Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-20 / 220. szám

Takaréklángon az ásatás Horváth Ferenc a galléros edénnyel A gorzsai kemenceház - Örök vita a tudományban, föltehetően soha meg nem fejthetjük. Vidékünk legrégibb szövetdarabját is itt találtuk meg. Lenből és valami csalán-' féléből fonták, illetve szőtték. A pattintott kőkorszak után jött a csiszolt kövek korszaka, ez a kőbalta szinte remekműnek számít. • Kemény a kő, mivel fúrták ki? Fotó: Envedi Zoltán - Valamilyen nádfélét forgattak, és homokot szórhattak a furatba. A végül kiesett „kődugót" is megtaláltuk. • Nehéz elképzelni, hogy közben nem ütögették volna. - Lehet, hogy az első néhányat ütögették, de rájöhettek, a türelmes végigfúrás hasznosabb. • Gorzsai embercsoportról beszél a régészet. Kik lehettek? - Nem tudjuk. Nyomai előkerültek Deszken az ordosi leletben, a lebőiben, és a szegváriban is. Lehet, hogy ugyanannak a nemzetségnek a kirajzása valamennyi. Amikor már annyian lettek, hogy a vetésforgóval művelt föld nem tudta eltartani mindnyájukat, fölpakoltak, és másik szárazulatot kerestek. Lengyel Imre érsebész professzor külön vizsgálati módszert dolgozott ki, a vérnyomokból a rokonsági fokozatokat állította össze. Sajnos, baleset áldozata lett, módszerének tudtommal nincsen tudományos folytatója, az embertani vizsgálatokkal pedig még nagyon az elején járunk. a És itt van az a bizonyos tüzvészes ház? - Hatalmas tragédia lehetett, de a tudomány számára fölbecsülhetetlen érték. Az egyetemen is úgy tanultuk még, nyeregtetős kunyhókban lakott az akkori ember, és íme, itt a bizonyíték, akár múlt századi házat látnánk. • Mi a bizonyíték, hogy nem múlt századi? - Többek között az, hogy a rétegek legalján van. A paticsfal belülről kerámiává égett, ahogy mondtad, mint a sárkemence, és megmaradt. Minden elégett, ami éghető, de minden megmaradt,' ami átalakul az iszonyatos meleg hatására. Megmaradtak természetesen az agyagedények. Bámulnivaló ügyességgel karcolták díszítéseiket. Akár egy későbbi írásmód kezdetei is lehettek volna a minták, ha ennek a vidéknek az embere eljutott volna az írás igényéhez. Móra nevezte el galléros edénynek azt a cserépedényt, ami egyelőre csak ebből a kultúrából ismerős. Vörös festékkel vonták be, lehet, hogy kultikus edények voltak ezek is. • Lehet tudni, mikor fejeződhet be a föltárás? - Hatalmas a terület, biztosan valami központ-féle lehetett. Ha a mostani gondossággal haladnánk, talán 150 év múlva a végére is érnének. • Mondhatjuk az egyik legjelentősebb hazai ásatásunknak? - Komoly régész saját munkájáról még ilyet se mond. Horváth Dezső KEDD, 1994. SZEPT. 20. RIPORT 7 Újkőkori leletek • Gorzsa? Torzsa. Lerágott csont már. Tizenhét éve folyamatosan ássák a régészek, mi újat lehet arról írni? Az aranybuzogányról meg főleg nem lehet, mert még mindig nem találták meg. Horváth Ferenc régész neve elé mindig odateszem a buzogányos jelzőt, ahogy Árpád lett hajdanában párdueos. Talán még a csengelei templomromot ásta, amikor alkut kötöttünk: ha előkerül az aranybuzogány, a legtöbb fiatal régész álma, akkor föltétlenül szól. Rákérdeztem a nyáron is: megvan már? Tételesen nincsen, de áttételesen annál értékesebb is van. Gyere Gorzsára például. - Agyonírták már. - Nem lehet azt agyonírni. Nyakunkba vettük a gorzsai határt, átmenve a kopáncsi halott tanyák földjén, mire ráakadtunk az egykori Czukortanyára. • Ásatásra jöttünk, de itt ásó sincsen. - Takaréklángon folyik már az ásatás, hárman vagyunk csak, és valóban nem használunk se ásót, se lapátot. Értékesebb ez a lelet annál, hogy el lehetne nagyolni. • Mi a szenzációja? - Már az is az, hogy van. Két hosszú ideje tartó, és területileg teijedelemes újkőkori ásatás folyik mindössze,az egyik a bulgáriai Dramaban, a másik itt, Gorzsán. Spaklival dolgozunk csak, és kis söprűvel, ecsettel. Minden marék földet ellenőrzünk tehát, a legkisebb dolgot is észrevesszük. Ahogy a fa életkorát jelzik az évgyűrűk, itt a domb rétegei adják a domb korát. A legalsót lakta az újkőkor embere. de a rétegek jelzik, a későbbi korok embere is szívesen telepedett ide. Hétezer éves romok között bogarászunk, éppen akkoriban tűntek el az emberformájú kultikus tárgyak, és jöttek helyette állatformájúak. • Óriási a váltás. Elhagyták vallásukat, új isteneket találtak? - Ez az az idő - i. e. 5. évezredben - amikor az állatok nagy háziasítása megtörténik. Napi közelségbe kerülnek tehát az állatokkal, de titokzatosságuk még hátborzongató lehet. Ezek az apró szobrocskák - disznó, kecske, birka, vadkan, madárfej - jelzik, hogy új tisztelni való támadt. • Nem túloz a régészet? A ma gyereke ugyanezeket papirosra rajzolja, minden külön áhítat nélkül. Akkor nem volt papiros, volt viszont agyag, meg lehetett mintázni. m Tovább gurul a labda