Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-21 / 221. szám

SZERDA, 1994. SZEPT. 21. • Auszirái „Ugassa non coronat" Dr. Pordány, a külügy, s BELÜGYEINK 3 A Délmagyarország saját információi szerint az Ország­gyűlés új elnöke, Gál Zoltán utazik Ausztráliába, az ő útját egyengeti a régi nagykövet, akinek a kiszivárgott hfrek szerint Gál látogatása miatt kell még maradnia. Az új kormány máris szívesen küldött volna Canberrába új ­régi? - kádert, de a parlamenti elnök látogatása annyire közel van, hogy az idő rövidsége miatt kénytelenek dr. Pordány szakértelmét és kapcsolatait igénybe venni, s a nagykövet majd azután válthatja meg ha­za a repülőjegyét. Azt mondja dr. Pordány, hogy az elkövetkező években biztosan nem lesz diplomata. Hazatérése után visszajön tan­székvezető főiskolai tanárnak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára. S hogy milyen pártéletet fog élni, arról így beszél: „Az MDF-en kívül soha nem voltam tagja sem­milyen pártnak, és nem is kívá­nok lenni a jövőben sem. Az MDF-ben viszont, ahol alapító tag vagyok, minden bizonnyal tenni fogom a dolgomat, ha erre szükség és lehetőség mu­Több hasábos interjút közöl az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja, a Magyar Élet szeptember 8-i száma dr. Pordány Lászlóval, aki 1990-ben Szegedről ment Canberrába, ahol jelenleg is nagykövetként képviseli a Magyar Köztársaságot Közismert, hogy dr. Pordányt az új kormány megala­kulása után hazarendelték. Az ausztráliai magyar újság­ban azt nyilatkozza erről, hogy októberben még való­színűleg Canberrában lesz, de feleségével együtt ebben a naptári évben elhagyja Ausztráliát. „Más kérdés ­mondja Pordány nagykövet hogy addig még néhány feladatot meg kell oldanom; többek között lesz egy ma­gas szintű látogatás, melynek előkészítése és megszerve­zése jórészt rám és munkatársaimra vár." tatkozik. Erről azonban most még korai beszélni. Pillanat­nyilag nem egy párt, hanem egy kormány szolgálatában állok. " Az ausztrál Magyar Élet újságtrójának, Márffy Attilának a kérdéseiből megtudjuk, hogy az egyik ausztráliai - Sydney székhelyű - magyar szövetség olyan döntést hozott, hogy az új magyar kormány képviselőit nem fogadja, és nem tart velük kapcsolatot. A déltengeri Ugocsa non coronat döntéssel való egyet nem értését dr. Pordány László azzal is kifejezte, hogy nem jelent meg a szövetség Szent István-napi ünnepségén. Az elzárkózásukat hibának tartja a nagykövet, „és nem is elsősor­ban Magyarország, vagy a ma­gyar kormány, hanem éppen azok szempontjából, akik ki­gondolták vagy elfogadták... Mert elutasítják a „benefit of doubt" elvét, önként lemon­danak a közvetlen, személyes tájékozódás lehetőségéről és ezzel saját magukat vágják el jórészt attól, hogy a további­akban tényeken és közvetlen információn alapuló, komoly és felelős véleményt formál­hassanak a kormányról és tevékenységéről... A legna­gyobb baj az, hogy - szándé­kosan vagy akaratlanul, egyre megy - ismét megjelenik az emigrációban a megosztottság veszélye. A szervezetek másik - nagyobbik - része ugyanis nem fogadja el ezt az önkire­kesztő magatartást, hanem ép­pen ellenkezőleg: igenis tudni akarja, és lehetőleg minél pon­tosabban, hogy mit tesz és mit fog tenni a kormány, és egyál­talán: mi történik Magyaror­szágon." • Az emigrációs civakodás a magyarok között 1990 után kezdett csöndesedni. Korábban a Kádár-korszak nagykövetei­nek egyik feladata volt, hogy a különféle magyar emigrációs csoportosulások közt az ellen­téteket szítsa, és fönntartsa. Kár volna, ha a külföldi ma­gyarok közt újra ellentétek lob­bannának föl, ráadásul olyan időkben, amikor ez már senki­nek nem érdeke, senkinek nem haszna. Zelei Miklós A jóakaratú emberek összefogásáért Mint nemrégiben hírt adtunk róla, tisztújító értekezletet tartott a Kereszténydemokrata Néppárt megyei szerve­zete, s ezen dr. Simor Fe­renc szegedi önkor­mányzati képviselőt vá­lasztották elnökké, aki a szegedi közgyűlés egyik legtöbbet „foglalkoz­tatott" bizottságának, a Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságnak elnökeként is tevékenyen kiveszi ré­szét a város ügyeinek intézéséből. • Milyen kérdésekkel fog­lalkozott a tisztújító érte­kezlet? - Az előző vezetőségnek rendben lejárt a mandátuma, amely három évre szólt, s egy­behangzóan a választási perió­dussal a vezetőség lemondott. A kampánybizottság beszámo­lóját hallgattuk meg, amely arról szólt, hogy milyen ered­ményeket értünk el egyes tele­püléseken, egyes alapszerveze­teknél. Az előző elnökség ne­vében a leköszönő elnök szá­molt be az eddigi tevékeny­ségről, s utána következett a választás. • Ön három évvel ezelőtt vonult vissza a KDNP megyei vezetéséből. - Ezt önként tettem. Akkor ugyanis voltak olyan irányvál­tozások, nem helyben, hanem országos szinten, amelyek nem voltak számomra elfogadható­ak és optimálisak. Most min­denképpen ki akarok állni azért, hogy a párt politikája or­szágosan is átfogóbb, mar­kánsabb irányba mozduljon el. • Hogyan készül a KDNP az önkormányzati választá­sokra? Tervez-e koalíciót más pártokkal? - Minden településen jelen akarunk lenni a választásokon. Ahol olyan polgármesterjelölt lesz, akit mi szívesen támoga­tunk, azt mi pártállásra való te­kintet nélkül támogatni is fog­juk. Nem akarunk különcködni és megosztani a jóakaratú em­berek összefogását. A képvise­lőállttásban pedig hasonlókép­pen össze akarunk fogni olyan jelöltek támogatására, akik ezt megérdemlik. • A parlamenti választások eredményeit valószínűleg már elemezte a párt és le is vonta a következtetéseket. Milyen eredményekre szá­mit a KDNP az önkor­mányzati választásokon? - Mindenképpen jobban szeretnénk szerepelni, mint a tavaszi országgyűlési megmé­rettetések alkalmával. Úgy érezzük, hogy a térség egyes helységeiben jobban „be vagyunk ágyazódva", mint az ország más vidékein. Igyek­szünk rávilágítani arra, hogy az országgyűlési választások sikertelenségének oka megszű­nőben van, és igenis markán­san akarunk a színre lépni. • Az új vezetőség névsorát olvasva, a poltikai erővi­szonyok ismeretében, feltű­nik valami: nincs közöttük az eddigi elnök, dr. Szilvásy László. Ez azt (is) jelent­heti, hogy dr. Szilvásy ön­kormányzati képviselő lesz a KDNP szegedi polgár­mesterjelöltje? - Dr. Szilvásy nem titkolja, hogy jelöltetni akarja magát. A szegedi városi szervezet illeté­kes ebben, s ók koalíciós tár­gyalásokat folytatnak, de csak az önkormányzati törvény vég­leges tételeinek megismerése után lehet majd megállapítani, hogy mi lesz a célszerű ebben a kérdésben. Természetesen, támogatást várhat, ha ennek a jelölésnek van realitása. • A délszláv válság miatt az Európai Unió Bizottsága kez­deményezésére Európában északnyugat-délkeleti és kelet­nyugati irányban vámfolyósót hoznak létre a határállomáso­kon - közölte a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. A vám­folyósó azt jelenti, hogy az érintett országok kijelölt határ­állomásain a TIR-jelzéssel közlekedő járművek okmány­kezelése nem tarthat tovább ÍO percnél. Hazánk az északnyu­gat-délkeleti folyosó állomá­saihoz tartozik Ausztria, Szlo­vénia, Románia és Bulgária mellett. A kijelölt határállomások Vámfolyosó nyílik Hegyeshalomnál, Rédicsnél és Artándnál lesznek, melyek