Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-14 / 215. szám

SZERDA, 1994. SZEPT. 14. BELÜGYEINK 3 Lapunk tegnap elsőként közölte a hírt: hétfőn este a Magyar Szocialista Párt szege­di taggyűlésén Szemők Árpád matematikust választották a párt városi szervezetének első emberévé. Az eseményről tegnap délelőtt sajtótájékozta­tót tartottak, amelyen az új el­nök, Szemők Árpád, valamint Botka László országgyűlési képviselő. Varga István ügyve­zető alelnök, Básthy Gábor ön­kormányzati képviselő és Új­helyi István, a Baloldali Ifjú­sági Társulás elnöke válaszolt az újságírók kérdéseire. Az új elnök elöljáróban el­mondta, hogy a választás kap­csán felmerülhet a kérdés: ha az egykori elnök lemondott, akkor miért nem láthatta el a teendőket egy ügyvivő a kö­vetkező választásig? A válasz egyszerű: az önkormányzati választások közeledtével felér­tékelődik a pártok helyi szer­vezeteinek a szerepe, de az a tevékenység is,* amelyet a pár­tok és a hozzájuk tartozó ön­kormányzati frakciók, képvi­selők végeznek. Azért volt fontos az, hogy olyan elnököt válasszanak, aki ezt a feladatot maradéktalanul el tudja látni. A továbbiakban közölte, hogy nagyon sok munka vár rájuk. Ez elsősorban a jelenlegi önkormányzati képviselőkre hárul, mégpedig azáltal, hogy részletesen és szakszerűen megfogalmazzák a mostani önkormányzat kritikáját, bírá­latát. Nagy feladat továbbá, hogy mind a 27 önkormányzati körzetben képviselőjelölteket válasszanak, nemkülönben a polgármester személyére is ja­vaslatot tegyenek, illetve jelöl­tet állítsanak. Ugyanakkor a Fotó: Révész Róbert pártot nagyobb önkormányzati szerepvállalásnak megfelelően alakítsák át. Kérdésünkre, hogy miként zajlott le a hétfő esti választás, az új elnök elmondta: három jelölt volt, mégpedig Anderle Adóm, Géczi József és Szemők Árpád. Géczi József ország­gyűlési képviselő, parlamenti bizottsági elnök, e teendőire hivatkozva visszalépett. í^y Anderle Ádám és Szemők Ár­pád között dönthetett a taggyű­lés. Szoros eredmény született. amelynek eredménye már ismert: a fiatal matematikus lett az új elnök. Arra a kérdésünkre, hogy van-e már jelöltje az MSZP­nek a polgármesteri tisztségre. Szemők Árpád azt válaszolta, hogy nem szeretnék, ha a par­lamenti modellek „képeződné­nek le egy az egyben", vagyis: nem a párt egyes számú veze­tője lenne a jelölt, ebben az esetben a polgármesteri tiszt­ségre. Több (10-11) jelölt van. Nevekről egyelőre nem tett említést. Sokan alkalmasak lennének erre a posztra, ezért nyilvánvaló, hogy etikátlan lenne ilyen összefüggésben (esetleges vesztesként) nyilvá­nosságra hozni nevüket. A végső döntést október 10-én, az MSZP taggyűlésén hozzák majd meg. Botka László, országgyűlési képviselő a tegnapi választás eredményét értékelve elmond­ta, hogy az új elnök megvá­lasztása voltaképpen egyfajta elismerése a független, ezen belül pedig a szocialista párti képviselők munkájának a sze­gedi képviselőtestületben. Hozzátette azt is, hogy az eln­ök mandátuma decemberben jár le, mert akkor, tehát az önkormányzati választásokat követő időszakban, országos szinten is tisztújítást terveznek a helyi szervezetekben. «.r. Ismét a hadigondozásról A Délmagyarország szep­tember 5-i számában Erdélyi Lajos alezredes, HM-szóvivő részletes tájékoztatót közölt az 1994. szeptember l-jén hatálya lépett hadigondozásról szóló törvényről, illetve ennek végrehajtását szabályozó kor­mányrendeletről. A szegedi önkormányzat népjóléti irodá­ján ennek ellenére úgy ta­pasztalják, hogy sok még a fél­reértés, bizonytalanság a törvény tartalmát illetően. Az alábbiakban a törvény azon részeit adjuk közre, melyekkel kapcsolatban a legtöbb kér­désük volt az ügyfeleknek. A hadigondozás mindazon személyekre kiterjed, akik az első világháborútól kezdve napjainkig harci események­ben, hadműveletekben megsé­rültek, vagy a jövőben ilyen események hatására sérülést szenvednek. Akik 1954. no­vember l-jét követően a had­seregben megsérültek, nem minősülnek hadigondozottnak, mert részükre a járandóságot a hatályos honvédelmi törvény (1993. évi CX.) biztosítja. Hadigondozott családtagnak a törvény szerint az elhunyt hadirokkant által eltartott 60. életévét betöltött vagy legalább 67 százalékban csökkent mun­kaképességű szülő, nagyszülő, testvér vagy féltestvér számít. Egyösszegű térítést kaphat az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva. akinek az 1949. január 1-je előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően po­litikai okból megszüntették, az elmaradt pénzellátás kom­penzálására. Nem minősül po­litikai oknak volt hadiárva ese­tében, ha az ellátást azért szün­tették meg, mert nagykorúvá vált. Abban az esetben, ha ko­rabeli iratokkal nem tudja iga­zolni jogosultságát, a Nyugdíj­folyósító Igazgatóságtól (Budapest, 1820) kérheti annak igazolását. Az eljárás kére­lemre indul, melynek során a kérelmezőnek kell bizonyítania a jogosultságát. mm mm i | Magyar Televízió Objektív című új, esti politikai egy­LÜ velege egyszerre lenne híradó és hírháttér. Nyilván nem a külleme a legfőbb gond, ám e rossz küllem kiabál. Vásári céllövölde, áramvonalas giccs; játékautomaták hi­valkodó csábfényeihez. politikai angolparkhoz méltó. Ta­vacska, ahol gyűrű hajitható a sajtókacsák nyakába - csak éppen szemvaJátó. Egy műsort, persze, nem a díszlete miatt veszünk komo­lyan. Az amerikás szellemi gyorsfalatozó futószalagán is ehetnénk jóízű, közép-európai igényű, ravasz-mérték­tartoan fűszerezett politikai vacsorát. Attól még nem lesz műanyagszerű gezemice habarék az eseményeket tálaló­értelmező estebéd, hogy kerete hideg és harsány. És, is­merjük el, a műsorban sejlő szándék igazán nem rossz El­lenkezőleg. A nap hangsúlyait kiemelő interjú gerincet ad­hat a summázó kalendáriumnak. Csak hát a keret fényes olcsósága. Aki például látta a szeptember 8-i, csütörtöki adást, azt bosszanthatta, hogy az egyébként joggal kedvelt, talpra­esett fiatal műsorvezető mennyire nem egyeztette a kérdező kötelező bátorságát a demokratikus jómodorral. Az igaz­ságkeresés, persze, támadókedvre ösztökél - ám ez nem azt jelenti, hogy a vendég miniszternek minduntalan a szavá­ba kell vágni, be sem várva a megkezdett mondat végét. Holott Békési László igazán nem a szavaiba bonyolódó, folyondár-szövegű politikus: szűkszavú, pontos. A nézők kíváncsisága iránti udvariasságból is illik megkímélni őt a belenyeső kérdésektől A l z új műsor nevét pedig azért kell megkérdőjelezni, /1 I mert zavaróan gyarapodnak a címadó jövevénysza­vak. Régóta szaporodik e nyelvileg idegen anyag. Néni va­gyok a szavak sovinisztája, s azt se mondom, hogy senki sem érti: Objektív, Blikk, Kurír, Fókusz A ctmtelitalálatok mégsem ezek. Sodor- Pád Várhatóan az idén a folyó fizetési mérleg hiánya nem éri el a 3 milliárd dollárt annak el­lenére, hogy az első félévben közel 2 milliárd dolláros de­ficit keletkezett. A legutóbbi 8 százalékos forintleértékelés óta ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a hazai devizapiacon több mint 1,2 milliárd dollárt vásárolt meg bankoktól, válla­latoktól. Ez azt jelzi, hogy az első félévben a leértékelési várakozások miatt a vállalatok többsége visszatartotta deviza­bevételeit, amelyeket most értékesít. Mindezt Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta el a jegybank keddi sajtótájékozta­tóján. A tájékoztatót abból az alkalomból szervezték, hogy a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) 300 millió dollár összegű konzorciális hitelt szervezett a Magyar Nemzeti Bank részére, s a szerződést kedden írták alá a hitelezésben résztvevő bankok képviselői. Hárshegyi Frigyes elmon­dotta, hogy ezzel a hitelfelvé­tellel az ország ez évi finanszí­rozása teljes egészében bizto­sított. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy bár folyamatosan nő az ország külföldi bruttó adósságállománya, az MNB az elmúlt két évben nem bővítette külföldi tartozásait. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokba a vál­lalatok és a kereskedelmi ban­kok mind erőteljesebben bekapcsolódnak. A külföldi hitelfelvételek 70-80 százalé­kát intézi ma már csak a jegy­bank. Jövőre az országnak mintegy 3 milliárd dollárt kell törlesztenie. ÉPÍTKEZŐKNEK! MODULBAN - Hazai és olasz csempék, padlólapok nagy választékban, olcsó áron! - Bajai, Sofa, NK Hungária nyílászárók - Velux, Schindler tetőablakok | Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491 -022 | Göncz Árpád a lámakolostorban A legnagyobb példányszá­mú mongol lap nagy jelentősé­gűnek nevezte Göncz Árpád mongóliai látogatását. Hason­lóképpen értékelte a köztársa­sági elnök vizitjét Puncagín Dzsaszráj mongol miniszter­elnök, akivel kedden tárgyalt a magyar államfő. Göncz Árpád ezen a napon felkereste az. or­szág buddhista vallási központ jának számító lámakolostort, az ulánbátori természetrajzi múzeumot s jurtatúrán vett részt. Beszédet mondott ­akárcsak vendéglátója, Pun­szalmágin Ocsirbat elnök - a mongol és a magyar üzlet­emberek (alálkozóján, s este operába ment, majd a magyar kolónia tagjaival találkozott. Ma a magyar államfő hi­vatalos mongóliai látogatása befejeződik, délelőtt már a pekingi repülőtéren landol a köztársasági elnök repülőgépe. Vizsgálják a privatizációt A tervek szerint szeptember 20-án kezdi meg működését az. a kormánybizottság, amely a belügyminiszter irányításával az 1992 szeptemberétől ez év nyaráig hozott privatizációs döntések jogszerűségét vizs­gálja meg. A cél az, hogy a valós helyzet feltárásával el­oszlassák az indokolatlan gya­núsftgatásokat, illetve hogy a tapasztalatok hasznosításával olyan szabályozás jöjjön létre, amellyel a jövőben minimá­lisra csökkenthetők a vissza­élések. A kormány döntésének megfelelően - a jogbiztonság elvét teljes mértékig tisz­teletben tartó bizottsági el­járások során - három terület privatizációs folyamataival foglalkoznak majd. Egy albizottság az állami vállalatok magánkézbe adásával, az ÁV Rt. tevékenységével, egy másik a közpénzek kifizetését és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet munkáját tekinti át, egy harmadik pedig a vám- és az adóhatóságnál, valamint az illetékhivatalnál vizsgálódik. A jogbiztonságot, az üzleti titkot és az ártatlanság vélelmét szem előtt tartva, illetve a felesleges indulatok elkerülése érdekében az egyes vizsgálatokról csak azok végleges lezárása után tájékoztatják a közvéleményt. • Hétfőn este a közéleti ká­véház vendégei voltak a tele­víz.ió belpolitikai műsorainak korábbi munkatársai. A Hír­adó volt főszerkesztője, Pálfy G. István szerint az elmúlt négy év egyik nagy eredmé­nye, hogy olyan tehetséges fiataloknak adtak bizonyítási lehetőséget a televízióban, akiket már nem lehet észre­vétlenül eltávolítani, akikkel el kell számolni. Közülük is kiemelte a Híradó volt műsor­vezető-szerkesztőjét, a be­szélgetésben is részt vevő Liebmann Katalint, akit a ren­dezvény után mi is megkér­deztünk. • Mit tart az elmúlt évek legnagyobb személyes sikerének, s mit a legna­gyobb kudarcnak? - Az egész 4 éves mun­kámat sikernek értékelem. Nagy sikernek tartom azt is, hogy ezen a találkozón meg­értették az emberek, amit el­mondtunk. mert a nyelvükön szóltunk a saját problémá­jukról is. Sikerként könyve­lem el, hogy pozitív visszajel­zéseket kapok mind a beszé­demre, Tnind pedig a riport­jaim tartalmára és elkészí­tésük módjára vonatkozóan. Olyan anyagok vannak a „ro­vásomon", olyanok miatt kel­KÉRDÉS A volt műsorvezető­szerkesztőhöz lett a pálya szélére kerülnöm, mint például az SZDSZ kong­resszusáról készült riportom, amelyben Magyar Bálint a Fi­deszre olyan kijelentést tett, ami miatt egy hétig folyt a vi­ta a sajtóban. A György Péter esztétával készült interjúmról is hetekig cikkezett a sajtó, és beszélt róla a közvélemény. Sorolhatnám a példákat to­vább. A Stefka István kirúga­tó papírján felsorolt hét ri­portból hatot én készttettem, ezekre mind büszke vagyok. Szakmai kudarcnak pedig csak azt tartom, ha megfordí­tott helyzetbe kerülök, és nem tudok igazán jó riportalany­ként viselkedni. • láthatóan élvezte amit csinált, hogyan élte meg, hogy egyik napról a má­sikra eltűnt a képernyő­ről? - A mindennapi verkli el­maradását nehéz megszokni. Ez a szakma megfertőzi az embert, ha belekóstol valaki, akkor életformájává válik. Azáltal, hogy nem csinálha­tom. az életformám szenve­dett törést, s egy másik élet­formát kell kialakítanom. A televízió központi állományá­ba helyeztek - amit elfekvő­nek is nevezhetünk -, alapfi­zetést kapok, s várom a fela­datokat. • Elhangzott a beszélge­tésen, hogy szamizdatot szeretnének kiadni. Mi szükség van erre, amikor bárki szabadon alapíthat lapot, s egyáltalán nevez­hető-e ma még egy kiad­vány szamizdatnak? - Ez így nagyon egyszerű lenne, valóban szabadon lehet lapot alapítani, csak nincs mindenki mögött egy Soros György, aki mecénásként tá­mogatná a lapkiadást. Pénz nélkül pedig nem lehet napi­Liebmann Katalin lapot csinálni. A szamizda­tunk már készül, s rövidesen az aluljárókba kerül. Min­denki ingyen dolgozik ennek a lapnak, a szakmai tudásunk jelenti az induló tőkét. Ez a lap abban az értelemben is szamizdatnak nevezhető, hogy nincs bejelentve, nincs engedélye. Egy szamizdatban - ahol a szerzők név nélkül írnak - nagyon sok olyan dolgot ki lehet mondani, amit még ellenzéki lapban sem szoktak. Bizonyára anyagilag veszteséges lesz, de vannak barátaink, aki áldoznak rá, s abban reménykedünk, hogy további támogatókra is talá­lunk. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents