Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-06 / 208. szám

KEDD, 1994. SZEPT. 6. Hatékony és olcsóbb közigazgatást! BELÜGYEINK 3 A kormány, az előzetes megállapodás alapján az önkormányzati törvény módosítására készül. A tervezetről eddig már a viták sora zajlott le, sok hasznos javalat, kiegészítés hangzott el. Különös figyelem kíséri a törvénytervezetben megfogalmazott, a megyei önkormányzatok tevékenységét érintő elképzeléseket. Dr. Lamperth Mónikát, az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjét, az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának alelnölgét kérdezzük a törvénytervezet módosításának céljáról, a megyei önkormányzatokat érintő változásokról. - A törvénytervezet nem egy űj törvény megalkotását jelenti! Szükséges elemi, hogy a módosított törvény a megyei önkormányzatok feladatait világosan határozza meg: azon a szinten töltsék be közszolgálati funkcióikat, amelyek túlhaladják a helyi önkormányzatok működési területeit, Az Országgyűlés hétfűi) délután kezdte meg e heti plenáris ülését. A napirend előtti felszólalások után Kuncze Gábor belügyminiszteri expozéjával kezdetét vette az önkormányzati törvénycsomag tárgyalása. Késő délután a képviselők a házszabály általános vitáját folytatták, majd részletes vitára bocsátották az előterjesztést. A T, Ház ma folytatja munkáját. s nagyobb térségeket érintenek. így világossá válik, hogy mi tartozik a helyi és mi a megyei önkormányzatra, természetesen a felelőséggel együtt. • Milyen előnye származik mindebből az állampolgárnak? - Kétségtelen, hogy ezek a módosítások nem öncélúak, hanem éppen az állampolgárok javát szolgálják, mégha közvetlenül talán csak azt érzékeli majd, hogy a helyi önkormányzatnál „olajozottabban" mennek a dolgok az eddigieknél, jobban tudnak foglalkozni a lakosság ügyeivel, kevesebb lesz az „üresjárat". Amit esetleg kevésbé látnak az állampolgárok az, hogy a „profiltisztítás" nyomán ésszerűbb és főleg gazdaságosabb, hatékonyabb közigazgatás alakul ki. Továbbá nemcsak a helyi, hanem a nagyobb térségeket érintő fejlesztések is megfelelő figyelmet kapnak, ez is mindenkit érintő érdek. • Ön az utóbbi időben olyan rendezvényeken vett részt, ahol a tervezetről esett szó. Mi a véleménye a helyi, a megyei önkormányzatok képviselőinek a tervezett módosításokról? - Azzal szinte minden tanácskozáson egyetértettek, hogy szükséges erősíteni az önkormányzatok helyzetét, benne a megyeiekét is. Amikor azonban olyan részkérdésekről volt szó például, mint a polgármesterek és az önkormányzat, vagy a polgármester és a jegyző, illetve a jegyző és a testület kapcsolata, akkor az érintettek más-más szempontból bírálták a tervezet említett pontjait. Akadtak olyan kritikusok is, akik azt kifogásolták, hogy kevés a módosításban szereplő változtatás. Utaltak arra, hogy az MSZP programja messzebb ment el. Ez igaz, ám a koalíciós megállapodásokban a mai elképzelések fogalmazódtak meg. Ezek azonban nem záiják ki, hogy várhatóan 1995 végéig átfogó és hosszú távra szóló önkormányzati törvénytervezetet tegyünk le a képviselők asztalára, miként azt tervezzük is. Ahhoz, hogy ezt kidolgozzuk, a mostani módosítások megvalósítása révén juthatunk el. De hogy ezek a módosítások még mivel egészülnek ki, azt a most induló parlamenti viták végén derül majd ki. Maris János Postatanoda a Takaréktár utcában Tanulók, szolgálatban A postatanoda tegnap délelőtti megnyitóján Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője arról beszélt, hogy a postai szakképzés igényli a gyakorlatot, hiszen pusztán tankönyvekből nem lehet ezt a szakmát megtanulni. Ezért a diákok már eddig is oktató postákon ismerkedtek a hivatalok belső életével, valamint az „igazi" ügyfelekkel: a szegedi igazgatóság területén a kiskunfélegyházi l-es postán a számítógépes levélfölvételi tevékenységet, a szegedi 12-es postahivatalban pedig a hagyományos felvételi munkát gyakorolták. „Az igazi azonban az, ha maguk a tanulók látják el a szolgálatot, természetesen felkészült szakoktatók segítségével" - mondta Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta. A megnyitón részt vettek a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatóságának képviselői is: dr. Molnár Csabáné szolgáltatásfejlesztési és beruházási osztályvezető, dr. Morvay Ferenc oktatási osztályvezető, és Zimmermann Ottó sajtó- és reklámosztályvezető. Aranybetűk, oszlopfők, kisasszonyok A Takaréktár utcai, szecessziós díszú épületben Kucsora Sándor építész-tervező, és Szekeres Mihály belsőépítész munkájának köszönhetően, a ház külső stílusához illeszkedő, elegáns postahivatal nyílt. A kivitelezést a Berill Invest Kft. végezte. A postatanoda megnyitása 28,5 millió forintba került, ezt a pénzt a szegedi postaigazgatóság egy központi szakképzési hozzájárulás felhasználásáról szóló pályázaton nyert támogatás segítségével teremtette elő. A Takaréktár utcába beforduló hamar megláthatja, hol az új postahivatal: a kapu előtt levelesláda piroslik. A belépőt egy belső üvegablakra írt aranybetűs szöveg arról is tájékoztatja, hogy odabenn „Tanposta" található. A berendezés elkészítéséhez fölhasznált anyagok közül a fa és a réz uralkodik, de föltűnnek a jelzésszerűen fölrakott, stilizált, fehér, klasszikus oszlopfők is, amelyek mellmagasságtól lefelé már bordófekete kőoszlopban folytatódnak. A megnyitó ünnepségen három kisteleki szakközépiskolás lány még rövid irodalmi műsort is adott: egyikük derültséget keltve a teremben rövid dolgozatot olvasott föl, „Az első" címmel. Mielőtt bárki valami más témára gondolna, gyorsan eláruljuk: a postásnak készülő ifjú leány azt mesélte el, miképpen zajlott le elsó találkozása egy valódi, hús-vér ügyféllel... Érdeklődő nagyközönség Nagyné Hűmmel Erzsébet, a postatanoda vezetője, szakoktató elmondta, hogy kísérletképpen, Szegeden először, elsős növendékeket is beültetnek a szolgálati ablak mögé. A kisteleki szakközépiskolások osztályai minden héten egy napot gyakorolhatnak itt, természetesen állandó szakoktatói felügyelettel, így az ügyfél számíthat arra, hogy a kívánt színvonalon szolgálják ki. A tanoda - éppúgy, mint a többi postahivatal - pénz-, levél-, és csomagfelvételi szolgáltatásokat nyújt. Ezenfelül bármely ügyfél küldhet telefax-anyagot bel- és külföldre is, valamint ugyancsak érdeklődésre tarthat számot, hogy a Nagypostán kívül a Takaréktár utcában is lehetséges postafiókot bérelni. Minthogy a postatanoda nyitvatartási ideje (hétfőföl péntekig 8-tól 18 óráig, szombat és vasárnap zárva) bővebb annál, hogy mindvégig tanulók üljenek a pult mögött, a diákok távollétében maguk a szakoktatók látják el a szolgálatot, szám szerint tizenketten. A tegnapi háziünnepség után azonnal megnyílt a tanoda ajtaja a nagyközönség előtt, s már az elsó órákban meglepően sokan rátaláltak az űj postára: az első látogatóknak még ajándék is jutott. Ny. P. • A Magyar Nemzeti Bank szeptember 5-étől megszüntette a háromhónapos lejáratú visszavásárlási kötelezettséggel kötött értékpapír adásvételi (repo) megállapodásokat. Ugyancsak szeptember 5-étől megszűnik a három hónapos lejáraton az azonnali devizavétel és egyidejűleg kötött határidős devizaeladás konstrukció, más néven swap. Az intézkedés azon törekvés jegyében született, amely azt célozza: az MNB ne ugyanazokon a lejáratokon biztosítsa Az MNB megszüntette... a bankok likviditását, mint amelyeken a költségvetés finanszírozását megoldó kihelyezések történnek. A három hónapos repo és swap konstrukció akkor szűnik meg, amikor a kereskedelmi bankok részéről csekély a kereslet e lejárat iránt. Tanévet nyitottak a SZOTE-n (Folytatás az 1. oldalról.) - a meglévő és várható nehézségek ellenére - a jövőben sem mondanak le. Az egyetem meglepően jó eredményeket ért el a legnehezebb kérdésben, a szemléletváltás terén - hangsúlyozta. Nem titok - közölte dr. Fráter -, hogy a rendszerváltást követően az egyetemen is sok feszültség és bizonytalanság halmozódott fel. Vannak, akik nehezen viselik a változást és a jövőkép bizonytalanságát; akadnak olyanok, akik a félelmet felszító, önös érdekből az egész egyetemet kockára teszik. „Én úgy gondolom, nem vállalható fel kevesek karrierjének, kényelmének és megszokott életrendjének megóvásáért cserébe a többség állásának és bérének, az egyetem javuló színvonalának és fejlődésének kockáztatása. Nekünk egész Európa és a fejlett világ elvárásainak kell megfelelnünk és a jobb kutatás, mélyebbre ható oktatás, emberibb gyógyítás, minden téren színvonalasabb tevékenység olyan követelmény, ami elől nem térhetünk ki. És nem is kell kitérnünk." A tanévnyitó ünnepség végén az elsőéves hallgatók ünnepélyes esküt tettek; megfogadták, hogy egyetemi polgárhoz méltó módon megőrzik és előreviszik az orvosegyetem hírét és rangját. Sz. C. Sz. nnekilódult az iskolaév, ezzel elkezdődött egy újabb hajJ J sza a jövendőért,a tudásért és a jövő minél teljesebb és emberibb birtoklásáért. Szép szavak, értelmes és igaz beszédek. Rövid mondattöredékek a lényeget kiemelve. A tanévnyitó hol ilyen, hol olyan. A közösséghez szóló mondandó mellett kevesebb szó esik a nyilvánosság előtt valamiről: nevezetesen a pályaválasztás esetlegességéről, ami ma már korántsem az alkalmasság kritériumainak hiánya miatt lehet téves. Igaz, vannak vélemények, amely szerint most jött el igazán az az idő, amikor beigazolódik, hogy csak az adott pályán valósan rátermettek és arra képzettek állják meg a helyüket. Gondolom, mindez nem a pályaalkalmassági vizsgákon dől el, s nem kizárólag csak a tanulmányok során erősödik meg az esély. Az esély a pályán maradásra, az esély az előre eltervezett életre. Lehet, nem a szeptember az az időszak, amikor pályaválasztásról, szakmai jövőről elmélkedni időszerű. Ámde mit tegyünk, óhatatlanul eszébe ötlik kinek-kinek, hogy mi lesz az általános utolsó éve után, a szák esztendő multával érettségivel zárt korszakhatáron. Taglalják sokan, pro- és kontra érvekkel alátámasztva, hogy a kereskedelem, vagy a turisztikai pálya, a szakmai vállalkozás lehet-e üdvös a jövendőben. Tagadhatatlan: ma is készülnek számosan orvosnak, tanárnak, tervezőmérnöknek. Szakmai elhivatottság, vagy mi diktálja a törekvést? Nem tudni. Mert mellette szinte elkerülhetetlenül ott a megélhetés dilemmája. Felötlik a fenyegető munkanélküliség, már a pályakezdés pillanatában. Duplán kérdés, a rátermettség, a szorgalom meglétével is, hogy jó lesz-e a választás ha ezt, vagy azt a pályát részesítjük előnyben. Lehet tallózni a munkanélküliek megoszlásában az iskolai végzettség szerint, netán szakmacsoportok szerinti kimutatást is lehet lelni. Az egyes vélemények szerint egymilliós munkanélküli tömeg igen nagy számban tartalmaz kvalifikált embereket. Mások, a szerencsések, diplomájuk birtokában nem kevesen éhbérért dolgoznak. rjNZámosan a nyelvismerettel felvértezve házvezetők, CJ baby sitterek külföldön. Diplomás belső cselédek Magyarhonból. Szakmaszeretet nyomaival, vagy már kiégetten, nekikeseredetten. Illetlen, nem időszerű gondolatok a tanév kezdetén. Nem szabad senkinek a kedvét szegni. Tanuljon mindneki, legyünk a kiművelt emberfők országa, meg ilyesmi. Ismerős szövegek. Arra is emlékszem, amikor a nyolcadikba bukdácsolt gyerek a markába röhögött, mert tudta: dupla annyit keres, mint a tanára. Mindez vagy évtizede volt napirenden. Ma már ez nem igaz. legalábbis nem így. Hanem sokkal jobban. féU^ Fenyőt kikosarazták Továbbra is a Magyar Rádió adja ki a Rádió és Televízió Újságot - mondta Szirányi János, a rádió elnöke. Ismeretes, hogy Fenyő János, a Színes Rádió és Televízió Újságot kiadó VICO Press Rt. elnökvezérigazgatója nemrégiben megkereste a Magyar Rádiót, s kérte adják vissza a VICO-nak a lap kiadását. Az MR vezetői viszont nem értik miért kellene visszaadni azt, ami törvényesen a rádióé - mondotta az elnök. Szirányi János hozzátette: Fenyó János ajánlatot tett arra is, hogy egy közösen létrehozott részvénytársaság jelentessen meg egy rádióújságot. Ezt azonban nem látják célszerűnek a rádió vezetői. A kiadási jog bérbe adása az elmúlt években is szakmai és anyagi hátrányokat okozott, indokolta véleményét az elnök. Megítélése szerint ugyanis egy 250 ezer példányszámú lap megáll a lábán. • A Délhfr Rt. Mizsei István ügyvezető igazgató irányításával Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében foglalkozik lapok, színes kiadványok teijesztésével. • Miért tartotta szükségesnek a Posta a lapterjesztés önállósítását? - A Délhfr Rt. az elmúlt év december 31-én alakult meg, százszázalékos tulajdonosa a Magyar Posta. Kizárólag lapterjesztéssel foglalkozik, az előfizetéseket továbbra is a Posta gyűjti be és kezeli. Többször is az a vád ért bennünket, hogy keresztfinanszírozást folytatunk a különböző ágazatok között, ezért elválasztottuk a lapterjesztést az egyéb postai tevékenységektől. Másfelől törvényi előírás, hogy a piaci környezetben működő ága© KÉRDÉS A lapterjesztőhöz zatokat fel kell készítenünk a privatizációra. • Kifizetődő vállalkozás a lapterjesztés? - Úgy kell végezni a munkánkat, hogy az legyen. Üzleti terveink egyik sarkalatos pontja, hogy sűrű árusítóhálózattal, tekintélyes lapválasztékkal álljunk az olvasók rendelkezésére. A kiadók még hajnali négy órakor is küldhetik a lapokat, ez a helyi újságok esetében messze éjfél utáni lapzártát jelent. • A Postán kívül mások is próbálkoztak lapterjesztéssel, nem sok sikerrel. Mi ennek az oka? - A Délhfr Rt. bizományos értékesítést folytat, hiszen akkora a tőke és eszközállománya, hogy ebben a cégben megbíznak a kiadók. A vállalkozók azonban nemigen rendelkeznek sem az egyikkel, sem a másikkal, ezért kénytelenek előre megvenni a lapokat, ami meglehetősen nagy rizikót jelent a számukra. Ezért is próbálják kimazsolázni a piacot, válogatott lapokkal forgalmas helyeken vetik meg a lábukat. Mizsei István A Délhír Rt. azonban semmilyen lapot, kiadványt nem utasít vissza, minden területre eljuttatja az információt. Megjegyzem azonban, ha a párhuzamos hálózatok komolyan rátelepednek a nagy forgalmú pontokra, üzleti választ kapnak - sajnos, az olvasók is. Ú. I.