fejlesztésére az Európai Unió Phare-segélyt is adott. Ugyan­csak Phare-program keretében kerül sor a szakemberek-vám­tisztek, határállomási dolgozók továbbképzésére, felkészí­tésére. Az. első tanfolyamot szeptember 20-án és 21-én tartják Budapesten a magyar, a szlovén és a román résztve­vőknek. fVJ szünk és iszunk mindent. Válogatás nélkül. Még el LD sem csitultak az ólommal szennyezett fűszerpaprika­botrányok, itt a másik is, bizonyos házi főzésű sörökben irgalmatlan mennyiségű az alumínium. Meg is mérhetnék az illetékesek, ha éppen eszükbe jutna. Mitől van ez a felelőtlenség bennünk? Csupán a pénz motiválja? Hiszen jól emlékezhetünk, néhány éve csupán, hogy szaporodni kezdtek hazánkban a házi serfőzdék, jó üzletnek látszott a beruházás, olyan nagy igényeket nem is támasztott a berendezés üzemeltetése, a Jager-serfőzdéket kovácsműhelyek, téglagyárak helyére is telepíthették, s az italboltok is legtöbb helyen a faluszélen vertek gyökeret, el is nevezték ezeket cigánykocsmáknak. Szó, ami szó, van némi igazság a dologban. A közelmúltban jó pár ilyen kocsmába, italboltba lá­togattam. így Tiszafüreden, Kunhegyesen, Túrkevén, Kis­teleken és Szentesen is megfordultam a Jager serfőzdék csapolt sörét árusítóknál. Mit mondjak? Nem a leggusztu­sosabbak. Az még csak hagyján, hogy a számlaadást nem ismerik, és halvány sejtelmük sincs arról, mennyi alumí­nium-szennyeződést tartalmaz a folyékony kenyerük. Pár ismerősre pedig rájött a szapora. Tudni olyan faluról, ahol a lakosok mqjd fele szaladt sürgős dolgára, miután kor­tyolgatott a Jager-sörből. Miért isszák akkor? Hiszen az nem kötelezd. Először is azért, mert olcsó. Túrkevén például 32 forintért adtak egy korsóval. Másrészt pedig honnan is sejthetnék, hogy nagy az alumínium tartalma. Idővel fehérvérűséget okoz(hat). Az meg már igazán nem is rájuk tartozik, hogy a gyártó­nak nincs is engedélye a szóban forgó berendezések gyár­tására. Ilyenek vagyunk. A tiszafüredi székhelyű Jager Kft. 1990 végén állította fel első serfőzőjét - bár akkor még más név alatt - s fogyott is a sör, főleg, mert húsz fo­rintért mértek egy korsóval. fi | zóta sok víz lefolyt a Tiszán, sok sör megy le a kiszá­OÜ radt torkokon. A haszon sem kevés, főleg, ha hozzá­vesszük, hogy száznál több berendezést gyártott le ez a cég és szállította külföldre is. Exportálta a mérgező anyagot. Az üzlet, az üzlet. Különben is tehette, bár a gyártásra so­ha engedélye nem volt, de ki figyelt oda? Néhány tönkre­ment vállalkozó. A sorozatgyártásra ma sincs engedélye a cégnek, minden egyes serfőzdét egyedileg kell bevizsgál­tatni. Négy év nem volt elég, hogy olyan berendezéseket gyártsanak, amelyekre a minősítő bizonyítványt kiadják? Ment az üzlet suba alatt, kéz kezet mos alapon. Addig talán nincs is baj, amíg az első beteg nem jelent­kezik? /trre Kárpótlási jegyek a tőzsdén ÉPÍTKEZŐKNEK! MODUL BAU - Velux, Schindler tetőablakok Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022 - Hazai és olasz csempék, padlólapok nagy választékban, olcsó áron! - Bajai, Sofa, NK Hungária A kárpótlási jegyek átlagára az előző hét adataihoz képest gyakorlatilag nem változott a Budapesti Értéktőzsdén a szeptember 12-től szeptember 16-ig tartó üzleti héten. Az átlagár hétfőn, szep­tember 12-én 452 forintról indult és a heti üzletmenetet szeptember 16-án, pénteken 460 forintos átlagáron zárták a brókerek. A jegyek heti át­lagára 456 forint volt a tőzs­dén, ez csupán 5 forintos csök­kenést jelent a megelőző hét­hez viszonyítva. ft* CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT. ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! 481 -281, 7-19-ig (Csak felárral és gyász)! 320-239, 7-1 s-ig 318-999 8-12, 14-17-ig Elfogadták az új házszabályt Az Országgyűlés kedden délután 272 szavazattal, 18 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett elfogadta a törvény­hozás munkáját szabályozó új házszabályt. Az országgyűlési határozat formájában hatályba lépő ház­szabály a kihirdetését követő 8. naptól, várhatóan október 10­től szabja meg a törvényhozó munka kereteit. • Az elmúlt szombaton a De­ák Ferenc Gimnáziumban a SZOTE rendkívüli ünnepi tanácsülésén 199 általános orvosi tanulmányait befejező hallgatót avattak orvosdoktor­rá. A friss diplomás dr. Gru­ber György már orvostanhall­gatóként népszerű volt azok között a középiskolások kö­zött, akiknek osztályfőnöki órák keretében egészségügyi felvilágosító előadást tartott. • Hogyan lesz egy orvos­tanhallgató egy középisko­lai osztályfőnöki óra elő­adója? - A SZOTE-n, a Nép­egészségtani Intézet keretein belül dr. Barabás Katalin ad­junktusnő irányításával mű­ködik az „Orvostanhallgatók az AIDS ellen" elnevezésű mozgalom. Tanévenként kö­rülbelül 20 orvostanhallgató vesz részt a munkában. Év elején minden iskolának eljut­tatunk egy tájékoztatót, s fel­ajánljuk, hogy amennyiben igénylik, elmegyünk felvilá­gosító előadást tartani. Ne­kem például a Móra Ferenc Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézettel ala­kult ki jó kapcsolatom. Két évvel ezelőtt jártam ott elő­ször, majd a kölcsönös szim­KÉRDÉS A pályakezdő orvoshoz Dr. Gruber György páriának köszönhetően rend­szeresen visszahívtak, s összesen több mint ötven elő­adást tartottam. Nagyon fon­tosnak tartom, hogy a peda­gógusok is felismerjék az egészségügyi felvilágosító munka fontosságát. A közép­iskolások bizalommal fogad­tak, bátran kérdeztek. Általá­ban tanár jelenléte nélkül zaj­lottak az órák, s talán ennek is köszönhető, hogy oldott hangulat alakult ki. Persze az egyik általános iskolában arra is volt példa, hogy a fél tan­testület beült a nyolcadiko­soknak tartott előadásra. • Melyek voltak a leg­gyakoribb témák? - A legaktuálisabb témák­ról beszélgettünk, az AIDS teijedési módjáról, a megelő­zésről, a betegség kialakulá­sának folyamatáról, a drogok fajtáiról, a drog hatásairól és a hozzászokás veszélyeiről, szexológiáról, a nemi élet zavarairól, a fogamzásgátlás­ról, az alkoholizmus és a do­hányzás veszélyeiről. A SZOTE medikusai által tartott előadásokról statisz­tikát is vezetünk, az 1991/92­es tanévben 19 hallgató 231 előadást tartott, amit 7392-en hallgattak meg. Az elmúlt tanévben már 25 orvostan­hallgató 559 előadás tartott 13594 diáknak. Legutóbb az EFOTT-on és a Diákszigeten is voltak aktivistáink. Az egyetemen is egyre népsze­rűbb a mozgalmunk, egyre többen vállalkoznak erre a munkára. Sikerült szponzo­rokat is szereznünk, a szegedi önkormányzatól 25 ezer forintot, budapesti szponzo­roktól 140 ezer forintot kap­tunk. • Milyenek voltak az egyetemi évek, és hol dolgozik majd ezután? - Az első évben nehéz volt átszokni a középiskolás tanu­lási módról az egyetemire. A másod-harmad év emberpró­báló volt, aki akkor átvitte a lécet, az bent tudott maradni. Az ötöd-hatod év csodálatos volt, és nagyon gyorsan el­röpült. Nem bántam meg, hogy ezt az egyetemet válasz­tottam, sőt az első munkahe­lyem is a SZOTE. A Telegdy Gyula professzor vezetésével működő Kórélettani Intéz­etében dolgozom, ahol Lázár György professzor irányításá­val immunológiai témával foglalkozom. A kórélettan jó alapot nyújt, később bármi­lyen szakterületre jó ajánló­levél lehet. I. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents