Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-08 / 262. szám

8 KITEKINTŐ DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. Nov. 8. • Japánok közt - Csodaországban 9. Kumagayai vendéglátóink túláradó, nyilván magyarságunknak is szóló szeretetük folytán hosszabbítottak még vacsora után. Áttessékeltek bennünket a szomszédos bárba, ahol ismét ínyencségek kerültek az. asztalra: szárított haldarabkák, mazsolás camembert, ropogtatni való zöldségek, magvak, szóval mindaz, amire inni lehet. A pincér rendre töltögette a whiskys poharakat, mígnem vendéglátóink be nem csíptek kissé. Mi nem tudtuk, de a kényszer rávezetett bennünket: drága ital ide vagy oda, ha tele is a pohár, érintetlenül kell hagyni, különben ismét teletöltik. Inkább vesszen, aminek vesznie kell, semmint másnaposság zavarja meg a másnapos munkát... így aztán álmosan-fáradtan, de tiszta fejjel szemléltük a kedves japán urak alakítását, aminl látható élvezettel ragadták magukhoz a mikrofont, és nagy átéléssel énekelték kedvenc dalukat a kiválasztott videoklipek alá. Addig nem is volt baj, amíg engem is nem kényszerítettek a „Sake wa no ne no ne" ( Igyunk bort!) kezdetű, állítólag eredeti szamuráj dalocska megtanulására és előadására. Beletelt egy kis időbe, de ez volt az. ára, hogy végre nyugovóra térjünk. Másnap, a tudományos program idején engem a menedzser vett pártfogásába. Fónöki engedéllyel végigvezetett a gyáron. Miközben köpenyben, s bukósisakkal a fejemen, szigorúan a festett zebrákon közlekedve haladlunk át az üzem udvarán, megtudtam egyet s mást erről a világhírű cégről. Több mint 60 éve alapították azzal a céllal, hogy a fizikai és kémiai kutatásokkal foglalkozó Riken kutatóintézet technológiai eredményeit üzleti alapokra helyezzék. A nemzetközi és helyi kutatás, fejlesztés állandó erőfeszítései révén a gyár a A Kiken Corporation kumagayai gyárának menedzsere és kutató laboratóriumának vezetője „munkavacsora" közben világ vezető dugattyú- gyűrűket készítő cégévé vált. Lépésről lépésre előrehaladva mára elérték, hogy a megbízható, kiváló alkatrészek felét már a legigényesebb nyugati autógyárak rendelik meg. Ezen kívül számos más apró motoralkatrész kerül ki innen, kipufogó csövek, iparban használatos gépek egységei és különböző környezetvédelmi berendezések. Az eladott termékeikből származó jövedelem évről évre emelkedik: már túlhaladja az évi 70 billió jent. Az egyik csarnokban utcákat alkotnak a gépsorok, s mindössze három embert látok sürögni, forogni közöttük. - Két éve még nyolcan végezték ezt a munkát - magyarázza kisérőm, belemarkolva a szemlátomást növekedő, fényes gyűrűhegybe. Távolabb apró mütyüröket présel és vezet tovább egy automata, két éve még kézzel adogatták tovább őket - tudom meg. Egyébként ebben a gyáregységben 900-an dolgoznak. Nagyrészt nekik is köszönhető, hogy 10 év alatt legyőzték az európai apró alkatrészeket, katalizátorokat készítő cégeket. A következő csarnokban a lágy alumíniumot ötvözik más fémmel az okos gépek, bendőj ükben lávaszerűen fortyog az izzó anyag. Az egész veszélyes folyamatból kikapcsolható az ember, az egyetlen ott tébláboló munkás feladata az ellenőrzés. Kisebb szobát kapott a lézer és a hozzá csatlakozó gépsor, munkáját egyetlen felügyelő vigyázza. - Egy apró mélyedést korábban két perc alatt tudtunk belevésni a fémgyűrűbe, a lézer ezt megteszi öt másodperc alatt! - húzza ki magát a menedzser. • Mi történik az így fölöslegessé vált emberekkel, elküldik őket? - kérdezem. - Hogy képzeli?! - néz rám döbbentem kiséróm. - Más feladatot látnak el a gyáron belül. Míg átmegyünk a kutatólaboratórium többszintes épületébe, elhaladunk a kertben egy szerény, fák közt megbújó, buddhista szentély előtt. - A gyár területén három vallás hívei járulhatnak oltárhoz, hogy imádkozzanak istenükhöz. Legtöbben reggel itt kezdik a napot. A labor lépcsőházában megkér kalauzom, vessem le a cipőmet, és bújjak bele egy papucsba. Végigjárjuk a csaknem kihalt emeleteket, bekukkantunk a nekem nem sokat mondó, műszerekkel zsúfolt helyiségekbe. Két, inkább viháncoló iskoláslánynak, sem mint kutatónak tűnő hölggyel akadunk össze. Szégyenlős, ám rendkívül bájos mosollyal leplezik nyelvi nehézségeiket, de azért magyaráznak. Egy gyufásdoboznagyságú chip előtt megáll a tudományuk, kezüket szájuk elé téve vihognak, ezt teszi a valahonnan előkapart ifjú legény is, mígnem a megérkező mentősereg föl nem világosít: a labor egyik büszkeségét tartom a kezemben. Itt fejlesztették ki ezt a hibrid érzékelőt, amely több káros gáz jelenlétét is jelzi. (Nálunk van, ahol a kókadozó kanári figyelmeztet a laborba kiszökött szénmonoxid jelenlétére.) Elnézem ezeket a nagyképűségtől mentes, a mi szemünkben szinte gyermekien naivnak tűnő ifjakat, aztán elszégyellem magamat. Hát nem azt szeretnénk mi is, ha nem a szöveg, az önreklám, a magabiztos föllépés számítana végre, hanem a produktum, az, ki mit tett le az asztalra? Eszembe ötlik a The Tokio Timesben olvasott egyik cikk. Japán kolleganőm egy NyugatEurópában rendezett nemzetközi telekommunikációs konferencia résztvevőjeként azon háborog - persze finoman, japán módra hogy mégiscsak sok. hogy milyen arrogánsak ezek a nyugatiak. Hiába foglalta le ő a pincéméi időben az ablak melletti helyet, mire odaért, az összes valamirevaló asztalnál a gátlástalan „fehérbőrűek" ültek. Ő már csak az illemhely melletti vagy a pincérek útját keresztező, forgalmas rész között választhatott. Miként mindegyik honfitársa. Ébredező öntudattal nem rejti véka alá: kezd elege lenni abból, hogy ők, akik az oly szívesen fogadott pénzünket viszik nyugatra, maguk - túlzott szerénységük és udvariasságuk miatt - kénytelenek ott meghunyászkodni, s a háttérbe szorulni. Jaj, csak ezt a könyöklő, másokat eltipró stílust ne szabadalmaztassák Japánban! (Folytatjuk.) Chikán Ágnes • Legkésőbb 2010-ig meg kell építeni a Rajnát a franciaországi Rhone folyóval összekötő víziutat, amely lehetővé tenné az Északi- és a Földközi-tenger közötti közvetlen hajóközlekedést. Erről döntött a párizsi szenátus, megszavazva a kormány területfejlesztési programjához csatolt indítványt a csatornaépítési társaság létre• Rajna-Rhone-csatorna Francia nemezis hozásáról. Charles Pasqua belügy- és területfejlesztési miniszter szerint a Rajna és a Rhone közötti összeköttetés megteremtése „nemzeti prioritás". A két folyó összekötéséről már vagy ötven éve szó van, de a tervek eddig nem váltak valóra. A Rotterdam és Marseille közötti 1600 kilométeres útszakaszból 1350 kilométer ugyan már most is hajózható, de szükség lenne a Rhone-ba ömlő Saone folyó, illetve a tőle 229 kilométerre lévő elzászi főcsatorna összekapcsolására. Ennek költségét - 1993-as árakon - 17,2 milliárd frankra becsülik. A terv a környezetvédők ellenállásába ütközik, akik az elképzelést „ökológiai abszurditásnak" tartják. • Oroszország Reformerek és ellenreformerek Oroszországban elhúzódó kormányválság tapasztalható, erről tanúskodik Sohin miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter lemondása is - írta a Reuter Borisz Fjodorov volt pénzügyminiszter véleményére hivatkozva. A brit hírügynökség szerint nyugati gazdasági körökben kiábrándulást keltett Sohin távozása és Panszkov kinevezése. Ujabb bizonyítékát látják benne annak, hogy a kormányban fokozatosan teret nyernek a konzervatív erők. A leköszönt Sohin az NTV televíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy katasztrófával végződhet, ha a kormány koalíciós formát ölt, hiszen felhígulhat a gazdasági reformpolitika. „Az új embereket semmi sem kötelezi arra, hogy végrehajtsák az előttük kidolgozott programot, ők nyilvánvalóan mást fognak csinálni" - vélekedett Sohin, majd előadta, hogy két-három hónappal ezelőtt megjósolta, távozni kényszerül a kormányból. Némileg enyhült az aggodalom Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettessé történt kinevezésével. A liberális reformer újságírókkal közölte, hogy nem hagynak fel a gazdasági liberalizálással, s annak a véleményének adott hangot, hogy az egész kormány reformista szellemű. Csubajsz irányította az oroszországi privatizálási programot, s ő az utolsó tagja annak a radikális reform-csapatnak, amelyik szép lassan elmerült a centristák tengerében - értékelte a Reuter Moszkvából keltezett összefoglaló kommentárjában. Az ELSZÓ Háztartásigép és Alkatrész Szaküzletének ajándéka. Különválasztja a rostot és a levet. Tisztelt Klubtagunk, Kártyatulajdonosunk! Figyelje csütörtöki számunkat, mert lehet, hogy éppen az Ön számát A nekem kamatozd előfizetés! Szegeden a lap! ÖÉLMAGYARORSZÁG ELŐFIZETŐI KLUBKÁRTYA £ DÉLMAGYARORSZÁG NYEREMENYSZELVENYEK E heti tét: 25 000 Ft ÍGY N! • Hogyan töltse ki a szelvényt? A: születési év utolsó két száma, Bt születési hónap száma, Ci a születés napja, Dt a személyi igazolványa számónak két utolsó számjegye Természetes, hogy a kisebb gyerekeknek még nincs személyi igazolványuk. Ok az utolsó, D rubrikába a szülők bármelyike igazolványának két utolsó számát beírhatják. Természetesen a szelvények külön játszanak, egymás szómaiból nem lehet kicsipegetni! Mit tegyen, ha nyert? Csapja a hóna alá nyertes szelvényét, személyi igazolványát valamint a HDS & Délmadár a heti számát és jöjjön be szerkesztőségünkbe, a Sajtóházba. (Szeged, Stefánia 10.) A nyertesek jelentkezését a nyerőszámok megjelenése utáni hét hétfőjén, 12 és 15 óra között várják munka-' társaink. A megyében lakók a Délvilág városi szerkesztőségeiben: Vásárhelyen a Szőnyi u. 1., (Szeged Tourist), Makón, a Deák F. u. 2. (városi könyvtár) és Szentesen, a Kossuth u. 8. sz. alatt is jelentkezhetnek. A pénzt vagy postán utaljuk ki, vagy személyesen vehető fel a nyeremény a Sajtóházban. A nyeremény nettó 25 ezer forint. A nyereményadót a cég fizeti. Ha többen is szerencsések, akkor az összeg széfosztódik. Viszont, ha adott héten senki sem nyer, akkor a pénz halmozódik, átmegy a következő hétre. Ugye megjegyezték, hogy nyerni csak akkor lehet, na megvették a HDS & Délmadár a heti számát. legyen szerencséje o •OROSZ- <-kai! Az • heti 10 nyerőszámot a csütörtökön megjelenő HDS A Délmadár családi lapunkban találhatják! Előfizethető telefonon, a szegedi terjesztési csoportnál. Tel.: 62*481 -281, Németh Andreánál. Megvásárolható a megye összes településén a hírlapárusoknál, rikkancsoknál és az élelmiszerboltokban. előfizet* ÜfT ELŐFIZETŐI * KLUBKÁRTYA JÁTÉKUNK HETI NYEREMÉNYE: GYÜMÖLCSCENTRIFUGA