Délmagyarország, 1994. október (84. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-18 / 244. szám

KEDD, 1994. OKT. 18. • Tajvanból kacsint a polgármesteri székre? „Úgy dolgozom tovább, mint eddig" BELÜGYEINK 3 • Kikkel tárgyalnak a kö­zös jelöltség kérdésében, van-e már eredmény? ­kérdeztük a gratulációt kö­vetően. - A KDNP-vel, a független kisgazdákkal és a Fidesszel folynak a tárgyalások, de nincs még eredmény - válaszolta dr. Ványai Éva. - Több megoldás is elképzelhető jelenleg. A partnerek még nem nyilatkoz­tak végérvényesen. • Az MDF kijátszotta az adut az ön személyében. In­nentől megkezdődik válasz­tási kampánya. Ön pedig éppen a finisben, november végén elutazik 10 napra Tajvanba. Ez meglehetősen furcsa lépés... Az MDF szegedi polgármesterjelöltje: dr. Ványai Éva, a város jelenlegi alpolgármestere - így döntöttek az el­múlt hét végén, miként ezt már hétfői számunkban hírül adtuk. Mivel a konzervatív koalíció legerősebbje az MDF, elképzelhető, hogy a közös jelöltként száll majd ringbe. - Én kampánynak az eddigi munkámat tekintem, amit négy esztendő alatt végeztem - vá­laszolta. - Semmiben nem kí­vánok változtatni azért, mert polgármesterjelölt lettem. Az, hogy elutazom, a munkám szerves része. A Szegedi Szim­fonikus Zenekarral megyek, meghívásra. • Vasárnaptól, mióta köz­tudott a jelöltsége, mennyi­ben változott meg a helyzete a városházán, kapcsolata a polgármesterrel? - Semmi nem változott, hi­szen ugyan úgy dolgozom to­vább, mint eddig tettem. A pol­gármesterrel való kapcsolato­mat sem befolyásolja ez a tény. • Mihez kezd, ha nem lesz polgármester? - Azért azt remélem, hogy képviselőként megválasztanak. • De gondolom, nem főál­lásban kívánja körzetét képviselni... - Természetesen, nem - je­lentette ki az alpolgármesternő. - Idáig fizetésnélküli szabadsá­gon voltam, visszatérek az ere­deti orvosi szakmámhoz, az is lehet, hogy a régi munkahe­lyemre. • Vissza is várják? - Úgy tudom, igen. A jelenlegi polgármestertől is megkérdeztük, hogy szerinte változik-e kettejük kapcsolata az új helyzetben. - Az alpolgármesternő je­löltsége semmiben nem befo­lyásolja munkakapcsolatunkat - szögezte le dr. Lippai Pál. ­Ő eddig sem volt független, eddig is az MDF, a frakció ál­láspontját képviselte minden­ben. A hátra lévő időben is bi­zonyára ezt teszi majd. V. Fekete! Az MSZP és az SZDSZ közös jelöltet indít Matematikusok egymás közt... Dr. Szalay István polgármesterjelölt, és Szcmők Árpád, az MSZP városi elnöke. (Fotó: Nagy László) • (Folytatás az 1. oldalról.) indítják egyéni körzetben (dr. Molnár Gyula 12.vk. Zöld Al­ternatíva és Beck Zoltán 4.vk. MSZDP). Szemők Árpád be­számolt a taggyűlésnek arról, hogy választási szövetség jött létre az MSZP és az SZDSZ szegedi szervezetei között is, mert a két párt úgy ítélte meg, kívánatos lenne, hogy az or­szág és a város irányításában azonos pártok játsszanak veze­tő szerepet. Ez egy „érdekhá­zasság, amelyben a felek még beleszerethetnek egymásba ". Szigorú írásos megállapodás rögzíti a választási együttmű­ködést, amely szerint közös polgármester-jelöltként dr. Szalay Istvánt indítják a vá­lasztáson. Arról is megegyezés született, hogy 7 egyéni válasz­tókörzetben is közös jelöltet indítanak. Az SZDSZ-szel kö­tött választási megállapodás ugyanakkor nem teszi lehetővé az MSZP számára, hogy közös jelölteket állítson az MSZMP­vel. Kmetykó Lajos, a jelölő bi­zottság vezetője szerint közel száz jelölt közül szigorú szem­pontok szerint választották ki azokat, akik végül az MSZP színeiben indulhatnak az ön­kormányzati választásokon. 11 személynek volt polgármesteri ambíciója, s közülük dr. Szalay István volt az, aki az MSZP minden feltételének és a vá­lasztási szövetségesnek is meg­felelt. Dr. Szalay István rövid hozzászólásában elmondta: amikor először megkeresték, nem akarta vállalni a jelöltsé­get, mert nem szegedi szüle­tésű és még fontos feladatok várnak rá a JGYTF-en. Végül azért döntött mégis a jelöltség elfogadása mellett, mert úgy véli, koalícióban tisztes több­séget érhetnek el a választá­sokon, s ez eredményesebb ön­kormányzati munkát tesz le­hetővé. Szemők Árpád kérdésre vá­laszolva elmondta, hogy az SZDSZ-szel kötött megállapo­dás nem tér ki a leendő önkor­mányzati tisztségviselők sze­mélyére, erról csak a válasz­tások után, az erőviszonyok ismeretében tárgyalnak. A taggyűlés döntött arról is, hogy a városi elnök lesz Szeged delegáltja az MSZP országos választmányában. Tegnap a késő esti órákban a Délmagyarország Szerkesz­tőségében dr. Szalay István je­lenlétében Nagy Sándor, az SZDSZ szegedi ügyvivő testü­letének elnöke, és Szemők Ár­pád bejelentették, hogy az SZDSZ szegedi szervezetének pénteki közgyűlésének, és az MSZP tegnap esti taggyűlésé­nek pozitív döntése után életbe lépett a két párt választási megállapodása. Hollós! Zsolt Kisebbségi önkormányzatok Csongrád megyében a cigány népcsoport több településen jelezte igényét a kisebbségi önkormányzatra. Makón, Szen­tesen, Szegeden, Hódmezővásár­helyen. Csongrádon, Magyarcsa­nádon és Apátfalván is szeret­nének kisebbségi önkormány­zatot. A Szegeden élő nemzetis­égiek közül a szerbek, a németek, az örmények és a szlovákok. Magyarcsanádon a szerbek mel­lett a románok is jelentkeztek hét­főn az önkormányzatoknál. • Az adózás rendjéről szóló törvény felülvizsgálata során olyan javaslat született, hogy az APEH jogot szerez az adó­tartozás telekkönyvi bejegyzé­sére. Erre elsősorban akkor ke­rülhet sor, ha a tartozás nem éri el a százezer forintot, ugyanis ezen összeghatár felett már ma is végrehajtást lehet kérni az adózó ingatlanára. A jelzálog jog bejegyzése azzal a követ­kezménnyel jár, hogy a csődbe jutott cégeknél a korábbinál előnyösebb helyzetbe kerül az APEH. Az ilyen követeléseket ugyanis második helyen kell kielégíteni a csődvagyonból, tehát nagy valószínűséggel még futja a pénzből az adóra Dj adóeljárási jogszabály is. Várhatóan ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni majd a vám- és társadalombiz­tosítási tartozásokra is. Nemrégiben az adófizető polgárok vehették kézhez az adószámlájukról szóló egyen­leg értesítést, jelenleg pedig a vállalkozók egyenlegéről küld levelet az APEH. A jövő évtől csak azok kapnak értesítést, akiknek a számlája tartozást vagy túlfizetést mutat. I 1 evél íratott. Telistele számokkal. Tájékoztatónak LLkzán va. Arról, hogy az állami költségvetés adó-, illeték- és vámbevételei idén eddig miként alakultak. A pénzügyminiszteri levél 680 milliárd forintos „beáramlásról" szól (szeptember végi állapot szerint), s ez az eredeti költségvetésben előirányzott bevételek 71 százaléka. Hogy az év végéig lesz-e, s miként ebből a 71-ből 100 százalék, azt legfeljebb találgatni lehet. Egy biztos csak: ahhoz, hogy az állami kiadásokra fussa, a 100 százalék­nak tervezettnél is sokkal több kellene. Hogyan lehet töb­bet beszedni, arról nem szól a levél sajtóban közzétett ré­sze. Az pedig a gyanúm, hogy éppen erről kellene „levele­zésbe" kezdem. Egészen pontosan arról, miként lehetne bevéteü körbe vonni mindazt, ami manapság a feketegaz­daság szennycsatornáin elfolyik, fel sem tűnve eltűnik. A joghézagok között elszivárgó, az eltitkolt, elcsalt pénzek állami megvámolása, azaz felderítése és könyörtelen megadóztatása kellene „levéltémaként". Arról kéne végre komolyan szót váltani az „illetékeseknek", miként lehet elérni, hogy az illegális gazdaságban forgó óriási pénzek legalizálódjanak, utánuk adó, illeték fizettessék az ál­lamkasszába. n | jogalkotók, a különféle hatalmi szervek (pL az adó­/ j 1 hatóság, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség), a dologban érintett civil szervezetek, elméleti és gyakorlati szakemberek mielőbbi „levélváltása", eszmecseréje, ötlet­parádéja, intézkedéssorozata szükségeltetik. Ha erre sür­gősen nem kerül sor, felesleges minden más levelezés. A tájékoztatóktól ugyanis nem lesz több a költségvetési be­vétel egyetlen milliárddal sem. Nekünk pedig most na­gyon-nagyon sok milliárd plusz forintra lenne szüksé­günk. - S nem azoknak a zsebéből kellene ezt „kijogsza­bályösítani" mindenféle készülő rendeletekkel, akik már régesrég fillérre elszámoltatott, becsületes adófizető állampolgárok. • (Budapesti tudósítónktól.) Hadakozik az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság a reálértelmiség helyzetének ja­vításáért, s azért, hogy a mű­szaki-technikai fejlesztésre for­dítható pénzeket a kormány ne csökkenthesse olyan drasztikus mértékben, ahogyan szeretné. Tavaly ötezer kérdőíves vizsgálatot kezdett az OMFB a hazai reálértelmiség körében, hogy helyzetüket minél mé­lyebben feltárja. A vizsgálati eredményekről tegnap sajtótá­jékoztatón számolt be az OMFB pesti székházában dr. Geleji Frigyes általános elnök­helyettes. Áz eredmények nem kedvezőek. Az 1990-es nép­számlálás több mint 300 ezer műszaki" foglalkozású személyt regisztrált Magyarországon: 112 ezernek van felsőfokú mű­szaki diplomája vagy termé­szettudományi végzettsége, 13 ezren pedig más felsőfokú ok­levéllel rendelkeznek. • Hadakoznak a reálértelmiségiek9 mégis: Visszafejleszt a szoclib kormány A műszaki pályák iránt azonban az érdeklődés az utób­bi években megcsappant. Ma már e pályák nem ígérnek igazi karrierlehetőséget, ezért a Mű­szaki Egyetemre sem igyekez­nek annyian bejutni, mint korábban. A végzett műsza­kiak közül az utóbbi években sokan pályaelhagyókká lettek. Ha vállalkozónak váltottak át, az dr. Geleji szerint jó. De többségük a pályamódosítás után már nem használja a szak­tudását - a nem használt mér­nöki ismeretek pedig nagyon gyorsan elavulnak. Nagy gond, hogy csökken a technikai-műszaki fejlesztésre felhasználható pénz. Az ipar nem vállalja fejlesztésének költségeit. A nagyobb vállala­tok a privatizáció során több­nyire szétestek, vagy több ki­sebb részre váltak szét, a ki­sebb vállalatok pedig nem fo­galmazzák meg közös igényei­ket. Az állami szerepvállalás a fejlesztés finanszírozásában 1988-tól szinte a harmadára ment le. A vállalatok pedig még ennél is kisebb részt vál­lalnak ma már a fejlesztési költségekből: az ő részvételük az öt évvel ezelőttinek 30 százalékára zuhant. Siralmasan alakulnak a jö­vedelmek is. A korábbi sztár, a bányászat még mindig jó, de a csúcson ma már a híradástech­nika van. Az állami kutató in­tézetekben, a mezőgazdaság­ban, a textiliparban azonban rossz a helyzet. A fejlesztési hiányok tragi­kus méreteket kezdenek ölteni: az idei évre a költségvetés 4 milliárd 680 milliót irányzott elő. A kormány pótköltségve­tése ezt 600 millióval akarja csökkenteni. Az 1995-ös kilá­tások még ennél is rosszabbak. Magyarország így nem tud versenyben maradni, nemhogy a sokat hivatkozott „európai úton" nem, hanem Kelet-Kö­zép-Európa vetélkedőjén sem. • Az olomuc-i színház szí­nész-rendezője, Pavel Hekela állítja színpadra Hasek sza­tirikus regényének, a Svejk­nek a színpadi változatát. A bemutató a Kamaraszínház­ban lesz október 21-én, pén­teken este. Előtte, délelőtt 11 ­kor különös szoboravatást tervez a Szegedi Nemzeti Színház marketing igazga­tója, Jóni Gábor. • Mi a bemutatót megelő­ző „esemény" és mi a cél­ja? - A bemutató napján fel­avatjuk a Nagyszínház épüle­tével szemközti Stefánián Svejk „szobrát". Azért mon­dom idézőjelben, mert a két méter magas figurát könnyű, színházi műgyantából for­mázta meg Buruzs Csaba, vagyis ez egy reklámfigura. A jó öreg Svejk üldögél és egy lavórban áztatja fáradt lá­bait -*az eltávolított Tanács­köztársaság emlékmű még meglévő talapzatán. És azért találtuk ki a bemutató előtti ünnepélyes szoboravatást, hogy a szokásostól eltérő for­0 KÉRDÉS A színház marketíngigazgatójáboz mában próbáljuk felhívni a nagyközönség és a szakma fi­gyelmét a színházi produk­cióra. Az a tapasztalatom, hogy a fővárosi sajtó egysze­rűen nem figyel föl akár a legszínvonalasabb vidéki színházi produkciókra sem; és az a reményem, hogy egy ilyen színházon kívüli ese­ménnyel, de azért a bemuta­tóhoz kapcsolódó reklámfo­gással sikerül nagyobb figyelmet irányítani az elő­adásra. A színházak - köztük a mienk - nehéz gazdasági helyzetében úgy gondolom nem ülhetünk tétlenül, meg kell próbálkoznunk minden­nel, ami a közönség nagyobb érdeklődését keltheti. És per­sze a pénz fölött rendelkezők figyelmét is magunkra akar­juk irányítani, ezért hívtuk meg Fodor Gábor minisztert és dr. Lippai Pált, Szeged polgármesterét a szoborava­tásra és az előadásra. • Fodor Gábor elfogadta a meghívást? - Ez ma dől el, remélem, elfoglaltsága is megengedi és az ötletet is díjazza. Az már biztos, hogy a Svejk című előadásunk egyik szponzora, a Pilsner Urquelle Sörgyár igazgatója eljön Pilsenből és itt lesz a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete is. Stíl­szerűen szeretnénk megven­dégelni mindazokat, akik a szoboravatásra és az előadás­ra meghívót kaptak: a Buda­Coop kft. jóvoltából egy Pils­Jóni Gábor ner Urquell-re hívjuk meg őket a Fészek Klubba, s oda várjuk sajtótájékoztatóra az újságírókat is, pénteken dél­előtt fél 12-kor. • Nem tart attól, hogy va­laki megkérdezi: mibe kerül a színháznak ez a reklámfogás? - Körülbelül annyiba, mint egyetlen hirdetés - mondjuk a Délmagyarországban. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents