Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-21 / 221. szám

Utolsó fecske L

assan nincs olyan hétfő, hogy ne kezdődne el valamelyik kereskedelmi bank vagy brókercég államkötvény-kombinációs befektetési, adóalapcsökkentési akciója. Kezdte a Polgári Bank, még nem teljesen kikristályosodott, bár mindenképpen csábftó konstrukciójával. Először nem is akarták elhinni az emberek, hogy létezik ilyen befektetés, illetve mire elhitték, ez a csomag elfogyott. Egy kis gondolkodási idö után - sokan vélték úgy, hogy az első fecskét nem követi másik - jelentkezett a Külkereskedelmi Bank. Megfontoltan, tekintélyt őrzőén, sorszámosztással, egy kevés sorbaállással, jó hosszan elnyújtva az akciót, a Polgári Bankénál kedvezőbb feltételekkel kínálva az adóalap-csökkentő hitelkonstrukciót. Ezt az különböztette meg az előzőtől - és az utána következőktől -, hogy a bank a hároméves futamidő végén úgy számol el az ügyféllel, hogy az esetleges veszteséget - ha a kamat és a törlesztés nem fedezi a részleteket - a bank nyeli le, a nyereségen viszont osztozik a befektetővel. Nem akart kimaradni a sorból a legnagyobb lakossági bankunk, az OTP sem, konstrukciója azonban messze, nem volt olyan előnyös, hogy egymás sarkát taposták volna a jegyzők, mint tették azt például az emlékezetes EGIS-kibocsátásnál. Furcsa is lett volna, hogy a nagy állami bank mindenkit überelő ajánlatával komoly szerepet játszik egy olyan akcióban, ahol az államkassza egyik zsebébe kicsi pénzt tesz - államkötvényjegyzés első és egyetlen részlete -, majd később nagyobbat vesz ki a befektető, márciusi adóalap-csökkentésével, adó-visszatérftésével. Ugyancsak a költségvetés zsebéből emeli ki a pénzt az a konstrukció, amely 160 százalékon engedi levonni a kárpótlási jegyet az adóalapból, miközben az 40 százalékon viszonylag egyszerűen beszerezhető. M

indenki úgy tudja, hogy szeptember 30-ig szabad csak a vásár, utána nem engedik ezt a kétségkívül jó hozamú államkötvényes, az adóalap 30 százalékáig izgalmas befektetési formát. Az InterEurópa Bank még úgy érezte, nem késő, és hétfőn ott is elkezdődött a jegyzés. Szűk 24 ezer forint első - s egyben utolsó - részlet befizetésével vásárolható meg a százezres névértékű államkötvény, az idei adóalapból pedig 134 ezer forint lesz levonható. Ez 40 százalékos adózási sávban is több mint 53 ezer forintos visszatérítés, azaz bő százszázalékos hozam, erős fél év alatt. Új névsor Az ütemtervnek megfelelően folytatódik az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szervezeti felépítésének átalakítása - tájékoztatta az MTI-t pénteken a tárca sajtóosztálya. Az augusztus közepén megkezdett folyamat második lépéseként szeptember közepén átalakították a közgazgasági blokkot, az elemzési, információs és statisztikai részleget. Felállítottak nyolc főosztályt és kinevezték a vezetőket. A Közgazgasági Főosztály vezetője Szatmári Tamás lett, a Privatizációs Főosztályé Szilágyi Károlyné. a Gazdaságstratégiai Főosztályé Simonné Bagó Eszter, a Regionális Fejlesztési és Válságkezelési Főosztályé Zulauf Richárdné. A Vállalkozási és Reorganizációs Főosztály élére Szalai Györgyné, az Engedélyezési Főosztályéra Kauffmanné Szirmai Katalin, a Kereskedelemfejlesztési és Befektetésösztönzési Főosztályéra Simák Pál került. Az Informatikai és Statisztikai Főosztályt Nagy Sándor János vezeti. Már indulásból látszik tehát, hogy nem jut elegendő föld azoknak, akik kárpótlási jegyeiket termőföldre szeretnék „átváltani". Csongrádban ugyanis a pótkárpótlási igények teljesítésére előzetesen 60 ezer aranykorona értékű államilag elkülönített földterületet szántak az 1994/2-es törvény alapján jelentkező hajdani károsultaknak. A gondokat tetézi, hogy az idő rövidsége miatt (az árverések még ebben az évben elkezdődnek) sokan nem kapják meg időben az értékpapírokat. A kárpótlási jegyek jelenlegi tőzsdei árfolyamát és a „földhiányt" alapul véve nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előre lássuk: egy aranykoronáért a korábbi 500 forintos átlagnál többet fizetnek majd az árveréseken. A 2es törvény alapján kárpótlási jegyhez jutóknak sovány vigasz, hogy nemcsak ott jogosultak földhöz jutni, ahol a sérelem érte őket, hanem bárhol az ország területén. Az első kárpótlási törvény végrehajtása során Csongrád megyében 110 ezer hektár (2 millió 650 ezer AK értékű) földterületet adtak el. közel 32 A pótkárpótlásról szóló 1994/2. számú törvény életbe lépését követően Csongrád megyében 16 ezer 720an nyújtottak be kérelmet, többen, mint amekkora mennyiségre a hivatal számított. Mint ahogy azt a Csongrád Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjétől, dr. Benkő Zsuzsannától megtudtuk: előzetesen maximum 5 ezer Igényt tartottak lehetségesnek. ezren jutottak tulajdonhoz. 500 forintos átlagos armykoronaértéken, az árveréseken pedig 37 ezren vettek részt. Aki az 1991/25. számú törvény alapján jutott kárpótlási legyekhez, és azokat még nem „költötte el", újra indulhat a mostani árveréseken. De hogy ezek mikor kezdődnek, még nem tudni, csak azt. hogy elnöki utasításra az országban minden megyében egyszerre dördül el a startpisztoly. F. K. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE • Polgármester a marcipántortán • A háromszor „eladott" cukrászda • Pont kerül a privatizációra? • A testvérpár vendéglőről álmodik Százmilliós Virág Szervánszkyéknak - Annak idején, amikor beleugrottunk a Virág-üzletbe, azt ígérték, egy éven belül meg is vásárolhatjuk a cukrászdát kezdi a történetet Szervánszky Zoltán - Azóta eltelt három év, s még mindig csak bérlők vagyunk. • Úgy tudom, már nem sokáig. - Valóban. A Postabank Rt., egy cipőbolt és a Virág meg kívánja vásárolni az épülettömböt. # \kkor minden rendben. - Azért nem egészen. Most a cipőbolt miatt van egy kis fennakadás. A Széchenyi tér felőli részen ugyanis ez az üzlet beékelődik a Postabank székházába. Ez senkinek sem jó. A város a Műemlékvédelmi Felügyelőséghez fordult, nyilvánítsanak véleményt arról, áthelyezhető-e az üzlet a Klauzál térre, a Virág mellé. • És? - Egyelőre várunk, de majd nem bizonyos vagyok benne, hogy nem fogják megengedni a műemléki homlokzat megbontását. Más megoldást kell majd keresni. Ez természetesen csak lassíthatja a Virág privatizációját, meg nem akadályozhatja. Szervánszkyék végre felújíthatják, átformálhatják a cukrászda termelőrészét, amely oly sok galibát okozott az első évben. - Mindeképpen helyre van szükségünk. Terjeszkedni akarunk, hogy mindenféle hatósági előírásnak eleget tudjunk tenni. Hol tart most az eladás? Gyakorlatilag szinte sehol, hiszen még elvi megállapodást sem ittak alá a vállalkozók és a város, de azért mégis megmozdult valami. - Megegyeztünk az árban, ez viszont döntő kérdés. # Mennyibe kerül a Virág? - Induljunk talán onnan, hogy annak idején 41 milliót Háromszor fizetnek: a bérleti jogért, a tulajdonjogért, a felújításért. (Fotó: Nagy László) Rafai Gábor fizettünk pusztán a bérleti jogért. A város most 79 millióért szerette volna eladni a cukrászdát. • Alkudtak? - Nem, mérettünk. Kicsit soknak tartottuk a tervrajzról kiszorzott négyzetmétereket. Felkértünk egy igazságügyi szakértőt, centizze le az épületet, hiszen kiderült. 1969 óta kétszer sem mértek azonos alapterületet. • És most? - Rájöttünk, a város 400 négyzetméterrel mért többet, mint a szakértő. A pincerészért 15 ezer forintot, az üzletért 86 ezret kértek négyzetméterenként. A telek ár is megközelítette a 40 ezer forintot. • Miben állapodtak meg? - Az önkormányzat természetesen elfogadta a szakértő eredményeit. Számításaim szerint 42 milliót érne a virág, végül megegyeztünk 50 milliós vételárban. Ha a bérleti jog megszerzésének költségeit is hozzávesszük, akkor közel százmillióba kerül a Virág Szervánszkyéknak. A valóságban még ennél is jóval magasabb lesz a végeredmény: - A legmodernebb cukrászati gépekkel szereltük fel a Virágot, ezek is több mint százmillióba kerültek. Az adásvételi szerződésben köteleznek bennünket, vevőket arra, hogy 1997-ig teljesen fel kell újítanunk az épületet. Számoltam, ez akár meg is haladhatja a mostani vételárat, azaz az ötven millió forintot. • Mit kezdenek egy több száz négyzetméteres pincével? - Egyrészt a termelőüzemet költöztetjük le, másrészt tervezzük. hogy jövőre vendéglőt nyitunk ezen a helyen. • Habüst helyett fakanalat vesznek kezükbe a cukrászok? - Úgy látom, egy jó színvonalú. családias hangulatú, de mégis olcsó vendéglőnek htján van a város. Egyelőre azonban ez csak terv... Már csak azért is, mert a tfz éve életveszélyessé nyilvánított épületet először fel kell újítani, ami szinte eszi majd a pénzt. Úgy hírlik, a város 170 millióra taksálta az egész épületet, várhatóan a felújítás költsége sem lesz sokkal kevesebb. Ezen viszont a leendő tulajdonosoknak kell arányosan megosztozni. - Ezt az épületet valaha elállamosították. Most meg többszörösen eladják, hiszen egyszer már fizettünk a bérleti jogért, másodszor megvesszük, harmadszor felújítjuk. Hát így működik a magyar privatizáció - mondja kis kerűséggel a hangjában Szervánszky Zoltán. Számolt a család, a Virágot ezek után muszáj hosszú távon megtartaniuk és üzemeltetniük, hiszen legalább tíz-tizenöt év. mire megtérül a beruházás. Vannak, akik diófát ültetnek a gyermekeiknek, Szervánszkyék viszont cukrászdát vesznek. - Ha az idén létrejön az adásvétel, akkor jövőre meg kell kezdenünk a felújítást: a Nagy Virágot légkondicionáljuk. a barna-szalonban ki kell cserélnünk a faburkolatokat és még számos más apró gond vár megoldásra. Három éves huzavona végére kerül pont nemsokára. A bürokrácia malmai lassan őrölnek. Mennyivel egyszerűbb tortát sütni, mint üzletembert játszani! - fáradt mosoly bujkál Szervánszky úr szemében, amikor belekortyolunk a már majdnem privát haboskávéba.