Kiszomboron nem lesz ideiglenes határátkelés Lakásfoglalók múzeuma Immár három hete folyik a színfalak mögötti „focimeccs" a kiszombori ideiglenes határátkelóliely ügyében. A sajtó jóindulatú érdeklődésére, a kézenfekvő ellentmondások tisztázására indult el ez a képzeletbeli labda a községi polgármesterségtől a felsőbb szakhatóságokon keresztül a minisztériumig, meg vissza. A végeredmény egyenlő a nullával, miközben már az országos médumok is felfigyeltek a vidéki tilitolira. Amszterdam legújabb múzeumában feszítővasakat, sisakokat, gázálarcokat, kőtörő kalapácsokat és falfirkákkal díszített falakat láthatnak az érdeklődők. Aki azonban meg szeretné tekinteni a lakásfoglalók relikviáit, az jobb, ha siet, mert a rendőrség hamarosan bezáratja a múzeumot. Az Amszterdam szívében, egy kanális partján álló XVIIL századi épületet 1981-ben vették birtokukba a lakásfoglalók. Jelenleg Alex van Veen otthona és a lakásfoglalók életét bemutató és jogaikat hirdető múzeum is egyben. Alex van Veen 57 ezer 500 dollárnak megfelelő összegre becsüli a ház értékét, a felújítási munkálatok azonban 230 ezer dollárba kerülnek majd. A látogatók választhatnak: vagy egyedül kóborolnak a háromemeletes, tizenkét szobás téglaház falai között, vagy idegenvezetőt kérnek van Veen, illetve a másik négy lakó valamelyikének személyében. A belépés díjtalan, de adományokat elfogadnak. A betérőknek azonban nem árt az óvatosság: ha a ház furcsa szaga nem téríti el őket szándékuktól, a rendetlenség minden bizonnyal igen. A magántulajdonban lévő ház elfoglalásakor használt feszítővasakat és más tárgyakat kaotikus összevisszaságban szögezték a falakra, a lakásfoglalók jogait taglaló plakátok pedig szanaszét hevernek. A lakás rosszhiszemű lakója szerint a lakásfoglalók életére jellemző minden apróságot öszegyújtöttek, ám a múzeum nem lesz hosszú életű. A rendőrség hétfőig „szabad elvonulást" biztosít a lakóknak. Ha ennek nem tesznek eleget, jön a hivatalos kilakoltatás. Szeptember 15-én Szentiványi Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője ismét nyilatkozott: a szaktárca elviekben mindenkor támogatja, áldását adja a határok ideiglenes, vagy végleges átjárhatóságához. Elősegítendő Kiszombor esetében is az európai misszióba való magyarromán beilleszkedést. Politikailag mindenképpen helyeslik a országhatárok könnyedebb kialakítását, az egymástól elszakított magyar családok, rokonok, ismerősök barátkozását. Jelesül: az egyházi és más ünnepségek kölcsönös megtartását. Melescanu román külügyminiszter látogatása alkalmából kizárólag a nagy forgalmú „végváraink" ügye került szóba. Az ideiglenes jellegű esetek rendezése, helyi kérésre, formális minisztériumi jegyzékváltással történik. A továbbiakban pedig az országos, megyei vám- és pénzügyőrség, határőrség feladata, az érintett településsel karöltve, a dolgok lerendezése. A jelenlegi demokratikus jogszabályok értelmében az apró falvak képviselő-testületének a kezében is igen nagy hatalom összpontosul, eldönthetik: közigazgatási területükön legyen vagy sem átkelés, akár pár napra is. Kiszomboron nemet mondtak, legyen hát meg az akaratuk. Bunyevácz Miloje százados, az Vám- és Pénzügyőrség Or•szágos Parancsnokságának osztályvezetője úgy véli. hogy a felmerülő 200 ezer forintnyi kiadás önmagában nem lehet akadály, mert méltányosságból, a határőrséggel egyetértésben. már több esetben ettől a megrendeléstől, fizetségtől eltekintettek, népeink barátságának erősítését elősegítendő. Igaz, hogy mindkét szakminisztérium gazdaságilag a pénzügyhöz kötődik, de azok se szoktak ilyen esetekben szőrösszívűek lenni. Végül is az anyagiak itt nem dominálhatnak. • Gulácsiné Somogyi Ilona, Kiszombor jegyzője: - Testületünk egyszer és mindenkorra úgy döntött, hogy ingyen nem járulunk hozzá e határmegnyitáshoz. Ezek után a sajtó részéről: no komment. Mindenkinek lelke rajta, hogyan s mint képviseli a továbbiakban, szűkebb-tágabb környezete vélt vagy valós érdekeit. . °T Időközben Bunyevácz Miloje százados az alábbiakról értesítette szerkesztőségünket-. „Tájékoztatom, hogy Kiszombor község Önkormányzata képviselőtestülete az 1994. augusztus havi közgyűlésén úgy döntött, hogy az 1994. szeptember 23-24-25-re tervezett ideiglenes határnyitást nem támogatja. A képviselőtestület felkérte a polgármester urat. hogy a meghozott döntésről az illetékes határnyitást engedélyező szerveket értesítse. A fentiek alapján a tervezett határnyitás elmarad! Ezzel szemben a Csongrád megyei Közgyűlés Elnökének vezetésével 1994. szeptember 23-án delegáció fog kiutazni Romániába, kiszombori ki- és belépéssel. Erre az alkalomra 1994. szeptember 23-án 08.30-tói 10.30-ig és délután 15.00-töl 16.00 óráig Kiszomboron ideiglenes határnyitás lesz, de csak a delegáció ki- és beléptetése érdekében."