Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-14 / 215. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET EGI iwjtik SZERDA, 1994. SZEPT. 14. • Füszért és áfészek: kéz a kézben A bolt megy tovább A Tisza Füszért Rt. a múlt héten nagyszabású termékbemutatót rendezett kereskedelmi partnereinek Szegeden. Ebből az. alkalomból arról tájékoztatta lapunkat Jójárt Miklós, a cég vezérigazgatója, hogy hamarosan alaptőkét emel a részvénytársaság. A cég új tulajdonosai, az áfészek már akkor határoztak erről a lépésről, amikor még csak pályáztak az rt. vagyonára. 0 Mielőtt a jelenlegi helyzetről kérdezném, vázolja röviden a közelmúlt történetét, a tulajdonosváltást! - A Tisza Füszért 1993 szeptemberében alakult át részvénytársasággá, az ÁVÜ pedig idén áprilisban jelentette meg az első privatizációs tenderfelhívást a cég állami tulajdonban lévő részvénypakettjének 90 százalékára, június 1-jei határidővel. A vagyonügynökség döntése ezt követően született meg: győztesnek a Délszak konzorciumot hirdette meg. 0 Kiket takar ez az elnevezés? - Délmagyarországi szak|ó|árt Miklós. A Füszért átlépi a határokat. (Fotó: Schmidt Andrea) mai befektetőket és munkavállalókat, akik kifejezetten erre a privatizációra hoztak létre konzorciumot. A társaságnak 21 Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyei áfész a tagja, valamint magában foglalja a Füszért MRP-szervezetét is, amelyet a pályázat során a szervezőbizottság képviselt. 0 Változik-e a jövőben a Füszért-stratégia ? - Nem hiszem, hogy a cég holnaptól alapvetően másképp tevékenykedne, mint eddig. Természetesen a kialakult tulajdonosi struktúra igényeit beépítjük a szakmai elképzelések közé. 0 Eddig két megyében működött a cég, Bács-Kiskunban és Csongrádban. Azzal, hogy egy Békés megyei áfész is tulajdonosa a Füszértnek, átlépik-e az eddigi territórium határait? - A válaszom: igen, noha ebben a megyében is létezik Füszért. Májusban Standardáruházat nyitottunk Békéscsabán. A termékbemutatón a leendő tulajdonosok, az áfészek vezetői is szétnéztek, immáron a gazda szemével. Darázs József, a sándortál vi áfész elnöke elmondta: a privatizációnak majd a fogyasztók látják a hasznát, hiszen bővül az áfész-boltok áruválasztéka. Patik Imre, az üllési áfész elnöke a következőket fűzte az elhangzottakhoz: - A Tisza Füszért Rt. éves forgalma 8,5 milliárd forint azt hiszem, a szám magáért beszél. A cég megvásárlása önmagában pénzügyi befektetésnek se lett volna rossz. De a mi esetünkben ott a szakmai oldal is, a saját boltjaink. Mögéjük most egy olyan nagykereskedelmi társaság állt, amelyiknek a kínálata hosszabb távon meghatározó lesz a három megyében. Fekete Klára Agrárrendtartási Hivatal Piacszabályozás A tavaly áprilisától fennálló Agrárrendtartási Hivatal (ARH) több erőfeszítést tett annak érdekében, hogy a kialakuló piacgazdaságban az állam bizonyos piacszabályozó szerepe érvényre |usson. - Mit sikerült e másfél év alatt az elképzelésekből megvalósítaniuk? Ml a helyzet a garantált árakat Illetően? - kérdeztük Tarján Balázst, a hivatal újonnan kinevezett elnökét. - A hivatal megkezdte piacszabályozó munkáját, ám ez még valóban csak a kezdet - mondotta Tarján Balázs, s azt is hangsúlyozta, hogy több kérdésben kívánnak rövid időn belül előbbrelépni. Elsőként az információs hálózat hiányát említi, amelyet nem sikerült még kiépíteni. Márpedig enélkül nem lehet megalapozott, jó döntést hozni. A másfél év alatt kiderült, hogy a rendtartásról szóló törvény sem tökéletes, néhány paragrafusa pontosításra, kiegészítésre szorul. Ezek közül az elnök azt emelte ki, hogy a rendtartási beavatkozások túlságosan időigényesek. Mire egy döntés megszületik, s a különböző bizottságok megtárgyalják, addigra sok esetben a piaci beavatkozás elveszti aktualitását. A döntési folyamatot tehát le kell rövidíteni. A Parlamentre vár a feladat, hogy a rendtartási törvényt az Európai Unió jogszabályaihoz harmonizáltan módosítsa, annál is inkább, mert az EUcsatlakozásra már most kell készülnünk - szögezte le Tarján Balázs. A terméktanácsokról szólva elmondta, hogy azoknak az agrárrendtartás legfontosabb pilléreivé kell válniuk. Egyre több szektor alakítja meg a terméktanácsát, mostanáig hetet - a hagyma, a konzervuborka, a juh, a tej, a baromfi, a toll és a dísznövény - ismerte el a miniszter. Ám nem elég csak megalakulniuk, a működésüket is segíteni kell. Ehhez azonban - különösen induláskor - elkél az állami pénzügyi segítség. Ahhoz, hogy valamennyi terméktanács betöltse szerepét, az államnak közel félmillió forintot kellene támogatásként kifizetnie, amelyben egyszeri, tehát nem állandó támogatások is szerepelnek. Legkorábban információs rendszer működtetéséhez igényelhető az állami támogatás, amelyhez arra van szükség, hogy a miniszter és a terméktanács szerződést kössön. Taiján Balázs fontosnak tartja, hogy a terméktanácsok információs csatornájukkal kapcsolódjanak a hivataléhoz, ily módon elkerülhetőek az ad hoc jellegű döntések. A hivatal a terméktanácstól azt vátja, hogy a piaci helyzetről előrejelzéssel pontos ismereteket továbbítsanak, cserébe különböző többletinformációkat adnak, amelyekhez egyébként nem jutnának a terméktanács tagjai. Mert ha partnerei a hivatalnak, akkor olyan jogköröket is átvállalhatnak szerződéses alapon, amelyet most a földművelésügyi miniszter gyakorol. Ezáltal a piac szereplői is tudomásul veszik a terméktanács létjogosultságát, meghatározó szerepét. Nem tisztázott még a kamarák és a tanácsok kapcsolata. Nem volna szerencsés, ha a kamara „bekebelezné" a terméktanácsokat - jegyzi meg az elnök. A garantált árak kialakítása is bizonyára zökkenőmentesebb lesz a jövőben, amennyiben a tanácsok megerősödnek. Már most tisztázni szükséges a garantált ár fogalmát, hiszen erről jelenleg is vita folyik a törvényalkotók és a piaci szereplők között. Az állam nem kívánja a garantált árba beépíteni a termelők teljes költségeit, hiszen a termelőknek is kell bizonyos kockázatot vállalniuk. A garantált ár tehát ma még az irányár mellett inkább orientáló szerepkört tölt be, s nem annyira a termelők értékesítési biztonságát hivatott megteremteni a piaci zavar esetén. H. Cy. Megváltozott a váltó rediszkontláb számításának módja, miután a monetáris bizottság döntésének megfelelően a Magyar Nemzeti Bank megszüntette a három hónapos lejáratú aktív és passzív visszavásárlási kötelezettséggel kötött értékpapír adásvételi megállapodásokat. A váltó Rediszkontláb rediszkontláb megállapításakor az új irányadó kamat négy, a megelőző négy, háromhónapos diszkontkincstárjegy-aukción kialakult átlaghozam számtani átlaga. Ez jelenleg 30,77 százalék. Az MNB a jövőben a váltó rediszkontlábat minden negyedév első napján vizsgálja majd felül. Ezek szerint a váltó rediszkontláb 1994. szeptember 8-ától 28,2 százalék. A pénzintézetek számára meghirdetett egyéb jegybanki kamatok nem változnak. £ Fokozatos visszatérés Ismét régi színében a szegedi paprika? Még szerencse, hogy a Szegedi Paprika Rt. termelési körzetében a fűszerpaprika háromnegyede kaphatott mesterséges csapadékot. így a piaci igényekkel szinkronban leszerződött mennyiség 90 százalékára bizton számíthatnak, s a minőség is helyrebillenhet. Terméktanácsi információk szerint országosan 60 ezer tonna nyersáru várható, melyből 18 ezer tonnányi felvásárlását tervezi a szegedi gyár. A kalocsaival együtt a két nagy cég a piac közel 80 százalékát mondhatja magáénak. A belföldi forgalomban továbbra is szerepe lesz a kisebb paprikamalmoknak. A paprika forgalmazás anomáliái, a napvilágra került hamisítások remélhetően a legális, minőségi tanúsítvánnyal rendelkező vállalkozások malmára hajtják a vizet. Jelek szerint az idei termés és a kereslet szinkronban lesz egymással. Az rt. paprika profitcentrumának vezetője, Katona Antaltól további részleteket is megtudhattunk. A cég korábbi gazdasági nehézségei miatt lecsökkent piaci részarányának fokozatos visszahódítására törekszik. Míg tavaly 1200 tonna őrleménynek való szárítmányt dolgoztak fel, addig az idén 2800 tonnányit terveznek. Bár az ólmozás mindenestül rontotta a magyar paprika hírnevét, külföldi vevőpartnereik azért nem pártoltak el. Legfeljebb egy vizsgálattal többet kérnek a kiszállított áru mellé. A szokásosnál tíz nappal korábban kezdődött az Idei fűszerpaprika szezon. A száraz művelésű területeken a növények alaposan megsínylették a csapadékhiányt. Az öntözötthöz képest |ó, ha harmada hozamra képesek, s a minőségen Is meglátszik a kényszerérés hatása. A hosszabbtávú stabilitás elképzelhetetlen biztos nyersanyag termelő bázis nélkül. Ezért a szerződést teljesítők az alapár mellett törzstermelői felárat is kapnak. A változó földtulajdoni viszonyok következtében az eddigieknél több magántermelővel állnak kapcsolatban. A korábbi integráció pótlására új formában működtették termeltetési osztályukat. A termőkörzetekben hetente fogadóórákat, kérésre helyszíni szemléket tartottak, s termesztés technológiai leírással is segítettek. Legközelebbi terveik között szerepel, hogy az eddigieknél erőteljesebben átfogják a termesztés, a fajtáktól kezdve az alkalmazott technológiáig. E sorba illeszthető a Zöldségtermesttési Kutatóintézettel közösen SzegedÖthalomban rendezett, ma délelőtt 10 órakor kezdődő fűszerpaprika fajtabemutató is. T. Sz. I. Kalászosok termése Az előző évi mélypont után viszonylag kedvezőek a terméseredmények a kalászos gabonaféléknél. Növekvő nagyságú vetésterületen - az előző évinél lényegesen jobb hozamok mellett - a megtermelt mennyiség közel 400 ezer tonna. 1990 óta e szántóföldi növények hozamai 1991-ben voltak a legjobbak, az idei eredmények ettől - 10-15 százalékkal elmaradtak, és nem érik el az 1980-as évek termelésének átlagát sem. A gazdaságok pénz nélküli agrotechnikai munkálatainak hiányát az idén némileg kompenzálta az időjárás. A földek egyre nagyobb részét kötik le kalászos termelésére, hiszen a tápanyagban szűkösködő földek e növényféleség termelésére a legalkalmasabbak. A kalászos vetésterület 20,6 százalékát vállalatok és gazdasági társaságok, 48,1 százalékát szövetkezetek, a többit egyéb gazdálkodók művelték. Körülbelül ilyen arányok szerint részesednek a termékmennyiség tulajdonlásában is, ami azt jelenti, hogy a termésátlagok viszonylagosan kiegyensúlyozottak voltak az egyes gazdaságtípusoknál. Növényféleségenként már eltérő termésátlagok születtek. A búza legjobb hektáronkénti termésmennyiségét a vállalatok és gazdasági társaságok érték el, az őszi árpa az egyéb gazdálkodói körben, míg a tavaszi árpa a szövetkezetekben volt a legbővebb hozamú. A búza és a rozs termésátlaga közelíti a kiemelkedő hozamú 1991. évi átlagokat, a többi növényféleség elmarad attól, de jobb az előző évinél. Jelentős eltérések vannak a kalászosok termelői-felvásárlási és a termelői-piaci átlagárak között. A különbségek évről évre növekednek. Az eladási gondok fokozódnak, hiszen a búza minősége ebben az évben nem jó, és nagy hányada csak takarmányozásra alkalmas. A búza felvásárlási ára júniusban 12,10 Ft/kg volt. Előrejelzések szerint augusztusban elérheti a 13 Ft/kg-ot, de a termelők elvárásai 18 Ft/kg körül mozognak. Donkáné Verebes Éva KSH A pénz nélküli agrotechnikát kompenzálta az Időjárás, jó búza, rossz kukorica. (Fotó: Schmidt Andrea)