Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-10 / 237. szám

HÉTFŐ, 1994. OKT. 10. • Ismét Horn Bynlát választották az MSZP elnökévé A cél: az Európai Onió BELÜGYEINK 3 (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszus vasárnap po­litikai vitával folytatta munká­ját. Ennek lezárása után Baja Ferenc elnökségi tag az önkor­mányzati választásokról ejtett néhány szót. Hangsúlyozta, hogy a választásokon való jó szereplés kulcskérdés a moder­nizáció folytatása szempont­jából. Majd leszögezte, hogy az MSZP a pártprogramnak megfelelően cselekedett az ön­kormányzati törvénycsomag parlamenti vitája kapcsán. A tanácskozás további ré­szében a küldöttek elfogadták a párt rövidtávú politikai cse­lekvési programját és a kong­resszus nyilatkozatát. Úgy ha­tároztak továbbá, hogy a mos­tani kongresszust nem zárják le, hanem jövőre egy újabb ülésszakon folytatják a mun­kát. Akkor vitatják meg a párt és a frakció, illetve a kormány viszonyrendszerét, áttekintik a pártprogram megvalósításának tapasztalatait, értékelik a frak­ció és a kormány eddigi tevé­kenységét, és meghatározzák a párt arculatát. Horn Gyula zárszavában emlékeztetett arra, hogy '90 májusában három dolgot ígért a pártvezetés: azt, hogy talpra­állítják és modern, demokra­tikus párttá építik az MSZP-t, olyan demokratikus baloldalt teremtenek, amely szerves ré­sze a társadalomnak, valamint bejuttatják az MSZP-t a Szo­cialista Internacionáléba. Mindhárom célkitűzést teljesí­tették. Most a kormány és a frakció azt vállalja, hogy beve­zeti az országot az Európai Unióba, és megteremti a taggá válás feltételeit. Néhány év múlva számon lehet kémi, tel­jesítették-e ígéretüket. Horn Gyula a továbbiakban arról beszélt, hogy kormányfő­ként folyamatosan meg kell te­remtenie az összhangot a szük­ségletek és lehetőségek között. A kormány egyértelmű támo­gatásáról biztosftotta Békési Lászlót és a nevével fémjelzett utat, ugyanakkor jelezte, hogy az MSZP-nek nemcsak a gaz­dasági programját kell megva­lósítania, hanem szociális, oktatási, kulturális, önkor­mányzati és más kérdésekkel is foglalkoznia kell. A miniszter­elnök ezután kitért azokra a koalíciós partnerpárt soraiból hallható megjegyzésekre, me­lyek szerint felpuhult az MSZP gazdaságpolitikája. Horn el­utasította a bírálatot azzal: nem jelent puhulást, hogy vállalták a visszamenőleges nyugdíj­emelést, s személy szerint er­kölcstelennek tartotta volna, ha ezt nem teszik meg. Miként azzal sem adták fel program­jukat, hogy január 1-jére ha­lasztották az áfa-kulcsok eme­lését. Nem tagadta, hogy van­nak hibák a kormányzat mun­kájában. Ostobaságnak nevezte azonban, hogy alkotmányos diktatúrával vádolják a vezetést akkor, amikor súlyos döntéseket kell sürgősen meg­hoznia az ország talpraállítása érdekében. Egyébként - mint mondta - nem érti, miért kellene lelkiismeretfurdalást érezniük amiatt, hogy a vá­lasztók jóvoltából 72 szá­zalékos parlamenti többséghez jutottak. A pártelnök végezetül megköszönte mindazok mun­káját, akik részt vettek a párt előző vezetésében, és hozzájá­rultak az MSZP választási si­keréhez. A kongresszus befejeztével az MSZP új és újraválasztott vezetői nemzetközi sajtótájé­koztatón válaszoltak az újság­írók kérdéseire. • Lakossági politikai fórumot tartott szombaton délelőtt a ke­reszténydemokraták Vásárhe­lyen ülésező parlamenti frak­ciója. A gyűlésre meghívott helyi civil szerveződések és megyei KDNP-szervezetek előtt Füzessy Tibor frakcióve­zető kijelentette: a jelenlegi koalfció megszavazta az ön­kormányzati törvénycsomagot, a köztársasági elnök pedig meghatározta a választások időpontját. A keresztényde­mokraták így olyan helyzetbe kerültek, amelyet egyáltalán • Frakció Vásárhelyen A KDNP fölvette a kesztyűt nem kívántak, ám fölveszik a kesztyűt, és megpróbálják be­bizonyítani, hogy manapság már nem „olyan szelek fújdo­gálnak", amelyek a parlamenti választásokon győzelemre vit­ték az MSZP-t. • A fórumot követő sajtótájé­koztatón Füzessy Tibor el­mondta, hogy pártja szerint az önkormányzati választásokat a két parlamenti választás fele­zőidején kellene megtartani. Dr. Rapcsák elmondta, hogy nemrég olyan esemény történt, amelyről nem tudósítottak a sajtóorgánumok. A nyugdíj­emelésről szóló törvénycso­magból ugyanis a kormány ki szerette volna hagyni a nyugdíj jellegű járulékokat, a parla­ment - a koalícióval együtt ­pedig leszavazta a kormány ja­vaslatát. Csépé Béla ehhez kapcso­lódva említette meg, hogy egy költségvetéssel kapcsolatos kérdésben a kormány a KDNP javaslatát támogatta - a saját­jával szemben. Ez pedig, fűzte hozzá a politikus, azt bizonyít­ja, hogy a kormány kapkodik. B. A. • Munkáspárt Thürmer maradt Ismét Thürmer Gyulát vá­lasztották a Munkáspárt elnö­kévé a párt vasárnap befejező­dött. kétnapos kongresszusán. A XVI. kongresszus második ülésszakán új vezetőséget vá­lasztottak, módosították a szer­vezeti és működési szabályza­tot, illetve politikai nyilatko­zatot bocsátottak ki. A vasárnapi szavazás során Thürmer Gyula - aki a másik jelölt, Nyíró Sándor alelnök visszalépése után egyedül in­dult az elnöki posztért - a sza­vazatok 76 százalékát kapta, így Nyíró lemaradt Vajnai At­tila, Erős József és Szőllősiné Fitos Éva mögött. Zárszavában Thürmer Gyula a párt megerő­södése felé tett lépésként jel­lemezte a XVI. kongresszus munkáját. Mint elmondta, a Munkáspárt küzdeni fog azért, hogy az új alkotmány ne re­kessze ki a politikából a parla­menten kívüli pártokat. • Az alapszabály módosítását, a vezető tisztségviselők meg­választását, valamint a politi­kai nyilatkozat és program el­fogadását követően vasárnap befejeződött a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 40. kongresszusa. Mint Borbély Endre alelnök a tanácskozást követő sajtótá­jékoztatón elmondta, a küldöt­tek Kapolyi Lászlót választot­ták elnöknek, a két alelnök Borbély Endre és György Ilo­na, mlg az Országos Ellenőrző Bizottság elnöke Vejkei Kál­mán lett. Tiszteletbeli elnökké Guba Dezsőt választották. Kapolyi elmondta: a legfőbb • MSZBP Király után Kapolyi feladatnak jelenleg a szervezet társadalmi befolyásának növe­lését tekintik. - Ez a feltétele ugyanis annak, hogy értékel­hető módon részt vehessünk a magyar politikai életben ­hangsúlyozta. Az elnök szerint a tudatosítaniuk kell a közvéle­ményben, hogy a párt „bal-bal­közép politikát" folytat. Gázolás a Széchenyi téren Sikoltó kerekekkel fékez az autó a Széchenyi tér sarkán. A férfi már félig a kerekek alatt fekszik a gyalogátkelőn. Tra­gédia mégsem történt szomba­ton Szegeden. Hiszen csak imitálták a balesetet, amelynek megrendezésével a szakembe­rek a gyermekülések illetve a hátsó biztonsági övek haszná­latának fontosságára kívánták fölhívni a figyelmet. 