Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-11 / 265. szám

PÉNTEK, 1994. NOV. 11. • Egyensúlykeresés a helyhatásági választásokon Für: „Nincs kebelre borulás" Az MDF elnöke, Für Lajos tegnap a párt szegedi szervezetét látogatta meg. Találkozott az önkormányzati választásokon dr. Ványai Éva jelenlegi alpolgármester személyében közös polgármesterjelöltet állító partnerek - a KDNP és a Fidesz - képvise. lőivel. Este egyeztető fórumot tartottak. Ezt megelőzően azonban sajtótájékoztatón vett részt Für Lajos. Az elnök elmondta, hogy a parlamenti ellenzéki pártok kis létszáma miatt elkerülhetetlen volt az összefogás. Az önkormányzati választásokon azért szükséges az együttműködés, a közös jelöltek állítása, hogy a felbillent egyensúlyt valamiképp helyre állítsák. Ha ez sikerrel jár, akkor ennek lesz folytatása. • A politika úri huncutság, BELÜGYEINK 3 Für-Póda kézfogás. (Fotó: Révész Róbert) tudjuk. De hogyan éli ön meg, hogy a Fidesz az elmúlt 4 évben ugyancsak szapulta a kormányzó MDF-et, most meg egymás keblére borulnak? - Kebelre borulásról nincs szó - szögezte le Für Lajos. Racionális, józan helyzetértékelés alapján való együttműködésről van szó. A Fidesz egyébként 4 éven keresztül nem azonos intenzitással bírálta a kormányt, különösen az utóbbi egy esztendőben tapasztalhattunk hangváltást részéről. Nekünk is megváltozott a helyzetünk, nekik módosult a felfogásuk, ezért szinte kötelezővé lett az együttműködés. • Az MDF áj országos vezetése garancia-e a párt megújulására, népszerűségének növelésére? - Igen, meggyőződésem válaszolta. - Ilyen arányú megújulás egy párt vezető testületében még nem történt. Hiszen a 15 tagú elnökségben 9 új arcot látni. Nagy fordulatot, ígeretes friss erőt tapasztalok. Az is fontos, hogy sok a fiatal, a harminc, negyven éves. • Feltételezem, megbékélne azzal, ha a történelem kivételesen ismételné önmagát, és a négy évvel ezelőttihez hasonlóan a kormánypárt elveszítené az önkormányzati választásokai... - Történész vagyok, tudom, hogy a történelem nem ismétli önmagát. Helyenként ez persze bekövetkezhet és remélem: be is következik... V. Fekete • Kormányszóvivői tájékoztató Gyes állampolgári jogon? A kormány sürgős tárgyalást kérve javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a szociális törvény módosítására. Az elképzeléseket ismertetve Kovács Pál népjóléti miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a módosítások a nehéz körülmények között élő többgyermekes családok helyzetén javítanának. A gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás feltételei közül törölni kívánják a jogosultsághoz szükséges 180 napos biztosítási időt. Ezzel a gyes lényegében állampolgári jogon járna. Erre épül rá a gyet, amely a három, vagy több kiskorút nevelő anya számára jelent támogatást a legkisebb gyermek harmadik életévétől a nyolcadik életévéig. Egy másik tervezett módosítás a munkanélkülieket érinti: eszerint a jövőben megengednék az olyan munkavégzést, amelynek ellenértéke nem éri el a jövedelempótló támogatás felét. A tájékoztató további részében Hétby Lajos munkaügyi államtitkár bejelentette, hogy a kormány elfogadta a társadalmigazdasági megállapodás szerződéstervezetét. Ennek alapján a szociális partnerek már az Érdekegyeztető Tanács november 18i ülésén megkezdhetik a tárgyalásokat. • Szlovének a Tantuszban Miért nehéz Dél felé lépkedni? Igényes piac a szlovén. Többek között azért - hangzott el a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi szlovén információs napján - , mert az ország saját termékei jó minőségűek, valamint régtől fogva „minden kapható", a kiegyensúlyozott nyugati kapcsolatoknak köszönhetően. Éppen ezért általában nekifutásból sikeresebbnek indul egy román-magyar üzleti találkozó, egy olyan a piacnak a képviselőivel, ahol szinte mindent el lehet adni. A fentebb leírtak ellenére jó hangulatban távoztak Szegedről az információs napon megjelent cégek képviselői. A Tantusz Művelődési Házba tegnap 15 szlovén és 27 magyar vállalat küldte el a szakembereit. Koloman Cigüt, a Muravidéki Regionális Kamara igazgatója elmondta: 400 kilométer a távolság a két térség között, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a Csongrád megyeiek szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a szlovénekkel. Dr. Horváth Lajos, á CSMKIK titkára hozzáfűzte: a szlovénekkel az ismeretség négyéves múltra tekint vissza, kölcsönösen részt vesznek egymás információs börzéin, vásárain. Ilyen alkalmakkor általában nem köttetnek azonnal üzletek, viszont vétek kihagyni őket: az ismerkedést valahol el kell kezdeni. Az információs nap alkalmából például kiderült: a Tisza Volán Rt.