Délmagyarország, 1994. november (84. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-08 / 262. szám

KEDD, 1994. Nov. 8. • A beteg sejtek „elfelejtenek" osztódni A rák nem bírja a vizet?! BELÜGYEINK 3 Az érdem vitán felül dr. Somlyai Gábor budapesti mo­lekuláris biológusé. Az ó hipo­tézise szerint a sejtosztódási folyamatok szabályozásához mindenkor szükség van egy bi­zonyos deutériumtartalomra. A vfz deutérium-hidrogén ará­nyának változására (és ez a fel­ismerés lényege!) viszont más­képpen reagálnak az egészsé­ges, illetve a rákos sejtek. Míg az előbbiek rövid időn belül képesek alkalmazkodni az új körülményekhez, addig az utóbbiak - a nehézhidrogén koncentrációjának csökkenése esetén - gyakorlatilag „elfelej­tenek" osztódni. A Somlyai-féle feltevés egyik szegedi hívével, dr. Las­kai Gábor biofizikussal tegnap A hír első hallásra egyenesen hihetetlen: Magyar­országon (talán) megtalálták a rák ellenszerét! A tiszta, természetes desztillált vizet. Amely azért valamivel ke­vesebb deutériumot - nehézhidrogént - tartalmaz, mint a Föld „legnormálisabb" folyadéka. Mondják, hogy a zseniális felfedezések mindig pofon­egyszerűek. Na de ennyire?-... délelőtt találkoztunk füvész­kerti munkahelyén. - Bár korábban három éven át magam is dolgoztam a rák­kutatásban, egy ideje kizárólag növényekkel kísérletezem ­mondta az ifjú kandidátus. ­Nemrégen sikerült kimutat­nom, hogy a vfz deutériumtar­talmának csökkenését a nö­vényi sejtek is érzékelik, oly­annyira, hogy erre a különös „beavatkozásra" egy nem túl sokáig tartó, leginkább enyhe stressz-reakcióra emlékeztető választ adnak. Rövid idó eltel­tével azonban már ismét el tud­ják végezni azokat az élettani feladatokat, amiket korábban, azaz képesek az alkalmaz­kodásra. Csakúgy, mint az ál­lati és az emberi sejtek. Kivéve a rákosokat, amelyek valami rejtélyes oknál fogva nem ren­delkeznek ezzel az adaptációs mechanizmussal. • Szóval kijelenthetjük, hogy a csökkentett deutéri­umtartalmú víz a rák ellen­szere? - Egyelőre még korai és megalapozatlan lenne ilyet állí­tani, de az tény, hogy olyan ígéretes szerről van szó, amely forradalmasíthatja az eddigi rákellenes terápiát. Az minden­esetre figyelemre méltó, hogy ez a készítmény nem egy misz­tikus, „mágnesezett" valami, hanem teljesen tiszta nedű. Olyan természetes víz, amely­ben nincs semmiféle testidegen származék. • Mikor lesz belőle „igazi" gyógyszer? - Az engedélyeztetési pro­cedúra ma még meglehetősen hosszadalmas művelet, de jó esély van arra, hogy pár hóna­pon belül már nem csupán két fővárosi patikában árulják majd a rákos betegeken segítő desztillált vizet. Réthi J. Attila • Százéves tetőcserepeket cse­réltek ki a Kálvin téri Refor­mátus templom tetőrekonstruk­ciója során. A kakasos temp­lom tetőzete évtizedeken át csak foltozva volt, s az 1993-as nagy vihar után már halasztha­tatlanná vált egy átfogó javftás. A most kicserélt cserepek egy része még eredeti; a templom­tervező és -építő Schulek Fri­gyes munkája nyomán került a helyére. Lévén, hogy a tem­plom műemlékké nyilvánítás alatt áll, az új cserepek minő­ségét alaposan megvizsgálják. Bartha Tibor lelkész el­mondta még, hogy a tetőre­konstrukció az önkormányzat több mint egy milliós támo­gatásával készült. November 20-án ünnepi istentiszteletet tartanak a felújított temp­lomban. (Fotó: Schmidt Andrea) • Az Országgyűlés hétfő dél­után három órakor megnyitotta őszi ülésszakának 23. munka­napját. A törvényhozók meg­kezdték a büntetőeljárásról, az egészségügyről szóló módosító törvényjavaslatok, valamint a fogságfenyítés bírósági felül­vizsgálatáról rendelkező tör­vényjavaslat, továbbá az ügy­védségről szóló törvényerejű rendelet módosftását célzó elő­terjesztés együttes általános vitáját. A képviselők napirend előtti felszólalásokkal kezdték a Cserépcsere a kakasos templomon • Országgyűlési vita Vádak és viszontvádak munkanapot. Csépé Béla (KDNP) és Kónya Imre (MDF) visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az ellenzék hibája lesz, ha a Tisz­telt Ház nem tudja még ebben az évben elfogadni az 1995-ös költségvetést. A vitában el­hangzott, hogy a kabinet késve nyújtotta be a jövő évi büd­zséről szóló törvényjavaslatot. Torgyán József (FKGP) úgy vélekedett, hogy az elektroni­kus média csak az MSZP és az SZDSZ, valamint a három ellenzéki párt - az MDF, a KDNP és a Fidesz - közös főpolgármester-jelöltjével fog­lalkozik, a kisgazdák jelöltjéről viszont hallgatnak. A kisgazda frakcióvezető ezért arra szólí­totta fel a kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépé­seket. Válaszában Kuncze Gábor belügymi­niszter kijelentette, hogy a kor­mány továbbra sem kíván uta­sításokat adni a televízió és a rádió vezetőinek. L | nnyira magyarok vagyunk, hogy le se tagadhatnánk. l/J Most expo-lázhan égünk. Vitatkozunk, népszavazást rendezünk egy halott dologról. Ugyanis másfél év múlva Budapesten az évek óta beharangozott és bearanyozott szakvilágkiállítás nem nyílik meg. Aki itt nem a szívére és indulataira hallgat, hanem az eszére, ne adj' isten, azokra a tapasztalatokra, amelyek egy ilyen monstre-rendezvény kísérői, az tisztában van vele, még ha lenne is az ország kasszájában elegendő pénz, az idő akkor is kétségessé ten­né a sikert. Ki nem akart itt világkiállítást? Egy kezemen megszá­molhatnám. Csakhogy annyira elködösítették kezdetben a tényeket, az anyagi terhek vállalását, hogy legtöbben el­hitték, itt egy világcsoda készül, amitől egyik napról a má­sikra alapjában változik meg, jobbra fordul hazánk sorsa. Megérkezünk a Kánaánba. iMssan derülnek ki a tények, még lassabban ocsúdik fel az egyszerű halandó, megint rászedtek bennünket. Az óriási csinnadrattával beharangozott világkiállításról kiderült, hogy B-kategóriás szakvilágkiállítás. Volt már ilyen a Hungexpo területén. Földes elvtárs, ha jól emlékszem, hős partizán is, nyitotta meg a Vadászati szakvilágkiállítást. S milyen csendben múlt el. Valami fehér tigrisre emlékezem, meg az olcsó magyaros ételekre, italokra. Persze ez az én vétkem, s nem a minősítésem. Állítólag 1996-ban megint lesz vadászati szakvilágkiállítás, ugyanott. Csak erről nem beszélünk, nem vitatkozunk, nem sorakoztatjuk fel mellette a nemzeti lelkületet. Majd a szavazás, mondják sokan. Igen bizony, ha nép­szavazás lesz és igennel dönt az ország, azt is vállalja, hogy tovább adósodik minden élő magyar állampolgár, s a terheket végső soron ő állja. Nem szólva arról, ami még most hihetetlen, hogy az elfogadott pótköltségvetés és a jö­vő évi költségvetés annyira és úgy megszoríttatja velünk a nadrágszíjat, hogy jó, ha expo helyett lélegezni tudunk. Talán nem csaptak volna az egekbe az expo hullámai, ha egy kitűnő ötlettel nem rukkol elő a szervezés, nevezete­sen a Magyarország fesztivállal. Ez alkalmas arra, hogy elhitesse a jámbor, együgyű pá­lyázókkal, valóságos kirakodóvásár készül, egy ünnepi esztendő, amikor talpig magyarba öltözve, kikenve-kifenve öleljük dagadó keblünkre a messzi tájakról érkezett tu­ristákat és állandóan a zsebét kutatjuk. Kimondani sok, annyian jelentkeztek az expo elő-, utó- és kiegészítő ren­dezvényeire. Számítva természetesen és főként anyagi tá­mogatásra is. Holott, ha a meghirdetett e célra felhasz­nálható keretet nézzük, alig-alig jut átlagosan több négy­százezer forintnál egy-egy kapcsolódó rendezvényhez j V jegnézjte már valaki a kiegészítő, elő-, utórendezvé­LtJJ nyek címlistáját? Az önkormányzatok vezetik a sort. A nyakig eladósodott önkormányzatok. Olyan programok­kal, amelyek régebben is, a jövőben is élhet(tek)nek, csu­pán egy kis szervezés és némi pénzmag szükségeltetik hozzá. Ez részben öröm is, mert expo nélkül is virágba bo­rulhat 1996-ban az ország. Én nemmel szavazok. ^Q. . ÜlcEÁC I Lw Ft ÉKF Kft. SZEGED, Fonógyári út 24. Tel.: 421-875 Tel./fax: 482-563 2 Épületbádogos munkák kivitelezéséi vállaljuk, Amerikából importált, korrózióálló, festéssel ellátott alumínium lemezből. Csak anyagvásárlás is lehetséges. • Átalányadózás Szellemiek kizárva Jövőre a kormány javaslata szerint átalányadózást is vá­laszthatnak az egyéni vállalko­zók, ha az ilyen tevékeny­ségből származó bevételük a megelőző évben nem haladta meg a 3 millió forintot. Mint a Pénzügyminisztéri­umban hétfőn elmondták: nem választhatják az átalányadózást a szellemi tevékenységet vég­zők, valamint azok, akik az 1995 előtt a 90 százalékos vé­lelmezett jövedelemhányad szerinti elszámolási szabályt alkalmazták. A pénzügyi kor­mányzat álláspontja szerint az átalányadózással a termelői és a kereskedelmi tevékenységet kívánják ösztönözni, nem pe­dig a köztudottan kis költség­gel járó szellemi tevékenységet. Az átalányadó ugyanis igen kedvezményes adózási forma. Az adó alapja a bevétel 20 szá­zaléka. Az adó mértéke évi 600 ezer forint bevételig 25 százalék. Ha az egyéni vállal­kozó átalányadójának alapja meghaladja az évi 600 ezer fo­rintot, akkor az adó mértéke 30 százalék, 800 ezer forint éves bevétel fölött pedig 35 száza­lék. Eszerint egymillió forintos éves bevétel esetén az átalány­adót választó egyéni vállalkozó adó alapja 200 ezer forint lesz, a fizetendő adó pedig összesen 70 ezer forint. A pénzügyi tárca illetékese a szellemi tevékenységet vég­zőkkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ők továbbra is alkal­mazhatják a 90 százalékos jövedelemadó hányadot, illetve 25 ezer forinttal csökkenthetik 1995. évi adójukat. KÉRDÉS A fögasztronómushoz • Rendkívül tekintélyes, és a szakmában méltán elismert szakember Unger Károly, a Magyar Szakács és Cukrász Szövetség elnöke. S ha valaki azt gondolná, hogy ez pusz­tán egy reprezentatív és tisz­teletbeli funkció, az nagyon téved. Unger Károly az aláb­biakban elmondja, mi a köte­lező, s mi a szép munkájában. • Milyen feladatokkal kell megküzdenie az ön ál­tal vezetett szervezetnek? - Tulajdonképpen hozzánk tartozik a magyar szakácsok, cukrászok, éttermi szakem­berek krémje, kétezer tagunk van. Feladatunk, hogy mes­terkurzusokon képezzük a szakembereinket. Ez úgy tör­ténik, hogy az adott témából legjobban felkészült szakem­berek megjelennek az ország egy részében, s az ott prak­tizáló kollégáknak átadják el­méleti és gyakorlati ismere­teiket. Különböző világverse­nyekre összeállítjuk a váloga­tottat, kiállítókat. Egy ilyen megmérettetés rendkívül fe­lelősségteljes dolog, hiszen a magyar kultúrát, az ország imázsát közvetftjük, s ez va­lahol visszahat az idegenfor­galomra is. • Lehet-e azt mondani, hogy a gasztronómia egy­fajta művészet? - A gasztronómiát a visszafogott jó ízlés művésze­tének tartom. Közelebbről: az érzékszerveinknek okozott örömszerzés művészetének. • Hogyan jellemezné a magyar izeket? - Mint minden magyar ember, erről a kérdésről ma­gam is csak abszolút elfogult­sággal tudnék beszélni. Úgy­hogy most nem a saját gondo­lataimat mondom el, hanem a világ ítéletét a magyar kony­ha ízeiről. A nemzetközileg elismert komoly, nagy gasztro­nómusok egybehangzó véle­ménye szerint a világ öt leg­jobb konyhája között van a magyar. Nagyon kifinomult ízlésre épített konyha a mi­énk, melyben benne van az egész nép történelme. A múl­rj ] 'Gr fi Unger Károly tunk sok szempontból nem szerencsés, de konyhaművé­szetünket tekintve igen ked­vezőnek mondható. Külön­böző népek konyhakultúrája hatott ránk, s ennek következ­tében egy olyan szintetikus egység jött létre, amit ma klasszikus magyar konyhának becézünk. Arató László

Next

/
Thumbnails
Contents