Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-26 / 251. szám

SZERDA, 1994. OKT. 26. Ei üívJH GAZDASÁGI MELLÉKLET III. • „Én vittem a Nahlikot a tévéhez" A siker álruhája Fotó: Schmidt Andrea Szügyi György: Hosszútávfutás eredménye A

z ár, mint közgazdasági kategória, a mezőgazdaságban is állandóan ott ékeskedik a termelő és felvásárló között. Ismeretes, hogy az ár az áru értékének pénzbeli megjelenése, az a pénzmennyiség, amelyet egy termék, vagy szolgáltatás egységnyi mennyiségéért adnak a piacon. A mezőgazdaságban az árkérdés aktualitását az is igazolja, hogy 1995-től a kormányzat arra törekszik, miszerint az élelmiszertermelés költségeinek növekedését el kell ismertetni a fogyasztói árakban. Milyen tényezők játszanak szerepet a mezőgazdasági alaptevékenységben az árak alakulásában? Annál is inkább érdekes ez, mert a jövőben nemcsak a nagyüzemek, hanem egyre több kis-, közép- és nagyvállalkozó lesz az agrártermelés szereplője. Ismeretes, hogy egyszer az aszály, máskor a belvíz és az évi csapadék egyenlőtlen eloszlása milyen nagymértékben befolyásolja a mezőgazdaságban a termésátlagot. De a hőség, a jégverés, a fagykár, valamint az erózió és a homokverés is szaporíthatja a gazda homlokán a ráncokat. Aki ismeri a mezőgazdaságot, tudja, hogy a különböző gombák, baktériumok, rovar- és állati kártevők elleni védekezés hogyan emeli a termelési költségeket. A talaj minősége, és a telejerővisszapótlás ugyancsak kihat az árakra. Az állattenyésztésban egyes járványos betegségek mérsékelhetik a termelő derűjét. Export esetén az állami támogatás mértéke, a fogadó ország védővámjai is befolyásolhatják az árak alakulását. Míg máskor a termelők követelik az importkorlátozást. Az agrártermelésre időközönként jellemző a ciklikusság. Megyénkben is van példa a sertéstenyésztésben, a fokhagyma és petrezselyemgyökértermesztésben az értékesítés nehézségeire. A sertéstenyésztésben például a nagy vágóhidak bevezették a szigorú minőségi átvételt. Az állattenyésztés különös fintora, hogy ha nincs elég hízósertés, akkor a zsíros hízóért is majdnem annyit fizetnek, mint a jól izmolt hússertésért. Politikai okok is befolyásolhatják az agrártermékek értékesítését, illetve azok árait. Ilyen jelenség napjainkban például a Jugoszlávia, vagy az Irak elleni gazdasági szankciók. Kisebb-nagyobb helyi háborúk is mind-mind módosíthatják a sajátosan különleges agrár-, illetve élelmiszeripari termékek árait. Ott rejtőzködik az agrárvilág labirintusaiban a hitelkamat nagyságának problémája, valamint az infláció és az agrárolló is. Három-négy éve az országban néhány kistermelő önkezűleg vetett véget életének, mert nem tudta hízósertéseit megfelelő áron értékesíteni - ami miatt kilátástalan anyagi helyzetbe került. Figyelemreméltó az is, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben ma kevesebb tehén van, mint a második világháború végén volt. Tekintsünk egy kicsit az Agrárár ország határain kívül, és nézzük meg egyes agrártermékek felvásárlási árarányait a magyar termelő szemszögéből. Több jeles agrárközgazdász állítja, hogy a hazai mezőgazdasági alapanyag-termelók ki vannak szolgáltatva úgy a nemzetközi monopóliumoknak, mint a hazai felvásárlóknak és kereskedőknek. Ékesen bizonyítja ezt dr. Németi László agrárközgazdász professzor, aki szerint a kenyér árából a búzatermelő 12 százalékkal, a malomipar 10, a sütőipar 40, a kereskedelem pedig 38 százalékkal részesedik. Ezzel szemben külföldön a búzatermelőt jobban megbecsülik, mert részesedésük a kenyér árából legalább 25 százalék. Jó példa erre a cukor ára is, melyből a répar termelő itthon 19 százalékot, nyugaton pedig 30 százalékot kap. H

asonlóan fogalmaz más megközítésben dr. Mocsáry József agrármérnök kandidátus is. Úgy véli, hogy a mezőgazdasági termékek piacán versenyhelyzetet kell teremteni, amely helyre teszi a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem osztozási arányait. Ez jelenleg az előbbi sorrendben átlagosan 1:2:3 arányú - bármennyire is hihetetlen. Szügyi György, az Euromenedzser igazgatója meglehetősen sok cégnél dolgozott, mielőtt megalapította volna saját vállalkozását. Egynél nemigen maradt két évnél tovább, addigra valahogy mindig talált magának falakat, amelyekbe beleütközött. - A Déri Miksában érettségiztem, erősáramon, ezért is lettem villamosmérnök-hallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen. Végzés után a Démásznál kezdtem fejlesztőmérnökként, azt hiszem, kicsit felforgattam a fiatalokat egy ifjúsági parlament során. Együttgondolkodásra akartuk rábírni az akkori vezetőket. Két és fél esztendő után jobbnak látszott eljönni onnan. • Küldték? - Maradjunk annyiban, hogy egy mérnök-üzletkötői státust nyertem el - addigra befejeztem a még egyetemen elkezdett mérnök-tanárit is — a vásárhelyi Aluszerkezetek Gyárában. Egy konténeres épületszerkezet hazai értékesítéséért voltam felelős, majd a német exportot intéztem. Kétszer annyit kerestem, plusz kötöttem egy háromszor négyhetes tanulmányi szerződést nyelvi előkészítésre. De már az első négy hét után sikerült levizsgáznom angolból, így a másik kétszer négyet kénytelen voltam elcserélni egy háromhetes angliai tanulmányútra. A költségek felét - négyhavi akkori jövedelemnek megfelelő összeget - én álltam, a másikat a cég. Két ellenfázisú kurzust is jártam egyszerre. Továbbá volt egy könyvesbolt, ahol néhány könyvet ingyen adtak a vasfüggönyön túlról érkezőnek. Kétszer is voltam, másnap ugyanis másik eladó dolgozott. Ezzel kezdődött a menedzserkönyvtár megalapozása. # Vásárhelyről hova igazolt? - Vásárhelyre. De előbb még megpályáztam a Concordia vezetői székét, amit nem nyertem el, de felajánlották a vásárhelyi Afész nyugdíjazás miatt megüresedő vezetői posztját. Tanuljak egy évet, mondták, ám mégsem ment el a megígért időben nyugdíjba az elnök. További egy évre már nem volt türelmem. Kitérőként vezettem egy darabig a bordányi szakszövetkezet ipari ágazatának kereskedelmi részlegét. Nem hagyott túl időszerű kérdéseiről. Csütörtökön a természeti adottságok - a gyönyörű Maros part, a termálfürdő, a gyógyiszap és gyógyvíz konkrét hasznosításának szakmai előadásaival kívánják a pénzüket befektetni kívánók érdeklődését felkelteni. Adóbefizetések felfüggesztése A kormány határozata szerint az ez évi aszálykárok enyhítésére az adóhatóságok egyéves időtartamra méltányosságból felfüggesztik az idén aszálykárosnak minősülő mezőgazdasági termelók azon, az állammal szembeni tartozásainak megfizettetését, melyek az 1992 óta beváltott állami garancia miatt váltak esedékessé. Ez csak a még be nem fizetett összegre vonatkozik. A kormány emellett a mező-, erdó- és vadgazdaság, továbbá a halászati ágazat azon adóalanyait is mentesíti idén a minimumadó befizetése alól, akik minimumadó fizetésére kötelezettek. A megjelölt ágazatba sorolt adóalanyok a kérelmet „aszálykár miatti minimumadó alóli mentesítési kérelem" megjelöléssel ez év november 2-áig nyújthatják be a területileg illetékes adóhatósághoz. mély nyomokat bennem, de a számítástechnika felé terelt. Akkoriban keresett marketingterületre osztályvezetőt a SZÜV, oda igazoltam. Jó csapat volt, sokat utazhattam. Közben felkértek az alakuló Eurocontact első 11 fős tanári gárdájába. így ingyen felkészítettek az Open University anyagából. • Ez akkor már majdnem Euromenedzser. - Majdnem, másodállásban csináltunk egy kft.-t, de a hat tulajdonos hétfelé húzott. Ezután lett az Euromenedzser Bt., amely szerződés alapján, mint magánvállalkozás dolgozott az Eurocontactnak. KüCsak gesztusértéke lehet annak, hogy a magyar és német szakemberek ezúttal a volt NDK területén találkoztak egymással. Hiszen a tavaly év eleje óta érvényes rendelkezés szerint azokban a körzetekben, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 30 százalékot, nem engedélyeznek vállalkozási szerződéseket. Márpedig az új tartományokban sok ilyen körzet van. így a Németországban dolgozó 1213 ezer építőipari munkás közül mindössze körülbelül 500-an dolgoznak keleten. Ez a Berlin környéki nagy építkezéseket járva is egyértelműen kiderül. Ott ugyanis jócskán parkolnak kopott kelet-európai személygépkocsik, csakhogy nem magyar, hanem zömében lengyel rendszámmal. Az új tartományokban egyértelműen a lengyel szerződéses építőmunkások dominálnak. Más kérdés, hogy a rendőrségi razziák során tucatjával fülelik le a munkavállalási, engedély nélküli illegálisokat, akiket kíméletlenül hazazsuppolnak Lengyelországba. A magyarokat foglalkoztató építkezéseken is mindennaposak a razziák. Nem kétséges, hogy a növekvő munkanélküliség nyomása alatt a német kormánynak nem áll érdekében a kelet-európai konkurencia életének megkönnyítése. A létszámkeretet hamarosan csökkentik, ha minden igaz, a felére - vélekedett a rádió munkatársa. A munkavállalások engedélyezési idejét viszont amenylönben Szegeden indult a képzés legnagyobb, 50 feletti létszámmal, azaz életképesek voltunk. Kis sztori, hogy dr. Nahlik Gábort, az Eurocontact akkori ügyvezetőjét én vittem először a televízióba, amikor a szegedi stúdióban beszélgettünk az iskolanyitás alkalmából. # Ön akkor ért a vezetőkiválasztáshoz. - Inkább tanítom a vezetést. A Vezetéstudomány című folyóiratban publikáltam valamikor, hogy minden képzést a tanulásra, a készségfejlesztésre való nyitottság megalapozásával kezdünk. Mi a vezetést nem úgy oktatjuk, hogy vigye haza az anyagot a hallgató és tanulja meg, hanem csapatmunkában. Sőt: tulajdonképpen akkor a legnagyobb a képzés hatásfoka, ha egy cég teljes vezetői garnitúráját be tudjuk ültetni egy-egy kurzusra. • Igaz az, hogy részvénytársaság lesz az Euromenedzserből? - Igen, még az év vége előtt szeretnénk. Eddig kicsit egyszemélyes volt az iskolaközpont, de ma már egyre több az önállóan dolgozó munkatárs. Ők - az amerikai, angol, holland partnerek mellett tulajdonosként is szerepet kapnak majd. Úgy érzem, mindez hosszútávfutás eredménye, vagyis igaz az, hogy a siker a kemény' munka álruhájában jelenik meg. K. A. Egyre nehezebb körülmények között vállalhatnak kivitelezői, építőipari munkát magyar cégek a Német Szövetségi Köztársaságban — hangzott el a Deutsche Welle kölni rádió adásában csütörtökön. Múlt év októbere óta negyedik alkalommal, München, Stuttgart és Frankfurt után ezúttal Berlinben rendezték meg azt a konzultációt, amelyen a téma a magyar vállalatok németországi vállalkozási szerződéses tevékenysége volt. nyire csak lehet, elnyújtják tette hozzá. Az illetékek emelése, valamint a kooperálni vágyó német cégek kezét megkötő rendelkezések egyaránt a belső piac védelmét szolgálják. Pedig a realitás gyakran másként néz ki, mint ahogy a törvényalkotók elképzelik. Egy Brandenburg tartománybeli erőmű bővítéséhez például hiába kerestek több száz német épftőmunkást. A kevés jelentkező nagy része is lemorzsolódott néhány hét leforgása alatt, mert nehéznek találták a munkát, és kicsinek a fizetséget. Mivel a környéken 30 százaléknál nagyobb a munkanélküliség, a fővállalkozó nem hozhatott keleteurópai szerződéses munkavállalókat. így kénytelen volt jóval több pénzért a Közös Piac más országaiból toborozni vendégmunkásokat. Idegenforgalom és mezőgazdaság „Igények és lehetőségek a város mezőgazdasági termelésében és idegenforgalmában" címmel Makón mezőgazdasági termelők és befektetők részére két napos tanácskozást rendeznek. Ma a Korona Szálló nagytermében délelőtt 10 órától többek között szó esik a kormányzati politikának a vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, a vállalkozások pénzügyi lehetőségeiről, a szaktanácsadás Három, élelmiszerüzlet-berendezéssel foglalkozó neves cég, a Wanzl, a Bizerba és Ditting termékeit, valamint a Gastro Hotel Kft. szálloda és éttermi berendezéseit mutatta be a hétvégén Szeged, Széchenyi tér 2/A szám alatti üzletében az Art Bt. A kiállításon az Éliker, a Centrum Áruház, a Tisza Füszért, valamint a Déliker szakemberein kívül számos látogató ismerkedett meg a bemutatott termékekkel, mondott véleményt a forgalmazóknak. Mint Simon Árpád ügyvezetőtől megtudtuk, a Wanzl neve a bejárati vásárlóvezetések, a kasszapultok köztük vonalkódos is -, a bevásárlókocsik és kosarak, a Dittingé a kávéőrlők, mák és diódarálók, illetve a szeletelőgépek piacán számít Fotó: Nagy László jólcsengőnek. A mérlegeiről, mérlegrendszereiről, árazóiról, címkézőiről, valamint húsipari kisgépeiről ismert Bizerba Délmagyarországi képviselője Kováts Gyula. Nem csak mérnek, számítógépes kapcsolatot, raktárkezelő szoftvereket is kínálnak mérlegrendszereikhez. Az árazó, címkéző területen jó referenciának számít a Pick által vásárolt és használt automata gép, amely a szeletelt terméket 60 csomag per perc sebességgel méri, illetve árazza be. Ez még nem a csúcs, az ISO szabványnak megfelelő környezetben dolgozó bajai Bácshúsnál 100 csomagot áraz percenként az automata. • Magyar munkavállalók Német nehézségek