már rutint szerzők éppúgy megjelentek, mint a teljesen kezdők. Zömmel értel­miségiek léptek a mikro­fonhoz, néhány mondatban is­mertették programjukat. Ezt követően a széksorokban ülők tettek fel kérdéseket a fórum szervezőinek. V. F. S. • A nyugellátások, a baleseti nyugellátások és a nyugdíj­szerű rendszeres szociális ellá­tások visszamenőleges emelé­sének kifizetéséről tájékoztatta a közvéleményt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazga­tóság. A szeptember l-jétől meg­emelt öregségi, rokkantsági, baleseti és hozzátartozói nyug­ellátás 1994. január l-je és augusztus 3l-e közötti időre járó összegének kifizetését ­külön nyugdíjutalványon - már megkezdte a Posta. Az özvegyi és szülői nyug­díjakat, illetve az árvaellátást akkor is emelni kellett, ha azok megállapítására 1993. decem­ber 31-ét követően került sor. Ezeket szintén külön utal­Nyugdijak -visszamenőleg ványon, még november első felében kifizetik. Visszamenőleges, egyössze­gű kiegészítés jár a nyugdíj­szerű rendszeres szociális ellá­tásban részesülőnek, ha szep­temberben emelésre jogosult. A rendszeres szociális járadék összege 1994 szeptemberében nem emelkedett. Ennek ellen­súlyozására decemberben egyösszegű 3600 forintos kiegészítést kapnak azok a járadékosok, akik 1994-ben minden naptári hónapra jogo­sultak voltak. Mórahalmi irodanyitó IMI a szakképzéséit Esélyt kell adni a hátrányos helyzetű fiataloknak, akik a saját erejükből, anyagi lehető­ségeik híján nem tudnak meg­élhetést biztosító szakmához jutni. Ez az alapgondolat indí­totta - a tanközelezettségből adódó feladatokat figyelembe véve - Mórahalmon a szakis­kolai képzést, amely most to­vábbi fejlesztési lehetőségeket kapott. Pénteken este nyitották meg a kisvárosban ( egyelőre a polgármesteri hivatalban, amíg a szakiskolai helyet ki nem alakítják) az Ifjúsági Munkahelyteremtő Iroda mó­rahalmi esélyjavító központját. A regionális szervezési felada­tokra hivatott kistérségi köz­pont a bécsi székhelyű, ENSZ támogatással létrehozott HOPE 87 nevű oktatásfejlesztési program keretében kezdi meg működését az Agrár és Falusi Ifjúság Szövetsége támoga­tásával. A mórahalmi IMI, mint ifjúsági munkahelyterem­tő, hét környékbeli településsel munkálkodik a hátrányos hely­zetű, szakképzésbe vonható fi­atalok „felkutatásán" és beis­kolázásán. A jelenleg csak ker­tészeti szakmai képzés a mun­kahelyteremtő iroda segítsé­gével bővül, elsősorban a mun­kaerőpiaci igényekhez rugal­masan alkalmazkodva. A szak­iskola tevékenységéhez, tárgyi feltételeinek, működési körül­ményeinek javításához az újonnan létrehozott iroda keres támogatókat, pályázati lehető­ségeket. A már Ígérkező fej­lesztési források nyomán a tan­kert korszerűsítését, továbbá tankonyha és fém- valamint fa­megmunkáló műhely létreho­zását tervezik. Az esélyjavító mórahalmi iroda (egyszemé­lyes) koordinátor vezetője Nógrádi Zoltán, aki e felada­tokat díjazás nélkül végzi. B. P. • Fran^oise Allaire asszony, a Francia Nagykövetség kul­turális, tudományos és együtt­működési tanácsosa szegedi napjain ellátogatott a Móra Ferenc Múzeumba, a JATE­ra, részt vett a Magyar-Fran­cia Baráti Egyesület összejö­vetelén, és együtt ebédelt Tű­hegyi József alpolgármester­rel. A tanácsos asszony nem először teszi ezt, de a mostani látogatásnak különleges aktu­alitást ad, hogy a francia kül­ügyminisztérium az utóbbi időben a magyar kapcsolatok dekoncentrálására törekszik, így jobb lehetőségekhez jut­hatnak a vidéki központok is. • Ön két nap alatt több szegedi kulturális intéz­ményt, egyetemet keresett fel, látogatást tett a város­házán is. Milyen célból? - A francia jelenlét szem­pontjából mi Szegedet Buda­pest után az ország legje­lentősebb városának tartjuk, értve ezt mind gazdasági, mind kulturális, illetve tudo­mányos szempontból. Az önök városában egészen kivá­ló egyetemek működnek, több francia érdekeltségű cég prosperál, tehát az érdeklődé­sünk érthető. Szeretnénk rög­zíteni az eddig elért együtt­0 KÉRDÉS A francia tanácsoshoz működést és lehetőleg tovább is lépni, hiszen decemberben, épp a magyar miniszterelnök párizsi látogatása után létre­jön egy magyar-francia kultu­rális és műszaki-tudományos kormányközi bizottság, amelynek feladata lesz fej­leszteni a kapcsolatokat. A mi céljaink tehát változatlanok: fejleszteni a Magyarországhoz fűződő, nagyon fejlődőképes viszonyunkat. • A francia kulturális mi­niszter a héten egy párizsi konferencián beszélt a Ke­let-Közép -Európának nyújtandó kulturális segít­ség növeléséről. Többek között a francia kormány­ösztöndíjak emeléséről is szólt. Mikor lesz érezhető eredménye ennek? - A kormányösztöndíjak Juppé külügyminiszter hatás­körébe tartoznak, de Toubon kulturális miniszter bejelenté­se nyilván az egész francia kormány álláspontját tükrözi. Franciaország ösztöndíjpoliti­kája fejlesztésével is szeretne több segítséget nyújtani ezek­nek az országoknak. Erről egyébként magyar kollé­gáinknak néhány napja már beszámoltunk, s azon az ülé­sen ott volt Szeged képvise­lője is. Együttműködési célja­ink az egyetemi és a dokto­randuszképzésben egybe­vágnak Magyarországnak az Európai Unióhoz való köze­ledésével. Ebből a kapcso­latból nemcsak a magyar fél, hanem mi is előnyhöz jutha­tunk. Azt hiszem a magyar tudományos élet szellemi tő­kéjéről magáért beszél az a tény, hogy idén két Magyar­országról elszármazott tudós is Nobel-díjat kapott. • Budapest néha kissé tá­vol van Szegedtől Akár az östöndijak kapcsán is be­szélhetünk-e a városunk­ról mint frankofil regio­nális központról? Fotó: Révész Róbert - Ismétlem: számunkra az önök városa Magyarország második legfontosabb pontja. A több mint száz hivatalosan kiküldött francia anyanyelvű oktatóból Budapest után itt dolgoznak a legtöbben. A re­gionális jelleget erősíti az is, amivel az önök lapja is fog­lalkozott már: a francia külügyminisztérium Denis Matté személyében igazgatót nevezett ki az Alliance Fran­(j-aise élére, aki az egyesület szegedi szervezetével fog együtt dolgozni. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents