Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-12 / 239. szám

Akkor helyben vagyunk. Csak éppen két éve, amikor a szövetkezeti törvény értelmében átalakul­tak, úgy döntöttek, ha már lúd, legyen kövér: a nevüket Is megváltoztatták. - Közel tíz Nívó nevű cég volt akkor már be|egye|ve az országban. Ráadásul arculatot és termékcsaládot is váltottunk éppen, (óbban illő elnevezést kerestünk a szövetkezetnek. Az olaszosan mediterrán hangulatú elnevezés egyébként a fa és a bio összetételből született - s Immár Illik is a cégre. A két szegedi vállal­kozói központ, a Ta­lent Center és a Prog­ress Alapítvány orszá­gosan is első alkalom­mal rukkol kl csütör­töktől egy olyan ren­dezvény-sorozattal, amely példá|a lehet annak, hogyan működ­het együtt egy profit­orientált kft. és egy alapítvány a közös cél, a vállalkozások élén­kítés érdekében. Október 13-15. között ugyanis „Üzlet '94" címmel kis- és középvállalkozók nem­zetközi találkozóját rendezik meg Szegeden, a Talent Cen­terben - többek között a PHARE-program segítségével. A három napos nemzetközi rendezvény célja, hogy tisz­tázzák a nyugat-európai és a közép-kelet-európai kisvállal­kozások együttműködésének lehetőségeit, de konkrét üzlet­kötésekre, sőt vegyesvállalatok alapítására is számítanak. A rendezvény fővédnöke Hans Beck, az EU delegáció vezetője és Pál László ipari miniszter. A programban többek között szó esik a vállalkozások innovációs lehe­tőségeiről, a kis- és középvál­lalkozások finanszírozásáról, a vegyesvállalatok alapításáról és a technológia centrumok szerepéről. Lesz ötletbörze és üzleti reggelin látják vendégül Pál László ipari minisztert. A hazai résztvevők mellett elsősorban Szeged testvérvá­rosainak üzletembereit várják. Többek között a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, a biotechnológia, a turizmus és az energiatakarékosság terén számítanak sok érdeklődőre. Az esemény-sorozat meg­nyitójára holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor kerül sor. R. C. • A zsíró sem tökéletes Drága lesz a fedezethiány A legutóbbi infor­mációk szerint október végéig elinduló ú) zsí­rórendszerben spe­ciális szerepet kapnak majd az MNB egynapos repohltelei. Az ú| zsíró előzetes fedezetvizs­gálattal működik majd, azaz csak addig tel­Jesíti egy-egy bank átutalásait, amíg arra a banknál megvan a fe­dezet. Ha a bankok úgy látják, hogy MNB-számlájuk egyen­lege és másnapra várt befolyó pénzeik együttesen nem nyúj­tanak kellő fedezetet másnapi átutalásaikra, állampapír-állo­mányuk egy részének ideig­lenes zároltatásával biztosít­hatnak pótlólagos fedezetet. Az e zárolt állományra tény­egesen felvett repohitelt az MNB a meghirdetett egynapos aktív repokamaton nyújtja, amennyiben az összeg a napi repolimitet nem haladja meg, ezen túl viszont magasabb, a speciális reggeli repohitelével azonos lesz a kamat. Az új zsírórendszerben az éjszakai zsírókönyveléskor megállapított fedezethiány utólagos előteremtésére, vagyis a sorban álló tételek menesz­tésére ugyanis másnap reggel 8-8.30 között az MNB-nél speciális repoügylet köthető majd. Ennek kamata a beve­zetés utáni hónapban az egy­napos aktív repokamat másfél­szerese, azután kétszerese lesz. A speciális repohitel mellett a bank reggel 9-ig a bankközi piacon felvett ovemight hitellel is „betömheti" majd a fedezet­hiányt. Várható azonban, ahogy erre a Bank és Tőzs­dében az Inter-Europa Banktól nemrég Sebők Sándor felhívta a figyelmet, hogy ez a reggeli bankközi kamat is magas lesz majd, a speciális repo szintjé­hez igazodik. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Hogyan ülnek meg kétszázötvenen egy lovat? Fabio9 zöld facsikó Bűvös kockák, menedzsereknek színvonalú faeszterga áll a műhelyben, ott vásárló nincs és csődöt mondanak. - Itt van például az emeletes gyermekágyunk. Háromszáz darabot tudunk még gyártani az idén, s legalább ezerre volna megrendelésünk. Minket is meglepett a piaci reakció. • Kellemes gond! - Azoknak, akiknek nincs munkájuk bizonyosan, de ha nem tudunk eleget tenni a megrendelésnek, akkor a saját piacunkat romboljuk. • Szokott-e egy komoly cégvezető játszani? - Hogyne. Van egy saját játékunk, amit karácsonyra szeretnénk piacra dobni: a Kito. Egy térkitöltő geomet­rikusjáték, persze fából. Kicsit a bűvös kockára hasonlít. Ebbe szoktam belefeledkezni. Kiderül, 1985 óta pihent szegény Kito a fiókban. Most úgy látszik, elérkezett az idő arra, hogy termék legyen belőle. Kis úr több oktatási szaklapot is elém tesz, kiderül a matematika tanárok is elismerően nyilatkoznak a szegedi készségfejlesztő játék­ról. - Nemcsak gyerekeknek, menedzserek is szánjuk ezt a látszólag egyszerű, mégis hihetelenül bonyolult játékot. Én mindenesetre többszöri próbálgatás ellenére sem tud­tam összerakni a fakockákat. Sebaj, a gyerekeknek sokkal hamarabb sikerül, mint nekünk felnőtteknek. Legalábbis ezt mondták a szakemberek. Kifelé a kapun még mindig a megoldáson töröm a fejem, ha azt a kockát alá tenném amannak, s ezt mellé, akkor... A megoldások száma szinte végtelen. Jobb, ha hagyom. A fa illat és a gyanta szaga bebújik a ruhám alá. Fabio, a zöld ló békésen kacsint le a portálról. Rafal Gábor IF—ITTT :— Kézbepénz Pál László reggelije a Talentben sjs «m - Most már úgy ismernek minket fél Európában, mint a lovasok. Franciaországtól a skandiván államokig sokfelé exportálunk. Szegeden viszont olykor még magyárkodnom kell. Ritka persze az is a mai káefté-divatos világban, hogy egy cég megmaradjon szövet­kezetnek. - Ez problémákat is okoz, hiszen kétszázötvenen ülünk meg egy lovat. • Nem lehet könnyű. Fel­férnek rá? - Egyelőre még igen, de gondolkodnunk kell a forma­váltáson. • Miért ilyen sürgős? - Mert egyetlen befektető sem fog pénzt hozni egy olyan szövetkezetbe, ahol minden tagnak, azaz kétszázötven em­bernek egy-egy szavazata van. • Márpedig ezt mondja a törvény! - Ezért férne ránk az átala­kulás és persze a tőkeinjekció. Ma már világszínvonalú fabú­torokat és gyerekjátékokat csi­nálunk, olykor világháború ko­rabeli gépekkel. Kívülről, a Budapesti út fe­lől kevéssé látható még a cég átalakulása. Mindössze annyit fedez fel az arra járó, hogy ha­talmas reklámtábla hirdeti a nemrégiben megnyitott gyer­mekbútorboltot. - Sokáig a Kanizsa Bútor­gyár bérelte ezt a helyet minta­boltnak. Ők csődbe mentek, s úgy gondoltuk, mi maradunk a saját házunkban, nem adtuk ki. Olyan gyerekbútor szaküzletet nyitottunk, ahol minden kapha­tó, ami a gyerekszobába kell. Műanyag-világunkban kere­si helyét a Fabio, s sokszor bi­zony nem egykönnyen találja meg, derül ki a beszélgetésből. Az itt gyártott fajátékok kivétel nélkül Nyugat-Európában ta­lálnak gazdára. - Idehaza semmi sem ösz­tönzi a szülőket arra. hogy a természetes anyagokat keres­sék, amikor játékot vásárolnak. A fa terjedelmes, a panella­kások kicsik, s ráadásul a mű­anyagok olcsóbbak is. Csak tervezzük, hogy a hazai piacra is betörünk a fajátékokkal. Érdekes, hogy a gyermek­bútorok viszont rendre gazdára találnak idehaza. S mint mond­ják, kedvelik a kereskedők a Fabio bútorait, hiszen rend­szerben kezelhetők, variálha­tók és jóval olcsóbbak, mint a külföldi áruk. - Azt hiszik, segítenek az exportőröknek, ha leértékelik a forintot. Pedig ez csak átme­neti sansz, mi is rengeteg kül­földi felületkezelő anyagot használunk. Ami ma extra­profit, az holnap duplán visszaüt - állítja a szövetkezet elnöke, dr. Kis László. A hazai faipar persze gon­dokkal is jócskán küzd. Akinek piaca van, ott a termelőesz­közök elavultak, ahol világ­A férfi harmincegy éves. Amikor állami munkahelyét privatizálták örült, hogy a szétvásárlók egyike átvette, s nem lett munkanélküli. Vállalt mindent, mit az új gazda feltételül szabott. Munkaszerződése sze­rint, papiron havi 160-180 órát dolgozik, nettó 14-15 ezer forintnyi bérért, lisztőrlő szakmunkásként. A „papír alatt" dolgozik még havi 100-120 órát „kézbe­pénzért", 100 forintos órabérért, mindenesként. Ha a főnök úgy kívánja seper udvart, zsákol szemetet, „át­csoportosul" a cég másik vállalkozásához maltert ke­verni, téglát rakodni, trógerolni, hétvégén is. Ké­szenléte éjjel-nappali. Volt. Most beteg lett. És nemcsak a láza, a hidegrázása miatt reszket. Táppénzt csak a papiron igazolt keresete után számol­nak neki. Eljutott hozzá a nagyfőnök megjegyzése is, miszerint neki csak kifogástalan erőnlétű munkás kell. s hát, aki egyszer beteg volt, az már... Hadd ne részletezzem, kedves olvasóim. Végig tud­ják gondolni. Én végigszámolni is megkíséreltem. De mert megszámlálhatatlanul sok azon „vállalkozók" szá­ma ebben az országban, akik papír nélkül dolgoztatva, betegbiztosítási járadékot elcsalva, adót és mindenféle egyéb fizetési kötelezettségeket kijátszva károsítják az állami, a közös pénzalapokat, számtanpéldámnak nincs eredménye. Egy igazán szigorú, állandóan ellen­őrzött és szankcionált, csalást-lopást-hazudást nem túró vállalkozási rendszer kialakításának, a tisztességes munkát végzők kiszolgáltatottsága megszüntetésének talán lenne. E l meri kezdeni valaki? Vagy marad a „kézbepénz­zel" „menővé" lévő „vállalkozók" serege, akiknek még mindenféle kedvezményes állami hiteleket is adunk? • Csütörtöktől: Üzlet 94

Next

/
Thumbnails
Contents