Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-30 / 229. szám

PÉNTEK, 1994. SZEPT. 30 • A Hivatal 1989 októberében jött létre Magyarországon, s akkor ezt alapvetően a román helyzet indokolta. Ismeretes, hogy ebben az időőszakban ­1989/90-ben - csaknem 40 ezer ember jött át Romániából. Ez indította az akkori kor­mányt. hogy csatlakozzék a Genfi Konvencióhoz és a New York-i Jegyzőkönyvhöz, s ez adott jogalapot arra, hogy be­fogadjuk a romániai menekül­teket. Ebben az időben jött lét­re 3 befogadó állomás, Bics­kén, Hajdúszoboszlón és Bé­késcsabán, ezenkívül hat helyi szerv is alakult, mégpedig a rendőrfőkapitányságok állomá­nyában, ahova ma is tartoznak. A fenti befogadó állomásokon kívül még Nyíregyházán, Sze­geden és Budapesten működik ilyen helyi szerv. Egyébként az említett „román időszak" '91­re elcsitult, véget is ért, s az akkor érkezettek egy része me­nekült státuszt kapott, de döntő többségük visszatért Romániá­ba. • Akkor következett a jugo­szláv korszak... - Igen, '91 június elsejétől számítjuk ezt a periódust, ami­kor a szegedi hivatal illetékes­ségébe tartozó két megye hét határátkelőhelyén (Röszke, Tompa, Nagylak, Tiszasziget, Kelebia, Bácsalmás és Herceg­szántó) és az illegálisan érke­ző menekülteket kellett fogad­ni. • Mennyien érkeztek Ma­gyarországra ezen a határ­szakaszon az elmúlt néhány évben? - Az első esztendőben, tehát 1991-ben, 2598, ebből 2340 fó magyar nemzetiségű volt. Egy évvel később, 2289-en, 1993­ban 2680-an, idén szeptembe­rig pedig 1035-en érkeztek hozzánk. • Ha a fenti problémáról INTERJÚ 7 Boszniai menekültek a csongrádi táborban. (Fotó: Schmidt Andrea) Menekültek, menedékesek beszélünk, akkor használ­juk a menekült és a mene­dékes kifejezést. Mi a lénye­gi különbség a kettő között? - A státuszos menekült az, aki a Genfi Konvenció és a New York-i Jegyzőkönyv alap­ján jut ehhez hozzá, vagyis akit faji, vallási, politikai, társadal­mi vagy nemzetiségi okból ül­döztek. abból adódó félelme megalapozott, ezt bizonyítani tudja a befogadó állam hatósá­ga előtt. A fenti két nemzetkö­zi dokumentum egyébként a hatályos magyar jog része, az 1989. évi 15. törvényerejű ren­delettel. Az eljárást egyrészt az államigazgatási eljárásról szóló törvény, másfelől pedig a 101/1989-es Minisztertanácsi Határozat szabályozza. Az el­járást egyébként az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája ellenőrizheti és ellenőrzi is. • Az 1991-es események után bekövetkezett mene­kültáradat közben nem tá­Beszélgetés a Menekültügyi és Migráciés Hivatal szegedi helyi szervének vezetőjével Néhány évvel ezelőtt jó­val többet emlegetett „té­ma" volt a menekültügy, a menekültek problémája. Előbb a romániai, majd a volt jugoszláviai esemé­nyek hatására vált idősze­rűvé Magyarországon (is) a menekültek befogadása, a velük való törődés. De mi a helyzet ma? Erre kértünk választ dr. Bár­kányi Gábortól, a Mene­kültügyi és Migrációs Hi­vatal szegedi vezetőjétől, miközben rövid áttekin­tést is készítettünk az el­múlt néhány év történései­ről. Dr. Bárkányi Gábor: A határ közelsége miatt, jelenleg nálunk jelentkeznek a legtöbben... (Fotó: Nagy László) madtak nehézségek az ese­tek egyedi elbírálásánál? - Mintegy 40 ezer horvát jött át akkoriban, s ezt az em­bertömeget a Hivatal nem bír­ta esetenként kezelni, az eljárá­sokat lefolytatni, nem volt ap­parátusa ehhez. Ezért Magyar­ország a humanitárius okokból való befogadás mellett döntött, s ideiglenes menedéket adott nekik. Ez egyébként a mene­külteket támogató alapról szóló törvényben szerepel is. Az ideiglenes menedékesek teljes jogi szabályozása részleteiben nem történt meg, az tehát a jö­vő feladata. A menedékesek egyfajta kedvezményes kate­góriát képviselnek, mert szaba­dabb mozgással rendelkeznek, mint a menekültek. Időnként ha­zatérhetnek ügyes-bajos dolgaik elintézése céljából, de