Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-24 / 224. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. SZEPT. 29. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Szeptember 24. 899. A Lombardiát végig­dúló kalandozó magyarok a Brenta folyónál legyőzik I. Bemgár itáliai király seregét. 1180. Meghal I. (Kom­nénosz) Mánuel bizánci császár. A trónon fia, 11. Alexiosz követi. 1268. IV. Kelemen pápa semmisnek nyilvánítja a magyarországi bárók és nemesek határozatát a régi szokás szerinti tizedfizetés megtagadásáról. 1529. II. (Nagy) Szulej­mán szultán vezetésével a törökök először veszik ost­rom alá Bécset. 1613. Szkender pasa szer­dár csapataival bevonul a Vaskapu-hágón (Hunyad vármegye) Erdélybe. 1706. XII. Károly svéd király és Ágost szász vá­lasztófejedelem Altranstadt­ban békét kötnek. Ágost lemond a lengyel trónról és elismeri Leszczlnszki Sza­niszlót Lengyelország kirá­lyának. 1862. 1. Vilmos Porosz­ország királya Ottó von Bismarcot miniszterelnökké és külügyminiszterré nevezi ki. 1949. Népellenes bűntett, kémkedés, az imperialista hatalmak háborús terveinek elősegítése és a demok­ratikus államrend megdön­tésére irányuló szervezkedés címén halálra (télik Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást. Az ítéletet végrehajtják. Az ezt követő nyílt és titkos mellékpe­rekben 29 halálos ítéletet hoznak. 1957. Dwight D. Eisen­hower elnök 1000 ejtő­ernyőst vezényelt ki, hogy az arkansasi Little Rockban biztosítsák 9 néger diák belépését egy iskolába. 1990. Richárd von Weiszácker nyugatnémet köztársasági elnök Bonnban aláírja a német-német egye­sülési szerződést. 1991. A grúz elnök rend­kívüli állaptot hirdet ki a köztársaságban. - A koszo­vói parlament kikiáltja az autonóm tartomány függet­lenségét. Elbizonytalanodott olaszok Az utóbbi időszakban az olaszok a világ legbizony­talanabb és legfélénkebb polgáraivá váltak - erre a nem túlságosan derűlátó következtetésre jutottak egy, uz ideghetegségek gyó­gyításával foglalkozó olasz­országi intézel pszichológu­sai. A tudósok adatai sze­rint a félsziget lakossága körében soha nem látott mértékben terjednek a kü­lönféle fóhiák. A meglehe­tősen gyakori klausztrofó­hia és víziszony mellett rá­adásul megjelentek az. olyan pszichés zuvarok is, hogy a beteg fél kimenni az utcára, retteg az emberek­től, vagy amiatt aggódik, hogy valamilyen hibát kö­vethet el. Tény, hogy mostanában rögeszmés félelmek üldözik az olaszokat, ám mi állhat min­dennek a hátterében - tették fel a kérdést a pszichológusok. Szerintük a jelenségnek több oka is van, amelyek közül az első helyen a hagyományos világrend - a két eltérő ide­ológiát valló világrendszer ­felbomlása áll. Az embereknek emiatt ugyanis új, megválto­zott feltételekhez kellett alkal­mazkodniuk, ami nem mindig megy zökkenőmentesen. A pszichés feszültségek kiala­kulásában fontos tényező to­vábbá az újjáéledő nacionaliz­mus is. aminek több helyen ­többek között Olaszország közvetlen szomszédságában is - fegyveres konfliktus lett a következménye. • A kutatók szerint az olaszok szellemi állapotán megmutat­kozik az ország meglehetősen bonyolult gazdasági helyzete is, amit jelenleg a termelés csökkenése, a munkanélküliség emelkedése és a pénz folyama­tos romlása jellemez. Ha mind­ehhez hozzátesszük, hogy nemrégiben a politikai rend­szer is megváltozott - ráadásul a pszichológusok szerint a változást skizofrén politikai lépések és nézetek kísérték -, akkor már érthető, hogy miért ingott meg az olaszok lelki egészsége. De vajon kizárólag olasz jelenségről van-e szó? Az orvosok erre igennel vála­szolnak. de megjegyzik, hogy a kutatások megállapításai a többi, iparilag fejlett nyugati országra is érvényesek lehet­nek. • Várhatóan 1995. március 5­én helyezik végső nyugalomra a szentpétervári Péter-Pál székesegyházban az utolsó orosz cár, II. Miklós és család­jának földi maradványait. A Jekatyerinburgban 1918. július 17-én a bolsevikok által kivégzett utolsó Romanov­uralkodó és családjának földi maradványait három éve talál­ták meg az uráli város közelé­ben. A csontokat orosz, ameri­kai és brit szakértők azono­sították. A vizsgálatok során perdöntőnek bizonyult mole­kuláris biológiai, illetve geneti­kai eljárás nyomán 98 százalé­kos biztonsággal megállapítot­ták, hogy a tragikus sorsú cári családot találták meg. Az orosz szakértők a teljes bizonyosság érdekében nemrég feltárták a Péter-Pál-székes­egyház cári sírboltját és ex­humálták II. Miklós 1898-ban elhunyt öccsének, Georgij Alekszandrovics nagyherceg­nek a földi maradványait. Az első antropológiai vizsgálat nem vezetett biztató eredmény­re. de hátravan még a genetikai vizsgálat, amely alapján teljes bizonyossággal megállapít­ható, hogy a Jekatyerinburg mellett talált csontok valóban II. Miklós földi maradványai. Az eddigi vizsgálatokba bevonták Fülöp herceget, II. Erzsébet brit királynő férjét is, aki rokona a kivégzett cárné­nak. A kromoszómavizsgálat kimutatta, hogy a sírban talált másik három női csontváz Anasztázia, Olga és Xénia nagyhercegnőké. Nem volt vi­szont a sírban Alekszej cáre­vics és Mária nagyhercegnő csontváza. Az egykorú iratok szerint a bosevikok 11 embert végeztek ki, de összesen csak kilenc csontvázat találtak Jekatyerin­burg mellett. A cári házaspár és három gyermekük mellett a személyzet négy tagját is agyonlőtték a kommunisták. A cárevics és Mária nagy­hercegnő rejtélyes sorsa szá­mos találgatásra adott okot az­óta, és az állítólagos cári sarjak tucatjainak felbukkanásához vezetett az elmúlt évtizedekben. Súlyos csapás a román motorizációra Az eddig egységesen 25 dolláros importilletéket 2­3000 dollárra emelték fel, ami kétszeresére drágítja a külföl­dön, főleg Németországban olcsón vásárolt használt autók árát. Az új adó elérhetetlenné teszi az autót a románok több­sége számára - állapítja meg a tudósító. A nélkülözés évtizedei után, amikor 5-10 év alatt meg­valósuló álomnak számított az autó birtoklása Romániában, a rezsim 1989-es bukása után a románok olcsó külföldi hasz­nált autók, gyakran gördülő roncsok lázas vásárlásába kezdtek. A liberális import jelentősen növelte a motorizációt Ro­mániában: az 1989. évi 50-ről 1993-ban 84-re emelkedett az ezer főre jutó személygép­kocsik száma. Románia ennek ellenére is hátul kullog az európai motorizációs ranglis­A Ceausescu-korszak protekcionizmusához való visszatérésnek érzi a román lakosság a ma­gánszemélyek által bevitt személyautók vámjának százszorosára emelését - jelentette Bukarestből az AFP tudósítója, aki szerint Romániában heves vitákat váltott ki a kormány intézkedése. tán, az autósűrűség csupán az albániait előzi meg. Romániában tavaly 175 ezer használt autó cserélt gazdát, kétszer annyi, mint amennyi új autót gyártottak az országban. A külföldi autógyártók helyi lerakatai mindössze 1200 új autót értékesítettek 1993-ban. A román autós lobby ha­misnak tartja a kormány azon érveit, hogy az ország roncs­temetővé válását akarja meg­akadályozni és a hazai ipart kívánja védeni. - A román autóipar távolról sem képes kielégíteni a keresletet s az új román autók Zászlógyalázó világszépe Szumita Szen, aki az indiai szépségek közül elsőként nyert „Miss Universe" címet, ismét hazája újságainak címoldalára került. Ám az ázsiai óriásállam sajtója ezúttal tartózkodik bájának és egyéb megkapó eré­nyeinek magasztalásától - ehe­lyett a sudár ifjú hölgy ellen indított ... bűnvádi eljárásról tudósítanak. A „világegyetem szépének" azt vetik a szemére, hogy tiszteletlenül bánt az állami lobogóval, mi több, csúfot űzött belőle, amidón végig­parádézott Újdelhi főutcáin. Szumita Szen törvényt sértett, amikor hivatalos engedély nél­kül használta a nemzeti tri­kolórt. Ám a vádló szerint az egyetemes szépség ennél is főbenjáróbb kihágásra veteme­• Marosvásárhelyi levél Privatizálási zűrzavar - Romániában (is) Senki sem tud még semmi biztosat. Csak azt, hogy a ro­mániai tömegprivatizálási fo­lyamat maga is nagyon sokba fog kerülni, ha a kormány leg­újabb elképzelése fog érvénye­sülni. Hiszen akkor körülbelül 17 millió személyi szelvényt kell kinyomtatni, melyéket ha­misítani ne lehessen, tehát az értékpapír biztonsági fokának megfelelő kuponokai kell gyár­tani, melyek az 1992-ben ki­osztott vagyonjegyek mellett fognak érvényesülni. Szakem­berek szerint csak ez a moz­zanat 40 milliárd lejbe kerülne. És az új lakossági listák össze­állítása is sok időt venne igény­be. A folyamatot nagyon kés­leltetné, hogy egy kormány­határozat értelmében újra fel kell értékelni a magánosításra kerülő kereskedelmi társasá­gok vagyonát. Ez a művelet igen nehézkes lesz, mert Ro­mániában egyelőre még kevés az ilyenfajta tevékenység el­végzésére felhatalmazott és ehhez igazán értő személy. Miközben a kormány a par­lamenttel vív harcot az új pri­vatizálási törvény elfogadtatá­sáért. a sajtóban különféle hosszabb-rövidebb vállalatnév­listák látnak napvilágot. Elő­ször is elkészült az a 30ÍX) té­teles névsor, mely azon cége­ket tartalmazza, amelyeket ez év végéig kellene magánosltani - az eredeti, nyári elképzelések szerint. E lista közlését el is kezdték egyes központi, tekin­télyes sajtóorgánumok, habár ezt sem lehet igazán végleges­nek tekinteni. Mert miközben az új elképzelés még egyálta­lán nem kapott zöld utat. addig a régi felfogás szerint folyik a privatizálás az angol eredetű MEBO-rendszer szerint, ami­kor egy vállalat vezetősége, dolgozói veszik meg a cég részvényeinek 30 százalékát (a többi egyelőre állami tulajdon­ban marad), éspedig úgy, hogy vagyonjegyüket részvényre cserélik, másrészt kedvezmé­nyes kamattal bankkölcsönt kapnak a többi részvény fel­vásárlására. Tehát azok a vál­lalatok, amelyek a listán sze­repelnek, de időközben MEBO­gyakran silányabb minősé­gűek, mint a használt import­autók. A kormány visszatér ahhoz a kommunista gyakor­lathoz, amellyel hazai termé­kek vásárlására kényszerítették a lakosságot - mondták az AFP-nek a Román Autóklub­ban. Románia a 70-es években kezdte meg az autógyártást - a Daciákat a Renault-val és az Oltcitokat a Citroennel együtt­működve -, s ezzel párhuza­mosan apadt az import. A volt Szovjetunióból és csatlósálla­maiból származó, egyébként sem jelentős behozatal 1980­ban 19 ezerre. 1988-ban 1500­ra apadt, 1989-ben pedig tel­jesen megszűnt. Ráadásul a mintegy évi 120 ezer darabos hazai termelés felét exportálták 1980 és 1989 között, ami azt jelentette, hogy évente legfeljebb 60 ezer ro­mán állampolgár válhatott bol­dog autótulajdonossá - leg­alább 5 évi várakozás után. A Dacia-gyáron kívül, amely immár a konkurenciával való bajlódás nélkül értékesít­heti termékét 3500 dollárért, elégedetten dörzsölik tenye­rüket az engedéllyel működő autóimportőr cégek is, ame­lyeknek adóját 30-ról 20 százalékra csökkentették. Calin Popescu-Tariceanu, a Román Autóimportőrök Szö­vetségének elnöke helyén­valónak nevezte a vámemelést, mondván, hogy az az új autók vásárlására ösztönöz. Azonban ő is túlzottan magasnak tartja az új vámilletéket, úgy véli, a kormány nem értette meg, hogy az autó már nem luxus­cikk, hanem munkaeszköz. dett: a tiszteletére rendezett látványos felhajtás során az állami lobogó nyilvánvalóan másodlagos, mondhatni az illetlenségig szégyenteljes sze­repet játszott. Világszépe hin­tájának farára erősítették ugyan­is, szemlátomást pusztán díszí­tő elem gyanánt. Ráadásul a nemzetiszfn zászló fölött a show-t szponzoráló cégek áruit reklámozó transzparensek len­gedeztek. A bíróságnak most tanúkat kell megidéznie, s meg kell hallgatnia a világraszóló szép­ség tanúságtételét is. Sztimitá­nak tehát hamarosan alkalma nyílik, hogy a gyakorlatban ka­matoztassa igéző adottságait. Vajon képesek lesznek-e ellen­állni csáberejének a törvény zord szolgái? VÁLSÁGUNKBÓL Lelki és Anyagi A KIÚT A KOZMIKUS ÚT, a? USA-ból kisugárzó, új. nemzetközi-emberközi erkölcsi mozgalom. Egyik alaptótele: „Én éried vagyok. Te értem vagy. mi az életért vagyunk, az élet a végtelenért." Ennek jegyében h(vja az alapftó. PETŐ FERENC (Houston. Texas) a magukat és életüket javítani, masttani akaró emberekel a Bartók Műv.Házba (a nagyszínházzal szemben) 1994. szept. 26-án hétfőn este 18 órakor. Belépő 50 Ft-os önkéntes adomány a Kiút céljait ismertető füzetre, mely postán is megrendelhető: 6701 Szeged. Pf.: 233, 50 Ft-os válaszbélyeggel. privatizáláson esnek át, auto­matikus eltűnnek a 3000-es névsorból, és a vagyonjegyü­ket ilyenformán értékesítő állampolgárok már nem jogo­sultak a személyre szóló kupo­nokra, szelvényekre, holott lehet, hogy időközben az ő ne­vükre is kinyomtatják a kupo­nokat... Tehál egyelőre csak az nyilvánvaló, hogy semmi sem világos. S hogy minden még zavarosabb legyen, közkézen forog egy 100 tételes lista is. azon vállalatoké, melyeket állítólag az Állami Tulajdon Alap (a román ÁVÜ) nyilvá­nos árverezésen ajánl fel a lakosságnak. Tehát pillanatnyilag csak egy dolog nyilvánvaló: az, hogy a privatizálás kapcsán a kormánypárti és az ellenzéki politikusok, gazdasági szakem­berek hevesen vitatkoznak nemcsak a sajtóban, de a tévé­képernyőn is. Máthé Éva D Napfény, tenger, egzotikum... Kedvezményes repülőjegyek CSAK MOST! CSAK NÁL UNK! Célállomás A repülőjegy ára Tan-Túra kártyára Amszterdam 33 000 Ft 29 700 Ft Brüsszel 31 050 Ft 27 945 Ft Frankfurt 20 700 Ft 18 630 Ft Eiíath 40 700 Ft 36 630 Ft London 22 425 Ft 20 183 Ft Madrid 30 000 Ft 27 000 Ft München 17 000 Ft 15 300 Ft Tel-Aviv 30 500 Ft 27 450 Ft New York 49 900 Ft 44 910 Ft Atlanta 50 000 Ft 45 000 Ft Detroit 56 700 Ft 51 030 Ft Mauritius 85 000 Ft 76 500 Ft Montrcál 56 700 Ft 51 030 Ft Seychtj le-szigetek 85 000 Ft 76 500 Ft Szingapúr 85 700 Ft 77 130 Ft Torontó 51 500 Ft 46 350 Ft Washington 50 000 Ft 45 000 Ft Jelentkezés és részletes felvilágosítás irodánkban: TAN-TÚRA UTAZÁSI IRODA 6722 Szeged, Kálvária sgt. 16 Tel./fax.: 323-287, 325-488 1 fe Ny'tva H-P 8-17, Szo.: 9-12 óráig ^ ^

Next

/
Thumbnails
Contents