Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-14 / 241. szám

PÉNTEK, 1994. OKT. 14. • Megdöbbentek a miniszterek A kormán? a nyugdíjakról, az omkudsmanról és a kárpótlásról BELÜGYEINK 3 A kormány a törvények felhatalmazása alapján rendeletet alkotott arról, hogy a nyugdíjasoknak novemberben egyöszszegben, havi járandóságukkal együtt fizetik ki a januárig visszamenőleges 8 százalékos emelésből fakadó összeget. A nyugdíjszerű ellátások esetében - a rendszeres szociális járadék kivételével - ezt a pénzt szintén novemberben folyósítják. A rendszeres szociális segélyezettek viszont decemberben kapják kézhez januárig visszamenőlegesen a havi 300 forintos pluszjárandóságot - jelentette be Kovács Pál népjóléti miniszter a kormány döntéseit ismertető csütörtök délutáni tájékoztatón. Forró Evelyn kormányszóvivő a továbbiakban elmondta, hogy a kabinetülésen napirenden kívül szó esett arról a levélről, amit az Érdekegyezető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke küldött Horn Gyula miniszterelnökhöz. A feladó ultimátumszerűén azt követelte, hogy a kormány hagyja abba jövő évi költségvetés tervezését, amíg nem egyeztet az ÉT-vel. A levél - mint a szóvivő rámutatott - megdöbbenést keltett a miniszterek körében, s a javaslatot elfogadhatatlannak minősítették. A jövő évi költségvetés tervezetét a kormány az ÉT -vei folytatandó tárgyalás után nyújtja be a Parlamentnek - közölte Forró Evelyn. - A kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtja az Országggyűlésnek az ombudsman-törvény módosítására, illetve az ezzel kapcsolatos Alkotmánymódosításra vonatkozó előterjesztéseit - jelentette be a továbbiakban Vastagh Pál. - A kormány bizottságot hoz létre, amely folytatja a zsidó közösség kárpótlásának lehetséges formáiról az előző kabinet által megkezdett tárgyalásokat a zsidó érdekképviseleti szervezetekkel - tudatta a továbiakban az igazságügyminiszter. A kormány felhatalmazta a közlekedési minisztert egy új magyar-román légiközlekedési egyezmény aláírására. Az egyezmény azokat a jogokat rögzíti, amelyek egymás országában légitársasági iroda nyitására, illetve a kölcsönös jegyeladásra vonatkoznak. Azt is elhatározta a kormányzat, hogy Magyarország teljes jogú tagként részt vesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet biológiai kutatási programjában - tudatta végül a szóA lefoglalt értékek. (MTI - Telefoto) • Figyelmeztető lövés Négy román 13 betörés Néhány óra leforgása alatt 13 betörést követett el négy román állampolgár Győrött, a Marcal városrészben. Az eset napján, délelőtt 10 és 11 óra között sorra érkeztek a bejelentések a betörésekről. Az utolsó helyszínen a lakók megkísérelték visszatartani a betörőket, eközben dulakodás alakult ki közöttük. Az elkövetőknek sikerült elmenekülni, de nem jutottak messzire, a nagy erőkkel kivonult rendőrség a lakosság segítségével rövidesen kézre kerítette óket. Az elfogást megelőzően az egyik rendőr figyelmeztető lövést adott le, ez azonban nem minősült fegyverhasználatnak. A betörők aranyat és készpénzt kerestek, szerdai zsákmányuk értéke elérte a 300 ezer forintot. Menekülés közben több náluk lévő ellopott tárgyat eldobáltak. Magyarországra egyébként legálisan érkeztek. Az eddigi vizsgálatok szerint egyikük útlevele hamis, s valószínűsíthető, hogy utazásaikhoz több útlevelet használtak. Feltételezhetően nem ez volt az első találkozásuk a magyar hatóságokkal. Egyikük ellen folyt már eljárás a fővárosban vagyon elleni bűncselekmény és közokirat-hamisítás miatt. A négy román őrizetben van. • RMDSZ-frakciok tárgyalásai Kétmillió magyart képviselnek Az alapszerződés megkötése, a normalizált szomszédság megteremtése, a további határátkelőhelyek megnyitása, a diplomák honosításának kérdése, a romániai egyházi vagyon visszaadása, a Duna Televízió és a Magyar Rádió adásainak foghatósága szerepelt kulcskérdésként az RMDSZ frakciójának csütörtöki magyar parlamenti megbeszélései sorában. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hívta meg a Román Parlament Szenátusa és Képviselőháza RMDSZ-frakciójának delegációját, hogy folytassák, illetve a jövőben hagyománnyá tegyék a két parlament közötti eszmecserét. A másodízben idelátogató RMDSZ-képviselők parlamenti frakciójának vezetője, Tokay György a Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével folytatott tárgyalások után elmondta: ezek olyan tárgyalások, amelyek rendkívül szükségesek és hasznosak, mert az erdélyi magyarság az egységes magyar nemzet részének tartja magát, de mivel egy másik államban él, ebből következik, hogy a gondokat meg kell beszélni. Elmondta, az RMDSZ kétmillió magyart képvisel, és abból a praktikumból kell kiindulnia: az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy az Európai Unióhoz tartozzék mindkét ország. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője hasonló módon ítélte meg a magyarországi tárgyalásokat. • Az RMDSZ-frakciók vezetőit és tagjait fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. üMk /2: zért csak jó az, ha tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb. Vagy fordítva. Nem, dehogy is a politikára gondolok, amikor Ls egyik illetékes így, a másik úgy nyilatkozik. Majd belejönnek, mire lejár a mandátumuk, vagy megbuknak. A gazdaságról van szó. Úgy tűnik ugyanis, hogy néhányan a főbb szereplők közül átvették a fentiekben vázolt stílust, és üzengetnek egymásnak. A leggyorsabb postával természetesen, a magyar sajtóval. Hogy tudniillik most (tegnap-holnap) felemelik a saját termékeik árát, mert ugye ráfizetéses, s messze a világpiaci ár alatt van, ezt minden épeszű halandó beláthatja. Ez így nyílt beszéd. Hozzá is szoktunk, sajnos. Mást se hallani ugyanis. A dühítő legfeljebb az lehet a dologban, hogy soha, na jó, alig kérdez vissza valaki: igen ám uram-elvtársam, csakhogy a magyar fogyasztó pénztárcája nem a világpiaci árakhoz méretezett, holnap már a postabélyeget sem igen tudja megfizetni. Vagy ugyebár itt van a megboldogult sertések ügye. Nem volt az jó, amikor 10 millió poca röfögött az ólakban. Lett hát helyette 3-4 millió. S kiderül, hogy ez meg kevés, szegény feldolgozóipar lassan-lassan leáll(hat), meg így tovább, no meg exportra sem jut (micsoda varázsszavak születtek: export, világbank...), hozzunk hát be más országokból vágni valót. így történ(ik)L ztán az se elég. Nyilatkozik hát az illetékes, kell nekünk még újabb hatezer tonna sertéshúst importálni. Csak tudja, hiszen ebből éL JÓL Nem tudja viszont a másik illetékes, nevezetesen az Agrárrendtartási Hivatal elnöke, meglepődik hát az újságban közzétett üzeneten és elgondolkodik, miközben azonnal üzen is a feladónak, hogy neki erről más a véleménye, annál is inkább, mivel még a korábbi négyezer tonna import hatása sem igazán ismert, s az engedélyezett határidő sem járt le. És különben is, ők még semmiféle értesítést nem kaptak sehonnan, se az árakról, se a létszámról, azonkívül persze minden előfordulhat. A történet unalomig ismétlődik, cserélődik, talán egyszer nép-nemzeti játékká nemesül. Joga itt mindenkinek van a nyilatkozásra, a szólásszabadságra, legfeljebb nem teszik a szája elé az újságot. Az élelmesek kikövetelik. Taktikai előny. Ha már egyszer elhangzott, utána lehet vitatkozni, hogy nem annyi kell, nem éppen azon az áron stb...., de a vetés megtörtént, aratás is következik. Mi viszont, ha jól nem is járunk ezekkel a nyilatkozatokkal (energia, hús, áfa, élelmiszerek...), a cirkuszt élvezhetjük. . L -U^f-C EPITKEZÖKNEK! ^yM^^^I GYÁRI ARON! ^^T ^^^r ~~ Cimsec ragasztók, fugázók wL _ _ - Therwoolin hő-, hangszigetelők - Lindab csatorna - Jamina tégla és cserép Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel. 62/491 -022, 474 481 MODUL BAH • Nemzetközi megmozdulást tervez október 22-ére, a Duna elterelésének második évfordulójára Bősön az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap (MKA). Mint Lipták Béla, az alap elnöke közölte: az október 22-ét megelőző héten is több demonstrációt tartanak Budapesten egyetemeknél, a Parlamentnél, a TV székházánál. Az alap képviseletében Lipták Béla tárgyalni Tüntetést szerveznek Bősre kíván a kormány képviselőjével, a szigetközi polgármesterekkel. Az október 22-i bősi tüntetésre ingyenes buszokat indít az alap 7.30 órakor a Keleti pályaudvar Kerepesi úti oldaláról. Azokat, akik nem azokkal a buszokkal utaznak, 11 órakor várják a bősi templomnál. Részt vesz a megmozduláson a prágai Greenpeace, a bécsi WWF, a San Francisco-i International Rivers Network s az amerikai sajtó képviseletében az ismert környezetvédelmi riporter, Dennis Hayes. A tüntetés üzenni kíván a szlovák népnek, hogy megértsék: velük harcolnak a megoldásért, a kompromisszumért - hangsúlyozta Lipták Béla. A tüntetés üzenet a világnak s így az. Amerikai Egyesült Államoknak is, hogy nemcsak Magyarország felelős e páratlan természeti terület védelméért. A demonstrációval a politikusok figyelmét arra kívánják felhívni, hogy ne a hágai bíróság döntésétől vátják a megoldást. KÉRDÉS A vízügyi főmérnökhöz • Nehezen található meg már hetek óta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezérkara: a 145 folyamkilométer hosszúságú felségvizeket, a 323 kilométernyi árvédelmi töltéseket és a hozzájuk tartozó műtárgyakat, a félszáz szivattyútelepet szemlézik az ár-és belvízvédelmi biztonság szempontjából, vizsgáztatva egyúttal az emberi és gépi erők felkészültségét is. Török Imre Györgyöt, az igazgatóság főmérnökét két szemlenapja között kérdeztük tapasztalatairól. • Évek óta aszály sújtja a Dél-Alföldet, árvíztől, belvízveszélytől aligha tartanak, mégis rendszeresen tesztelnek. - Éppen abban rejlik a nagy veszély, hogy a vízjárási szélsőségek egyik pólusán veszteglünk immár 1981 óta. A kitartó szárazság olyanynyira megfosztotta a töltéseket optimális víztartalmuktól, hogy már nem csak a kérgük, hanem magjuk is repedezik. A gyeptakaró elveszti hullámvédelmi képességét, a rágcsálók miatti, szabályos alagútrendszer veszélyezteti a védvonalak tömörségét - a fokozatosan szétmorzsálódó töltések pedig alkalmatlanok rá, hogy egy esetleges árhullám nyomását ellensúlyozzák. Márpedig e másik hidrológiai szélsőség esélye egyre nagyobb, csak ezt mintha sem a közvélemény, sem az árvízvédelmet finanszírozó költségvetés nem akarná tudomásul venni. • Talán nem kiáltoznak elég hangosan állami támogatásért... - Minden lehetséges fórumon elmondjuk, ezt teszem most is: a világon talán csak még a holland tengerparti lakosság él a mienkhez hasonló, fenyegetett helyzetben. Tessék belegondolni: az Alföld egynegyede ártér, tehát víz alatt lenne, ha nem védenék helyenként 6-8 méteres töltések, vagy ha azok átszakadnának. Egymillió ember él itt, erről mit sem sejtve. S ráadásul az alföldi ár több hónapon át tenné lehetetlenné az életet, nagyobb rombolást végezve, mint mondjuk a Missisippi áradása. S mégis: miközben az egész ország árvédelmére évente 3 milliárd forintot szán a költségvetés - a háromszorosa volna talán elég! - , a szigetközi látszatvízpótlásra 1,2 milliárdot szavaznak meg a képviselők, 800 milliót pedig a Velenceitó mégiscsak lokális vízgondjának megoldására. A mi működési területünkön 1970 óta - mai árakon - másfél-két milliárdot tesz ugyan ki a fejlesztések értéke, a helyzetünk mégis évről évre romlik, s az idén egy szóval így jellemezném: aggasztó. • Az ár- és belvízvédekezés régóta legendásan összetartó, s felkészült gárdája mégiscsak úrrá Török Imre György lenne a nehézségeken, nem? - Csak ebben bízhatunk. Ám másfél évtized alatt az igazgatóság munkatársainak száma egynegyedére csökkent! 1970-ben a védekezésbe bevonhatóknak fele gyakorlott volt, ma jó, ha a tizede volna az. Most számíthatnánk vagy 150 katonára, s bevonható közerőre még ennyire sem, hiszen a jogi keretei sincsenek meg ennek, s a jórészt privatizált cégeknél el is tűntek a korábban rendelkezésünkre álló, alkalmas segítőtársak. S mindehhez vegyük még hozzá, hogy gépeink, járműveink egyre elavultabbak, a belvízvédekezés látszólag elégséges, másodpercenként 110 köbméteres szivattyúkapacitása tartós működtetés esetén biztosan a töredékére csökkene, a romániai erőteljes vízügyi beruházások hatása - javuló kapcsolataink ellenére — számunkra előre kiszámíthatatlan hatású volna — szóval mindezekre tekintettel azt mondhatom, ha a magyar árvízvédelem kórház volna, már régen nem fogadhatna betegeket. P. K.