Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-27 / 252. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 27. BELÜGYEINK 3 • Az MTA rendkívüli közgyűlése Önmérséklő tudóstársaság A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló, ez évben született törvény értelmében az Akadémiának rendkívüli köz­gyűlést kell tartania a köztes­tület akadémikus és nem-aka­démikus tagjainak részvételé­vel. A rendkívüli közgyűlésen az Akadémia új Alapszabályát kell megvitatni és elfogadni. A kétnapos közgyűlést Kosáry Domokos, az MTA elnöke nyitotta meg. Az Akadémia elnöke a rendkívüli közgyűlés előtt álló feladatot a köztestület pró­batételének nevezte. Kifejtette: az alapszabály fő célja, hogy világos szervezeti egységet és harmonikus működést biz­tosítson az új akadémiai köz­testületnek. Az akadémiai törvény olyan technikai eljárá­A tudományos kutatás költségei és beruházásai Magyarországon (1989-1993) KSH, 1993,1994 1991 1993 Myó - f­1 beruházások - f­sokat, szervezési részleteket szabályoz, amelyek szinte akadályversenyre kényszerítik az önkormányzati elven ala­puló köztestületet - fogalma­zott Kosáry Domokos. Mint mondta: az alapszabály az aka­émiai tagság kérdéskörével, az Akadémia szervezeti rend­szerével, illetve a szervezet működésével fogalkozik. Az Akadémia elnöke arra kérte a tudós társaság kép­viselőit, hogy erőiket össze­pontosítva, önmérsékletet és kompromisszumkézséget tanúsítva, az ország érdekeit jól megértve - a törvény által előírt kétharmados szavazati többséggel - a szükséges mó­dosításokkal szavazza meg az alapszabályt. Harmathy Attila főtitkár a közgyűlés elé terjesztette a tagok által ismert alapszabály­tervezethez érkezett módosító javaslatokat. A közgyűlés szerdai munkanapján a részt­vevők az alapszabály-tevez­etről vitáztak. Az Alapszabályt kidolgozó albizottság az éj­szaka folyamán összesítette a javaslatokat, majd azokról ma szavaznak tételesen. Több százan gyűltek össze az új tornateremben. (Fotó: Hárs László) Viharos közmeghallgatás Csengelén Kedden este közmeghall­gatással egybekötött képviselő­testületi ülést tartott a kö­rülbelül 2300 lakosú Csengele önkormányzata, s egyben ezt az alkalmat használták fel arra, hogy a 18 millió forintért fel­épített tornatermet átadják. Az általános iskolások műsora után Kordás István polgármes­ter előterjesztette beszámolóját az önkormányzat 4 éves tevé­kenységéről. Úgy ítélte meg, hogy a testület több-kevesebb sikerrel eleget tett alapvető feladatainak, bár több esetben összeütközés támadt az egyéni és közösségi érdekek között. Ezzel is összefügg, hogy a polgármester és a képviselők egy része még ha bizalmat kapna, akkor sem vállalna a következő ciklusban feladatot a falu közéletében. A polgármester az elmúlt évek eredményként könyvelte el, hogy bővült a gázhálózat, elteijedt a gázfűtés, tornaterem épült, 2,5 millió forint értékben útjavítást végeztek, a nehéz pénzügyi helyzet telekértéke­sítéssel próbálták javítani, szoros kapcsolatot alakítottak ki a hasonló nagyságú, de jóval gazdagabb németországi tele­püléssel, Eringgel; újabb házi­orvosi körzet alakult, s ezzel jelentősen javult a település egészségügyi ellátása. A beszámolót egyre indula­tosabb hozzászólások követték, amelyekből kiderült, hogy néhány hete a csengeleiek egy csoportja nyílt levelet tett köz­zé a körzeti lapban, amelyben súlyosan bírálták a falu veze­tését. Válaszul az önkormány­zat az aláírásokat kezdte vizs­gálgatni, s elemezte, hogy ki­nek az aláírása miért nem szá­mít. (Például: „ olyan fiatal. f ' ' • Rémhíreket terjesztett? Torgyán József bírái elé áll Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke rémhírter­jesztés vétsége miatt október 28-án, pénteken áll a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé. Mini emlékezetes, Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazdapárt országos elnöke, országgyűlési képviselő ellen 1992. június 15-én tett feljelentést Boross Péter belügy- és Für Lajos honvédelmi miniszter. Miután az Országgyűlés felfüggesztet­te Torgyán József mentelmi jo­gát, a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást rendelt el hatóság megsértése és más bűncselekmény alapos gyanúja miatt. A nyomozás megállapítása szerint Torgyán József 1992. június 12-én a Nap TV stúdiójából közvetített riportban különböző kijelentést tett a Független Kisgazdapárt budapesti, Belgrád rakparti székháza ellen 1992. június 11­én délután, illetve este elköve­tett állítólagos támadásokról. Többek között azt mondta, hogy „...szabályos katonai ak­ciót bonyolítottak le a Függet­len Kisgazdapárt ellen tegnap. Utca lezárással, (...) a katonai elhárítás, a katonai rendészet, a Nemzetbiztonsági Hivatal em­bereinek támadása volt ez lényegében". Torgyán József 1992. június 12-én valamennyi Magyarországon működő dip­lomáciai testület vezetőjének levelet juttatott el, qmelyben „alkotmányellenes támadás"­ról adott tájékoztatást, és az „alkotmányosság védelmében haladéktalan segítségüket" kér­te. A vádindítvány szerint Tor­gyán József az interjú idején már tudta, hogy előző nap párt­beli ellenfelei kísérelték meg őt eltávolítani a párt éléről. Kordás István polgármester beszámolója hogy azt sem tudná elmondani, hogy mit írt alá: 13 fő"; „sze­mélyes ellentét valamely kép­viselővel: 16 fő"; „nem dr. Varga Ferenc háziorvoshoz tartozó: 54 fő" stb.) Többen felvetették: nem az a lényeg, kik írták alá a levelet, hanem az, hogy a kérdések továbbra is kérdések maradtak: többször előfordult Csengelén, hogy a nyilvános önkormányzati ülés­re még azok sem kaptak meg­hívót, akiknek tanácskozási joggal részt kellett volna ven­niük; a tornaterem ugyan felé­pült, de nem felel meg a szab­ványoknak; az Eringből kapott segélycsomagokat igazságtala­nul osztották el; igazságtalan és nem nyilvános a rendkívüli szociális segélyek elosztása (a felszólalók a támogatottak lis­tájának felolvasását követel­ték); mára megszűnt a faluban a benzinkút és a tüzéplelep. Akadt, aki úgy vélte. Csen­gelén évek óta mindent elkez­denek, de semmit sem fejeznek be, más szerint az igazi ellentét az újonan jöttek és a „bennszü­löttek" között feszül. A köz­meghallgatás késő estig tartott, a legtöbb kérdésben nem köze­ledtek az álláspontok. I.Xs. CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETESFE.LVETELUNK VALAMELYIK SZÁMÁT, ; ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481 -281, 7-19-ig (Csak felárral és gyász)! 320-239, 7—15-lg 318-999 8-12,14-17-ig [ figyelemre méltó teljesítmény: öt év alatt középkorúan Ll is öregek pártja lett az MDF. Szociológiai vizsgálódás tárgya lehelne, hogy miért, mi csupán a lényt konstatáljuk. Utalva a másikra, hogy a párt, amelyik indulásakor, úgymond népből és nemzetből vétette magát, a következő lépésben, vagyis az idei parlamenti választásokon, kizáró­lag néhány budai, procc, vagy ha így jobban tetszik, „úri" kerületben tudott problémátlanul egyéni képviselői mandátumot szerezni. Most szombaton megint országos gyűlést fognak tartani az MDF-esek - az esemény társadalmilag nem túl je­lentős, de azért foglalkozzunk vele. I^esz persze tisztújítás is. A huszonvalahány tagú elnökséget állítólag sikerül majd a soványka tizenhat tagúra redukálni. De erről a re­dukcióról olyan rossz hírek szállnak, amilyenekei koráb­ban is hozott a szél az MDF kopár csúcsairól. Előfordult már, hogy választáskor „elfelejtették" bevinni némelyik jelöli urnáját, emiatt nem lehetett szavazni rájuk. Máris vannak efféle jelek. A jelölők és szervezők pél­dául formai okokra hivatkozva elutasították a reform MDF-es Bégány Attila elnökségi jelöléséi, majd mégis jóváhagyták, mert Bégány jelölése formailag nem különbözött más, elfogadott jelölésektől. Az MDF geron­tokráciája, az öreg mag, tart Bégány csúcsra jutásától, hisz Bégány Attila volt az, aki a közvélemény figyelmét tavaly májusban ráirányította, hogy Antall miniszterelnök, és család- meg kormánytagja, Jeszenszky külügyminiszter elolvasás nélkül írta alá a magyar-ukrán alapszerződést. Ez a problémaérzékeny kurázsi nem fér meg az MDF negyven évesen is totyakos „nemzetmentőinek" mentalitá­sával. nT7 agyon sok kitűnő jellem és koponya érezte úgy 1989­ÍSj ben, és 1990 elején, hogy végre most megvan az iga­zi. És ebben az eufóriában elveszítették azt a szuverenitá­sukat, azt a gondolkodásbeli önállóságukat, amit éveken, sokan évtizedeken át, végig a Kádár-korszakon, megóvtak. Ez a baj gyökere. A történelem pillanatnyi nagylelkűsé­ge kiengedte a palackból a szellemet, s az szemünk láttára foszlott köddé, tűnt el a semmiben. KFK#f> SZEGED, Fonógyári út 24. Tel.: 421-875 Tel./fax: V 482 563 J - Sze-Ma Kft. falazóanyagai telephelyről ^ gyári áron értékesítve! - 12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban - Fuvarvállalás önrakodós és konténerszállító gk.-val - Allványonyog-kölcsönzés ^ Szigorúan ellenőrzött játékautomaták A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség a közelmúltban or­szágszerte megvizsgálta, hogy a játékautomaták üzemeltetői betartják-e az előírásokat. A vizsgálati anyagból kitűnik, hogy összesen 721 helyen ellenőrizték a játékautomaták működtetését, s csaknem min­denütt visszaélésekre derítettek fényt. A felügyelőségek 163 szabálysértési eljárást kezde­ményeztek, 108 helyszíni bírságot szabtak ki, 43 pénz­nyerő automatát elkoboztak, 366 gépet lefoglaltak. • Üres kamra gazdaasszo­nyának lenni nem nagy dicső­ség, de eddig még mindig akadt rá vállalkozó. Az or­szág egyre fogyatkozó javai ellenére a hivatalba lépő új kormány pénzügyesei mindig először a számvetéssel kez­dik, aztán szólnak arról is, hogy egyáltalán érdemes e asztalhoz ülnünk. Egy makói vállalkozói ankét kapcsán Dr. Bence Tibor, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetőjét a lehetséges holnapi - vagyis a jövő évi - menüről kérdezt­ük. • A tálalásban, vagy a tartalomban számítsunk-e elsősorban változásra? - A recept tulajdonképp adott, hisz a költségvetési hiány mérséklését nem kerül­hetjük meg, éppúgy, mint a külső és belső eladósodás megállítását, s emellett még a hosszabbtávú gazdasági fel­emelkedéshez is étvágyat kel­lene csinálni. Országgyőlési döntés híján ma még csak kormányzati szándékról be­KÉRDÉS e A pénzügyeshez szélhetünk. Alapvető válto­zások nem lesznek, de a vál­lalkozások tekintetében az eredményesség javítására, az adózás korszerűsítésének keretében tervezünk néhány lépést. • Mondana néhány pél­dát? - A vállalkozói adót jelen­tősen csökkentését tervezzük ott, ahol a megmaradt pénzt a jövő megalapozására használ­ják fel. A társasági adóban a minimáladót kívánjuk elfeled­tetni, míg az egyéni adózás­ban az adminisztrációt jelen­tősen csökkentő átalányadó­zást szeretnénk bevezetni. • Az adózás mellett mi­lyen eszközöket uptnek be a kívánt célok eléréséért? - Ennek a kormánynak nincs vadonatúj elgondolása a támogatásokról. A szektor­semleges szabályozásból jóformán csak az agrárgaz­daság lóg ki. Ugyanis a nem­zetgazdaság más területeitől eltérően, az agrárprotekcio­nizmus az exportban, illetve a mi belső piacunk liberaliz­musa az importban nem valós piaci árakat eredmé­nyez. Itt a támogatás nominá­lis értéke még 10 százalékkal nőni is fog. A legnagyobb összeget kitevő exporttámo­gatás rendszerét feltétlen megváltoztatjuk, hogy ne költségvetési pazarlással te­gyék egyesek jövedelmezővé saját üzletüket. Az agrárter­melés támogatására a pár­Dr. Bence Tibor huzamosságok kikerülése érdekében az egységes Mező­gazdasági Alap szolgál majd. Az osztogatás helyett fő elvként a kamatkedvezmé­nyek lépnek előtérbe. Az ed­digi támogatások jórésze, ha áthangszerelve is, de megma­rad. A vetési támogatással kapcsolatban például arról folyik a vita, hogy ne csak gabonára lehessen igénybe venni. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents