Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-27 / 226. szám

KEDD, 1994. SZEPT. 27. • Pénzügyminisztériumi sajtótájékoztató Békési harcias tervei BELÜGYEINK 3 A stabilizáció és a növeke­dés feltételeinek megalapozá­sa, ez a két fontos, alapvető feladat jellemzi a kormány jö­vő évi gazdaságpolitikáját. A stabilizáció jegyében csökken­teni kell a GDP és a végső fel­használás közötti különbséget. A végső felhasználás eddig 10 százalékkal haladta meg a GDP termelését. Ugyanakkor lényeges, hogy a beruházások részaránya tovább növekedjen. Minderről Békési László pénz­ügyminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn a Pénz­ügyminisztériumban. A jövő évi költségvetés főbb irányvonalait ismertetve a továbbiakban elmondta, hogy a folyófizetési mérleg hiánya 1995-ben nem haladhatja meg a 2-2,5 milliárd dollárt, azt követően, hogy a deficit tavaly 3,5 milliárd dollárt ért el, s az idén várhatóan 3 milliárd dol­lár körül alakul. A beruházások részaránya a végső fogyasztás terhére növekedhet, csak így javulhat a gazdaság pénzügyi egyensúlya. A végső fogyasz­tás szerkezetében, teret enged­ve a lakossági fogyasztásnak, az államháztartás részesedése csökken. Az államháztartás hiánya 1995-ben - az esedékes tőketörlesztést nem számítva 330-350 milliárd forint lesz. Amennyiben a tőketörlesztést is figyelembe veszik, úgy ez a deficit eléri a 490-510 milliárd Rendkívüli kormányülés, két menetben A kormány hétfőn kora délután megkezdte rendkívüli ülését, amelyen - a tervek szerint - az 1995. évi költség­vetés irányelveiről tárgyaltak a kormánytagok. Informá­ciók szerint a jövő évi költségvetés főbb számai szerepel­tek a kabinet ülésének napirendjén; ezeket a számokat a csütörtöki ülésen kívánják majd véglegesíteni. forintot ami a GDP csaknem 7 százalékát jelenti. (Az idén a várható deficit a GDP 7,9 százalékát teszi ki). A kormány koncepciója sze­rint 1995-ben nem növekszik a GDP. Ez a viszonylag kedve­zőtlen helyzet csak akkor vál­tozhat meg, ha a külföldi mű­ködőtőke-berámlás a prog­nosztizáltnál nagyobb lesz. Egyelőre azzal számolnak, hogy a jövő esztendőben 1-1,5 milliárd dollár értékű működő­tőke jön be az országba. Amennyiben azonban a priva­tizációt sikerül felgyorsítani, úgy elképzelhető, hogy a tőke­beáramlás kedvezőbben alakul. Egyébként 1995-ben 150-200 milliárd forint értékű privati­zációs bevétellel számol a Pénzügyminisztérium. Ebből 100 milliárd forintra tehető a készpénzes értékesítés nagysá­ga, a tőkeemeléses privatizáció pedig eléri az 50-100 milliárd forintot. Tovább folytatódik a Matáv állami tulajdonú részvé­nyeinek eladása, megkezdődik a MOL Rt. és az MVM Rt. el­adása, valamint a gázszolgál­tatók értékesítése. A Pénzügyminisztérium koncepciója szerint a beruhá­zások 1995-ben 5 százalékkal bővülhetnek, miközben a fo­gyasztás 2-4 százalékkal csök­ken. Ezen belül is a közületi fogyasztás jóval nagyobb mér­tékben esik vissza, közel 10 százalékkal, míg a lakossági fogyasztás 1-2 százalékkal mérséklődhet. Mindennek az a feltétele, hogy a bérek és az ál­lamháztartás kiadásainak növe­kedése szerény mértékű le­gyen, jóval elmaradjon az árak emelkedésétől. Az elképzelé­sek szerint a bérek a jövő évre tervezett inflációnál 5 száza­lékkal kisebb mértékben emel­kedhetnek. A kormány hétfői rendkívüli ülésén a jövő évi költségvetés makró számairól döntenek. A részletes költség­vetést a Pénzügyminisztérium október végén kívánja a Par­lament elé terjeszteni. A sajtótájékoztatón kérdé­sekre válaszolva a pénzügymi­niszter kifejtette, hogy csök­kenteni kívánják az állampa­pírok jelenlegi 29 százalékos kamatszintjét. Ez elsősorban úgy érhető el, hogy a lakosság közvetlenül vásárolhat majd ál­lampapírt, a jelenlegi rendszer­rel szemben, amikor ezt csak a bankok közvetítésével teheti meg. Úgy számolnak, hogy en­nek révén a kamatszínvonal 26 százalékra csökkenthető. Tovább folytatódik a bank­rendszer privatizációja. A Ma­gyar Külkereskedelmi Bank után a Budapest Bankon a sor. Elkészült a pénzintézet privati­zációs stratégiája, s jelenleg már a szakmai befektetőkkel tárgyalnak. Október végéig kidolgozzák a Pénzügyminisz­tériumban a magyar bankrend­szer távlati fejlesztési prog­ramját. Ettől a programtól függ a többi nagy bank magánkézbe adása. Elhangzott: nincs aka­dálya annak, hogy külföldi szakmai befektetők hazai nagy bankokban többségi tulajdon­hoz jussanak. Elsősorban szak­mai befektetőkre számítanak a privatizáció során, amely zö­mében tőkeemeléssel valósul meg. Ennek ellenére a kor­mány intézményes befektetők jelentkezésétől sem zárkózik el. Végül szóba került a belföl­di államadósság ügye is a saj­tótájékoztatón. Békési László szerint az idén a belföldi ál­lamadósság eléri a 3700-3800 milliárd forintot. Jövőre tovább növekszik, és az év végére várhatóan 4300-4500 milliárd forintot tesz ki. 1995 lesz az első esztendő, amikor a belföl­di államadósság meghaladja a folyóáras GDP-t, amely a következő esztendőben 4000 milliárd forint körül alakul. 0' felszavaiban a legtöbb párt, mozgalom vonzóan fogal­mazza meg magát. A legliberálisabb gazdaságpolitika is azt állítja: „szociálisan érzékeny". Azaz, elhiszi ugyan, hogy csak a pénz beszél, de meggyőződése, hogy e beszéd szelíd, jótékony nyelvekre is lefordítható. Esküszik: van jó­indulatú pénz is - és én elhiszem, hisz' a páncélszekrény nemcsak riasztóberendezéssel, fegyveres őrrel, biztosítás­sal óvható, hanem a nyomor enyhítésével is. Az ultranacionalista pártok világszerte tagadják, hogy másokat gyűlölnének. Másokat legfennebb gyilkolnak. láttam egy filmet. A szerb ultranacionalizmus apostola szerint nemzete kiválasztott, mennyei nép. A kolozsvári polgármester, Funar pártnyilatkozik: ő, dehogyis gyűlölik ők a magyarokat. A Nagyrománia pártnak pedig magyar szenátora is van; élő bizonyság ő, nemdebár, hogy a párt nem magyargyűlölő. A Hitler hatalomra jutása után meg­jelent, több nyelvű könyv ötlik eszembe, amelyben tekinté­lyes német zsidók nyilatkozzak lelkesedéssel és felháboro­dással: dehogyis antiszemita Hitler. Az lenne az igazi tény­feltáró riport: kinyomozni, mivé lettek, hol, hogyan, mikor pusztultak el. A pártokat, kormányokat tehát nem a sza­vaikról kell megítélni, hanem a teljesítményükről. Aggaszt ugyan, hogy Horn Gyula frissen kinevezett-folkért tanács­adói közül néhányan máris lemondtak, mégis azt remélem, a kormánynak sikerül maga mellé állítani annyi bölcses­séget és cselekvőképességet, hogy néhány év alatt az or­' kikecmeregjen a kátyúból. erre nem két, hanem három évet adok; öreg vagyok, van miből előlegeznem. Évtizedek óta egyebet sem te­szünk, csak előlegbe élünk. Ebben edzett vagyok, a fiata­labbak aligha. A kormány önmagáról vallott (jel)szavaival egyetértek. Nem tudom, létezik-e politikai ima. Ha van, fohászkodom, hogy egyetérthessek a tettekkel is. Vagy legalább értsem őket. • A Koalíciós Egyeztető Tanács ülése A felek megegyeztek az önkormányzati választásban? A kormány nem von­ja vissza az önkormány­zati választási törvény módosítására tett javas­latát - erősítette meg Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a Koa­líciós Egyeztető Tanács hétfői ülését követő sajtótájékoztatón. Pető Iván. az SZDSZ frak­cióvezetője Kuncze Gábor hétvégi rádiónyilatkozatára utalva jegyezte meg: a belügy­miniszter csak elméleti lehető­ségként említette a most érvé­nyes törvény szerinti válasz­tást, kitartott azonban a koalí­ció álláspontja mellett. Az SZDSZ frakcióülésén koráb­ban ugyan felvetődött a vissza­vonás gondolata, ezt azonban a szabaddemokrata honatyák elvetették. Akkor még az a Tölgyessy Péter ügyvivő, or­szággyűlési képviselő is ellene szavazott, aki az egyik hétfői napilapban amellett érvelt. hogy az 1990-es törvény alap­ján kellene megtartani a vá­lasztásokat - említette meg az SZDSZ frakcióvezetője,- hoz­zátéve, hogy a párt vezetése a cikket Tölgyessy Péter „írói munkássága részének" tekinti. Szekeres Imre és Pető Iván a sajtótájékoztatón egybehang­zóan arról beszélt, hogy még az idén fontos lenne megtartani az önkormányzati választáso­kat. - Ez - hangsúlyozta az MSZP frakcióvezetője - nem a pártok, hanem a választók és az önkormányzatok érdeke. Ehhez a gondolathoz kapcso­lódva jegyezte meg Pető Iván: ha a választásra csak jövőre kerülne sor, akkor a törvények értelmében az új önkormány­zatoknak az idei, a régi hely­hatóság által elfogadott költségvetés arányaival kellene dolgozniuk. Ahhoz, hogy az idén választani lehessen, ezen a héten el kell fogadni az ön­kormányzati törvénycsomagot, ez Szekeres Imre szerint fe­szített munkát kíván a képvi­selőktől. • A Cégközlöny október elején teszi közzé, hogy az Ál­lami Vagyonkezelő Részvénytársaság vásárolja meg a Magyar Hitelbank tulajdonában lévő kiadói részvénye­ket. Az MHB a Mai Nap Kiadó Rt.-ben 78,98 százalékos, a Reform Hírmaga­zin Lap- és Könyv­kiadó Rt.-ben 90 százalékos, a Sza­bad Föld Kiadónál 3 százalékos része­sedéssel bír közvet­• Az AV Rt. vásárolja meg a kiadók részvényeit Újraállamosított lapok? lenül. Közvetve az MHB-Invest Rt.-n révén a Szabad Föld tulajdonának további 48,2 szá­zalékával rendel­kezik a bank. Eze­ket a részvényeket az ÁV Rt. vásároja meg. A Mai Nap 9576 darab 10 ezer forin­tos névre szóló részvényeiért az AV Rt. 39 millió forintot fizet. A Szabad Földben 8947 darab 10 ezer forintos névértékű részvény cserél gazdát, ebből 7739 névre, 1208 bemu­tatóra szól. Ezeket a papírokat az ÁV Rt. 407 millió fo­rintért vásárolja meg. • A tömörkényi polgármester kezdeményezésére 1994. szep­tember 23-án megjelent és kez­deményezéséhez más módon csatlakozó polgármesterek fel­kérik az ország valamennyi polgármesterét, hogy egyet­értésük esetén aláírásukkal tá­mogassák az alábbi, közös nyilatkozatot. „Az 1990-ben létrehozott önkormányzati rendszer alap­vetően működőképes volt. Ezért nem értünk egyet azzal, hogy az önkormányzati-tör­vény-csomagot a tervezet szerint közvetlenül a választá­sok előtt a Parlament módosít­sa. Mindez sérti a népszuve­renitás elvén választott önkor­mányzatok Alkotmányban biz­tosított jogait. A törvénycso­mag csökkenti az önkormány­zatok és a polgármesterek ha­tásköreit, ezzel szemben erősíti a hivatalnoki rendszert a centrális akarat növelésének Polgármesteri kezdeménvuések .• XPMiW. W• • 1 XV• I u ip w WVI1 érdekében. A törvény elfoga­dásával beláthatatlan feszült ségek keletkezhetnek, mely lehetetlenné (eheti az önkor­mányzatok működését. Külö­nösen sérelmes, hogy a tör­vénycsomag módosítását nem előzte meg semmilyen társa­dalmi vita, a leginkább érintett önkormányzatok véleményét sem kérték ki. Ismét rólunk akarnak dönteni - nélkülünk. Ezt nem tudjuk elfogadni, s ebben a formában hívjuk fel a figyelmet az esetleges követ­kezményekre." • A nyilatkozathoz való csat­lakozást a tömörkényi polgár­mesteri hivatalba lehet eljut­tatni. Embereket ölt a mustgáz Két ember halálát okozta a Heves megyei Gyöngyöspatán a borospincét elárasztó must­gáz. Özv. G. Józsefné és F. Jó­zsef a szokásos napi szüreti munka ebédszünetében azért ment le a borospincébe, hogy helyet csináljon a frissen lesze­dett szőlőnek. A feltételezések szerint munkájuk közben nem észlelték, hogy a zárt pince egyre inkább megtelik a koráb­ban kipréselt must eijedése kö­vetkeztében keletkezett gázzal, és megfulladtak. A szüretelők mintegy órával azt követően észlelték társaik eltűnését, hogy azok lementek a pincébe. Értesítették a mentőket, ám a személyzet nem rendelkezett a megfelelő felszereléssel a pin­cébe való leszálláshoz. A szerencsétlen áldozatokat végül a tűzoltók hozták ki a gázzal telt üregből, és a men­tőorvos már csak a halál beáll­tát állapíthatta meg mindkettő­jüknél. • Deme László nyelvész, egyetemi tanár, a nyelvtudo­mányok doktora, számtalan irodalmi és nyelvészeti bizott­ság, illetve társaság vezetősé­gi tagja tegnap a Kincskereső szerkesztőségének meghí­vására érkezett Szegedre. A József Attila Tudományegye­tem egykor volt tanszékve­zetőjével - akit leginkább a „Beszélni nehéz" című rádióműsorból ismerhetnek ­ez alkalomból beszélgettünk. • Ön szerint milyen ve­szélyek fenyegetik a ma­gyar nyelvel? - Az ellaposodást és a vul­garizálódását érzem a legfe­nyegetőbbnek. Úgy látom, hogy a beszélőkben nem ala­kul ki az igényesség az önki­fejezés iránt; az emberek nagyjából mondják el azt, amire gondolnak. Úgy hi­szem, ismerjük mindannyian az előző korszakokból a túl kacifántos hivatali stflust, valamint az utcai, igénytelen kifejezésmódot. Ezek még mindig élnek. A klasszi­kusabb szónoklatok viszont eltűntek. Végre-valahára a politikusok nem azt a nyelvet beszélik, amit korábban. Van KÉRDÉS A nyelvészhez nekünk kényelmes, minden­napi használatra való nyelvi pizsamánk; de van nyelvi frakkunk is, ha ki akarunk tenni magunkért. Hiányzik azonban a jól szabott utcai zakó. Úgy érzem, hogy a közélet és a magánélet határa még mindig a lakásajtónál van. Otthon pongyolán beszé­lünk, s amikor kilépünk az ajtón, akkor vagy ezt visszük magunkkal, vagy pedig a magas közéletben használatos formulákat. A másik: túl­zásnak tartom az idegen szavak, elemek és elneve­zések használatát. Ma már nincsenek boltok, üzletek, csak shopok. Ma már nincs pattogatott kukorica, csak pop com. • Tudomásom szerint Franciaországban a sze­nátus felső háza még nem, de a parlament már elfo­gadta a nyelvtörvényt. E szerint az oktatásban, a hirdetésekben, illetve a különböző sajtóorgánu­mokban csak az angol szó francia megfelelőjét lehet­ne használni. Elképzelhe­tőnek tartja-e, hogy Ma­gyarországon is hasonló törvény szülessen? - Én félnék az ilyen törvé­nyesditől. Azt hiszem, inkább a közízlést kellene formálni. A Kereskedelmi Miniszté­rium nyolc-tíz évvel ezelőtt próbálkozott egy rendeletettel az idegen szavak, elnevezések visszaszorítására. Semmire sem mentek, a kezdemé­nyezés teljesen elhalt. Úgy gondolom, sok-sok ember kö­zös akarata változtathatna a mostani helyzeten. Sajnos, ez egyelőre nincs meg. • Önnek nem csak az őszinteség, de a szókimon­Deme László dás is a hobbija. Leg­alábbis ez olvasható a „Ki kicsoda" című lexikon­ban. Zárójelben azonban ott áll, hogy ez drága mu­latság. Tapasztalatai sze­rint, mennyire drága mu­latság ma a szó kimon­dása? - Nézze, én 1941 óta vég­zek közszolgálatot. Sok min­dent átéltem, és sokszor ráfi­zettem arra, hogy azt mond­tam, amit gondolok. Az őszinteség sohasem volt kifi­zetődő. Úgy érzem, ma sem az. Sx. C. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents