Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-09 / 263. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. Nov. 9. Modem gépi mosó vár|a a személygépkocsikat, teherautókat és autóbuszokat a Texaco Ba|al úti üzemanyagtöltő állomásán. (Fotó: Révész Róbert.) • Nemcsak üzemanyag kapható Autóbusz és teherautó is mosható a Texacónái Jön a Bérgarancia Alap-törvény Egy éve múlt már, hogy Szegeden, a horgászok által oly' kedvelt Keramit partjánál, a Bajai úton megnyílt az Elco­petrol Kft. által üzemeltetelt Texaco benzinkút. Azzal, hogy a világ legnagyobb, löbb mint százéves múltra visszatekintő olajtársaságával kerültek kap­csolatba, mondhatni Szegedre költöztették Dallast. Az esztéti­kus üzemanyagtöltő tulajdono­sai - a világhírű cég 50 éve azonos szisztémájának szigorú követelményeit követve - külö­nös gondot fordítanak a kör­nyezetvédelemre. (A támfalsze­rúen kialakított vízpartot fü­vesítették, fákkal övezték, por­talanították a parkolót, ahol hangulatos faház nyújt lehető­séget a pihenésre.) A kútnál a Magyarországon korábban nem árusított spe­ciális kenőanyagok, a Texaco és Carrier (magyar) motorolaj­család teljes választéka, no meg valamennyi nálunk hasz­nálatos üzemanyag megtalál­ható. A nonstop formában üze­melő állomás létrejötte óta új­donságokkal igyekszik a vásár­lók kedvébe járni, úgymint éj­jel-nappal lehet PB-gázpalac­kot cserélni, háztartási tüzelő­olajat, és a kényelmes autózás­hoz elengedhetetlen, egyéb eszközöket vásárolni. Most újabb. Szegeden egyedülálló, az üzemanyagtöltőhöz szer­vesen kapcsolódó szolgáltatás­sal várják az autósokat. - Manapság igen sok teher­autó és autóbusz van magán­kézben, ám ezek rendszeres és alkalomszerű, egy-egy út előtti gyors tisztítása, rendbehozatala gondot okoz tulajdonosaiknak - indokolta Horváth Czakó István ügyvezető, miért is hoz­ták létre az említett gépjármű­vek, illetve személyautók gépi­és kézimosására egyaránt al­kalmas modern, minden igényt kielégítő rendszert. - A nagy forgalom velejárója ez az elvá­rás, s mi igyekeztünk eleget tenni a kívánalmaknak. A mosó mellett a vendég­várást és -látást mintegy kiegé­szítőként - akárcsak nyugaton -, gumiszervíz és egy ízlésesen berendezett shop is található. - A klasszikus szolgáltatás kísérője ez a gyorsbüfé, ahol a vendég - amíg autóját csinosít­ják, kerekét javítják vagy al­katrészt vásárol - kedvére fo­gyaszthat hamburgert, pizzát, szendvicset, kávét és különbö­ző üdítőket - sorolta kínálatot Horváth Czakó István. - Nagy a konkurencia, mindenki más­ként igyekszik kialakítani ve­vőkörét. Mi az igények mara­déktalan kielégítésével akarjuk elérni, hogy minél többen láto­gassák minicentrumunkat... Az ügyvezető elmondta még, a brüsszeli központtal vannak közvetlen kapcsolat­ban, amely - garanciát biztosít­va a kűtnál forgalmazott ter­mékek támadhatatlan minősé­gére - állandó felügyeletet gyakorol az állomás felett. Gyürkl Ernő A kérelmeket a felszámolók vagy meghatalmazottjaik sze­mélyesen adhatják át a helyi munkaügyi központnál, a tör­vény mellékletében megjelölt formanyomtatvány szerint. A megfelelően kitöltött kérelmet az átvételi idő feltüntetésével a helyi munkaügyi központ az Országos Munkaügyi Köz­pontnak továbbítja. A támoga­tásokat a kérelem átvételi idejének sorrendjében utalják ki. Amennyiben az alapban elegendő pénz áll rendelke­zésre, az Országos Munkaügyi Központ a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intéz­kedik az igényelt támogatás átutalásáról. A felszámoló akkor kérheti a támogatást, ha a munkavál­lalók bérét, végkielégítését - a felszámolási költségek fedeze­tét jelentő bevételek hiánya miatt - a bérfizetési napot követő 8 napon belül sem tudja teljesíteni. A támogatási igény meghatározásakor a bérfizetési A november 2-1 Ma­gyar Közlönyben meg­jelent a Bérgarancia Alapról szóló törvény, amely a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba. A felszá­molási eljárás alatti cégek a felszámolói a hatálybalépést követő újabb 15 napos határ­idő elteltével nyújthat­ják be Igényüket az alap támogatására. napon fennálló bértartozás ve­hető figyelembe, de legfeljebb jogosultanként a minimálbér négyszerese. Amennyiben a bérfizetési napig, illetve a ké­relem benyújtásáig bevételhez jut a felszámoló, ennek ösz­szegével kell csökkentenie a támogatási igényt. A támogatás kamatmentes kölcsönként értelmezhető, te­hát visszafizetendő. Ujabb támogatás csak akkor kérhető, 'ha az előző segítséget már visszafizette a felszámoló. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületé­nek most elkészült adatai szerint januártól szep­temberig összesen 53 ezer 012 személygépkocsit és terepjárót értékesítettek a márkaképviseletek, 29,7 százalékkal többet mint a megelőző év hasonló időszakában, amikor is 40 ezer 886 áj autó talált gazdára Magyarországon. • Gépjármű-értékesítés: eddig 53 ezer autó A kicsi kocsi vezet Jobb, értünk való törvénykezést! Beszélgetés dr. Zsohár Andrással, az FM kabinetfőnökével Az adatok nem tartalmazzák a Suzuki, a Saab, a Rover és a Lend-Rover értékesítési ada­tait. A haszonjárművek ma­gyarországi piacán az első há­romnegyed évben 18,3 száza­lékos a növekedés, összesen 8 ezer 249 kisteherautót adtak el. A kategóriánkénti megoszlás azt mutatja, hogy Magyaror­szágon még mindig a kiskocsi­kategória a legnépszerűbb, itt 81 százalékkal bővült a piac, vagyis januártól szeptemberig 10 ezer 446 darab autó talált gazdára az elmúlt év hasonló időszakának 5 ezer 769-es el­adásával szemben. Az alsó és középkategóriában 27 száza­lékkal bővült az értékesítés, amely 37 ezer 326 darab ela­dott új autót jelent. Alig válto­zott az eladott terepjárók szá­ma. és csökkent a sport- és a középkategóriás járművek nép­szerűsége. Ami a márkák szerinti meg­oszlást jelenti: fej-fej mellett halad a Lada és az Opel, mögöt­tük jóval leszakadva követke­zik harmadikként a Volkswa­gen. Vélhetően az árfekvés az oka annak, hogy a Lada még mindig népszerű, ebből a márkából 14 ezer 565 darab kelt el, és ezzel az orosz mo­dell 27,5 százalékos piaci ré­szesedéssel rendelkezik. Alig 1,2 százalékkal kisebb a piaci részaránya az Opelnek, amely­ből az év első kilenc hónapjá­ban 13 ezer 916 darab autót adtak el. A Volkswagen az 5 ezer 122 autóval nem éri el a 10 százalékos piaci részese­dést. A márkák szerinti sorrend az eladások száma szerint: ne­gyedik helyen a Renault, ötö­dik helyen pedig a Ford áll. • Miért kell a szövetkezeti törvényt módosítani? - Az előző kormány alap­vetően politikai szempon­tokat érvényesítve a szövet­kezetek működését ve­szélyeztető, gazdasági káro­kat okozó törvénymódosítást erőltetett keresztül a parla­menten. Az akkori ellenzék és a szövetkezetek érdekkép­viseleti szerveinek tiltakozása ellenére elfogadott törvény­módosítás káros és végre­hajthatatlan paragrafusainak kiiktatását a koalícióra lépett pártok megállapodása, vala­mint a kormányprogram fel­vállalta. 0 Mennyiben vesznek részi az érdekképviseletek a törvényalkotásban ? - Az érdekképviseletek ja­vaslataikat, módosítási kon­cepciójukat eljuttatták a jog­alkotásért felelős szerveknek. A készülő tervezetek előké­szítésében részt vesznek ép­pen úgy, mint a hivatalos tárca egyeztetésekben. Az új parlament és a kormány ház­szabályában, ügyrendjében gondoskodott arról, hogy mind a parlamenti, mind a kormányzati munkába az érdekképviseletek bekapcso­lódjanak. # Mi a lényege a módosí­tásijavaslatoknak ? - Többségük arra irányul, hogy a szövetkezeti önkor­mányzat és autonómia bürok­rácia-mentesen a lehető leg­kisebb költséggel működjön, a tagok tulajdonosi jogai ma­radéktalanul érvényesüljenek. Nagyon fontos kérdés, hogy a szövetkezetek közgyűlései dönthessenek teljes körűen, mind a szövetkezeti vagyon, mind a szervezeti változások ügyében. A módosítási javas­lat célja, hogy az ügynevezett településhez kötött és a tagok kisebb csoportja által egyol­dalúan érvényesített szétválás lehetőségét megszüntesse. A speciális magyar megoldás szétzilálva az elemi jogbiz­tonságot, lehetővé tette a Nagy várakozás előzi meg a szövetke­zeti törvény módo­sítását. Az utóbbi években ugyanis fe|­lődésűket, eredmé­nyes gazdálkodásukat nem a legsikeresebb törvényalkotási fo­lyamatok korlátozták. Erről beszélgettünk dr. Zsohár Andrással, az FM kabinetfőnö­kével. településen lakó kisebb cso­portok számára, hogy egyol­dalúan megbontsák a szövet­kezetet. Ugyanakkor az ésszerű és gazdasági érdekeknek megfe­lelő átalakulások és szerve­zeti formaválasztás (státus­ügyek) megkönnyítése és egyszerűsítése szükséges. A szövetkezetek működé­sének fontos kérdése, hogy a napirendre tűzött ügyekben a döntések időben megszüles­senek! Ezért célszerű vissza­állítani azt a korábbi lehető­séget, hogy a szövetkezetek akár az eredetileg kitűzött közgyűlési napon is megtart­hassák újra a közgyűlést, amennyiben az első közgyű­lés határozatképtelen lett volna. • Kik vehetnek részi a közgyűléseken? És ho­gyan szavazhatnak? - Jelentős problémák adódnak abból, hogy a nem tag szövetkezeti üzletrésztu­lajdonosok tanácskozási jog­gal vehetnek részt a közgyű­lésen, míg meghívásuk a ta­gokéval azonos módon törté­nik. Több megoldási javaslat van arra, hogyan lehetne a részvétel biztosítása érdeké­ben a megfelelő jogi garan­ciákat megadni anélkül, hogy a tagokéval azonos jogokat gyakorolnának. # Mit javasolnak a szö­vetkezeti tagok? - Természetesen a szövet­kezeti vezetők és tagok köré­ben számtalan olyan javaslat és probléma megfogalmazó­dott, amire egy törvénymódo­sítási javaslatban választ kel­lene adni. Azonban a '94 má­sodik félévére előirányzott törvénymódosítás csak a leg­utóbbi és rendkívüli hátrá­nyos módosítás hatásainak a kiküszöbölésére irányul és nem tartalmaz teljes jogi fe­lülvizsgálatot. Későbbi idő­pontban azonban meg kell vizsgálni a szövetkezeti tör­vény hatályosulását, azt, hogy a szövetkezeti joganyag mennyiben van összhangban az állampolgárok szövetkezé­si igényeivel és milyen mér­tékben alkalmas későbbi, kö­zös-piaci belépésünk esetén egy nagyobb piacon való ver­senyre, nyugat-európai alkal­mazkodásra. Jelentős, a nem­zetközi szövetkezeti elveket is érintő kérdések is felvetőd­tek. Ezek közül különösen az egy tag, egy szavazat elvének feloldása, mint igény jelent­kezik. Egyes szövetkezeti tagi csoportok felhalmozó­dott vagyonúkét, üzletrészü­ket társasági formába kíván­ják átvinni abban az esetben, ha a szövetkezetben nem vál­tozik meg az egy tag, egy szavazat elvén alapuló szava­zás rendje. A társasági for­mában a tagok vagyonará­nyos szavazataikkal vagyo­nuk mértékében vesznek részt a döntésekben, kocká­zatuk és felelősségük ehhez igazodik. Ugyancsak megfogalma­zódott a nem jogi személyi­ségű, korlátlan felelősségű szövetkezet létrehozásának igénye úgy, ahogy a társasági jogban közkereseti társaság működik, úgy igénylik az állampolgárok, hogy a fele­lősségük mértékét alapsza­bályban állapíthassák meg, azaz nemcsak korlátolt, ha­nem korlátlan felelősségű szövetkezetként működhesse­nek együtt! # Milyen hatást gyakorol­hatnak a módosítások a sző vetkezetekre ? - Erre a kérdésre, hogy a rövid távú módosítások mi­lyen hatást gyakorolhatnak a szövetkező állampolgárokra, az a válaszom, hogy helyreál­lítja a szövetkezés iránti bi­zalmat, megteremti azt a jog­biztonságot, amire a szövet­kezeti tagok önkormány­zatának és autonómiájának szüksége van. A szövetkezeti tagság megnyugtatására szol­gál, ha az állam deklarálja a korábbi kényszerpályák kiik­tatását. Sz. Lukács Imre A „bogár" már csak használtan cserél gazdát

Next

/
Thumbnails
Contents