Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-31 / 255. szám

HÉTFŐ, 1994. OKT. 31. A VÁROS ÉS A MEGYE 5 Ez a kiszorítósdi lesz a végső? •V em kell hozzá különösebben jó emlékezőtehetség, JW hogy felidézzük, a mezőgazdaságban politikai kur­zustól függően győzködtek bennünket a nagyüzemi gaz­dálkodás vagy a farmerkedés egyedül üdvözítő voltáról. A hangok elszálltak, a valóságban meg mentek a dolgok a maguk, sokszínű kombinációt rejtő útjaikon. Egy csak a bökkenő, amint a szavak hitelüket vesztik, már akkor sem mozdulunk, ha farkast kiáltanak, s tényleg ott settenkedik a kertek alatt. A nemzetközi megmérettetésnek kitett ag­rárgazdaság érdekérvényesítő képességének hiányosságai­ról bőven hallhattunk efféle segélykiáltást. E gondolatok a Kamarai Törvény alapján szerveződő Agrárkamara küldöttgyűlésén jutottak eszembe. Több, mint száz - egyenként, a maga módján - jóravaló ember üli a teremben, s rendkívül udvariasan, elcsépelt kifejezés­sel élve európai módon viselkedett. Bármelyiküket meg­kérdezve mindegyik elmondhatta volna, hogy a magyar mezőgazdaság felemelkedéséért kíván munkálkodni, azért van itt. A szekértáborok léte mégsem tagadható. Egyszerű belátni, hogy egy kiépített apparátussal rendelkező, érdek­védelmet is ellátó, kudarcokkal és szép sikerekkel egyaránt együttélő, működő és meglévő agrárkamara normális be­tagolódása az újba, meglévő értékek megmentését jelente­né. De egy másik csapatnak is az új kamarát mutatták fel, mint későbbi boldogulásuk szinterét. Az elmúlt kurzus kisgazdaságot segítő falugazdász há­lózatának megszüntetéséről, az EM Hivatalok alapos szervezeti változásairól egyre többet hallani. Az irányított pályamódosítás gyanújára adhat némi okot, hogy a ko­rábbi Parlament egyik utolsó törvényeként suszlerelték be a véghajrába a kamarait. Magyarul, az az ember érzése, hogy a korszerű mezőgazdaság szabályozási mechanizmu­sának égisze alatt, vagy mellett keményen szó van egyes emberek egzisztenciájáról, jövőjéről is. Erről az egyik régi­új képviselő, Géczi József, mint egy törvényalkotó „tettestárs" is kifejtette véleményét. Elismerte, hogy a szektorban eluralkodó szervezetlen­ség már '92-ben indokolttá tette volna a törvényt, de nem fért bele az időbe. A semminél jobb, hogy a ciklus utolsó pillanatában mégis sikerült megalkotni. Enélkül újabb két évet csúszhatott volna, hisz kurzusváltások első időszakai­ban a hatalmi újrarendeződés más témákat tuszkol a so­rukra várók elé. így született egy hibákat is tartalmazó tör­vény, amely többek között nem figyeli eléggé arra, hogy ezekben a gazdasági kihatású döntésekben nem lehet azo­nos súlyú egy többszáz fős, százmilliókben mérhető terme­lést folytató szervezet képviselőjének a szava, mint a hat te­henes gazdáé. Megyénkben a kistermelői köri reprezentáló szervezetek és a falugazdászok nagyobb elánnal vetették magukat az előkészítésbe, netán önmaguk és szervezeteik menedzselésébe. A szövetkezeti, nagyüzemi kör leragadt a startnál, s ezt a hátrányát később se tudta behozni. A kép­viselő intelme nem véletlen volt ez a jelenlévőkhöz: lega­lább ezután mérsékeljék a kifelejtősdit és kiszorítósdit, illetve ennek ellenhatásaként az első adandó alkalomkor szokásos revansot. Tóth Szeles István ,Nyitott kapuk* A pályaválasztást meg­könnyítendő „Nyitott kapuk" napokat tartanak a szegedi kö­zépiskolákban, melyeken a tanintézmények tájékoztatást adnak az iskola képzési profil­járól, az 1995/96-os tanévben induló osztályokról, illetve szakmákról, a jelentkezéssel és • Szombaton Szegeden, a me­gyeházán, a nemrégiben mag­alapított 11 - szakmák szerint megkülönböztetett - agrárka­marai osztály, valamint a tele­püléseken létrehozott mező­gazdasági bizottságok képvise­lői küldöttgyűlést tartottak. Az alapszabály elfogadásával lét­rejött Csongrád Megyei Agrár­kamara megválasztotta tiszt­ségviselőit is. Az ideiglenes szervezőbizottság elnöke. Ko­vács Lajos, aki szűkebb kör­nyezetén, Hódmezővásárhe­lyen túl gazdaköri tevékenysé­gével vált ismertté, itt a leadott 105 szavazatból 57-tel nyerte el a kamarai elnöki tisztet. Az ügyvezető alelnöki posztot ugyanilyen aránnyal Futó Ta­más, falugazdász szerezte meg. Egyed Béla, a Hódmezőgazda Rt. vezérigazgatója és Seres Gyula, a makói Kossuth Szö­vetkezet elnöke, mint kamarai alelnökök tevékenykedhetnek. • Új agtárkamara alakult A demokrácia és a gazdasági súly A szervezés nehézségeiről szólva Kovács Lajos példaként hozta fel, hogy a megye 40 ez­ret meghaladó, a három kama­ra - Ipari és kereskedelmi. Ag­rár, Kézműves - valamelyiké­be sorolandó vállalkozóból csak 26 ezret tudtak összeszedni és regisztrálni. (Itt nem az adat­védelem fejlettségére kell gon­dolnunk, inkább arra, hogy mennyire nem tudjuk, hogy há­nyadán állunk, vagy egy-egy adattulajdonos hatóság meny­nyire nem hajlandó érdemi, s egyben meg nem fizetett mun­kát végezni egy másik szerve­zet kívánságára.) Az ideiglenes szervező bi­zottság elnöke maga fejtette ki, hogy ismert előtte a feltétele­zés, hogy az előkészítés során egyik szektor a másik kárára igyekezett előnyt szerezni. A küldöttgyűlésen az alapszabály módosítások kapcsán érezhető­vé is változott a fő feszültség­pont, hogy a küldöttek egy-egy jól behetárolható köre mást­mást ért a gazdasági súlynak és demokráciának megfelelő kép­viseleten. Ugyanígy magyaráz­kodnia kellett Farkas Miklós­nak is, aki az érdekvédelmi szervezetként működő Magyar Agrárkamara írásos észrevéte­lével próbálta pontosítani az alapszabályt, hogy nem a most alakuló kamara agyafúrt meg­fúrásán munkálkodik. E hangulati elemek tudatá­ban végül is eredményesnek mondható e küldöttgyűlés. Fel­állt az új szervezet, s az élére választottak munkájának ko­molyságán, eredményességén is múlik, hogy az állami irá­nyítás mennyit és mikor tud leadni döntési jogköreiből e gazdasági önkormányzatnak definiálható szervezetnek. T. Sz. I. E KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT 14-17 óra között ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4. I. em. 123-as szoba) dr. Bálint Já­nos ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry u. 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: Pesti Gábor. A MUNKÁSPÁRT taijánvá­rosi, Északi városrészi és pető­fitelepi szervezetei 17 órakor összevont taggyűlést tartanak a Csap u. 62. szám alatti pártház­ban, az önkormányzati választá­sok előkészületeiről. Előadó Hidvégi István, a városi koordi­nációs bizottság tagja. A POLGÁRMESTERI HI­VATAL városrendezési és épí­tésügyi Iroda lakossági fórumot tart 17 órai kezdettel, a Kolozs­vári Téri Általános Iskolában a Szabadkai út. Cserepes sor, Ka­tona utca, II. körút által határolt tömb részletes rendezési terve tárgyában. Előadó Orosz Bálint irodavezető, városi főépítész. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület önkor­mányzati képviselője 17 órától lakossági fórumot tart a Kolozs­vári Téri Általános Iskolában, melynek témája az 1994. évi Városrészi Alap felhasználása. Beszámoló a négyéves képvise­lői tevékenységről. MÉSZÁROS JÁNOS, az 5. számú választókerület önkor­mányzati képviselője 17-18 óráig fogadórát tart a Tarján IV. Számú Álatalános Iskolában (Űrhajós u.). HOLNAP A KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) megyei irodá­jában (Szeged, Vörösmarty u. 3., magasföldszint) délután 5 órától dr. Óvári Judit tart mun­kajogi tanácsadást. a felvétellel kapcsolatos tudni­valókról, iskolai követelmé­nyekről. A programon részt ve­hetnek a 7. és 8. osztályos ta­nulók és szüleik, valamint a 6. és 8. évfolyamos gimnáziu­mokban az ilyen oktatási for­ma iránt érdeklődők. A héten mindössze egy nap lesznek „nyitott kapuk", no­vember 3-án, csütörtökön a Csonka János Műszaki Szak­középiskolában (Temesvári krt. 38.), valamint a Krúdy Gyula Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskolá­ban (József A. sgt. 122-126.). 8-12, 14-17-ig: (Csak (elánal és gyászközlemények) 7-15-ig: 7-19-ig: Várjuk hirdetését a fenti ^telefonszámokon! CSÖRÖG A ((C<F»))))))L MVIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket az elmúlt héten Odor Józseffel oszthatták meg. Kzen a héten ügyeletes munkatársunk. Arató László munkanapokon 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14-től 15 óráig várja hívásaikat. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is mindegyik számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont című rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk. • Nyugdíjas olvasónk leá­nyával utazott október 29-én. szombaton reggel 7 órakor Mórahalomra. Éppenséggel otthbn felejtette nyugdíjas­szelvényét, illetve a tavalyit vitte magával. De természe­tesen hajlandó volt viselni a következményeket: meg­váltani a teljesárú menetj­egyet. A buszsofőr azonban, olvasónk elmondása szerint MŰSZERTECHNIKA SZEGED Fénymásoló- és számítógép­szerviz Szeged, Moszkvai krt 8. © 326-800 • Betétikamat-emelés Forint látra, futamidőre A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. november l-jétől emeli forintbetéteinek kamata­it. A pénzintézetnél elhelyezett forintbetétek kamatlábai átla­gosan 1,5-2,5 százalékkal emelkednek. A vállalkozói ügyfelek betéteinek kamata egy hónapos lekötés esetén 20,5 százalékra, három hóna­pos futamidőnél 21,5 százalék­ra emelkedik. A vállalkozói betét kamata hat és kilenc hó­napos lekötés esetén 22,5 szá­zalékra, a tizenkét hónapon be­lüli futamidőnél 24 százalékra változik. A lakossági betétek közül a látra szóló betét kamatlába 12 százalékra nő. Ötszázezer fo­rint feletti betét lekötése esetén egy hónapos futamidőnél 18 százalékra, három hónapos fu­tamidőnél 20,5 százalékra, hat hónapnál 22,5 százalékra, ki­lenc hónapnál 23,5 százalékra, tizenkét hónapos futamidőt te­kintve pedig 24 százalékra emelkedik a kamat. A látra szóló forint kártyafedezeti­számla kamata november l-jé­től 14 százalékra növekszik. ötvenes, vékonyarcú ember, nem bírta ki durva kom­mentár nélkül: nemes eg­yszerűséggel lehülyézte a nyugdíjas hölgyet, valamint egyéb, nem e hasábokra va­ló kifejezésekkel illette. A vezető társaságában lévő szürke kosztümös nő, olva­sónk megfigyelése szerint valami okból meglehetősen széles jogkörrel intézkedett a buszon, bár nem tűnt sem kalauznak, sem ellenőrnek. Ennek ellenére telefonálón­kat letegezte, kulturálatlanul lehordta, egyúttal melegebb éghajlatra küldte őt és leá­nyát. Olvasónknak feltűnt még egy apróság: a sofőr több utastól is csak a pénzt kasszírozta be, jegyet nem adott. Olvasónk neve és cí­me, telefonszáma szerkesz­tőségünkben van. Kézműves érdekvédelem A gazdaság önkormányzatát jelentő három fó kamarai szer­vezet egyike a Kézműves Ka­mara. Pillanatnyilag nyolcszáz, zömmel kisvállalkozások for­májában működő szakmát fog­lal magába e kategória. Me­gyénkben 8 ezer 400 regisztrált kézművesről tudnak, de az adatszolgáltatás buktatói miatt e szám korántsem végleges. A szakma csoportokat jelentő 12 kamarai osztály közül akad, amely 150 tagot számlál, de van 1600 fős is. A Kamarai Törvény végrehajtása kereté­ben szombaton Szegeden a Megyeházán tartotta meg ala­kuló küldöttgyűlését a Csong­rád Megyei Kézműves Kama­ra. Alapszabályukban lefekte­tett módon feladataik között az iparosoknak nyújtott szolgálta­tások éppúgy szerepelnek, mint a kötelezettségek betartá­sának ellenőrzése és szankcio­nálása. A megyei elnökség megvá­lasztására is most került sor. Az elnök Kiss Mihály, makói sütőipari vállalkozó lett. Böhm Sándor, családi vállalkozásban dolgozó, szentesi gravírozó az alelnöki posztot nyerte el. Sajtótájékoztatójukon meg­tudhattuk, hogy a törvényben leírttal ellentétben induláskor nem juthattak hozzá a működé­sükhöz szükséges helyiséghez. Ehelyett Szegeden a Tisza La­jos körút 2-4 szám alatt bérel­nek irodát. Távlatokban éssze­rűnek és indokoltnak tartanák, ha a három kamara egy helyen kaphatna ingatlant. T. Sz. I. Zákányszék, jelképekkel •n / ...s-f - . , /í'7 < & í \ II /v y A községről említést tett már Szent László adománylevele is. (A címert Józsa Gábor tervezte) • A község önállósága még csupán szűken fél évszázados, de históriája messze nyúlik a múltba. Szent László király adománylevele már említést tesz Villa Sakani néven Zá­kányszék településről, de még korábban is létezett, mint la­kott település, nevezetesen Ond leszármazottainak, a Bor­Kalán nemzetségnek birtoka­ként. Zákányszéknek tehát múltja, történetisége van, ame­lyet őrizni és a mában tovább­építve gyarapítani szükségel­tetik. A község lakóiban erős ez a szándék. Ez vezérelte a cí­mer-készíttetés, zászló- és pe­csét alakíttatás szándékát is. Vasárnap ezáltal tartottak megörökítendő ünnepet Zá­kányszéken: a Józsa Gábor öt­vös által tervezett címer- és zászló ünnepélyes felavatása falunap keretében zajlott. A délelőtti szentmisét terményál­dássai tartotta Cseh Zoltán plé­bános, majd a község lakói nagy számban a Sportcsarnok­ba vonultak, ahol az avatóün­nepségre került sor. A jelképek értékéről, históriai jelentőségé­ről Ratkai Imre, a megyei köz­gyűlés alelnöke szólt az egybe­gyűlteknek. A széksorokban helyet foglalt dr. Géczi József, Kovács Kálmán és Pancza Ist­ván országgyűlési képviselő, valamint a környező községek polgármesterei is. A jelképek létrejöttének előzményeiről Gárgyán István, Zákányszék polgármestere beszélt, kiemel­ve: a megbízatása lejártával le­köszönő önkormányzat meg­nyugvással adja át a község la­kosságának Zákányszék címe­rét és zászlaját, telejesftve a helybeliek ezen kérését. A cí­mert és a zászlót a zákányszéki egyházközség plébánosa, Cseh Zoltán szentelte fel. Az ünnep­séget egész napos változatos kulturális program követte. B. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents