Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-20 / 246. szám

8 AJÁNLÓ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. OKT. 20. Megjelent a HDS & Délmadár Bosánszky, a DFC csongrádi csatára - Régebben is érdekelt a foci, merthogy a grundon nőttem fel, bár egyesületi szinten csak 15 éves koromban kezdtem el játszani - válaszolja, amikor a kezdetekről faggatom. - Kettős igazolásom lehetővé teszi, hogy az NB Il-es Tiszakécskének és a Szegedi Dózsának is tagja lehessek. Igaz, Kécskén nem sikerült még igazán bizonyftanom, tudnillik elég nehéz felvenni a versenyt a profikkal. # Térjünk át a szegedi focira. „Aktív résztvevőként" milyennek látod a város futhallját ? - Itt a három csapat mindig egymást akarja megverni, ezért meglehetősen éles meccseket játszanak. Egyébként nincsenek rosszban egymással a szegedi játékosok, csupán amikor pályára lépnek, akkor szűnik meg minden barátság. # Ha mondjuk valaki tehetős pénzemberré változtatna, és te hozzáfognál a szegedi foci felzárkóztatásához, miként kezdenél bele ebbe a bonyolultnak látszó műveletbe? - Profi körülményeket kellene teremteni, és mindössze egy csapatra építeném az „akciót". A Dózsára, vagy az SZVSE-re alapoznék, mert a Szeged FC-nek túl fiatal a játékosállománya. (Az interjút a HDS <S Délmadár 13. oldalán olvashatják.) Savanya és Bozsóis követi Pamelát Savanya Norbert és Bozsó Bea nevét, gondolom, sokan ismerik, hiszen tavaly a Délmagyarország mindkettőjüket az év (szegedi) ifjúsági sportolójává választotta. Nem is ok nélkül. Tudniillik Gyémánt Egy színes, hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, bűnügyi történetekkel, hihetetlen sztorikkal és sok-sok sporttal! A tartalomból: • Kolompár Rambo kalandjai • Csak nálunk: Marion Brando titkai • Mit képzel az öreglány? • Barbi fáradtan szeret hazamenni • Gullit: Az életem a Milán! • Aki hasonlít Steven Segalra ^ Karmsam a boltokban j is ma újságárusoknál! Imre mesteredző „fia" és „lánya" a franciaországi ifi vb-ről aranyakkal tért haza, mi több, a felnőtt válogatottban is helyet követelt magának. Ezekben a napokban egyébként Norbinak és Beának már kizárólag Hongkongon, no meg a kínai világbajnokságon jár az esze... Úgy illik, hogy a hölggyel kezdjük. Bozsó Beával. Aki jó két éve sértódésből lett búvárúszó. Azelőtt is tempózgatott persze, csak éppen uszony és pipa nélkül. 1992-ben egyszercsak megelégelte, hogy a Szeged SC úszómágusával, Nagy Pállal hetente összekülönböznek, és - vállalva minden kockázatot - átigazolt a Murénába. Ma már kijelenthetjük: bölcsen döntött. Elvégre a „stílusváltás" nehézségeit gyorsan leküzdötte, és megdöbbentően rövid idó alatt bekerült a sportág legszűkebb elitjébe. Ilyesmire pedig csak egy igazi szupertehetség képes... (A cikket a HDS & Délmadár 15. oldalán találják.) A pálások Hercege Szentesen kapta a nevét Szűnni nem akaró végtagok, kapudöngető vállak, mosolygós tekintet... Molnár Péter, a Szegedi VE vízilabdázója jó fej, s amint arról mesterétől, Pozsgay Zsolttól értesültem, nem fenyegeti az infarktus. Nem, mert szemrebbenés nélkül hagy ki egy-két edzést. A honi medencék környékén köztiszteletnek örvendő csatár, a népszerűség csalhatatlan jeleként, több becenév tulajdonosa... • Péter, ha azt mondom. Herceg, ki jut az eszedbe? - A Szentesről elszármazott Berezvay, aki egy szolnoki edzőtáborozáskor ragasztotta rám a cseppet sem dehonesztáló nevet. Ültünk a meleg vízben, s Attila egyszer csak a világ legtermészetesebb hangján kijelentette: „Hercegi a fazonod, ezért mától így szólítalak " • Potyka... - Potyka-ügyben a legendás Faragó Tamás a „bűnös". A népszerű Tonó a junior válogatottban pallérozta a tudásomat, s állítólag nyugodt természetem .jutalma" e név. • Puska... - Egykori szolnoki edzőm, dr. Mayer Mihály is a keresztvíz alá tartott. Magasságom miatt előbb Hosszú Puskának szólított, majd a jelző idővel elkopott, és maradt a Puska. (Molnár Péter a HDS & Délmadár 11. oldalán szólal meg.) u Rendelet az ideiglenes árusítóhelyekről A piacolás új feltételei Szeged város lakossága előtt ismeretes és már évek óta megszokottá vált, hogy egyes forgalmas helyeken közvetlen értékesítés keretében történik zöldség-gyümölcsárusítás a lakosság részére. E kijelölt helyeken történő árusítás feltételeit a közgyűlés - figyelemmel a lakossági igényekre is - áttekintette, s rendeletet alkotott az árusítóhelyek működésének szabályairól, azzal a céllal, hogy az eddig szabályozatlanul működő túlzsúfolt helyeken az árusítást kulturáltabbá, s a lakosság részére szervezettebbé tegye. A kijelölt árusítóhelyeken a termelők továbbra is díjmentesen tudnak árusítást végezni, a rendelet azonban több feltételt állapít meg arra vonatkozóan, hogy a helyszínen ki végezhet árusítást: ehhez mindenekelőtt termelői igazolvány kiváltása szükséges, amely a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján erre rendszeresített nyomtatványon - kérhető, s a feltételek fennállása esetén az igazolvány nyomban kiadásra kerül. Termelői igazolványt - díjmentesen, egy évre - az a szegedi állandó lakos kaphat, aki élethivatásszerűen nem folytat kereskedelmi, vállalkozói tevékenységet, s használatában 1500 négyzetmétert meg nem haladó, mezőgazdasági termény előállítására alkalmas földterülete van. A kijelölt árusítóhelyeken egy időben legfeljebb ötféle saját termesztésű zöldség-gyümölcs, illetve vágott virág árusítása történhet. Az árusítóhelyeken helypénz nem szedhető, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik. Az ideiglenes utcai árusításra kijelölt helyek: - a Csillag téri ABC és a Lugas utca felőli kiemelt virágágyás közötti terület, - a Honvéd tér buszvégállomás felőli része, - Északi városrészben a Sárosi utcai Expressz ABC melletti terület, - a Szivárvány ABC Szentháromság utca felőli oldala melletti terület, - a Makkosháza városrészben a Gyöngyvirág utca és a Makkosházi körút közötti területen, az Ortutay utcai ABC mellett, - a Temesvári körút 34-36. sz. alatti épületek közötti szilárd burkolatú területén, - a Kereszttöltés utca 13. sz. előtti szilárd burkolatú terület. Az ideiglenes árusítóhelyek nyitva tartása: munkanapokon 6 órától 20 óráig; munkaszüneti napokon 6 órától 14 óráig. Az árusítás befejezésével a keletkezett hulladék feltakarítása az árusítást végző személy feladata. Az árusítóhelyek működési feltételeit sértő személyekkel szemben helyszíni bírság kiszabása, illetve szabálysértési eljárás kezdeményezése is történhet. • Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás alapvetően az utóbbi időben jelentősen megnövekedett, a lakáshoz szorosan kapcsolódó terhek enyhítésére létrehozott segélyezési forma. Ezek a terhek egyrészt a lakáson lévő kölcsönök összegéből állnak, másrészt a lakásfenntartáshoz kapcsolódó közüzemi dfjakból tevődnek össze (vízdíj, gázdfj, elektromos áram díja stb.). Mivel ezek az összegek számlákkal pontosan igazolhatók, ezért itt a szabályozás, a rászorultak köre sokkal pontosabban körülhatárolható, mint a többi segélyezési formánál. Ez az önkormányzat számára a nem rászorultak kiszűrését teszi lehetővé, illetve a megmaradó összeggel minőségileg javíthatja a rászorultak helyzetét. Az egyes számlákhoz nyújtandó támogatásnál figyelembe lehet venni a „normális", elvárható értéket, és az efölötti fogyasztás dotációjától el lehet zárkózni. Lakóhely szerinti megoszlás A már jól ismert tendencia itt is megfigyelhető, a lakótelepek és a rókusi rész lakói kiugróan magas számban szerepelnek. Itt azonban a belvárosban élő kérelmezők száma is jelentős. Ez azt is jelenti, hogy a belvárosban az idősek, illetve a felnőtt gyerekekkel rendelkezők száma nagyobb, és a lakások fenntartását ez a réteg csak támogatásokkal tudja biztosítani. A lakások szobaszáma, • Elemzés Szeged szociális helyzetéről A Cygron-jelentes m A TORONY ALÓL A két, illetve ennél kevesebb szobával rendelkező lakások meghatározóak, a három és fél szobánál nagyobb lakások száma elenyésző. A nagy lakások nem feltétlenül jelentik azt, hogy ott sokan élnek. Ott legtöbbször idősekről van szó, akik a kellő lakásmobilitás hiányában élnek többszobás lakásban. Itt a fenntartási költségek természetesen jóval magasabbak, mint a jövedelmük. Az adatokból kiderül, hogy egyszobás lakások esetén is jelentős azoknak a száma, ahol a lakásban három-négy fő lakik, de van, ahol öten, illetve annál többen laknak. Másrészről a kétszobás lakásban nagyon gyakran csak egy fő lakik. Az alapterületet vizsgálva látható, hogy főképpen a 40-60 négyzetméter közötti alapterületű lakások fordulnak elő nagyobb számban. Az együttiakók számát tekintve itt is megállapítható, hogy a lakások a kérelmezők nagy többségénél túlzsúfoltak, jelentős azok száma, akik 30-40 négyzetméteres lakásokban hárman, négyen, sőt ötnél többen laknak. A közös költség összegének megoszlása 1 20 ÍOO 3 "580 60 40 20 74 1 10 40 11 500-1000 1000-1500 1500-2000 A közös költség öss: 2000-2500 2500A lakások komfortfokozata A lakástámogatásban részesülők legnagyobb része összkomfortos lakásban lakik. Ez viszonylag nagy költségvonzatú. Ha egy család az összkomfortos lakás költségeit nem tudja állni, akkor nem választhatja a komfortos vagy még alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költözést, ugyanis nincsen kínálati piac, az alacsonyabb komfortfokozatú lakások száma nagyon kevés, a családok mobilitáshoz való viszonya nagyon passzív. A komfort nélküli lakásokban élőknél a lakásfenntartási költségek nem túl magasak. Az itt élő kérelmezők egyszerűen egy halmozottan hátrányos helyzetű réteget képviselnek, amely a szociális támogatások minden lehetséges formájával élve próbálja családját fenntartani. Az együttiakók száma Az együttiakók száma átlagosan 3 és 4 fő között mozog. Ez egy kicsit magasabb, mint a magyarországi átlag, azaz a zsúfoltabb körülmények között élők azok, akik ilyen irányú támogatást igényelnek. Közel 50 személy egyedül él, és támogatást igényel. Ezek elsősorban egyedülálló nyugdíjasok. Ha az együttiakók száma 2, akkor ezek nagyrészt nyugdíjasok, gyereküket egyedül nevelők, munkájukat elvesztett személyek. A lakbérek összege a legtöbb esetben a 3000 Ft-ot nem haladja meg. Az átlagos lakbér 1500-2000 Ft között van. Ez a többséget alkotó összkomfortos lakásokra vonatkozik, mfg az alacsonyabb komfortfokozatnál 500-1000 Ft közötti bérleti díjat kell fizetni. Ezek az összegek igazán nem mondhatók magasnak a lakásárakhoz, albérleti dijakhoz képest; az is nyilvánvaló, hogy még a lakás állagának megóvását sem fedezik. Az önkormányzati lakáseladásoknak az indoka is részben ez. A bérlőnek, ha tulajdonossá válik, jóval magasabb összegeket kell áldoznia a lakás fenntartására. Ekkor már a közüzemi díjak is külön kerülnek felszámolásra. Bár a lakbér alacsony, a közüzemi díjak magasak, és a bérlők inkább ezeket fizetik be, mint a lakbért. A lakbért nem fizetőkkel szemben bevezetett szankciók azóta változtattak ezen a helyzeten. A lakbér és a lakásnagyság összefüggéséből megállapíthatjuk, hogy minél nagyobb a lakás alapterülete, annál magasabb a bérleti dfj, azonban ez a tendencia nem egyenletes. A lakás bérleti díját más tényezőknek is befolyásolnia kell, (gy a lakás helye (centrum, periféria). helyzete (zöldövezet, ipar), komfortfokozata, a lakás állapota, szobaszáma stb. Ilyen információk birtokában célszerű a későbbiekben a lakbért egy jól meghatározott szabályozással megállapítani. A lakás költségei: gáz-, fűtés-, víz-, csatornadíj, közös költség, törlesztörészletek A gázdíj összege az esetek 80 százalékában nem haladja meg a 200 Ft-ot, így ez a legtöbb esetben nem jelent megterhelést. Ilyenkor a gáz alapvetően főzési célokat szolgál. Amikor fűtésről is szó van, ez az összeg jelentőssé válik. A távfűtés egyike azon tételeknek, amelyek jelentős részét teszik ki a lakás költségének. Összege általában 2-4000 Ft között mozog. Ez az a kiadás, amelyet a támogatást igénylő takarékossági, vagy egyéb eszközökkel nem tud befolyásolni. így az itt szereplő összegnek meghatározó jelentőségűnek kell lennie a támogatás odaítélésének elbírálásakor. A víz- és csatornadíj összege nagyon széles tartományt ölel fel. A jogos vízhasználat mértékének a család nagyságától kell függnie. A nagy családok esetében a havi 500-600 Ft feletti összeg már nem lehet indokolt. Nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik 900 Ft feletti számlát nyújtottak be az önkormányzathoz. Ez csak úgy lehetséges, ha ez tartalmazza pl. egy kertes háznál a locsolásra fordított víz költségét, vagy valamilyen, a lakásban folytatott üzletszerű tevékenység vízszükségletének díját. A törlesztőrészleteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az itt szereplő összegek igen széles skálán mozognak. Nagyjából egyenletes elosztást figyelhetünk meg, egészen a legkisebb, 500-1000 Ft közötti tételektől kezdve a 7000 Ft feletti tételekig. Az is nyilvánvaló, hogy az esetek többségében ez képviseli a legmagasabb tételt a költségek között. Átlagban 3000-4000 Ft közötti összeg szerepel ebben a rovatban. Hasonlóan a távfűtési díjhoz, ennek a tételnek is nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Megfigyelhető, hogy a közös költségek nagyjából a bérleti dijakkal azonos összeget tesznek ki. Ez is azt a tényt támasztja alá, hogy az önkormányzati lakás bérlői sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a lakástulajdonosokhoz képest, hiszen bérleti díjuk mindössze a lakás közös költségeinek díját fedezné.