Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

KEDD, 1994. SZEPT. 6. Romlott telefon Tisztelt Szerkesztőség! Egyetlen reményünk, hogy ezen az úton eljut kérésünk az „Illetékesekhez", azaz egyszer talán meghallgatnak minket. A Mórahalom-nagyszéksósi automata telefonról van szó. Evek óta kéthetenként, hetenként elromlik. Ekkor hívjuk valahonnan a 03-at. Megígérik; egy-két nap múlva kf is jönnek megcsinálni. Egy-kéí napig jó a telefon, azután legfeljebb csak elnyeli a pénzt, de telefonálni nem lehet. Sok bosszúság, elveszett idő, elveszett pénz. Most már hetek óta rossz. Elegünk van! Annyira, hogy ha én és a féljem jó szóval nem fékezzük meg a feldühödött telefonálni akarókat - szétverték volna a fülkét. (Lefékeztük, bár együtt érzünk velük!) Kérésünk az „Illetékesekhez", hogy próbálják meg egyszer jól megcsinálni... vagy, ha csak egy vacak régi, kiszuperált készülék jutott nekünk, kapjunk egy újabbat. Lehet, hogy már „Ok" is megunták a kijárkálást, azért nem jönnek felénk? Megérdemelne a környék lakossága egy olyan telefont, amivel telefonálni is lehetne. Messze vagyunk mindentől. A lakosság jócskán elöregedett. Számtalanszor kellene orvost, vagy mentőt hívni. Forgalmas útvonal mellett van. Lehet karambol - volt is már -, ilyenkor minden perc számít. Itt van a kis élelmiszerboltunk. Sokszor kellene árut rendelni, esetleg plusz kenyeret kérni, mert kevés lett és várnak az 5-6 kilométerről idevánszorgott öregek. Kérjük, értsék meg, nekünk nem luxus a telefon, hogy talán egy ismerősünket megkérdezzük hogy van, hogyan telt a napja. Nekünk életszükséglet. Méltányoljuk a Matáv terveit, ígéreteit, de ne ott buzgólkodjon, ahol ház-ház mellett van és könnyebb a segítségnyújtás, hanem ilyen helyen, ahol talán életet menthet. Ne kelljen szégyenkeznünk, ha az erre menő külföldi kocsik megállnak örömmel telefonálni... aztán eredménytelenül becsapják a fülke ajtaját. Itt lakunk szemben az iskola épületében, látjuk, hogy naponta legalább harmincan telefonálnak, azaz telefonálnának. Megértésüket és szíves intézkedésüket ismételten kérve és várva, tisztelettel: Kapovits Endréné Titkos privatizáció, avagy „úri huncutság"? Tanácskozási joggal meghívottként vettem részt augusztus 9-én Csengele önkormányzati ülésén, amely szokás szerint most sem kezdődött a meghirdetett időben. A megszavazott napirendi pontok között „az előterjesztések" címszó nem taglalta, hogy miről is lesz szó. Az ülés első részében a vízgazdálkodási téma után a felépült művelődési centrum műszaki átvételének hiányait elemezték, a bekerülési költségeket és a felelős személy tevékenységét kifogásolták a képviselők. A második napirendi pont az első féléves gazdálkodás végrehajtásáról szólt, de ebben az említetteken kfvül az iskola gazdálkodása csak úgy került szóba, hogy vállalja át az eddig 18 millióba került épftmény le nem tesztelt energiaköltségeit, a takarítás egy részét, amelyre KAPCSOLATOK 11 OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Füstölgés Olvasom az újságot, és füstölgők. Azt írja - mindjárt a címlapon -, hogy a közlekedők fele szabálysértő. Ezután nem a szabályok betarthatóvá tételéről esik szó, hanem a várható rendőri fellépésekről. A rendőrök sajnálják a dolgot. Vérzik a szívük úgymond ha bírságolni kell, de hát a renitens polgárok! Mert nekik csak a baj van a bírsággal. Nem az övék, csak az adminisztráció van