- kedvezőbb árajánlatot kapott fűtőberendezéseinek cseréjére a szlovénektől, mint eddigi osztrák és német partnereitől. Elképzelhető, hogy üzlet lesz belőle. A DélGabona Rt. ugyan adna el lisztet Szlovéniában, de ez nem biztos, hogy sikerül: az olcsó amerikai kenyérnek való „bent van" az országban, ráadásul alacsony áron. Egy szlovén cég viszont vetőmagot termeltetne Magyarországon, egy másik pedig nyárfarönköt venne a Dél-Alföldről. Megtudtuk: a két ország között 1994. június l-jével lépett életbe a szabadkereskedelmi megállapodás. Az idei árucsere értéke megközelíti majd a 250 millió dollárt (több lesz, mint tavaly), a szlovén export nagysága tavaly 88, idén augusztus végéig 56 millió dollár volt. A déli szomszéd Magyarországról 1993-ban 165, idén augusztus végéig 109 millió dollár értékű árut importált. Csak a Mura vidékéről 92 cég tartja a kapcsolatot magyar vállalatokkal - igaz, azok zömmel Zala és Baranya megyeiek. F. K. • Befejeződött a vízügyi szemle Aggasztó töltések A több héten át tartó, őszi felülvizsgálat lezárultával tegnap az ár- és belvízvédelmi művek állapotáról szerzett tapasztalataikat összegezték az Alsó-Tisza vidéki vízügyi szakemberek. Mint az Ativízig főmérnökétől, Török Imre Györgytől megtudtuk, a 145 folyamkilométer hosszúságú árvédelmi töltéseket, a hozzájuk tartozó műtárgyakat, a félszáz szivattyútelepet és a belvíz elleni védekezést szolgáló csatornahálózatot szemléző szakembereknek túlzott optimizmusra semmi okuk nem volna, ha például a mostani, észak-olaszországihoz hasonló hidrometeorológiai helyzet alakulna ki Magyarországon. E veszély jelentkezése nélkül is aggasztónak találták nem csuán a védművek állapotát, hanem a védekezés esetén „hadra fogható" szakembergárda létszámát is - a vízügyi szervezetek évek óta tartó, folyamatos „karcsúsítása" eredményeként... Sikerült ugyan a szemle során a legkritikusabbnak mutatkozó töltésszakaszokat feltárni - olykor embemagyságú üregeiket földeríteni — , a csatornák eliszapolódásának mértékéről pontos képet alkotni, ám e létesítmények állapotának romlását megállítani nem. legfeljebb lassítani lesznek képesek. Az állami költségvetésben ilyen célokra elkülönített keret reálértékben húsz százalékos növelése ugyanis csak ilyen halogató beavatkozásokra lesz elegendő - tudtuk meg az esetleges dél-alföldi ár- és belvízvédekezés esélyeit jellemző tényt az őszi szemle drámai tanulságaként. P.K. rr/it tenne kedves olvasónk, ha felkeresné a sarki füLÍJLI szeres, akiről tudja, hogy már hónapok óta nem fizet egyetlen szállítójának sem és kölcsönkérne fél évre százezer forintot? Ráadásul felajánlaná, hogy egymillió forinttal szálljon be csendestársként az üzletébe? Nem merem ide írni a választ... Nos, ugyanaz! válaszolnák, mind a magyar kormánynak, mind a magyar vállalatoknak azok a kormányok, nemzetközi vagy helyi pénzintézetek, szállítók és befektetők is, amelyektől hitelt, netán befektetési ajánlatot várnánk azután, hogy bejelentettük: átütemezzük adósságaink fizetéséi Ahhoz, hogy évi 4-5 százalékos gazdasági növekedést érjünk el, a bruttó hazai termék negyedét, 1000 milliárd forintot - körülbelül 10 milliárd dollárnak megfelelő összegei - kellene beruháznunk. Jelenleg ennek egyötödét sem fedezi a hazai tőkeképződés, évi 2 milliárd dollár tőkebehozatalra van szükségünk csak a talpon maradóshoz. Ez a pénz is mintegy félmilliárd dollárral több annál, mint amennyi tőke az eddig legkedvezőbb esztendőben hozzánk beáramlott. Ezenkívül ahhoz is hitel kell, hogy a folyó fizetési mérlegünk hiányát fedezzük, ami jövőre optimista számítások szerint - kereken 2 milliárd dollárt tesz majd ki. Sokat emlegetett tartalékaink is kölcsönökből származnak, hiszen saját tartalékok csak akkor képződhetnének, ha a fizetési mérleg sokéves többlete meghaladná más évek hiányait. Tehát szükségünk van a nemzetközi bizalomra, akár egy falat kenyérre. Adósijó hírünk - ma még — pénzt ér. A 1 kik tehát arról elmélkednek, hogy nem volna-e célÜlI szerű átütemezni tartozásaink fizetését, már a gondolat emlegetésével is ártanak az országnak. Kimondva, kimondatlanul azt sugallják, jelentsük ki hivatalosan, hogy fizetésképtelenek vagyunk. Ennél sokkal bölcsebb, amit immár több évtizede a Magyar Nemzeti Bank követ: a korábban felvett hiteleket hosszabb lejáratú vagy alacsonyabb kamatlábú hitelekkel váltja föL Mi ez, ha nem az átütemezés nemzetközileg elfogadott gyakorlata? Szabad-e ilyen helyzetben újabb hiteleket felvenni? Vagy okosabb előbb kifizetni-a tartozásokat? A jól felhasznált hitel gyógyító injekció lehet egy betegeskedő gazdaságnak., ha a pénzt nem fogyasztásra, hanem az általános növekedés szolgálatába állítja. A több pénz növelheti a termelést, a bevételek révén gyarapodhatunk, az ország lassan-lassan „kinőheti" adósságait. A talpra állásnak ma szerintem nincs is más alternatívája. Bdathu Tornát ÉPÍTKEZŐKNEK! — Jamina tégla, cserép — Tberwoolin hő-, hangszigetelők — Lindab csatorna, barna, Tehé »ér, színes, ári áron! Valamint: iszéki födémbéléstest FB 00/19 olcsó csempék, padlóburkolók, ragasztók, fugázók Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel 62/491-022, 474 481 • A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt, őrizetbe vétel mellett eljárást indított a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott dolgozója, dr. P. József 34 éves szegedi lakos ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint augusztus l-jétől noDr. P. márkáért gyorsította az ügyintézést vember 9-éíg P. a jogszabályi lehetőségek Figyelembevételével. külföldi állampolgárok kényszerhelyzetét kihasználva, azok magyarországi tartózkodási engedélyének megszerzéséhez szükséges okmányok biztosításához a nála megjelenő ügyfelektől személyenként 100 német márkát kért és kapott. O cserében biztosította a soronkívüliséget, a gyors ügyintézést. A nyomozás eddigi megállapításai szerint három, külföldi érdekeltségű vállalkozás tagjaitól több mint 2000 márkát vett fel, és eddig ismeretlen összegben tett zsebre forintot. Az már csak apróságnak tűnik, hogy a munkaügyi központban megjelenőktől különböző ajándéktárgyakat - italt, műszaki és kozmetikai cikkeket - fogadott el. • Jeles alkalomra készül a szegedi Nazarénus Gyülekezet. Két és fél éves munka után átadják az Ybl Miklós utca 4. szám alatt felépített új imaházukat. A gyülekezet elöljáróját. Kis Sándort kérdeztük az esemény hátteréről. • Mit kell tudni a nazarénusokról? - A kisebbek között tartanak számon minket, a protestáns egyházakhoz tartozunk, s teljesen a keresztényi vonalat követjük. Nincs semmi rendkívüli az életünkben. Valóban kis egyház vagyunk. Szegeden körülbelül kétszáz taggal. • Ez a kis gyülekezet viszont hétvégén megnyit egy imaházat. Mi ennek a története? - Eddig a Batthyány utca 15. alatt volt az imaházunk, több mint 100 évig. Régóta vannak nazarénusok Magyarországon, körülbelül 1840től, Szegeden 1860-tól. A létszám eleinte hullámzott, később azonban emelkedett. A nazarénus elöljáróhoz Többféle módon próbáltuk bővíteni a gyülekezeti házat, de mégis kicsinek bizonyult. Ekkor határoztuk el az új imaház épftését. Szándékunkban szerepet játszott az is, hogy a magyarországi nazarénusoknak szükségük van egy öregek otthonára is, melyet az elidösödött és a magányos testvérek igényelnek. Akkor döntöttünk úgy, hogy ha már imaház épül Szegeden, akkor építsünk mellé egy otthont is. Vásároltunk egy csendes helyen lévő telket az Ybl Miklós utca 4. szám alatt. A vásárláshoz jótanácsaival sokat segített a polgármesteri hivatal. Az otthon hatvan fő befogadására alkalmas, s helyben van konyha és orvosi ellátás is. Az átadás ünnepi istentisztelet keretében vasárnap lesz, de előző nap délután épületbemutatót tartunk valamennyi testvérünk és minden érdeklődő számára. A költségekről annyit, hogy az alaptervben 100 millió forintos szerepelt, ezt valamennyivel túlléptük. Nem titok, hogy nem csak a szegediek adták a pénzt, országos adakozásból és külföldi segítséggel finanszíroztuk az építkezést. Ezen túl az ország különböző területein lévő ingatlanainkat is értékesítettük. • Az imaház és az öregek otthona milyen lehetőséKis Sándor geket teremt? Milyen élet fog itt zajlani? - Jó reményünk van arra, hogy a hivatásunkat, az Úr Jézus szeretetét tovább tudjuk vinni, bemutatni, hirdetni. Célunk, hogy az igazi krisztusi szeretet mutatkozzon meg életünkben, s istentiszteleteinken is erről szólunk. Az időseknek békés, nyugodt napokat szeretnénk biztosítani. A. L.