Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-30 / 229. szám

PÉNTEK, 1994. SZEPT. 30 • A Hivatal 1989 októberében jött létre Magyarországon, s akkor ezt alapvetően a román helyzet indokolta. Ismeretes, hogy ebben az időőszakban 1989/90-ben - csaknem 40 ezer ember jött át Romániából. Ez indította az akkori kormányt. hogy csatlakozzék a Genfi Konvencióhoz és a New York-i Jegyzőkönyvhöz, s ez adott jogalapot arra, hogy befogadjuk a romániai menekülteket. Ebben az időben jött létre 3 befogadó állomás, Bicskén, Hajdúszoboszlón és Békéscsabán, ezenkívül hat helyi szerv is alakult, mégpedig a rendőrfőkapitányságok állományában, ahova ma is tartoznak. A fenti befogadó állomásokon kívül még Nyíregyházán, Szegeden és Budapesten működik ilyen helyi szerv. Egyébként az említett „román időszak" '91re elcsitult, véget is ért, s az akkor érkezettek egy része menekült státuszt kapott, de döntő többségük visszatért Romániába. • Akkor következett a jugoszláv korszak... - Igen, '91 június elsejétől számítjuk ezt a periódust, amikor a szegedi hivatal illetékességébe tartozó két megye hét határátkelőhelyén (Röszke, Tompa, Nagylak, Tiszasziget, Kelebia, Bácsalmás és Hercegszántó) és az illegálisan érkező menekülteket kellett fogadni. • Mennyien érkeztek Magyarországra ezen a határszakaszon az elmúlt néhány évben? - Az első esztendőben, tehát 1991-ben, 2598, ebből 2340 fó magyar nemzetiségű volt. Egy évvel később, 2289-en, 1993ban 2680-an, idén szeptemberig pedig 1035-en érkeztek hozzánk. • Ha a fenti problémáról INTERJÚ 7 Boszniai menekültek a csongrádi táborban. (Fotó: Schmidt Andrea) Menekültek, menedékesek beszélünk, akkor használjuk a menekült és a menedékes kifejezést. Mi a lényegi különbség a kettő között? - A státuszos menekült az, aki a Genfi Konvenció és a New York-i Jegyzőkönyv alapján jut ehhez hozzá, vagyis akit faji, vallási, politikai, társadalmi vagy nemzetiségi okból üldöztek. abból adódó félelme megalapozott, ezt bizonyítani tudja a befogadó állam hatósága előtt. A fenti két nemzetközi dokumentum egyébként a hatályos magyar jog része, az 1989. évi 15. törvényerejű rendelettel. Az eljárást egyrészt az államigazgatási eljárásról szóló törvény, másfelől pedig a 101/1989-es Minisztertanácsi Határozat szabályozza. Az eljárást egyébként az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája ellenőrizheti és ellenőrzi is. • Az 1991-es események után bekövetkezett menekültáradat közben nem táBeszélgetés a Menekültügyi és Migráciés Hivatal szegedi helyi szervének vezetőjével Néhány évvel ezelőtt jóval többet emlegetett „téma" volt a menekültügy, a menekültek problémája. Előbb a romániai, majd a volt jugoszláviai események hatására vált időszerűvé Magyarországon (is) a menekültek befogadása, a velük való törődés. De mi a helyzet ma? Erre kértünk választ dr. Bárkányi Gábortól, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal szegedi vezetőjétől, miközben rövid áttekintést is készítettünk az elmúlt néhány év történéseiről. Dr. Bárkányi Gábor: A határ közelsége miatt, jelenleg nálunk jelentkeznek a legtöbben... (Fotó: Nagy László) madtak nehézségek az esetek egyedi elbírálásánál? - Mintegy 40 ezer horvát jött át akkoriban, s ezt az embertömeget a Hivatal nem bírta esetenként kezelni, az eljárásokat lefolytatni, nem volt apparátusa ehhez. Ezért Magyarország a humanitárius okokból való befogadás mellett döntött, s ideiglenes menedéket adott nekik. Ez egyébként a menekülteket támogató alapról szóló törvényben szerepel is. Az ideiglenes menedékesek teljes jogi szabályozása részleteiben nem történt meg, az tehát a jövő feladata. A menedékesek egyfajta kedvezményes kategóriát képviselnek, mert szabadabb mozgással rendelkeznek, mint a menekültek. Időnként hazatérhetnek ügyes-bajos dolgaik elintézése céljából, de ez nem túl gyakran történik, mert vannak olyanok, akik '91 óta még nem tértek vissza hazájukba. • A menedékesek bizonyos támogatásban részesülnek. Miből áll ez a segítségnyújtás? - Először is meg kell jegyezni. hogy az érkezők több. mint 80 százaléka vajdasági, magyar nemzetiségű. Az ő részükről nincs olyan igény, hogy táborokban, vagy átmeneti szállásokon helyezzük el őket. A más nemzetiségűek, főleg bosnyákok, a táborban minden ellátást megkapnak. Akik táboron kívül vannak, azok a tartózkodási helyük szerinti polgármesteri hivatalhoz fordulnak segítségért, azzal az igazolvánnyal, amelyet mi állítunk ki a Menekültügyi és Migrációs Hivatalban. Hetente személyenként 1050 forintot kapnak, valamint havi 2500 forint energia-hozzájárulást, de ezt az a személy kapja, aki befogadja őket - ingyenesen. • S ki biztosttja az anyagiakat e segély kifizetésére? - A menekültügyi alapról szóló törvény biztosítja a Hivatalnak a pénzt. Erre az évre az Országygűlés által jóváhagyott összeg 900 millió forint volt, s ehhez jön még az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatása, ami e költségvetés összegének egyharmada, vagyis 300 millió forint. • A karitatív szervezetek? - A legtöbbet, véleményem szerint, a megyei Vöröskereszt tesz a menedékesek és a menekültek segélyezése kapcsán. Itt Szegeden is, szinte havi gyakorisággal van csomagosztás. Mi egyébként rendszeresen tartjuk a kapcsolatot nem csak a Vöröskereszttel, hanem a Rotary Klubbal, a Soroptimisttel és a Máltai Szeretetszolgálattal is, azért, hogy minél gyakrabban részesüljenek segélyben az arra rászorulók. Kisimre Feienc MMHMMMMMM • (Folytatás az 1. oldatról.) Az ember egy bankárt szigorú arcú, könyökvédős hivatalnoknak gondol, s arra számít, ha nem azzal állít be hozzá, mennyi kétszer kettő, akkor zavarba jön, vagy dühös lesz. Dr. Perjési József az OTP Rt. megyei igazgatója viszont csak derűsen mosolyog, amikor a legkeményebb kérdéseket felteszi neki az ember. - Beszéljünk nyugodtan mindenről, nincsenek titkaink. • Úgy sustorogják a városban, nem véletlen, hogy a Tiszába költöznek. Állítólag a szálloda bérlői befürödtek, s most az OTP lelakja a kihelyezett hitelt... - Vicces ember, aki ilyet kitalál. A bankvilágban enyhén szólva nem szokás az ilyesmi. De lássuk a tényeket. A valóság az, hogy a Takaréktár utcai központunkat felújítjuk, be kellett zárnunk az elavult Mérey utcai fiókunkat is. Helyet kerestünk. • És akkor jött az ötlet, lelakják a tartozást... - Nem lakunk le semmit. A hét tulajdonos, akinek valóban van az OTP-nél hitele a szállodára, pontos fizető. Nincs mit lelaknunk. Hónapokon át kerestünk helyet. Nem volt könnyű dolog, hiszen nekünk egybefüggően legalább ötszáz négyzetméterre van szükségünk. • Úgy hallottam, a régi Hungária is szóba került! - Valóban, de olyan sokba került volna ott kialakítanunk az átmeneti „szállásunkat", hogy bele sem vágtunk. • Maradt a Tisza! - Ha nincs ez a megoldás, akkor három különböző helyen kellett volna irodának alkalmas helyet bérelnünk. Ez túl költséges és az ügyfeleink számára túl bonyolult lett volna. • Az igazgató úr „esete" az ikerházzal m , a Lövölde utca miatt? m Névtelen levél a központba m Nem „lelakják", bárlik a Tiszát m Perjési József nem vesz nyomdát a bank Az OTP a Tiszába megy avagy pletykák és tények egy költözés körül Kiderül, ebben az esetben minden ügyfélnek legalább két helyre kellett volna elsétálnia ahhoz, hogy ügyét elintézhesse. Ekkor lépett be a képbe a Tisza Szálló. Azért még sem ment minden olyan simán. A városban szinte órák alatt elterjedt a pletyka: Perjési úr a szálloda egyik tulajdonosának lányával. Balogh Andreával építkezik Újszegeden. A két költözés között többen párhuzamot vontak. - Ezek rosszindulatú pletykák. A valóság az, hogy tényleg építkezem a Lövölde utcában és valóban együtt építünk ikerházat Balogh úr lányával a kötelező építészeti előírások miatt. De a telek megvétele még tavaly novemberben történt, a Tiszával a bérleti szerződést pedig az idén februárban kötöttük. Nincs semmilyen összefüggés a kettő között. Ráadásul a Tisza nem Balogh úré, hiszen heten nyertek a privatizációban. Belekortyolunk az üdítőnkbe, s közben nem állja meg Petjési József, hogy el ne mesélje, „őrültnek" tartották kollégái is, amikor megtudták, hogy milyen áron vette meg a közművesttetlen telket Újszegeden. Nem csinált a pénzember világra szóló üzletet. - írja meg nyogodtan, nem titok, hogy eladtam a régi lakásomat, abból építkezem, no meg sok-sok kölcsönből. S mielőtt megkérdezné, megmondom: az OTP-től vettem fel hétszázezer forintot és a család is segít. • Térjünk vissza inkább a Tiszára! Az OTP felújította a vállalkozóknak a szállodát és... - Nincs és... Nem újítottunk fel semmit. A burkolatokat a vállalkozók cserélték ki, mi csak meszeltünk és bevisszük a bútorainkat. LegfelFotó: Nagy László jebb a biztonságtechikai berendezésekre költöttünk, de ez egy banknál természetes. Az ügyfeleket viszont az izgatja, hogy miért, hová fordulhatnak majd az elkövetkezendő időben. Lássuk a részleteket! A Takaréktár utcai OTP központot - várhatóan - két év alatt újítják majd fel, „két és fél" ütemben. Meglepetésekre is számíthatnak az építők, hiszen még egy statikai vizsgálat előtt áll az épület. A központ részlegesen zár majd be. Előreláthatóan két évig kell a Tiszába járnunk. - Könnyű megjegyezni, a lakosságé lesz a Tisza Szálló, a vállalkozókat viszont továbbra is az építés alatt álló Takaréktár utcába vátjuk majd hétfőtől. Mindenféle lakossági hitelért - azaz fogyasztási kölcsönért -, valamint folyószámla ügyekben, betét elhelyezésért és pénzkivételért, értékpapírügyek intézéséért és kárpótlási jegyekkel kapcsolatos ügyekben lehet majd a Tiszába menni. Egyedül a lakáskölcsönökkel kapcsolatban kell az ügyfeleknek Újszegedre menniük. • Nem lenne olcsóbb újabb székházat építeni az OTPnek Szegeden? - Ma egy új bank négyzetmétere 120 ezer forintba kerül, a felújítás költsége ennek csak a fele. Ráadásul az OTP a centrumban akar maradni, s itt már nincs hely építkezni. Igaz, így is több százmillióba kerül majd ennek a patinás épületnek a felújítása. • Úgy hírlik, van pénze a takarékpénztárnak, hiszen nyomdát is szándékozik venni! - Ez éppen úgy pletyka, mint az előzőek: nem áll szándékunkban nyomdát vásárolni! • A Szegedi Nyomda nagy összeggel tartozott az OTPnek. Célszerűnek látszik kivásárolni a maradékot, ha futnak a pénzük után. - Már nem futunk. A nyomda adósságának nagyrésze rendeződött. • Akkor honnan a pletyka? - Nemrégiben valóban volt egy megbeszélés itt, az OTP épületében. A nyomda vezetése és az érdekelt bankok képviselői ültek le tárgyalni. Innen szivároghatott ki - tévesen valami... Az viszont már nem kiszivárogtatott hír, hogy a költözés ellenére több újdonsággal is kirukkol hamarosan az OTP Szegeden. Az év végéig újabb két bankjegykiadó automatát helyeznek forgalomba. Kiépítik az országos számítógépes hálózatot - a vállalkozók például az október 7-i országos zsírórendszer belépését követően sokkal gyorsabban utalhatják majd át pénzeiket. A nagyobb tranzakciókhoz ügyfélterminálokat telepítenek: a cégek (gy a munkahelyről teremthetnek azonnali kapcsolatot a bankkal. - A lakossági szolgáltatásban elsősorban a bankkártya szolgáltatásainkat kívánjuk erősíteni - mondta az igazgató. Hát ennyit a pletykákról és a valóságról. Egyszer egy pénzügyekkel foglalkozó ismerősöm mondta: a bankvilág olyan, mint a kupleráj. Mindenki tudja a másikról, csíkos vagy pöttyös alsónadrágot hord-e? De vajon jól tudja? Rafai Gábor