Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-14 / 241. szám

KŐBÁN YA smíihatd „ "TUB'TVm q E*sa»r«TAia XSÁVAL NEZZE MEG AZ ÜJ CÍMKE TÜLOLDALAT EGYMILLIÓ FORINTÉRT! * € X, V M > , ;60 % \ . % $ -NL V Misztikus védvonalaink, avagy népi vallásosság - az ezredfordulón is PÉNTEK, 1994. OKT. 14. INTERJÚ 15 • Mutassa be, kérem, a Búcsújáró magyarok című könyvet. - A maga nemében Magyarországon egyedülálló ez a könyv, első a műfajban, mert elsősorban kultúrtörténeti szempontú összefoglalása a témának. Újszerű a szemléletmódja, amennyiben nem a búcsújáró helyek történetének bemutatására koncentrál, hanem a különböző kegyhelyekre zarándokló emberekre. Milyen indítékok vezetik őket, kivel, mivel találkoznak, amikor eljutnak a kegyhelyre - és itt lehet beszélni a kegyképekről, szobrokról, mint műalkotásokról és sok más témáról. A műfaj keverék, egy kicsit történeti, egy kicsit szociológiai, egy kicsit művészettörténeti megközelítésből mutatja a témát. • A népi vallásosság kutatójának kiterjed-e a figyelme a vallásos életben megfigyelhető újabb folyamatokra és változásokra? - Az elmúlt évtizedek vallás- és egyházpolitikájának ismeretében nagyon érdekes megfigyelni, hogy bizonyos jelenségek meg tudtak maradni és újak is jelentkeztek; miért, hogyan, kiknél - ezek a kérdések foglalkoztatnak. Ezért kutatom például a szervező egyéniségeket: melyek azok a személyes adottságok és környezeti feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy-egy személyiség körül vallásos kisközösségek alakuljanak, akár bázisközösség, akár a hagyományosabb rózsafüzér társulat. De az is nagyon érdekes, hogy visszatérve a búcsújárásokra milyen nagy szerkezeti változások történtek az elmúlt század alatt a búcsújárás egész eseménysorában. A leglényegesebb változást a közlekedés átalakulása hozta. Vonattal, autóbusszal lerövidültek a zarándokutak és szinte feleslegessé Több éves várakozás után megjelenhetett a Búcsújáró magyarok című könyv, amelynek egyik szerzője Bálint Sándor. A másik Barna Gábor, a József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének docense. Ez utóbbi minőségében Barna Gábor volt a fő szervezője a napokban Szegeden lezajlott vallási néprajzi nemzetközi konferenciának, amelyen a magyar és a közép-európai Mária-tiszteletről tartottak elődásokat néprajztudósok, valamint számos társtudomány képviselői. Ha a legismertebb magyar sört, a Kőbányai Világost választja, nemcsak egy könnyű, friss és finom italhoz jut hozzá, hanem részt vehet egy fantasztikus nyereményjátékban is. Miután kellő hőfokra hűtve elfogyasztotta a pompás, aranysárga nedűt, áztassa le az új köntösbe öltözött üvegről a címkét, és kitöltve, 1994. november 30ári 12 óráig juttassa el a megadott címre! így Ön is eséllyel pályázhat a 20 nyeremény egyikére. Minden visszaküldött címke egy-egy külön esélyt jelent! 1. díj: bruttó EGYMILLIÓ Ft 2. díj: bruttó 500 000 Ft 3. díj: bruttó 200 000 Ft 4-10. díj: bruttó 100 000 Ft 11-20. díj: bruttó 60 000 Ft FRISS, VILÁGOS KŐBÁNYAI - MINDEN PALACKBAN váltak a több napos, vagy hetes utakra betervezett, összegyűjtött imák és énekek. Csökkent az énekes emberek szerepe, előtérbe került a mindig is meglévő túristáskodás-jelleg. • Gaál Károly bécsi professzor egy itthon valahogyan elkallódott kéziratát hozta most ajándékba, amelyet Bálint Sándor biztatására az andocsi kegyhelyről írt. Miért nevezik ezt magyar Ijorettónak? - Ahogy a lorettói legenda azt mondja, hogy angyalok vitték Szűzmária házát Názáretből Lorettőba, Andocsról amely Kaposvár és Siófok között nagyjából félúton egy nagyon szép hely - az a legenda járja, hogy a mai barokk kápolna gótikus szentélyét Kalocsáról hozták angyalok. Ugyanúgy a törökök elől, mint a názáreti házat a lorettói legendában. Semmi más nem indokolja, csak ez a legenda, hogy a nagyon szép, későgótikus andocsi Mária-szobrot amelyet öltöztetnek Andocson, a liturgikus színeknek megfelelően, s a nagy búcsús ünnepen kalocsai hímzésű ruhát adnak rá - Angyalok Királynéjának nevezik. A Közép-európai Lorettói Mária-tisztelet kegyhelyeinek földrajzi elhelyezkedéséből érdekes következtetésekre jutottak a kutatók. Az elcsatolt Sopron megyei részen. Burgenlandban is van egy helység, ahol az 1600-as években a földbirtokos kezdett el egy Loretto-kápolnát építeni, s ez lett a kialakult kis település és a kegyhely neve. Gaál professzor beszélt a konferencián arról, hogy ezek a Loretto-kápolnák hogyan sorakoznak az Adriai-tengerparttól a horvát, szlovén, osztrák, magyar határok találkozásain át fel egészen Lengyelországig, sőt Prágáig. Ez a jól követhető sáv egy misztikus védővonal a török veszéllyel szemben. • Mi az oka annak, hogy a környező, vagy más európai országokhoz viszonyUva is Magyarországon a legerősebb a Mária-tisztelet? - Boldog lennék, he erre teljesen precíz választ adhatnék... Vannak azért társaink, például a horvátok és a lengyelek. András Imre atya beszélt erről, történeti és szociológiai okokat sorakoztatott. Létezhetett valóban egy magyar Boldogasszony-tisztelet, amely a kereszténység felvételekor kereszténnyé vált. Éppen a szegedi Kálmány Lajos vizsgálta ezt a pogánykori Boldogasszony-tiszteletet, amelyre nagyon tudatos választással épült rá Szent István Mária-tisztelete; fölajánlotta koronáját, intelmeiben, legendáiban ott van a Mária-tisztelet számos jele. Nagyboldogasszony napján halt meg. Azután pedig mindig szükségünk volt a Mária-tiszteletnek arra a szerepére, ami a közvetítőt jelentette; a magyarok magukat bűnös, gyarló embereknek képzelték: hogy' jövünk mi az Isten színe elé? Kellett egy közvetítő, aki elfogad minket, bűnös gyermekeit is. • Az Árpádok idején a magyar is erős nemzet volt, a történeti kisnemzet-tudat és vele a társadalomlélektani magatartás későbbi. - Ez igaz. De jöttek a tatárok, a törökök, a reformáció, a megosztottság - mindig szüksége volt a katolicizmusnak egy olyan biztos pontra, ahol megvethette a lábát. Ez volt a Mária-tisztelet. Regnum Marianum, Mária királysága lehetett a rekatolizált ország a török hódoltság után, amikor Mária mellé tudatosan állították szent királyainkat és más szentjeinket - a magyar állameszme megerősítése végett. • Melyek azok az általános emberi értékek, amelyek miatt a modern korban is eleven lehet a Mária-tisztelet? - Ő a gyermekét ápoló, nevelő, gondoskodó anya. De Mária elfogadta gyermekét tanítónak is, aki elhagyta őt; Jézus azt mondta, amikor Mária a rokonaival meglátogatta: Ki az én anyám? Ki az én testvérem? Az anya tudomásul vette, hogy a fia független tőle és a saját útját járja. Mélyen emberi, hogy elfogadta ugyan a kereszthalált, de szenvedett tőle; azaz megértője minden emberi fájdalomnak - ő, aki szülte a második isteni személyt, egyedül méltó arra, hogy az emberek és az Isten között közvetítő legyen. Természeti csapások, járványok, betegségek idején, minden krízishelyzetben ezért fordulnak hozzá. Sokak véleménye szerint most, a század végéhez közeledve, az ezredfordulós hangulatban a Mária-tisztelet összefoghatja a különböző vallású embereket, éppen egy olyan érték révén, ami ma hiányzik, de benne megtaláljuk. Ez a mások, a másik ember elfogadása, a tolerancia. Sulyok Erzsébet