1 /jl tlag tizenöt havonta tartott egy kongresszust 1989. LÜ október 7-ikei megalakulása óta a Magyar Szocialis­ta Párt: tényleg volt mit megbeszélni. A múlt, a halmozot­tan hátrányos helyzetű jövő. És akkor a jelent még szóba se hoztuk. Mindez meggyötörte, elfogyasztotta Horn Gyula pártelnököt. Ha mostanában szólásra emelkedik valahol, a részvétteli szemlélőnek az az érzése támad, hogy ott van ugyan a fej, de a zakóban már nincs senki. Tegnap is, ahogy az MSZP IV. kongresszusán mon­dott zárszava után átjött az Építők székházában a nagyte­remből a sajtószobába, hogy tájékoztatót tartson, és párt­ja tisztújító izgalmaitól fáradtan, jobbra-balra billenve lépkedett, az az érzésem támadt, ha netán valaki véletle­nül kinyitja az ablakot, akkor Magyarország miniszterel­nökét kiviszi a szél. És ez itt nem a gúnyolódás helye volt, hanem a tragi­kus helyzetet fölmérő mondaté. Mióta demokráciát épí­tünk, nem pedig szovjet típusú szocializmust, azóta nincs szerencsénk a föembereinkkel. Amikor Münnich Ferenc '56 novemberében elfoglalta a fegyveres erők miniszteré­nek posztját, éveken át életerősen, pirospozsgásan vette a vérmintákat. Antall József bezzeg rákban gyengélkedte végig a rendszerváltó éveket, s anélkül, hogy bevárta volna saját teljes politikai halálát, fizikai mivoltában távozott az élők sorából. Horn Gyulát majdnem átsodorta a túlvilágra sú­lyos közúti balesete - és most a miniszterelnök is körül­belül olyan állapotban van, amilyenben az országa lehet. És mint a kormánya, meg a pártja? Mert miről beszélt Békési László pénzügyminiszter, amikor kongresszusi korreferátumában így szólt: „...felelősen kell az országol vezetni azért, hogy négy év múlva esélyünk legyen arra, hogy még további négy évigf nyolcig vagy tizenkettőig ez a politikai erő vezető szerepet játsszon az országban. En­nek pedig nem az az útja, hogy nap mint nap kétségessé tesszük elfogadott programunk végrehajtását, hogy rend­szeresen olyan kompromisszumokat vállalunk és olyan kompromisszumok irányába megyünk, amelyekről tud­juk, hogy csak a megérett döntéseket halogatják, az időt húzzák, és nem vállaljuk a határozott cselekvést." Mert választási kampányban elmondani, hogy mit kell tenni, nem nehéz. Hatalomra jutva azonban nehéz meg­valósítani az ígéreteket. Úgyhogy a hétvégi MSZP-kongresszus nem volt vi­dám. Horn még a vasárnapi búcsúbeszédben is fölhívta a párttagság és egyes „letargikus hozzászólók" figyelmét. „ Vegyék már észre, megnyertük a választásokat kedves elvtársak és elvtársnők! Megtartjuk, amit ígértünk. Szá­mon lehet rajtunk kérni 2000-ben, és azután is." Ezután pedig egy olyan mondat következett, amit ne­héz értelmezni: „Ha akarják egyesek, minden héten tart­hatunk pártkongresszust." A tornatanár ígérgette annak idején, amikor rendetlenkedett az osztály, hogy „ha akar­ják egyesek, még tízszer körbefutjuk az iskolát." Körülbe­lül ez a szövegkörnyezet jutott Géczi Józsefnek és mások­nak, például Tabajdi Csabának, Gál Zoltánnak, Csiha Juditnak, akik nem jutottak be az MSZP országos elnök­ségébe, de Horn a zárszóban külön elismerte, megkö­szönte munkájukat, s számít rájuk ezután is. jfjzek a be nem jutások egyébként biztató jelként is ér­LfJ tékelhetők. Ezekből úgy látszik, mégsincs kong­resszusról kongresszusra előre lezslrozva, az utolsó szö­gig kialkudva minden, ahogy a jogelőd pártban volt, ha­nem van küzdelem, és ez fékezi a kontraszelekciót. A legnagyobb be nem jutó ezúttal Szekeres Imre volt. Ő a párt második embere szeretett volna lenni, de nem si­került neki. Majd a jövő heti, vagy a jövő évi pártkong­resszuson? U'U,!, ÉPÍTKEZŐKNEK! GYÁRI ARON! - Cimsec ragasztók, fugázók _______ _ _ __ - Therwoolin hő-, hangszigetelők - Lindab csatorna - Jamina tégla és cserep Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel. 62/491-022, 474 481 MODUL!AI KÉRDÉS A külügyi államtitkárhoz • Október 6-án az aradi ün­nepségeken Szent-lványi Ist­ván, a Külügyminisztérium államtitkára képviselte a ma­gyar kormányt. A vértanúk vesztőhelyénél kértünk inter­jút a politikustól. • A történelmi kacskarin­gók miatt a szomszéd or­szágokkal való kapcsolat legérzékenyebb pontja a magyar-román viszony. Az új kormány miként kíván­ja alakítani kapcsolatát Romániával? - Alapvető törekvésünk, hogy valamennyi szomszé­dunkkal rendezzük a viszo­nyunkat, fgy Romániával is ­jelentette ki Szent-lványi Ist­ván. - Az első lépéseket már megtettük. Melescanu buda­pesti látogatását sikeresnek értékeljük. Nem vártuk a lá­togatástól, hogy nagy áttörész hoz, de arra számítottunk, hogy előrelépést jelent és így is történt. Megindultak a szakértői tárgyalások az alap­szerződést illetően. Folyama­tosan tárgyalunk az új ha­tárátkelők nyitásáról, gazda­sági kapcsolatok erősítéséről. Úgy érezzük: új kezdet nyitá­nya van a kétoldalú kapcsola­tokban. • Ön most találkozott és tárgyalt az aradi prefek­tussal. Ha szabad megtud­ni, milyen témákat érintet­tek a kerekasztal mellett? - Kölcsönösen tájékoztat­tuk egymást, beszéltem Ma­gyarország Románia-politiká­járól, a prefektus űr elmondta, ő hogyan ítéli meg a térség és Arad helyzetét. Két kérdést vizsgáltunk meg alaposabban. Egyfelől a határmenti együtt­működését - mint elmondták, érdekeltek abban, hogy a kis­határforgalomba, a határ men­ti eggyüttműködésbe nagyobb mértékben be tudjanak kap­csolódni, mi ezt természe­tesen támogatjuk - , a másik pedig a megyét is érintő új ha­tárátkelő megnyitására vonat­kozott. Jeszenszky Géza tava­lyi látogatásakor már született egy megállapodás három át­kelő megnyitásáról. Szeren­csés lenne, ha elsőször ezeket adhatnánk át. Természetesen támogatjuk újabbak létesítését is. Mi Battonyánál és Méhke­réknél már megépítettük a lé­tesítményeket, a prefektus úr újabb helyeket javasolt, de Szent-lványi István (Fotó: Enyedi Zoltán) most már valahol tényleg meg is kellene nyitni egyet. Nagy­laknál jöttem át, én nem ta­pasztaltam, hogy a román ol­dalon, a megállapodás értel­mében hozzáfogtak volna a bővítéshez. Kiszombor eseté­ben pedig mi vagyunk lépés­hátrányban a románokhoz ké­pest. • Hogyan érzi magát Aradon október 6-án? - Nagyon pozitívnak érté­kelem a prefektus úrral történt megbeszélést, mentes volt a kölcsönös szemrehányástól ­válaszolta az államtitkár. - A szentmise felemeló volt és méltó az ünnephez. Az RMDSZ helyi vezetőivel na­gyon hasznos megbeszélést folytattunk. Itt, az emlékhely­nél pedig öröm látni, hogy ilyen sokan eljöttek az ünnep­ségre, emlékezni a vértanuk­ra. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents