Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-24 / 224. szám

SZOMBAT, 1994. SZEPT. 24. HAZAI TÜKÖR 7 Uj gyógyszer az AIDS ellen? A Hoechst és a Bayer német gyógyszergyártó mamutvállalatok csütörtökön Frankfurtban bejelentették, hogy új gyógyszert fejlesztettek ki az AIDS ellen és a közeljövőben megkezdődnek a klinikai kísérletek. Rotraut Labs asszony, a Hoechst laboratóriumainak klinikai kísérleteiért felelős részleg vezetője elmondta, hogy a klinikai kísérleteket megelőző próbák „pozitív" eredményt hoztak az új gyógyszerrel, amely akadályozza az AIDS-t előidéző vírusok szaporodását a szervezetben. A klinikai kísérleteket, amelyeknek az a rendeltetése, hogy megbizonyosodjanak róla, a szervezet elviseli a gyógyszert, jó egészségnek örvendő önkéntes jelentkezőkön végzik majd el. • A megoldás kulcsa: a gumibot Felmentették a rendőröket A bíróságok köszönik, nem panaszkodhatnak, van munkájuk bőven. Fmiatt aztán, ha egy ügyet kénytelenek elnapolni, nem mindig sikerül egy hónapon belül újra napirendre tűzniük. A kivételek egyike: dr. Fedor Attila tanácsa a megyei bíróságon szeptember elején már tárgyalta a bordányi és az üllési körzeti megbízott esetét. Tegnap folytatták azt és pontot is tettek a végére. A két rendőrt „hivatalos eljárásban bántalmazással" vádolták. Első fokon a szegedi bíróság pénzbüntetésre (télte, fejenként 8000 forint megfizetésére kötelezte őket. Az egyenruhások úgy érezték, ennek a döntésnek nincs alapja, nem szolgáltak rá az elmarasztalásra, ezért fellebbeztek a „megyéhez". Az eset másfél éve esett meg. A körzeti megbízottak, Gallai András (bordányi) és Monostori Zsolt (üllési) együtt járőröztek. Szolgálatot teljesítettek, amikor az egyik bordányi lakostól megtudták, hogy a településen nagy közismertségnek „örvendő", fiatalokból álló csapat túl jól érzi magát, feltűnési viszketegségükben javában randalíroznak, nem ártana a körmükre nézni. (A rendőrök egyébként ismerték a társaságot, amely máskor már gépkocsifeltöréstől és egyéb törvénybe ütközéstől sem riadt vissza.) A helyi vendéglőnél találkoztak a járőrözők és a fiatalok. A sértett. Kovács-Bera Mihály szerint őt a rendőrök megverték a gumibottal - csak úgy se szó, se beszéd majd megbilincselve hurcolták az orvoshoz vérvételre. Ez utóbbira az ittas járművezetés bizonyítása miatt volt szükség. A fiatalember által előadottakkal nem csengett egybe a rendőrök vallomása, akik váltig állították, hogy - bár bizonyára maguk is olvasták egykoron az Üssed, üssed, botocskám című mesét - nem dolgoztatták meg az oldalukon lógó gumirudat Kovács-Berán. Az előző tárgyaláson a körzeti megbízottakat védő ügyvéd azt is előadta, hogy a verés „meséjét" csak akkor találta ki a sértett, amikor az üllési egyenruhás megütése miatt ő ellene indult eljárás. Addig az orvosnak és a rendőrségnek sem beszélt semmi olyat, hogy bántalmazták volna. Kulcskérdéssé vált az ügyben a gumibot. Pontosabban annak hatása. Vagyis: ha valakinek odasóznak néhányat, akkor az miként jelentkezik a bőrön. Elméletileg: néhány perc múltán pirosodás látható, később pedig a kék és lila különböző árnyalata. A tegnapi tárgyaláson az orvosokat hallgatták meg az ügyben. Amelyikük az eset után fél órával vért vett a fiatalembertől, semmiféle bőrpírt nem észlelt rajta, miként külsérelmi nyomokat sem az a kollégája, aki 3 órával később alaposan megvizsgált a. Márpedig, ha gumibottal ráhúztak volna, az ott hagyta volna „kézjegyét". A bíróság az orvosszakértő véleményét is figyelembe véve bizonyítékok hiányában felmentette a rendőröket a vád alól. Az ítélet jogerős. V. Fekete Sándor • (Folytatás az 1• oldalról.) A román oldalon felsorakozott vendéglátók népes tábora kilenc óra előtt öt perccel gyalog megindult a magyar sorompó felé. Oda érve megálltak és türelmesen várakoztak. A magyar oldalon ugyanis senki sem fogadta őket, a protokoll-listán szereplő illetékesek közül egy fia politikus sem érkezett meg. Tízperces késéssel futottak be a mieink, alaposan megvárakoztatva a kenyeret, sót és pálinkáskulacsot kezükben szorongató román delegációt. Kicsit égett az ábrázatunk, de a mindkét oldalról tanúsított szívélyes, baráti fogadtatás feledtette a kellemetlen epizódot. A rutinos vámvizsgálat után a kocsisor az őscsanádi községházára hajtott, ahol öblös kristálypoharakba öntött szilvóriummal loan Lungu polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Az út innen Nagyszentmiklósra vezetett, ahol a tavasszal felállított Bartókszobor megtekintése után egy szövetkezeti étkezdében tartották meg a tárgyalásokat. A fő téma a kiszombori határ állandó megnyitása volt, amely a román vendéglátók felszólalásából ítélve, számukra sokkal fontosabb, sürgetőbb, mint a magyar félnek. A beszélgetésből kiderült, hogy a magyar küldöttséget kissé felkészületlenül érte a beterjesztett napirend. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az egész régió gazdasági, ipari és kereskedelmi kapcsolatainak kiépítése nagy mértékben függ a kiszombori határ megnyitásától. A román szenátorok, polgármesterek és megyei képviselők nagy lelkesedéssel ecsetelték a terveket, vámmentes övezetről beszéltek, ha megnyílik a határ, és kiépül a Szegedet Temesvárral összekötő autópálya. A Coca-Cola cég ide tervezi Románia egyik legnagyobb palackozó üzemét, az útvonal mellett pedig egy kisebb repülőteret szeretnének létesíteni. A Temes megyében található kendergyárnak is lenne alapanyaga, jelenleg ugyanis kihasználatlanul áll. Lehmann István a szorosabb együttműködés szükségességét hangsúlyozta, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a határnyitás nagy beruházásokat igényel mindkét oldalon. Gombos András országgyűlési képviselő elismerte, hogy a kiszombor-őscsanádi határátkelő ügyében a románok előrébb vannak és a magyarok A két küldöttség tagjai Nagyszentmiklóson. (Fotó: Fnyedi Zoltán) • A román Coca-Cola is besegít... Kiszomboron át a NATO-ba? maradtak le, de reményét fejezte ki. hogy a határ hamarosan megnyílik - mindkét fél nagy megelégedésére. Dr. Bárányi Ferenc, az RMDSZ képviselője és a román parlament tagja rögtön az elején a velejébe vágott. Tudomása van arról - jelentette ki -, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövete azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy támogassa egy, Európát a romániai Fekete-tengerrel összekötő autópálya kiépítésének tervét. A NATO ugyanis arra készül, hogy hadi támaszpontot létesítsen a Fekete-tengeren, aminek mi - mondta - nagyon örülünk, mert biztonságot jelent számunkra. Temes megyének Jugoszlávia felé hat átkelője van, Magyarország felé egy se. Stratégiai célokon túl tehát gazdasági érdek is sürgeti a vállalkozás mielőbbi megkezdését. Az aradi testvérek nem tartották szavukat Battonya és Méhkerék esetében, ahol a magyar fél minden vállalt kötelezettségének eleget tett, a román partner viszont szinte semmit sem teljesttett a megbeszéltekből. Ez nem szabadna, hogy befolyásolja a kiszombori átkelőhely megnyitására irányuló törekvéseket. Őscsanád felől az út készen van - érvelt tovább Bárányi -, a terület is adott, mi az anyagiak ránk eső részét vállaljuk. Teodor Vintilescu országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a román kormány még 1992-ben hozott egy határozatot, mely szerint a kormány hozzájárul egy nemzetközi határátkelőhely létesítéséhez Őscsanádnál. Volt ennek a határozatnak egy melléklete is, ennek értelmében a két kormány külügyminisztériuma kössön erre vonatkozóan megállapodást. Gombos András kiemelte, hogy a Phare-program keretében talán lehetséges volna megoldást találni, amihez természetesen a magyar félnek is lépnie kellene. Mindenekelőtt a két külügyminisztériumnak, lehetőleg még az idén, hogy ne késsenek le a pályázatokról. Bárányi újra szót kért, s elmondta, hogy többedmagával kérte a román külügyminisztert, pesti látogatása alkalmával említse meg a kiszombori határkérdés ügyét is. Számára ismeretlen okok miatt ez elmaradt. Nagy Tibor, Kiszombor polgármestere elmondta az önkormányzat aggodalmait az állandó határmegnyitással kapcsolatban, de jó hírként azt is megemKtetje, hogy egy olcsó és ésszerű tervrajz alapján készült kerülőút megépítése esetén a falu is támogatja az ötletet. Lehmann újra az anyagiak ecsetelésébe kezdett, hangsúlyozva, hogy nálunk a területfejlesztésnek nincs gazdája, és a gazdasági kamarák megalakulására tett kísérletek is kudarcba fulladtak. Magyar és román szakembereket bevonó komoly projektum kidolgozása szükségeltetik, amely alapul szolgálhat későbbi magasabb szintű politikai döntésekhez. Az összegzés során a két küldöttség abban állapodott meg, hogy a szenátorok mindkét parlamentben lobbyzni fognak az ügy érdekében. A két megyei önkormányzat szintén szakértői csoportot hoz létre, mely rendszeresen találkozik és kidolgozza a határmegnyitásra vonatkozó terveket. T. T. Több turistavaluta fogyott Augusztus végéig 419 millió dollárt - mintegy 45 milliárd forint értékben - váltottak ki valutalapjuk terhére a magyar állampolgárok. és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelez 1993. hasonló időszakához képest. A Magyar Nemzeti Bankban pénteken elmondták, hogy az előzetes adatok szerint csak augusztusban 60 millió dollár volt az igénybevétel. A turistafőszezon három hónapjában júniusban, júliusban, augusztusban - pedig több mint 200 millió dollárt vásároltak. Nem lett volna szabad fáradtan mennem az Ernst Múzeumba a múlt héten csütörtökön este a 80-as évek - képzőművészet című kiállítás megnyitójára, mert nem jutott eszembe a híres zeneszerző, Ligeti György neve. Ligeti beszélt ugyanis a Magyar Lettre Internationale nyári (13.) számában arról az új művészeti útról, amit az avantgárd és a posztmodern között kutat. Többek között azért, mert „a századelő avantgárd művészeti irányzatai igen erősen kötődtek a szocialista utópiához... programjuk jobb jövőt ígért... Majakovszkij például verseivel teljesen tudatosan kommuhista propagandát művelt, méghozzá a legmagasabb művészi színvonalon. A képzőművészetekben Malevics, Tatlin és Rodcsenko, a filmben Mejerhold: mindannyian a kommunista forradalomnak, a társadalom és az ember átalakításának meggyőződéses párthívei voltak... Fasizmus és szocializmus határa - ezt a baloldaliak közül sokan nem akarják tudomásul venni - nagyon keskeny határ... Az olasz futurista mozgalom minden művésze hitt Mussoliniben." Elmondom az Ernst Múzeumban Nagy Pálnak, a párizsi Magyar Műhely szerkesztőjének, hogy miket olvasok. persze név nélkül, mert Ligeti neve, ahogy föntebb már (rtam, nem jut eszembe. És hozzáteszem, hogy a pozsonyi Kalligram tavaly februári számában is olvastam hasonlókat! Nagy Pál azért van ott az Ernst Múzeumban, hogy megnyissa a „80-as évek képzőművészet" című kiállítást, nem pedig azért, hogy ilyesmiket hallgasson. Nagyon mérges lesz az avantgárd hfrbehozásán. Hogy a politika, ahelyett, hogy végre kivonulna onnan is. ahol ideiglenesen állomásozott, most majd oda is be akar vonulni, ahol eddig nem volt. De ezt nem Nagy Pál mondta, ezt csak én gondoltam, hogy látom az ő arcán. De vissza is vonom rögtön, mert ha jön egy levél esetleg Párizsból Szegedre, hogy nem ez volt kérem az arcomon, akkor én nem fogok tudni mit mondani, és pácban lesz az egész szerkesztőség - a főszerkesztővel együtt, aki még azt is kitalálta, meg kéne kérdezni Nagy Pált az elöregedett avantgárdról. De idáig már nem jutottunk el. Mert Nagy Pál azt mondta, hogy nem is töd mit mondani. „Ez gonoszság!" - tette még kisvártatva hozzá. Majd így szólt, mielőtt othagyott: Meg kéne néznem, ha majd hazamegyek, hogy ki volt az a zeneszerző, és akkor látni fogom, hogy valami maradi alak. Hazajöttem, megnéztem: Ligeti György. A kiállítást is megnéztem, mert vonzódom a nyolcvanas évekhez. Sok szép képet láttam. Ami így visszatekintve azonban meghökkent: hogy meg van csinálva minden. Á lázadások is milyen lekerekítettek. A zsenialitások is milyen korrektek. (Igen, a nyolcvanas években már tudtunk valamit...) Az érdeklődők, a nosztalgiakukkolók, a profik, a rajzszakosok, a gyűjtők és a kék harisnyák november 6-ikáig jöhetnek, de vigyázzanak, mert belül, az ajtónál jobbra lent nem pádimentum van, hanem műalkotás. Szégyenszemre én is ráléptem. Zelei Miklós Vidám pályázat meghosszabbítva A szegedi Vidámpark Rózsaszín Repülő Galériája pályázatot hirdetett olyan gyerekek számára, akik ügyesen tudnak rajzolni-festegetni, s szeretik a vidámságot, mókát, kacagást. A rajzokon-festményeken ugyanis „vidám élményeket" kelljnegörökfteni, tetszés szerinti méretben, és szabadon választott technikával. A munkákat a szegedi Vidámpark főpénztárában kell leadni, minden nap 10 és 20 óra között. Az eredeti határidő szeptember 26-a volt, de az egyre nagyobb számban érkező alkotásokra tekintettel, ezt két nappal meghosszabbították, fgy szeptember 28-áig még mindenkinek bőven van ideje dolgozni. A pályázati kiírás szerint egyénileg és csoportosan is lehet munkákat leadni - persze a pontos név, cím, iskola, osztály föltünetésével. A Vidámpark vezetői több ezer forint értékű tiszteletjegyet osztanak ki a díjazott művek alkotói között, de még arra is (géretet tettek, hogy minden pályázó munkáját legalább egy játékjeggyel jutalmazzák. A legjobban sikerült alkotásokat október elején mutatják be a Rózsaszín Repülő Galériában. Ny. P. ,,Kárpótlásul": új államtitkár A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - Nagy Ferencet szeptember 21-ei hatállyal az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöki teendőinek ellátására címzetes államtitkárrá kinevezte. A köztársasági elnök sajtóirodájától kapott információ szerint a kinevezési okmányt Göncz Árpád pénteken délelőtt a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át, egyúttal az újonnan kinevezett címzetes államtitkár letette a hivatali esküt.