Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-10 / 212. szám
Japán matuzsálemek Japánban jelenleg 5593 száz évesnél idősebb embert tartanak nyilván, így a szigetország idén is megőrizte az immár 24 éve tartó világelsőséget. Japán legidősebb polgára a Nagoyában élő 115 éves Tane lkai, aki már harmadik éve viseli ezt a megtisztelő címet. A felkelő nap országában 1992es adatok szerint a férfiak átlagosana 76 évig, a gyengébb nem képviselői pedig 82 éves korukig élnek. A hét híre Cserélgették a feleségeket Egy betiltott iszlám szekta 121 tagját, köztük 89 fiatalkorút tartóztatott le a malajziai rendőrség. Ez az első eset, hogy az augusztusban betiltott AlArkam szekta 44 közössége közül egy ellen eljárást indítanak. A rendőri akcióra a fővárostól 70 kilométerre délre található Negeri Sembilan tartományban került sor. A hatóságok 22 nőt és 20 férfit hallgattak ki. Egy rendőrségi illetékes szerint hasonló akciókra kerül sor hamarosan a szekta más közösségei ellen is. A gyermekeket várhatóan szabadon engedik, bíróság elé állítják viszont azokat a felnőtteket, akik nem rendelkeznek érvényes házassági dokumentumokkal. Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnök azzal vádolta az AlArkam szektát, hogy tagjai rendszeresen cserélgetik feleségeiket egymás között, és (gy a nőket szexuális rabszolgáknak tekintik. A szekta elutasítja a kormányfő vádjait. A dáz csatát vív a svéd haditengerészet. Azóta ugyanis, hogy 1981-ben fennakadt egy túl kíváncsi szovjet tengeralattjáró a partok mellett húzódó sziklazátonyok egyikén, az ország védelméért felelős vezetők költséget nem kímélve, igyekeznek lecsapni a legkülönbözőbb igazi és vélt betolakodókra. 1992-ben például egy különleges kommandó gránátokat, bombákat és automata torpedót vetett be a „bemért tengeralattjáró" ellen. A remélt zsákmány helyett azonban csak döglött halak emelkedtek a vízfelszínre. Idén májusban pedig őrnaszádok, aknakeresők, hadihajók és nehéz helikopterek próbáltak két héten át csapást mérni az ismeretlen ellenségre. Az indok: a tengerfenékről gyanús zörejek voltak hallhatók, amelyeket vízbe bocsátott különleges mikrofonokkal igyekeztek Orosz „Nautilus" helyett döglött halakra leltek rögzíteni. Biológusok végül megállapították, hogy a zajok fókáktól és vidráktól származtak. A legutóbbi bevetést prémes állatok tenyésztéséhez importált nyércek provokálták. A haditengerészet először a tenger mélyén folyó titkos üzenetváltásnak vélte a lehallgatott furcsa hangokat, később azonban kiderült, hogy csupán a svéd partokon tanyázó állatok társalognak egymással. A hidegháború befejezése után évekkel új ellenségkép meglepő körvonalai látszanak kibontakozni NagyBritanniában is. A szigetország védelmi minisztériuma ötmillió fontba kerülő megbízást adott a szakembereknek, hogy dolgozzák ki: miként hárítható el egy rakétatámadás. 1996-ig kell elkészülnie a tanulmánynak, „különleges tekintettel a harmadik világból származó fenyegetésre". Előrejelzéseik szerint ugyanis tíz éven belül Líbia, Szaúd-Arábia, Szíria, Irán, Irak, India vagy Pakisztán olyan fejlettségi színvonalat ér el, hogy nagy hatótávolságú rakétái akár Angliát is elérhetik. Brit stratégák most azt ajánlják, hogy az egykori amerikai csillagháborús tervek mintájára dolgozzák ki a hatékony elhárítás rendszerét, ami öt évig is eltarthat. (FEB) A hiót fotója Ha egy bolt beindul. Rendőrök vetélkedtek Nagy Bandó András Torgyi-botrány H iába fogadkozom, hogy szakmabeliről, kollégáról, komikustársról többé egy szót sem, vagy valaki, aki egyszerűen olyan, úgy él és dolgozik, olyan fizimiskával rendelkezik, olyan helyzetbe kerül illetve hozza magát, hogy egyszerűen kikerülhetetlen, hogy ne essék szó róla. Talán épp ez a szándéka is, mármint hogy körülötte és vele folytonfolyvást történjenek dolgok, akár botrányok is, melyek így vagy úgy, de róla szólnak, ami mindenképpen jó, legyen az pozitívum vagy negatívum, ő, bohóctárs, politikai kabarészerző és előadó, komikus-jogász és országgyűlési képviselő, szóval ezermesterkedő, aki az elmúlt néhány évet a nagypolitika kötéltáncosaként egyensúlyozta végig, ösztönös önmenedzselőként és önjelölt pártvezérként, jogi tudását és ügyvédi képességét latba vetve, hogy kifúrhatatlan, kilapátolhatatlan, eltávolíthatatlan és leválthatatlan tudjon maradni. Alapvető szándéka mármint hogy jelen legyen a közéletben, a hatalomban, a törvényhozásban, egyáltalán, hogy róla is szóljon a ma történelme - folyamatosan megvalósul, mert mindent latba vet, hogy megvalósulhasson. Elképzel egy politikai polcot, s oda teszi magát. Megálmodik egy politikai panteont, s hogy odáig följuthasson, emberek ezreiből épít lépcsőt magának. Képzel magának egy keresztet, s fölfeszítteti magát, sajátos Krisztusként immáron feleségét is maga mellé szögeltetve. Kiszorít a pártjából minden használható és tisztességes, valós és eredeti kisgazda politikust, hogy személyére méretezett, személyét nem háborgató tagokkal töltse föl a nevével fémjelzett, szelíd diktatúrával demokratizált, történelmi múltból eredeztetett pártot, mely most már semmiképpen nem az, aminek mondva vagyon. Önmaga szobrát faragva hivatkozik szegény magyar népre és elhanyagolt vidékre, kisemmizett nemzetre és lepusztult falvakra, szétvert gazdaságokra és éhező polgárokra, mindenütt a hallgatóságnak tetszőket mondva, féligazságokat és hazugságokat, megoldatlan és megoldhatatlan dolgokat ellenfeleire és kormányzókra kenve, mindenki mást döntésképtelennek és rossznak bélyegezve, demagógiával áztatva és mocskolva. És nincs olyan helye az országnak, ahol ne találna hallgatóságot, tapsolókat és éljenzőket ostoba igéihez, felületen csillogtatott eszmefuttatásaihoz, fenyegetőzéseihez vagy elképzeléseihez. Tud valamit, amit más is tudhatna, tud is talán, de nem alkalmazza. Azt, hogy szegény országban a szegény emberek azt szeretnék hallani, hogy a mindenkori hatalom rossz és szakszerűtlen, gonosz és tehetetlen, népnyúzó és gazember, nemzetrontó és népbutító, szegényeket kisemmiző és megadóztató, s persze azt is tudja, hogy ha ezeket mondja, növekszik a népszerűsége, imádják és ölelgetik őt, nyálas csókot nyomnak az izzadt képére, reszketnek egyetlen érintéséért, istenítik, a szó legszorosabb értelmében, mint ahogy lassanként ő maga is istenként tiszteli önmagát, térdre borulva önnön nagysága és káprázatossága előtt, megcsókolva önmaga lábanyomát, mely attól a lábtól származik, melyen egy földre szállt istenség jár-kel, itt, a tönkrevágott magyar nép egyszerű fiai között. Olvasom, eljött a szegedi pórnép közé is, hogy pártjának legjobbjaival megoszthassa azon nézeteit, melyek az új kormány munkájával kapcsolatban kikristályosodtak isteni agyvelejében. Mert bizony - éppúgy, mint az előző kormány munkája, a mostanié is hagy kívánni valót maga után. Elhamarkodott expo-lemondás, kapkodás a koalícióban, szakértelem hiánya, hibát hibára halmozás, forintleértékelés, az ígéretekkel szemben kevés hatékonyság, a pótköltségvetés körüli elégedetlenség, médiavezetők kinevezése, nyugdijak körüli bonyodalmak, szóval ez a kormány sem az igazi. Ami az alapvető gondom ezzel a vádaskodással, hogy véleményéből egyfolytában azt olvasom ki, hogy ő, a politika önjelölt bohóca tudja egyedül a megoldást, ő az, aki mózesi bottal a kezében képes kivezetni a népet ebből az évek óta bűzlő sárból, melybe belevezettek minket a hajdani cocilizmus idegen-vezetői, ő az, aki az előző kormányról is csak rosszat mondott, s a mostaniról sem tud jót mondani. Ez persze a legkevesebb. Viszont a legtöbb, mi tőle kapható, a hívők hitegetése és áltatása azzal a jövőképpel, melyet ő vázol föl számukra - s ezáltal számunkra, nem hívői számára is! ebben az országban.. Előre borítékolom: ha valaha létrejöhetne, megalakulhatna, szóbajöhetne vele egy kormány, az első kormány lenne, mely semmit sem lenne képes betartani az ígéreteiből, mondjuk úgy, áltatásaiból. És annyi csalódott ember sem lenne többé az országban, mint az ő országlása idején. M indezt csak azért írtam le, mert a szegedi fogadtatása - némi botrápynyal - sok mindenről árulkodott. Egy budapesti kisgazdavezér nem igazán kisgazdavezér. Rózsadombi luxusból csak dumálni lehet a vidék nyomoráról. A vidékiséget meg kell élni, benne kell lenni, mondjam úgy: ha másképp nem megyv „le" kell költözni vidékre. íme, elég volt csak kiruccanni vidékre, máris 12 forintos tojások röpködtek a levegőben. Még szerencse, hogy csak egy vidéki - hátrányos helyzetű -fotóst találtak telibe! TÁRSASÁG KULIURA IFJÚSÁG • BŰNÜGY • SPORT Most mutasd meg! Most mutasd meg, hogy mit tudsz! Meg is mutatták tegnap Szegeden a Kossuth Lajos sugárút és a Párizsi körút kereszteződésében a közlekedési rendőrök, hogyan kezelik a „karmesteri pálcájukat", az irányítóbotot. Helyi kezdeményezésre tegnap rendezték meg először a karos forgalomirányítás országos döntőjét. A 19 megyéből és a fővárosból 32 versenyző érkezett Szegedre. A KRESZ és a szakmai ismereteket firtató feladatlapok kitöltése után következett a vetélkedő látványos, gyakorlati része. A zsűri értékelte a rendőrök öltözködését, kiállását, azt, hogy mennyire tudtak alkalmazkodni a forgalom dinamikájához, milyen koreográfiával dolgoztak, mennyire voltak határozottak, hogyan kezelték a botot s.t.b. Az első országos versenyt Tóth István (Hajdú-Bihar megye) nyerte, a második Bíró Sándor (Szolnok megye), a harmadik pedig Juhász V. István (Csongrád megye) lett. Az első két helyezett a megyei balesetmegelőzési bizottságtól egy-egy parabolaantennaszettet, a hamadik pedig egy értékes karórát kapott ajándékba. (Fotó: Nagy László) V. F. S.