meg vele! Mutatják is a vérző szívű rendőr nénit, amint csodaműszerével az új híd járdájáról méri a tempót. Gyalogosan, mert mondják - még a rendőrautó sem állhat meg a hídon (dehogynem, csak használni kell a megkülönböztető jelzést!). Biztosan azért kell itt trafipaxolni, mert léptennyomon durrognak össze a járgányok. Történt itt tán egy baleset is a híd fennállása óta. Gondolom, ugyanilyen megfontolásból állítottak vagy három hete trafipaxot az 5-ös úton, a „lakott terület vége" tábla előtt úgy 100 méterre. Hiszen a rendőröknek nem céljuk a bírságolás! Füstölgők. A rend őreinek joguk van ott ellenőrizni a forgalmat, ahol akatják. Azonban, ha elfelejtik, hogy az ő feladatuk a polgárok testi épségének és vagyonának védelme, nem pedig az adóbehajtás, ne nagyon vátják a társadalom megbecsülését és együttműködési készségét! Kinek jó ez? Pasinszki József az iskola idei költségvetési gazdálkodásában egy fillér sem lett beépítve. Ezután megtárgyalták a polgárok szociális ügyeit, segélykérelmekben döntöttek, mindezt nyilvános ülés keretében. Éjjel 23 óra felé feltűnt a túlzott időhúzás, a nehézkes tanácskozás menete, ilyenkor a fáradt polgárok önként távozni szoktak, én azonban kíváncsi lettem, vajon miért-e lassúság, s különben is néhány kérdeznivalóm is lett volna: vártam hát a szólásjogra! Megszoktuk már, hogy a fontos, a közvéleményt igazán érdeklő témák tárgyalása mindig nagyon későre esik, és az egyéb előterjesztések címszó foglalja össze. így nem lehet igazán tudni, miről is lesz majd szó, ezért vártunk hát többen: mi lesz még? Ezt a kérdést egyébként a képviselők is többször feltették: talán ők sem igazán tudták, hogy mit szavaztak meg tárgyalásra? Végül éjjel fél 1-kor bejelentették: a II. számú orvosi körzet privatizációs kérelmének tárgyalása van még hátra. Kínos szünet után a polgármester felkérte a nem testületi tagokat távozásra, mert személyre szóló ügy következik. Ezt azonban nem szavaztatta meg zárt ülésre. így kielégítetlen kíváncsisággal, meghallgatás nélkül jöttünk el a maratoni ülésről, amely állítólag a polgárok gondjait, és érdekeit hivatott képviselni és eligazítani. Szomorú tapasztalat, hogy nyilván csak egyes polgárok egyéni Gondolatok az - alpolgármesterben A Délmagyarország szeptember elsejei számában az ásotthalmi könyvtár igazgatója nyilatkozott Horváth Dezső újságírónak. Az interjú több ponton valótlan állításokat tartalmaz, melyeket az önkormányzat szempontjából sérelvállalt, ezzel a köz pénzét könnyelműen pazarolta, egyszersmind megalázta Csépéné Várnagy Mária könyvtárigazgatót. A tények ezzel szemben mást mutatnak. 1. A munkaügyi pert Csépéné Várnagy Mária könyvtárigazgató kezdeményezte, melyben I. fokon az első tárgyaláson a Szegedi Munkaügyi Bíróság keresetét elutasította. A Munkaügyi Bíróság az önkormányzat jogi álláspontját elismerte. 2. Az önkormányzatot mint pernyertest semmilyen költség nem terhelte. Tehát nem igaz az sem, hogy a köz pénzét akár én, akár munkatársaim könynyelmű módon pazarolnánk. 3. A per előtt és alatt próbáltam mindenben korrektül eljárni, úgy véltem, hogy az igazságszolgáltatási procedúra nem befolyásolja emberi kapcsolatunkat. Azt reméltem, hogy az eljárás eldönti az eltérő vélemények közti vitát és ezzel az ügy nyugvópontja jut. Összegezve úgy érzem, hogy a riporter egyoldalú kommentálja a fenti tények alapján túllépi az újságírói véleménynyilvánítás szabadságát és önkormányzatunk rossz hírét kelti. Az interjú más valótlan tényállításaira - miszerint a könyvtár kimaradt a falu költség vtéséből illetve a könyvtárigazgató részére megtiltották az előadások szervezését, stb. azok irreális volta miatt, egyszerűen nem kívánok reagálni. Megjegyezni kívánom, hogy napilapjuk munkatársainak munkáját továbbra is nagyra értékelem, de kérem, hogy a jövőben tartózkodjanak az önkormányzatunkat érintő valótlan tények és egyoldalú állítások megjelentetésétől. Kérem a F. Főszerkesztő Urat, állításaim valóságtartamának ellenőrzése után, fenti soraimat nevem alatt a legrövidebb időn belül jelentesse meg. Rutai Géza, Ásotthalom alpolgármestere • Sokszor tapasztaljuk, megsértődni könnyebb, mint egy írást megérteni. A pedagógusok pöre valóban az újságíró véleményeként került bele az írásba, de nem az ásotthalmiakról szól. A megalázás sem. Horváth Dezső érdekeit, de az a polgár is minimum választott köztisztségviselő legyen, ugyanis a II. számú körzet orvosa, dr. Varga Ferenc önkormányzati képviselő kíván privatizálni és ez már személyes ügy, nem tartozik a falu állampolgárára. Csak az az érdekes, hogy a szociális ügyek részletes tárgyalása, a családok belső ügye nyílt ülés témája volt. Ismét egy felháborító tény: van, ahol nincs állampolgári egyenlőség. így nem is lehet azon csodálkozni, ha a nyílt ülések alig látogatottak, hiszen a kérdeznivaló úgyis az emberekben ragad még meghívottként is. Varga Lászlóné, Rényi László Igaza van Kristó Gyulának mesnek érzek. A cikk jelentős része foglalkozik Ásotthalom Község Önkormányzata és a könyvtárigazgató munkaügyi perével. Az újságíró kérdés helyett kifejtett kommentárja úgy állítja be a helyzetet, hogy az önkormányzat alaptalan pert Mélyen Tisztelt Professzor Úr! Köszönöm, hogy remek replikájában, amely Főtér kevés magyarral címen jelent meg a Délmagyarország augusztus 31-i számában, elképzelhetőnek tartotta, hogy Főtér című, augusztus 27-én közölt írásomban talán csak sajtóhiba ékteleníti joggal kifogásolt mondatomat. (Cikkemben, tévesen, az jelent meg, hogy Erdély lakosságának már a XIII. században csak a harmada volt magyar.) Természetesen sajtóhiba ha nem is a szó bevett értelmében. Nem a lap szerkesztőségét avagy a nyomdát terheli a felelősség. Kollegiális gépelési hiba történt. Technikailag gyönge minőségű faxomat ugyanis nem mertem ezúttal városközi továbbításra felhasználni; lézernyomtatóval, kitűnő faxszal ellátott budapesti barátot kértem meg írásom újragépelésére és továbbítására. Az elmosódott, eltorzult római XVIII itt és így olvasódottíródott XlII-ra. A fél évezrednyi V kimaradása azért is bosszantó, mert a természetesen XVIII. századra vonatkozó tétellel-adattal jómagam már számtalanszor foglalkoztam. Diurnusként szignált rovatomban a Magyar Nemzet és később a Népszabadság hasábjain, az erdélyi kérdésnek szentelt több cikksorozatomban, rádióelőadásomban ez tetten érhető. Csak elő kell venni például A hisztéria szükségállapota - avagy kellemetlen kézikönyv Romániáról című, 1990-ben a Szabad Tér Kiadónál megjelent kötetemet, vagy a valamivel korábban, még Ceausescu életében a bécsi Galerie Verlag-nál álnéven közölt Exodus a Vaskapun át című könyvemet; a gyakran éppen Stefan Pacu és társai állításaival vitatkozó írásaimban következetes helyességgel szerepel a közismert adat. Közsimert, hiszen a háromkötetes Erdély történetében is ez látott napvilágot. Köszönöm Tanár Úr, hogy figyelmével megtisztelt, és az oly szükséges helyreigazítás alkalmából gazdagon fölvértezte az olvasót mélyebb, érdekesebb idevágó ismereekkel. Bodor Pál (Diurnus) A DM augusztus 30-i számában „Nyúlik a réteslap ára" címmel megjelent olvasói panaszra kívánok reagálni. A Szegedi Éliker Rt. a Mustex Bt.-tői szerzi be a szóbanforgó árut - a bizonylat szerint - 88 Ft+25 százalék áfa áron, melynek az alkalmazott fogyasztói ára 132 forint. A fogyasztói árat a szokásos árkialakítási módszerünkkel határoztuk meg. Részvénytársaságunk szerény haszonra törekszik, rendszeres akciókat szervez, ezek során a lakosságnak jelentős kedvezményeket nyújt. Üzleteinkben kulturált vásárlási körülményeket biztosítunk, garantáljuk az áruk szabvány szerinti tárolását, hűtését, és valamennyi áru után befizetjük a forgalmi adót. A Cserepes sori piacon alkalmazott árakat, az ott eladott termékek minőségét nem áll módunkban sem ellenőrizni, sem befolyásolni, azonban a kérdéses termék 4 fokos folyamatos hűtést igényel, és ez köztudomásúan ezen a piacon nem biztosított. Amennyiben a kedves vásárló élelmiszer beszerzésre ennek ellenére a Cserepes sori piacot választja az alacsony ár miatt, tudja azt is, hogy az ár a termék minőségével arányos, s ezt a beszerzési formát saját kockázatára teszi. Válaszol Mindenképpen javasoljuk azonban a Cserepes sori kedves vásárlónak is, hogy ne csak a kedvező árat, hanem az általa vásárolt termék minőségét, fogyaszthatóságát is vegye figyelembe beszerzései során. Papp Zoltán vezérigazgató, Szegedi Éliker Rt. Az augusztus 30-i számban Hlaváthy László úr több olyan észrevételt tett, amely a hulladékszállítással kapcsolatosan a lakosság egészét érinti. Ezért ezúton igyekszem a felvetett kérdésekre összefoglaló választ adni. Vállalatunk folyamatosan tájékoztatta a lakosságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a szolgáltatási színvonalának emelésére tervez. Ide tartozik a műszaki fejlesztés, a szelektív hulladékgyűjtés. Céljaink hátteréül alapos felmérések, elemzések szolgálnak, engedjék meg, hogy néhány mondatban ezekre kitéijek: Vállalatunk szolgáltatásai között kiemelten fontos szerepet tulajdonítunk a hosszú távra megoldást jelentő, szakszerű, környezetkímélő hullaaz Éliker dékkezelési módszerek megvalósításának, ami kezelni tudja a városban évente keletkező 350 ezer köbméter hulladékot. A fogyasztási szokások változásával, a csomagoló anyagok arányának növekedésével mind nagyobb a keletkező hulladék térfogata, és ez számításaink szerint évi 10 százalékos növekedést jelent a hulladék mennyiségében. A környezetünket terhelő hulladékot az európai normáknak megfelelő m&ion kell elhelyezni, ami igen szigorú műszaki paraméterek kialakítását feltételezi, illetve törekednünk kell a szelektív gyűjtés mielőbbi bevezetésére, hiszen csak ily módon valósítható meg a hulladék újrahasznosítása. Ez a tevékenység jelentős költségekkel jár, amit azonban sem az állam, sem az önkormányzat nem finanszíroz, következésképpen más közszolgáltatásokhoz hasonlóan a lakosságnak kell viselnie a terheket. A jelenleg rendelkezésünkre álló eszközök, gépek nem teszik lehetővé a fenti hulladékmennyiség kezelését. A többlet műszaki igény kikényszerítette a díjak emelését, de egyúttal számolnunk kellett a forintleértékeléshez és a vgv hasonló kedvezőtlen piaci változásokkal is, amelyek a többi közszolgáltató vállalat mellett a városgazdálkodási vállalatot is érintik. A modern hulladékgazdálkodás feladatai adottak, és ennek finanszírozása tehát csak a lakosságtól befolyó díjbevételekből valósulhat meg. Igyekszünk azonban az emelt szintű díjakhoz magasabb színvonalú szolgáltatást rendelni. A hulladékszállítás díját Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletben szabályozta, ebben szerepel a háztartásokra megállapított 15 liter/nap hulladékmennyiség, ami felváltotta az eddigi gyakorlatot, ami a díjköteles helyiségek után számolt fel díjat. Természetesen ez a mennyiség egy elméleti számításon alapul, és a háztartásonként keletkező átlag hulladékmennyiséget fejezi ki. Sajnálatos módon a jelenlegi technikai háttérrel nem megoldható az egyes lakásokból elszállított hulladék mennyiségének mérése, következésképpen az azzal arányos díjak megállapítása sem. Ugyanakkor a szolgáltatás igénybevevőjének lehetősége nyílik arra, hogy a keletkező hulladékmennyiség arányában rendelje meg az ürítés gyakoriságát. A hatályos rendelet értelmében a vgv valamennyi partnerével köteles szolgáltatási szerződést kötni. A szerződésben mód nyílik arra, hogy a felek meghatározzák az igényelt szolgáltatás gyakoriságát. Vállalatunk hulladékgazdálkodási osztályán (Szeged, Pacsirta utca 1.) naponta 7-14 óra között lehet szerződést kötni a hulladék szállítására. Az érdeklődők a 489-789/70 vagy 33-as melléken tehetik fel kérdéseiket e témával kapcsolatban. Panaszaikat a 321-266/ 12 telefonon jelenthetik be. A fentiekben utaltam már műszaki eszközeink rossz állapotára. Sajnos, előfordul az ürítések során az edényzet sérülése. Amennyiben megrendelőink dolgozóink hibájából bekövetkező rongálást tapasztalnak, kérjük azt azonnal jelezzék a fentiekben közölt telefonok valamelyikén, hogy a képviselőnk a helyszínen kivizsgálhassa az esetet. Számos alkalommal azonban a sérülés összefügg az edény elhasználódásával. Jelenleg vállalatunk 1500 forintos áron kínál 110 literes hulladékgyűjtő edényeket. A jövőben szolgáltatásunk részeként tervezzük az edényzet biztosítását, de erre előreláthatóan a következő két éven belül nem kerül sor. A levélíró problémaként felveti, hogy munkatársaink „nem viszik ki az építkezéskor kiépített helyéről" az edényeket. Korábban nem kis gondot jelentett számunkra, hogy a rakodóink nem tudták elvinni az edényeket, mert zárva találták a tárolóhelyiségeket, bejárati ajtókat, kapukat. Ezt a problémát a Közgyűlés 3/1994. (II. 15.) Kgy. sz. 16 (2) bekezdésében rendezte el: „A szolgáltató elszállítás céljából a tároló edényt az ingatlan bejárata előtti, közvetlen az úttest melletti területről veszi át." Ugyanez a rendelet írja elő azt is, hogy az ingatlan tulajdonosa a tároló edényt csak az ürítés napján helyezheti ki a közterületre. Remélem válaszoltam a levélíró kérdéseire. Amenynyiben további információkra van szüksége, kérem, keresse fel személyesen vagy levélben vállalatunkat. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat a jövőben is mindent megtesz, hogy pontosan és időben tájékoztassa a lakosságot tevékenységéről, eredményeiről. Továbbra is várjuk észrevételeiket és természetesen panaszaikra is igyekszünk a lehető legrövidebb időn belül kielégítő megoldást találni. Szabó Ferenc igazgató, városgazdálkodási vállalat