ez nem túl gyakran történik, mert van­nak olyanok, akik '91 óta még nem tértek vissza hazájukba. • A menedékesek bizonyos támogatásban részesülnek. Miből áll ez a segítségnyúj­tás? - Először is meg kell je­gyezni. hogy az érkezők több. mint 80 százaléka vajdasági, magyar nemzetiségű. Az ő ré­szükről nincs olyan igény, hogy táborokban, vagy átme­neti szállásokon helyezzük el őket. A más nemzetiségűek, főleg bosnyákok, a táborban minden ellátást megkapnak. Akik táboron kívül vannak, azok a tartózkodási helyük sze­rinti polgármesteri hivatalhoz fordulnak segítségért, azzal az igazolvánnyal, amelyet mi ál­lítunk ki a Menekültügyi és Migrációs Hivatalban. Hetente személyenként 1050 forintot kapnak, valamint havi 2500 forint energia-hozzájárulást, de ezt az a személy kapja, aki be­fogadja őket - ingyenesen. • S ki biztosttja az anya­giakat e segély kifizetésére? - A menekültügyi alapról szóló törvény biztosítja a Hi­vatalnak a pénzt. Erre az évre az Országygűlés által jóváha­gyott összeg 900 millió forint volt, s ehhez jön még az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatása, ami e költségvetés összegének egyharmada, vagy­is 300 millió forint. • A karitatív szervezetek? - A legtöbbet, véleményem szerint, a megyei Vöröskereszt tesz a menedékesek és a me­nekültek segélyezése kapcsán. Itt Szegeden is, szinte havi gyakorisággal van csomagosz­tás. Mi egyébként rendszeresen tartjuk a kapcsolatot nem csak a Vöröskereszttel, hanem a Ro­tary Klubbal, a Soroptimisttel és a Máltai Szeretetszolgálattal is, azért, hogy minél gyakrab­ban részesüljenek segélyben az arra rászorulók. Kisimre Feienc MMHMMMMMM • (Folytatás az 1. oldatról.) Az ember egy bankárt szi­gorú arcú, könyökvédős hiva­talnoknak gondol, s arra szá­mít, ha nem azzal állít be hoz­zá, mennyi kétszer kettő, akkor zavarba jön, vagy dühös lesz. Dr. Perjési József az OTP Rt. megyei igazgatója viszont csak derűsen mosolyog, amikor a legkeményebb kérdéseket fel­teszi neki az ember. - Beszéljünk nyugodtan mindenről, nincsenek titkaink. • Úgy sustorogják a város­ban, nem véletlen, hogy a Tiszába költöznek. Állítólag a szálloda bérlői befüröd­tek, s most az OTP lelakja a kihelyezett hitelt... - Vicces ember, aki ilyet ki­talál. A bankvilágban enyhén szólva nem szokás az ilyesmi. De lássuk a tényeket. A való­ság az, hogy a Takaréktár utcai központunkat felújítjuk, be kellett zárnunk az elavult Mé­rey utcai fiókunkat is. Helyet kerestünk. • És akkor jött az ötlet, le­lakják a tartozást... - Nem lakunk le semmit. A hét tulajdonos, akinek valóban van az OTP-nél hitele a szállo­dára, pontos fizető. Nincs mit lelaknunk. Hónapokon át ke­restünk helyet. Nem volt könnyű dolog, hiszen nekünk egybefüggően legalább ötszáz négyzetméterre van szüksé­günk. • Úgy hallottam, a régi Hungária is szóba került! - Valóban, de olyan sokba került volna ott kialakítanunk az átmeneti „szállásunkat", hogy bele sem vágtunk. • Maradt a Tisza! - Ha nincs ez a megoldás, akkor három különböző helyen kellett volna irodának alkalmas helyet bérelnünk. Ez túl költ­séges és az ügyfeleink számára túl bonyolult lett volna. • Az igazgató úr „esete" az ikerházzal m , a Lövölde utca miatt? m Névtelen levél a központba m Nem „lelakják", bárlik a Tiszát m Perjési József nem vesz nyomdát a bank Az OTP a Tiszába megy avagy pletykák és tények egy költözés körül Kiderül, ebben az esetben minden ügyfélnek legalább két helyre kellett volna elsétálnia ahhoz, hogy ügyét elintézhes­se. Ekkor lépett be a képbe a Tisza Szálló. Azért még sem ment minden olyan simán. A városban szinte órák alatt elter­jedt a pletyka: Perjési úr a szál­loda egyik tulajdonosának lá­nyával. Balogh Andreával épít­kezik Újszegeden. A két költö­zés között többen párhuzamot vontak. - Ezek rosszindulatú plety­kák. A valóság az, hogy tény­leg építkezem a Lövölde utcá­ban és valóban együtt építünk ikerházat Balogh úr lányával ­a kötelező építészeti előírások miatt. De a telek megvétele még tavaly novemberben tör­tént, a Tiszával a bérleti szer­ződést pedig az idén február­ban kötöttük. Nincs semmilyen összefüggés a kettő között. Rá­adásul a Tisza nem Balogh úré, hiszen heten nyertek a pri­vatizációban. Belekortyolunk az üdítőnk­be, s közben nem állja meg Petjési József, hogy el ne me­sélje, „őrültnek" tartották kol­légái is, amikor megtudták, hogy milyen áron vette meg a közművesttetlen telket Újsze­geden. Nem csinált a pénzem­ber világra szóló üzletet. - írja meg nyogodtan, nem titok, hogy eladtam a régi laká­somat, abból építkezem, no meg sok-sok kölcsönből. S mi­előtt megkérdezné, megmon­dom: az OTP-től vettem fel hétszázezer forintot és a család is segít. • Térjünk vissza inkább a Tiszára! Az OTP felújította a vállalkozóknak a szállo­dát és... - Nincs és... Nem újítot­tunk fel semmit. A burkolato­kat a vállalkozók cserélték ki, mi csak meszeltünk és be­visszük a bútorainkat. Legfel­Fotó: Nagy László jebb a biztonságtechikai beren­dezésekre költöttünk, de ez egy banknál természetes. Az ügyfeleket viszont az iz­gatja, hogy miért, hová fordul­hatnak majd az elkövetkezendő időben. Lássuk a részleteket! A Takaréktár utcai OTP közpon­tot - várhatóan - két év alatt újítják majd fel, „két és fél" ütemben. Meglepetésekre is számíthatnak az építők, hiszen még egy statikai vizsgálat előtt áll az épület. A központ részle­gesen zár majd be. Előrelátha­tóan két évig kell a Tiszába járnunk. - Könnyű megjegyezni, a lakosságé lesz a Tisza Szálló, a vállalkozókat viszont továbbra is az építés alatt álló Takarék­tár utcába vátjuk majd hétfőtől. Mindenféle lakossági hite­lért - azaz fogyasztási kölcsö­nért -, valamint folyószámla ügyekben, betét elhelyezésért és pénzkivételért, értékpapír­ügyek intézéséért és kárpótlási jegyekkel kapcsolatos ügyek­ben lehet majd a Tiszába men­ni. Egyedül a lakáskölcsönök­kel kapcsolatban kell az ügyfe­leknek Újszegedre menniük. • Nem lenne olcsóbb újabb székházat építeni az OTP­nek Szegeden? - Ma egy új bank négyzet­métere 120 ezer forintba kerül, a felújítás költsége ennek csak a fele. Ráadásul az OTP a cent­rumban akar maradni, s itt már nincs hely építkezni. Igaz, így is több százmillióba kerül majd ennek a patinás épületnek a felújítása. • Úgy hírlik, van pénze a takarékpénztárnak, hiszen nyomdát is szándékozik venni! - Ez éppen úgy pletyka, mint az előzőek: nem áll szán­dékunkban nyomdát vásárolni! • A Szegedi Nyomda nagy összeggel tartozott az OTP­nek. Célszerűnek látszik ki­vásárolni a maradékot, ha futnak a pénzük után. - Már nem futunk. A nyomda adósságának nagyré­sze rendeződött. • Akkor honnan a pletyka? - Nemrégiben valóban volt egy megbeszélés itt, az OTP épületében. A nyomda vezeté­se és az érdekelt bankok képvi­selői ültek le tárgyalni. Innen szivároghatott ki - tévesen ­valami... Az viszont már nem kiszivá­rogtatott hír, hogy a költözés ellenére több újdonsággal is ki­rukkol hamarosan az OTP Sze­geden. Az év végéig újabb két bankjegykiadó automatát he­lyeznek forgalomba. Kiépítik az országos számítógépes háló­zatot - a vállalkozók például az október 7-i országos zsíró­rendszer belépését követően sokkal gyorsabban utalhatják majd át pénzeiket. A nagyobb tranzakciókhoz ügyfélterminá­lokat telepítenek: a cégek (gy a munkahelyről teremthetnek azonnali kapcsolatot a bankkal. - A lakossági szolgáltatás­ban elsősorban a bankkártya szolgáltatásainkat kívánjuk erősíteni - mondta az igazgató. Hát ennyit a pletykákról és a valóságról. Egyszer egy pénz­ügyekkel foglalkozó ismerő­söm mondta: a bankvilág olyan, mint a kupleráj. Min­denki tudja a másikról, csíkos vagy pöttyös alsónadrágot hord-e? De vajon jól tudja? Rafai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents