Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

KEDD, 1994. SZEPT. 6. Romlott telefon Tisztelt Szerkesztőség! Egyetlen reményünk, hogy ezen az úton eljut kérésünk az „Illetékesekhez", azaz egyszer talán meghallgatnak minket. A Mórahalom-nagyszéksósi automata telefonról van szó. Evek óta kéthetenként, heten­ként elromlik. Ekkor hívjuk valahonnan a 03-at. Megígérik; egy-két nap múlva kf is jönnek megcsinálni. Egy-kéí napig jó a telefon, azután legfeljebb csak elnyeli a pénzt, de telefo­nálni nem lehet. Sok bosszú­ság, elveszett idő, elveszett pénz. Most már hetek óta rossz. Elegünk van! Annyira, hogy ha én és a féljem jó szóval nem fékezzük meg a feldühödött telefonálni akarókat - szétve­rték volna a fülkét. (Lefékez­tük, bár együtt érzünk velük!) Kérésünk az „Illetékesek­hez", hogy próbálják meg egyszer jól megcsinálni... vagy, ha csak egy vacak régi, kiszuperált készülék jutott nekünk, kapjunk egy újabbat. Lehet, hogy már „Ok" is meg­unták a kijárkálást, azért nem jönnek felénk? Megérdemelne a környék lakossága egy olyan telefont, amivel telefonálni is lehetne. Messze vagyunk mindentől. A lakosság jócskán elöregedett. Számtalanszor kellene orvost, vagy mentőt hívni. Forgalmas útvonal mellett van. Lehet ka­rambol - volt is már -, ilyen­kor minden perc számít. Itt van a kis élelmiszer­boltunk. Sokszor kellene árut rendelni, esetleg plusz kenye­ret kérni, mert kevés lett és várnak az 5-6 kilométerről idevánszorgott öregek. Kérjük, értsék meg, nekünk nem luxus a telefon, hogy talán egy ismerősünket megkérdez­zük hogy van, hogyan telt a napja. Nekünk életszükséglet. Méltányoljuk a Matáv ter­veit, ígéreteit, de ne ott buzgól­kodjon, ahol ház-ház mellett van és könnyebb a segítség­nyújtás, hanem ilyen helyen, ahol talán életet menthet. Ne kelljen szégyenkeznünk, ha az erre menő külföldi kocsik megállnak örömmel telefo­nálni... aztán eredménytelenül becsapják a fülke ajtaját. Itt lakunk szemben az iskola épületében, látjuk, hogy na­ponta legalább harmincan tele­fonálnak, azaz telefonálnának. Megértésüket és szíves in­tézkedésüket ismételten kérve és várva, tisztelettel: Kapovits Endréné Titkos privatizáció, avagy „úri huncutság"? Tanácskozási joggal meghí­vottként vettem részt augusztus 9-én Csengele önkormányzati ülésén, amely szokás szerint most sem kezdődött a meghir­detett időben. A megszavazott napirendi pontok között „az előterjesz­tések" címszó nem taglalta, hogy miről is lesz szó. Az ülés első részében a vízgazdálko­dási téma után a felépült művelődési centrum műszaki átvételének hiányait elemezték, a bekerülési költségeket és a felelős személy tevékenységét kifogásolták a képviselők. A második napirendi pont az első féléves gazdálkodás végre­hajtásáról szólt, de ebben az említetteken kfvül az iskola gazdálkodása csak úgy került szóba, hogy vállalja át az eddig 18 millióba került épftmény le nem tesztelt energiaköltségeit, a takarítás egy részét, amelyre KAPCSOLATOK 11 OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Füstölgés Olvasom az újságot, és füstölgők. Azt írja - mind­járt a címlapon -, hogy a közlekedők fele szabálysér­tő. Ezután nem a szabályok betarthatóvá tételéről esik szó, hanem a várható rend­őri fellépésekről. A rendőrök sajnálják a dolgot. Vérzik a szívük ­úgymond ha bírságolni kell, de hát a renitens polgá­rok! Mert nekik csak a baj van a bírsággal. Nem az övék, csak az adminisztrá­ció van meg vele! Mutatják is a vérző szívű rendőr né­nit, amint csodaműszerével az új híd járdájáról méri a tempót. Gyalogosan, mert ­mondják - még a rendőr­autó sem állhat meg a hídon (dehogynem, csak használni kell a megkülönböztető jelzést!). Biztosan azért kell itt trafipaxolni, mert lépten­nyomon durrognak össze a járgányok. Történt itt tán egy baleset is a híd fenn­állása óta. Gondolom, ugyanilyen megfontolásból állítottak vagy három hete trafipaxot az 5-ös úton, a „lakott terület vége" tábla előtt úgy 100 méterre. Hiszen a rendőröknek nem céljuk a bírságolás! Füstölgők. A rend őrei­nek joguk van ott ellenőriz­ni a forgalmat, ahol akatják. Azonban, ha elfelejtik, hogy az ő feladatuk a polgárok testi épségének és vagyoná­nak védelme, nem pedig az adóbehajtás, ne nagyon vátják a társadalom megbe­csülését és együttműködési készségét! Kinek jó ez? Pasinszki József az iskola idei költségvetési gazdálkodásában egy fillér sem lett beépítve. Ezután megtárgyalták a polgárok szociális ügyeit, segélykérelmekben döntöttek, mindezt nyilvános ülés keretében. Éjjel 23 óra felé feltűnt a túlzott időhúzás, a nehézkes tanácskozás menete, ilyenkor a fáradt polgárok önként távozni szoktak, én azonban kíváncsi lettem, vajon miért-e lassúság, s különben is néhány kérdez­nivalóm is lett volna: vártam hát a szólásjogra! Megszoktuk már, hogy a fontos, a közvéle­ményt igazán érdeklő témák tárgyalása mindig nagyon ké­sőre esik, és az egyéb előter­jesztések címszó foglalja össze. így nem lehet igazán tudni, miről is lesz majd szó, ezért vártunk hát többen: mi lesz még? Ezt a kérdést egyéb­ként a képviselők is többször feltették: talán ők sem igazán tudták, hogy mit szavaztak meg tárgyalásra? Végül éjjel fél 1-kor bejelentették: a II. számú orvosi körzet privatizá­ciós kérelmének tárgyalása van még hátra. Kínos szünet után a polgár­mester felkérte a nem testületi tagokat távozásra, mert sze­mélyre szóló ügy következik. Ezt azonban nem szavaztatta meg zárt ülésre. így kielégítetlen kíváncsi­sággal, meghallgatás nélkül jöttünk el a maratoni ülésről, amely állítólag a polgárok gondjait, és érdekeit hivatott képviselni és eligazítani. Szo­morú tapasztalat, hogy nyilván csak egyes polgárok egyéni Gondolatok az - alpolgármesterben A Délmagyarország szep­tember elsejei számában az ásotthalmi könyvtár igazgatója nyilatkozott Horváth Dezső újságírónak. Az interjú több ponton valótlan állításokat tartalmaz, melyeket az önkor­mányzat szempontjából sérel­vállalt, ezzel a köz pénzét könnyelműen pazarolta, egy­szersmind megalázta Csépéné Várnagy Mária könyvtárigaz­gatót. A tények ezzel szemben mást mutatnak. 1. A munkaügyi pert Csé­péné Várnagy Mária könyv­tárigazgató kezdeményezte, melyben I. fokon az első tár­gyaláson a Szegedi Munkaügyi Bíróság keresetét elutasította. A Munkaügyi Bíróság az önkormányzat jogi álláspontját elismerte. 2. Az önkormányzatot mint pernyertest semmilyen költség nem terhelte. Tehát nem igaz az sem, hogy a köz pénzét akár én, akár munkatársaim köny­nyelmű módon pazarolnánk. 3. A per előtt és alatt pró­báltam mindenben korrektül eljárni, úgy véltem, hogy az igazságszolgáltatási procedúra nem befolyásolja emberi kap­csolatunkat. Azt reméltem, hogy az eljárás eldönti az el­térő vélemények közti vitát és ezzel az ügy nyugvópontja jut. Összegezve úgy érzem, hogy a riporter egyoldalú kom­mentálja a fenti tények alapján túllépi az újságírói vélemény­nyilvánítás szabadságát és önkormányzatunk rossz hírét kelti. Az interjú más valótlan tényállításaira - miszerint a könyvtár kimaradt a falu költ­ség vtéséből illetve a könyv­tárigazgató részére megtiltották az előadások szervezését, stb. azok irreális volta miatt, egy­szerűen nem kívánok reagálni. Megjegyezni kívánom, hogy napilapjuk munkatársainak munkáját továbbra is nagyra értékelem, de kérem, hogy a jövőben tartózkodjanak az önkormányzatunkat érintő valótlan tények és egyoldalú állítások megjelentetésétől. Kérem a F. Főszerkesztő Urat, állításaim valóságtarta­mának ellenőrzése után, fenti so­raimat nevem alatt a legrövidebb időn belül jelentesse meg. Rutai Géza, Ásotthalom alpolgármestere • Sokszor tapasztaljuk, meg­sértődni könnyebb, mint egy írást megérteni. A pedagógu­sok pöre valóban az újságíró véleményeként került bele az írásba, de nem az ásotthalmi­akról szól. A megalázás sem. Horváth Dezső érdekeit, de az a polgár is mi­nimum választott köztisztség­viselő legyen, ugyanis a II. számú körzet orvosa, dr. Varga Ferenc önkormányzati képvi­selő kíván privatizálni és ez már személyes ügy, nem tarto­zik a falu állampolgárára. Csak az az érdekes, hogy a szociális ügyek részletes tárgyalása, a családok belső ügye nyílt ülés témája volt. Ismét egy felháborító tény: van, ahol nincs állampolgári egyenlőség. így nem is lehet azon csodálkozni, ha a nyílt ülések alig látogatottak, hiszen a kérdeznivaló úgyis az embe­rekben ragad még meghívott­ként is. Varga Lászlóné, Rényi László Igaza van Kristó Gyulának mesnek érzek. A cikk jelentős része foglalkozik Ásotthalom Község Önkormányzata és a könyvtárigazgató munkaügyi perével. Az újságíró kérdés helyett kifejtett kommentárja úgy állítja be a helyzetet, hogy az önkormányzat alaptalan pert Mélyen Tisztelt Professzor Úr! Köszönöm, hogy remek replikájában, amely Főtér ­kevés magyarral címen jelent meg a Délmagyarország au­gusztus 31-i számában, elkép­zelhetőnek tartotta, hogy Főtér című, augusztus 27-én közölt írásomban talán csak sajtóhiba ékteleníti joggal kifogásolt mondatomat. (Cikkemben, té­vesen, az jelent meg, hogy Erdély lakosságának már a XIII. században csak a harma­da volt magyar.) Természetesen sajtóhiba ­ha nem is a szó bevett értelmé­ben. Nem a lap szerkesztőségét avagy a nyomdát terheli a fe­lelősség. Kollegiális gépelési hiba történt. Technikailag gyönge minőségű faxomat ugyanis nem mertem ezúttal városközi továbbításra felhasz­nálni; lézernyomtatóval, ki­tűnő faxszal ellátott budapesti barátot kértem meg írásom új­ragépelésére és továbbítására. Az elmosódott, eltorzult római XVIII itt és így olvasódott­íródott XlII-ra. A fél évezrednyi V kimara­dása azért is bosszantó, mert a természetesen XVIII. századra vonatkozó tétellel-adattal jó­magam már számtalanszor fog­lalkoztam. Diurnusként szig­nált rovatomban a Magyar Nemzet és később a Népsza­badság hasábjain, az erdélyi kérdésnek szentelt több cikkso­rozatomban, rádióelőadásom­ban ez tetten érhető. Csak elő kell venni például A hisztéria szükségállapota - avagy kelle­metlen kézikönyv Romániáról című, 1990-ben a Szabad Tér Kiadónál megjelent kötetemet, vagy a valamivel korábban, még Ceausescu életében a bé­csi Galerie Verlag-nál álnéven közölt Exodus a Vaskapun át című könyvemet; a gyakran éppen Stefan Pacu és társai ál­lításaival vitatkozó írásaimban következetes helyességgel szerepel a közismert adat. Közsimert, hiszen a három­kötetes Erdély történetében is ez látott napvilágot. Köszönöm Tanár Úr, hogy figyelmével megtisztelt, és az oly szükséges helyreigazítás alkalmából gazdagon fölvér­tezte az olvasót mélyebb, ér­dekesebb idevágó ismereekkel. Bodor Pál (Diurnus) A DM augusztus 30-i számában „Nyúlik a réteslap ­ára" címmel megjelent olva­sói panaszra kívánok reagálni. A Szegedi Éliker Rt. a Mustex Bt.-tői szerzi be a szóbanforgó árut - a bizonylat szerint - 88 Ft+25 százalék áfa áron, melynek az alkal­mazott fogyasztói ára 132 forint. A fogyasztói árat a szo­kásos árkialakítási módsze­rünkkel határoztuk meg. Részvénytársaságunk szerény haszonra törekszik, rendszeres akciókat szervez, ezek során a lakosságnak jelentős kedvez­ményeket nyújt. Üzleteinkben kulturált vá­sárlási körülményeket bizto­sítunk, garantáljuk az áruk szabvány szerinti tárolását, hűtését, és valamennyi áru után befizetjük a forgalmi adót. A Cserepes sori piacon alkalmazott árakat, az ott el­adott termékek minőségét nem áll módunkban sem ellenőrizni, sem befolyásolni, azonban a kérdéses termék 4 fokos folyamatos hűtést igé­nyel, és ez köztudomásúan ezen a piacon nem biztosított. Amennyiben a kedves vásárló élelmiszer beszerzésre ennek ellenére a Cserepes sori piacot választja az alacsony ár miatt, tudja azt is, hogy az ár a ter­mék minőségével arányos, s ezt a beszerzési formát saját kockázatára teszi. Válaszol Mindenképpen javasoljuk azonban a Cserepes sori kedves vásárlónak is, hogy ne csak a kedvező árat, hanem az általa vásárolt termék minősé­gét, fogyaszthatóságát is ve­gye figyelembe beszerzései során. Papp Zoltán vezérigazgató, Szegedi Éliker Rt. Az augusztus 30-i számban Hlaváthy László úr több olyan észrevételt tett, amely a hul­ladékszállítással kapcsolato­san a lakosság egészét érinti. Ezért ezúton igyekszem a felvetett kérdésekre össze­foglaló választ adni. Vállalatunk folyamatosan tájékoztatta a lakosságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a szolgáltatási színvonalának emelésére ter­vez. Ide tartozik a műszaki fejlesztés, a szelektív hulla­dékgyűjtés. Céljaink hátteréül alapos felmérések, elemzések szol­gálnak, engedjék meg, hogy néhány mondatban ezekre kitéijek: Vállalatunk szolgáltatásai között kiemelten fontos sze­repet tulajdonítunk a hosszú távra megoldást jelentő, szak­szerű, környezetkímélő hulla­az Éliker dékkezelési módszerek meg­valósításának, ami kezelni tudja a városban évente ke­letkező 350 ezer köbméter hulladékot. A fogyasztási szo­kások változásával, a csoma­goló anyagok arányának növe­kedésével mind nagyobb a keletkező hulladék térfogata, és ez számításaink szerint évi 10 százalékos növekedést jelent a hulladék mennyiségében. A környezetünket terhelő hulladékot az európai nor­máknak megfelelő m&ion kell elhelyezni, ami igen szigorú műszaki paraméterek kialakí­tását feltételezi, illetve töre­kednünk kell a szelektív gyűjtés mielőbbi bevezeté­sére, hiszen csak ily módon valósítható meg a hulladék újrahasznosítása. Ez a tevékenység jelentős költségekkel jár, amit azonban sem az állam, sem az önkor­mányzat nem finanszíroz, következésképpen más köz­szolgáltatásokhoz hasonlóan a lakosságnak kell viselnie a terheket. A jelenleg rendelkezé­sünkre álló eszközök, gépek nem teszik lehetővé a fenti hulladékmennyiség kezelését. A többlet műszaki igény ki­kényszerítette a díjak eme­lését, de egyúttal számolnunk kellett a forintleértékeléshez és a vgv hasonló kedvezőtlen piaci változásokkal is, amelyek a többi közszolgáltató vállalat mellett a városgazdálkodási vállalatot is érintik. A modern hulladékgazdál­kodás feladatai adottak, és ennek finanszírozása tehát csak a lakosságtól befolyó díjbevételekből valósulhat meg. Igyekszünk azonban az emelt szintű díjakhoz maga­sabb színvonalú szolgáltatást rendelni. A hulladékszállítás díját Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletben sza­bályozta, ebben szerepel a háztartásokra megállapított 15 liter/nap hulladékmennyiség, ami felváltotta az eddigi gyakorlatot, ami a díjköteles helyiségek után számolt fel díjat. Természetesen ez a mennyiség egy elméleti szá­mításon alapul, és a háztar­tásonként keletkező átlag hulladékmennyiséget fejezi ki. Sajnálatos módon a je­lenlegi technikai háttérrel nem megoldható az egyes laká­sokból elszállított hulladék mennyiségének mérése, kö­vetkezésképpen az azzal ará­nyos díjak megállapítása sem. Ugyanakkor a szolgáltatás igénybevevőjének lehetősége nyílik arra, hogy a keletkező hulladékmennyiség arányában rendelje meg az ürítés gyako­riságát. A hatályos rendelet értelmében a vgv valamennyi partnerével köteles szolgálta­tási szerződést kötni. A szer­ződésben mód nyílik arra, hogy a felek meghatározzák az igényelt szolgáltatás gya­koriságát. Vállalatunk hulladékgaz­dálkodási osztályán (Szeged, Pacsirta utca 1.) naponta 7-14 óra között lehet szerződést kötni a hulladék szállítására. Az érdeklődők a 489-789/70 vagy 33-as melléken tehetik fel kérdéseiket e témával kapcso­latban. Panaszaikat a 321-266/ 12 telefonon jelenthetik be. A fentiekben utaltam már műszaki eszközeink rossz állapotára. Sajnos, előfordul az ürítések során az edényzet sérülése. Amennyiben meg­rendelőink dolgozóink hibá­jából bekövetkező rongálást tapasztalnak, kérjük azt azon­nal jelezzék a fentiekben kö­zölt telefonok valamelyikén, hogy a képviselőnk a helyszí­nen kivizsgálhassa az esetet. Számos alkalommal azonban a sérülés összefügg az edény elhasználódásával. Jelenleg vállalatunk 1500 forintos áron kínál 110 literes hulladék­gyűjtő edényeket. A jövőben szolgáltatásunk részeként ter­vezzük az edényzet biztosítá­sát, de erre előreláthatóan a következő két éven belül nem kerül sor. A levélíró problémaként felveti, hogy munkatársaink „nem viszik ki az építkezés­kor kiépített helyéről" az edényeket. Korábban nem kis gondot jelentett számunkra, hogy a rakodóink nem tudták elvinni az edényeket, mert zárva találták a tárolóhelyisé­geket, bejárati ajtókat, ka­pukat. Ezt a problémát a Köz­gyűlés 3/1994. (II. 15.) Kgy. sz. 16 (2) bekezdésében ren­dezte el: „A szolgáltató elszál­lítás céljából a tároló edényt az ingatlan bejárata előtti, köz­vetlen az úttest melletti terület­ről veszi át." Ugyanez a rende­let írja elő azt is, hogy az ingatlan tulajdonosa a tároló edényt csak az ürítés napján helyezheti ki a közterületre. Remélem válaszoltam a levélíró kérdéseire. Ameny­nyiben további információkra van szüksége, kérem, keresse fel személyesen vagy levélben vállalatunkat. A Szegedi Városgazdálko­dási Vállalat a jövőben is mindent megtesz, hogy pon­tosan és időben tájékoztassa a lakosságot tevékenységéről, eredményeiről. Továbbra is várjuk észrevételeiket és ter­mészetesen panaszaikra is igyekszünk a lehető legrö­videbb időn belül kielégítő megoldást találni. Szabó Ferenc igazgató, városgazdálkodási vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents