Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-03 / 206. szám

[lesz, hogyne lenne, mást se csinálunk mint feláldo/ I zunk, hol magunkat, hol ifjú éveinket, legszebb férfikorunkat, máskor az egzisztenciánkat, az életünket - és így tovább, kinek mije van. Ott fönn a cím csupán az olvasó csalafinta csábltgatása. Azért hangzik úgy, ahogyan, mert ki olvas el egy olyan írást, aminek az a címe, hogy „Több lesz az áldozat". Pedig több lesz. A legfrissebb hírek szerint majd 1997-ben fogjuk érezni a javulást. Messze van. Három év. De ha úgy számítom, hogy a rendszerváltásban minden év kettőnek számít, akkor egészen hosszú idő. És persze duplán számít a mögöttünk maradt Kádár-korszak is, hogy durvább változatáról, Rákosi pajtás nagy korszakáról ne is beszéljünk. Előtte két világháború, közte az ugyancsak diktatórikus Horthy-kormányzás... Ha úgy számolom, hogy minden legalább kétszer annyit nyomott rajtunk, akkor csak a történészek és a fejszámoló művészek számára hajmeresztő az állítás, hogy 1526, a mohácsi vész óta, közel ezer esztendő szántott a hátunkon végig. De vissza a jövőhöz! A ránk váró lelki terhekre tekintve ez a hat év alatt bekövetkező, de három év múlva ideérő 1997-es esztendő, amikor úgymond, a javulás jelei érezhetővé válnak, nekem azt a másik dátumot juttatta eszembe, amikor Kádár János idején először emeltek árat - bejelentve, látványosan. A szivárogtatásos technika már jó előre beindult, s mire a zsebbe vágó esemény bekövetkezett, ki is derült, hogy nem annyi, hanem egy kicsit kevesebb, amire mindenki megnyugodott, és legalább annyira örült, mint hű MDF-es a 90-es benzináremelésnek. A legelső „árrendezés" a kádári idők mélyében arról volt nevezetes, ha emlékszik még rá valaki, hogy megígérték a „kedves népnek"a „tisztelt elvtársak", hogy nem lesz több ilyen: „Ezen most túl kell esnünk mindnyájunknak, de ezzel az árrendezéssel behozzuk azt a hátrányt, amivel az árszínvonal a tényleges ártól lemaradt." És a csepeli munkapadra való fólülések, amik akkor szinte sztrájknak számítottak, nem kerültek be a hírekbe, ffttán pedig sok-sok áremelésen túlestünk, és a korszak ÜÜ rituáléja lett a szilveszteri ígéret a televízióban, hogy még két áldozatos év, és érezhetővé válnak a javulás jelei, elindulunk fölfelé. Ezeknek a soha be nem teljesülő ígéreteknek, ennek az ígérgetésnek köszönhető, hogy ma nincs olyan politikus, akinek az általános gazdasági javulásról szóló meteorológiai előrejelzéseket mindenki elhinné. Mindenki, aki rászavazott, és persze azok is, akik nem. Országgyűlési képviselők az OTP igazgatójánál • A helyi országgyűlési képviselők tegnap az OTP Bank Rt. Csongrád Megyei Igazgatóságára látogattak, ahol dr. Perjési László megyei igazgató és Wolf László, a bank vezérigazgató-helyettese tájékoztatást adott a bank helyzetéről, üzletpolitikájáról és mindazokról a lehetóségekról, amelyek kiaknázásával az OTP hozzájárulhat a gazdaság élénkítéséhez és a társadalmi-gazdasági konfliktusok kezeléséhez. A kötetlen beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ma a legfontosabb feladat a gazdasági egyensúly helyreállítása, ezt követően azonban haladéktalanul hozzá kell látni a növekedés feltételeinek megteremtéséhez. Ugyancsak egyöntetű vélemény alakult ki abban, hogy az export finanszírozását valamilyen mértékben feltétlenül kormánygaranciákkal kell biztosítani. A banki vezetők elmondták: az OTP privatizációjával kapcsolatban még nem várható közeli döntés, ám annyi bizonyos. Soros György ajánlata nagyban megemelte a bank ázsióját, részvényeinek árfolyama máris 30 százalékkal kúszott magasabbra. A kamatpolitika ismertetésekor kitértek arra, hogy az OTP továbbra sem kíván változtatni álláspontján: kamatait az átlagos piaci szint alatt tartja. A bank vezetői az E-hitellel finanszírozott privatizációt alapvetően sikeresnek ítélték meg. SZOMBAT, 1994. SZEPT. 3. Parlamenti képviselők voltak tegnap szerkesztőségünk vendégei. (Fotó: Révész Róbert) Képviselők a Délmagyarországnál A parlamenti választásokat követően, június közepén, a Sajtóházban szerekesztőségünk képviselői talákoztak az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőkkel és a pártok képviselőivel. Kölcsönösen elemeztük a több, mint féléves választási kampány tájékoztatási tevékenységét, a felmerült problémák kiküszöbölésének lehetőségét. Akkor került szóba először, hogy a képviselőkkel a jövőben is rendszeresíteni szeretnénk a találkozásokat. A Délmagyarország és a Csongrád Megyei Hírlap szerkesztősége, mindenekelőtt a BELÜGYEINK 3 helyi és a körzeti lobbizásban, tehát régiónk fejlesztésére irányuló cselekvésekben szeretne közreműködni. Tegnap délután a Sajtóház Stefánia klubjában Sandi István, felelős szerkesztő és Kisimre Ferenc, az információs rovat vezetője találkozott az országgyűlési képviselőkkel és megbeszélést folytatott velük a fentiekkel kapcsolatosan. Meghívásunknak eleget tett: Annus József, Botka László, dr. Géczi József, Fritz Péter. dr. Nemcsók János, (mindannyian a Magyar Szocialista Párt tagjai), Rózsa Edit (Szabaddemokraták Szövetsége) és dr. Kovács Kálmán (Kereszténydemokrata Néppárt). Dr. Rapcsák András (KDNP) hivatalos elfoglaltsága miatt jelezte távolmaradását. Jelen volt még Kmetykó Lajos, az MSZP megyei szervezetének ügyvezető alelnöke és Újhelyi István, az MSZP megyei koordinátora. Az összejövetelen mindkét részről hasznosnak ítélték az ilyen összejöveteleket és megállapodtak abban, hogy havi rendszerességgel meg is tartják ezeket. Kevés a kártyapénz • Lapzárta után döntött a közgyűlés: Épülhet a benzinkút az Agyagos utcában Az orvosok csaknem 50 százaléka - hozzávetőleg 3 ezer szakember - vállalkozó háziorvosként gyakorolja hivatását. Az ő helyzetük elemzéséről kezdődött pénteken háromnapos országos konferencia Ráckevén 200 orvos részvételével. Az előadók hangoztatták: e vállalkozói rendszer ugyan még finomításra szorul, mégis nagy előrelépést jelent a betegek ellátásában, hiszen ebben a Az idei szakképzési alap felhasználására a napokban pályázatot ir ki a megyei munkaügyi tanács - tájékoztatta a sajtót dr. Juhász Károly, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ megbízott igazgatója. A megyének „leosztott'' 24 millió forint elosztásának alapelveiről különben tegnap, pénteken döntött a munkaügyi tanács. A pályázati kiírás a következő szempontokat tartalmazza majd: nem juthatnak hozzá a szakképzési alaphoz azok a jelentkezők, akik „termelik" a munkanélkülieket, tehát a piac által nem igényelt szakmákra képeznek ki diákokat. Eredményesen pályázhat ellenben az a cég, avagy oktatási intézmény, rendszerben az orvos még lelkiismeretesebb munkában érdekelt. A továbbiakban indokolt az eddigi finanszírozási gyakorlat változtatása, a kistelepüléseken élő vállalkozó orvosok ugyanis hátrányban vannak, 1800 tb-kártyán felül aránytalanul kevés juttatást kapnak, márpedig a környék betegellátása érdekében éppén rájuk hárul az átlagosnál is nagyobb feladat. amely korszerű technikát szeretne vásárolni, valamint üzemi gyakorlóhelyeket tart fenn. A pályázatok beadási határideje: október 7. A munkaügyi tanács november 4-ig bírálja el őket, a szerződéseket pedig december 31-ig megkötik a nyertesekkel. A kapott összegeket 1995. július 30-ig fel kell használni. Tavaly különben nagyobb összeg állt a szakképzési alap rendelkezésére - Csongrád megyének 32 millió forint jutott. Az akkori pályázatra 39en jelentkeztek - 34-en pedig sikerrel is jártak. A rendelkezésre álló ismeretek szerint a pénzből főleg számítástechnikai cikkeket vásároltak a pályázók, akik közül mindössze ketten álltak közvetlen kapcsolatban a gyakorlattal (Kontavill Rt., Perle Bt.), a többi jelentkező oktatási intézmény volt. F. K. • Hosszabb ideje foglalkozik már a közvélemény, úgymint lakossági fórumok, szakmai összejövetelek stb. formájában is, az Agyagos utca - Makkosházi körút - József Attila sugárút által határolt terület hasznosításával. A szegedi közgyűlés csütörtöki ülésén, a késő esti órákban döntött arról, hogy elfogadja az említett terület részletes rendezési tervét, valamint annak az adásvételi szerződésnek a tervezetét, amely Veszprémi Holzex Kft. és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata között köttetik majd meg. Ennek értelmében az említett vállalkozás három ütemben építi fel létesítményeit: benzintöltő állomást, gyorsétkezót, bárt, szolgáltató üzletházat, autószalont, játéktornyot, kertészetet és az ezeket keresztező utakat. A végleges határidő mindezek felépítésére 1996. december 31. (Sokakat érintő és érdeklő témára későbbi számainkban még visszatérünk.) A közgyűlés döntött arról is, hogy lefedik a Szegedi Műjégpályát, valamint arról, hogy nem hagyják teljesen tönkremenni a felső-Tisza parti stadiont és ennek érdekében fedezni fogják a sporttelep működési költségeit. A városatyák egyúttal elfogadták a sportalap előirányzatainak emelését, valamint a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnak egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulását is. K.F. Kárpótlási árfolyam Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek szeptember 1-jei értéke 163,8 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1638 forint, az 5000 forintosé 8190 forint, a 10 ezer forintosé pedig 16 ezer 380 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. • A Pizza Hut étteremhálózat szegedi üzletének megnyitásával kapcsolatban tartottak tegnap a sajtó képviselőinek előzetes háttérbeszélgetést a cég vezetői a Royal Szállóban. A Pizza System Kft. ügyvezető igazgatóját, Dobóczky Andrást a fogadás előtt kérdeztük. • Megismertetne bennünket a gyorsétkeztető-hálózat történetével? - A nemzetközi lánc tulajdonképpen 1957-ben indult Amerikában, ahol egy testvérpár kölcsönkért szüleitől 600 dollárt. Igazi sikertörténet ez, hiszen 1973-ban, amikor eladták a céget a Pepsi-Colának, már több ezer ilyen üzlet volt Amerikában. Ma, szerte a világon, több mint tízezer egység működik ebben a rendszerben KÉRDÉS A Pizza Hut főnökéhez • Milyen erős Magyarországon a Pizza Hut? - Az első üzlet Budapesten nyílt 1992. április l-jén, ami akkora siker volt, hogy hónapokig álltak sorban a vevők az utcán. Azóta további hat helyen nyitottunk a fővárosban, valamint Győrbe is eljutottunk már. A szegedi a kilencedik üzlet, szeptember 12-étől fogadja a vásárlókat, de rá egy hétre Pécsett is átadunk egy Pizza Hut üzletet. • Mondana bővebbet a szegedi Kárász utcai Pizza Hut-ról? - Két pesti fiatalember üzemeltette korábban a Dominó Pizzériát, nem kifejezetten átütő sikerrel. Mi már egy éve gondolkozunk azon, hogy Szegeden kellene nyitnunk, így sikerült megegyezni az üzlethelyiséggel kapcsolatban. Két műszakban 40-50 ember talál nálunk munkát a szeptemberi2-én délután 1 órakor nyíló üzletben. Előző nap este egy utcabállal szeretnénk beköszönni, ezen a Cadilac együttes játssza a rock and rollt. Lesz Dobóczki András táncverseny is, valamint már akkor este kinyit a szeletbár, ahol mindenki megkóstolhatja jellegzetes serpenyős pizzánkat, egy pohár Pepsi-Cola társaságában. K. JL Nem kap pénzt, aki „gyártja" a munkanélkülit