Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-14 / 241. szám

8 AJÁNLÓ DÉLMAQYARORSZÁQ PÉNTEK, 1994. OKT. 14. Megjelent a HDS & Délmadár legfrissebb száma! Milyen volt Diana az ágyba? James Hewitt őrnagy, a férfi, aki megváltoztathatja Nagy-Britannia történelmét, mert szemet vetett „a királynő első örökösének" feleségére, jelenleg állítólag Dél-Afrikában tar­tózkodik. A szerelmes hercegnő - Anna Pasternak, a nagy orosz író másod­unokahúga ezt a cfmet adta könyvének ­egyelőre úgy tesz, mintha a királyi családot időnként elöntő szennyirodalom soros darabjáról lenne szó csupán. A könyv azonban, melyet az aláb­biakban részletesen ismertetünk, egy fontos dologban különbözik a Bu­ckingham palotához kötődő botrány­krónikák előző fejezeteitől: valóság­tartalmától szinte függetlenül véget vethet egy modern európai királydrámának. Nevezetesen: ha a szigetországi olvasó elhiszi, hogy Diana hercegnő megcsalta hites urát, akkor megnyílik az út a váláshoz, melyet most már a walesi hercegnő hibájából lehet kimondani, az újranősüléshez, s legfőképpen ahhoz, hogy amikor eljön az idő. Károly herceg elfoglalhassa a trónt. Idézet írásunkból: „A hercegnő az első lovaglóleckére nem egyedül, hanem barátnője, Hazel West társaságában érkezett. Az első lovas tréning mindazonáltal következménnyel járt, nevezetesen azzal, hogy Hewitt kapitány egy teljesen új helyzetben másodszor is elnyerte a hercegnő kegyeit: a lovardában, akárcsak a szalonban, udvarias és figyelmes volt, ugyanakkor dzonban magabiztos és sikeres is, hiszen egy röpke óra alatt feledtetni tudta Dianával a gyermekkori traumát, s el tudta hitetni vele. hogy van keresnivalója a nyeregben. Az első lovaglóleckét továbbiak, az első telefont újabbak követték. Amint Diana önbizalma visszatért, a lovagló­leckéket hajnali kilovaglások váltották fel. s noha az. első néhány alkalommal a Hyde parkban sétalovagló hercegnőt és instruktorát egy szakasznyi lovasrendőr követte és biztosította, Diana hamarosan hozzászoktatta kíséretét, hogy időről időre előreugrat és a kapitány kizárólagos társaságában eltűnik az erdeiben. A változást a két fiatal viszonyában Hewitt elmondása vagy a szerző logikája szerint az a nap hozta, amelyen Diana hercegnő megosztotta új barátjával élete legféltettebb és legszomorúbb titkát: házassága Károly herceggel kudarcot vallott. „Amit a lapokban olvas, megfelel a valóságnak" - mondta volna Jamesnek. „A véget nem érő spekulációk és sajtópletykák arról, hogy ez az egész házasság egy kamu, sajnos igazak. Evek óta így van. A férjemmel évek óta különváltan élünk." „Emberek vesznek körül, de nagyon magányos vagyok" - sóhajtott volna Diana e beszélgetés végén, mely az írói fantázia terméke is lehet, s melynek időpontjában Diana hercegnő és James Hewitt már négy hónapja ismerte egymást. Ha hinni lehet az írónak, a testőrtiszt ezúttal sem bizonyult méltatlannak a hercegnő bizalmára. Amikor Diana kinyújtotta a kezét és megérintette az övét, James nem élt vissza a helyzettel, csak ennyit mondott: Nincs egyedül. Én itt vagyok." (A Windsor-ház újabb botrányáról a HDS & Délmadár 2. oldalán olvas­hatnak.) Dórát Szegedről fenyegették meg Kérdések a Szerencsekerék Dórájához a HDS & Délmadár 8. oldalán: • Nem haj számodra, hogy a Szeren­csekerékben némaságra ítélnek? - Nagyon kényelmes, bár rebesgetik, hogy előbb-utóbb meg kell szólalnom. Németországban egyébként egy ország ábrándult ki az eleinte néma hölgyből, amikor megszólalt. Természetesen én nem ezért vagyok szótlan, hanem egyszerűen vártak ezzel a műsorkészítők. Azonban most már sokan levélben követelik a megszólalást, sőt, éppen Szegedről kaptam egy fenyegető levelet, hogy ha nem szólalok meg, akkor nyilvánosan meg fognak alázni. • Milyen levelek érkeznek egyébként? - Nagyon sokfélék, vannak igen kedvesek és meghatóak, s vannak szo­morúak, amikor kérik, hogy fizessem ki a gázszámlájukat, s mellékelik a csekket meg a kereseti kimutatást. • A civil munkatársak hogyan fogadják el Dórát a hétköznapokban? - Aki ismer, az azt mondja, hogy a hétköznapokban teljesen más vagyok. Több mint másfél éve dolgozom mentőorvosként, előtte gyesen voltam... • ...kislányod vagy kisfiad van? - Sárának hívják, négy és féléves, egyébként a Szerencserék katalógus címlapján vele szereplek. Amikor mentőzni kezdtem, akkor már ugyan ment a műsor, ám a kollégák eleinte nem ismertek fel. A hétköznapokban ugyanis megpróbálom eltorzítani magamat, beszereztem egy karakteres szemüveget, az utcára pedig csak nagy sapkában, napszemüvegben merek kilépni. Nem szeretem valójában ezt a nagy népsze­rűséget, hiszen mindig figyelik az embert az utcán, soha nem cselekedhet szabadon. • Tervek, már ha lehet ilyet kér­dezni— - Természetesen lehet. Szeretnék szülni, nem tudom, mit fog hozzá szólni az ország. A műsorkészítőkkel ezt azonban még meg kell beszélni. Villant a konyhakés Gyöngyi a konyhaszekrény fiókjából kikapott egy 22 centi pengehosz szúságú, élesre és hegyesre köszörült kést. Megölöm, kiáltotta. Próbálták visszatartani. Ő azonban Sz. Géza után rohant. A kisszobában érte utol. Ahogy belépett, meglendítette a kést. Kaszáló mozdulattal suhintott. Jobbról, balra. A főbérlő mellkasába döfött. Az idős férfi összeesett. Nem sokára a helyszínen meghalt. Halálát tüdő és szívsérülés, valamint mellüregi elvérzés okozta. A szakorvosi vélemény szerint a szúrt sérülés és a halál között a közvetlen okozati összefüggés fennáll. A vádlott elismerte bűnösségét. Viszont azzal védekezett, hogy a szúrásra nem emlékszik. A nyomozás során tett vallomásában arra htvta fel a figyelmet, hogy az egész veszekedés, konfliktus kirobbantója nem ő volt, hanem a későbbi áldozat. Teljesen alaptalanul rágalmazta őt. Később pedig a torkának esett és a hajánál fogva cibálta, rángatta az ágyra. Utána már csak annyira emlékezett, hogy a konyhaszekrény fiókjából kiveszi a kést. Onnantól szünet, majd az a pillanat következik, amikor kiszedik kezéből a gyilkos eszközt. A bíróság nem tudta elfogadni Gyöngyinek az emiékezetkisesésre vonatkozó védekezését... (A krimi a HDS & Délmadár 3. oldalán borzolja az olvasók idegeit.) Csuk nálunk (és u Klikkben)'. Három folytatásban a/, elsők között olvashat ja, milyen botrány robbant ki újfent az angol királyi családban. r Megjelent a legfrissebb száma! Egy színes, hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, bűnügyi sztorikkal, hihetetlen történetekkel és sok-sok sporttal! A tartalomból: • Kokszolt-e az autós? • Bruce Willis az ágyban egy nulla • A fiú meg a saját anyja... • Virincsik: Dobó diktátor volt! • Aki megverte Darnyi Tamást • Connors nem kedveli Stichet — Keresse a boltokban es az újságárusoknál! — • Labdarúgás Mészöly elégedett... Sokan féltették a ma­gyarokat a szerdai mérkőzés előtt, hiszen a háromszoros világbaj­nok németeket jóval előkelőbb helyen jegyzik a világranglistán, a nemzetközi futballpia­con. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány, aki harmadízben irányítja a nemzeti tizenegyet, ezzel kapcsolatban így véle­kedett: - Kicsit magam is tartottam az összecsapástól, mert a ven­dégeket jóval esélyesebbnek ítéltem meg. Előzetesen úgy számoltam, akkor sem szólha­tunk egy rossz szót sem, ha 2-0-ra vagy esetleg 3-1-re ki­kapunk, a kétgóJos különbsé­get reálisnak, a pillanatnyi erőviszonyoknak megfelelőnek éreztem. Akkor sem lettem sokkal nyugodtabb, amikor kiderült, hogy a németek nem a legerősebb összeállításukban szerepelnek. Sőt, ezt a mi szempontunkból inkább kedve­zőtlennek ítéltem meg, mert azt vártam, hogy fiataljaik, újoncaik nagyon akarnak majd bizonyítani. Szerencsére más­képpen alakultak a dolgok, s a O-O-ás végeredményt nagyon jónak tartom. Azt hiszem, erre mi sokkal büszkébbek lehet­ünk, mint ők. Mert arról sem szabad megfeledkezni, hogy a németek ott voltak a nyári világbajnokságon, a hivatalos jegyzőkönyv szerint az ötödik helyen végeztek, mi pedig be sem kerültünk a 24-es me­zőnybe. Mészöly Kálmán védelmébe vette a sokat kritizált Détári Lajost, a jelenkor legismertebb magyar futballistáját, aki ezút­tal - a törökök elleni Eb-selej­tezővel szemben - nem reme­gő lábbal lépett pályára, s vé­gig nagy elszántsággal, harco­san küzdött. A kapitány szerint Détári igazolta, hogy őt illeti meg a karmesteri pálca, a nagy tehetségnek tartott újpesti Véber György egyelőre nem tudja kiszorítani a csapatból. A másik karmester-jelölt, a fe­rencvárosi Lisztes Krisztián, aki Mészöly szerint is a jelen legnagyobb hazai futballtehet­sége, menedzselési céllal ka­pott helyet az A-válogatottban, mostani szerepeltetése csupán megelőlegezett bizalom volt. Nemcsak Détárival kapcso­latban merültek fel aggályok, hanem Duró József beváloga­tásával is. A szakvezető úgy vélekedett: a kispestiek játé­kosa csattanós választ adott a kétkedőknek, nagyon jól fut­ballozott, Mészöly sajnálta is, hogy a szünetben, a korábban tett ígéretéhez híven le kellett cserélnie. Hasonló okok miatt maradt az öltözőben a térfélcsere után Bánfi János is, míg a Belgium­ból hazahívott Halmai Gábort sérülése miatt kellett lehozni. Utóbbival kapcsolatban a szö­vetségi kapitány megemlítette: nagyon megviselte a középpá­lyást, hogy ezúttal - véletlenül - egyik játékostársának, az újpesti Wukovics Lászlónak okozott súlyos sérülést. (A csatár kórházi kezelésre szorul, legalább három bajnoki fordu­lót ki kell hagynia.) A látottak és a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, Mészöly megtalálta alapegyüttesét. A november 16-án esedékes svédek elleni Eb-selejtezőn ­ha nem jön közbe sérülés - sok változtatásra nem lehet számí­tani, az idegenlégiósok közül legfeljebb Mészöly Géza és Eszenvi Dénes játéka jöhet sz­óba. S talán még a söprögető posztján lehet változás, hiszen Bánfi János és Váczi Dénes mellett bevetésre vár Telek András is. A szövetségi kapitány azzal búcsúzott: a mostanihoz hasonló példamutató összefo­gásra van szükség, csak ez vezethet előrelépéshez. Ő és közvetlen munkatársai mindent ennek a célnak rendelnek alá, de ugyanakkor nem tévesztik szem elől a kluhérdekeket sem. Labdarúgó NB III. Holnap, 13.30 órakor: Dózsa-KTE Mindenkinek meglesz a feladata. w w i... Mondanunk sem kell, hogy az elmúlt vasárnapi. Szeged FC felett aratott győzelem, nagy örömet váltott ki a Dózsa berkeiben. Az öröm azonban nem csapott át elbizakodott­ságba, hiszen a lila-fehérek táborában tisztában vannak azzal, hogy holnap még ne­hezebb feladat megoldása áll előttük. Czibere László, a csapat edzője (gy fogalmazott: - Nem tagadom a rangadón elért sikerünk ölbizalmat adott az egész gárdának. Örülök an­nak, hogy nem a szokásos „adok-kapok" mérkőzést ját­szottuk, hanem végig sport­szerű küzdelemben kereked­tünk felül. Úgy érzem megér­demelten nyertünk... • A holnapi mérkőzésre azonban több kell— - így van. A kecskeméti együttes a bajnoki cím meg­szerzésére törekszik, kitűnő erőkből áll, nagyon jól együtt van. Igazi bravúr lenne, ha győzni tudnánk ellenük. • Ismeri a kecskemétieket? - Többször is láttam már őket játszani, legutóbb Kiskő­rösön. Mondhatom alaposan „feltérképeztem" a csapatot, s megállapíthattam, hogy ered­ményességük két játékosukon, nevezetesen Kunticson és a volt válogatott Dajkán áll, vagy bukik. • Akkor ezek semlegesí­tésére alaposan fel kell ké­szülni... - Már meg is tettem az előkészületeket. A vasárnap oly kiválóan játszó két ember­fogónkra, Magyarra és Szél­pálra vár az a nem könnyű feladat, hogy semlegesítse a vendégek két legjobbját. Remélem sikerrel teszik majd dolgukat. • Milyen eredményt vár? - A találkozó háromesélyes, de mi mindenképpen győze­lemre törekszünk. Nem hiszen, hogy szép, látványos mérkőzés lesz, inkább nagy taktikai harcot várok. Alaposan felké­szítem játékosaimat, mindenki­nek meg lesz a feladata. • Úgy tudom, hogy a csapatot a mérkőzés után vendégül látják— - így van, szeretnénk fel­éleszteni azt az évekkel ezelőtti Dózsa-hagyományt, hogy a találkozók után együtt beszélhessük meg a mérkő­zésen történteket. A Híd utcai Csordás Könyvelői Iroda látja vendégül minden mérkőzés után a csapatot, a játékosok feleségert, barátnőit. Remélem holnap jó hangulatban ülünk majd asztalhoz... P. Sándor > izsef

Next

/
Thumbnails
Contents