Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-10 / 212. szám

SZOMBAT, 1994. SZEPT. 10. Jó mixből nem szalonna lesz BELÜGYEINK 3 A hódmezővásárhelyi I. alföldi állattenyésztési napok szakmai programjának szerves részeként takarmányozási fórumot is rendeztek. Ennek keretében a Hód-Mezőgazda Rt. és a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. együttműködési szerződést írt alá. A nemzetközi piaci megmérettetésnek alaposan kitett Pick évek óta szeretne minél értékesebb húsrészekkel rendelkező sertéseket felvásárolni. Tapasztalatuk szerint a sertések genetikai értékei nincsenek kellő mértékben kiaknázva. Elsősorban a tartási és technológiai színvonal javításában látják a megoldást. A Hód-Mix takarmányok immár ttz éve piacon vannak. A versenyképesség és a színvonal taiiása elkerülhetetlenné telte a fejlesztést. A 100 millió forinba kerülő, élenjáró technológia beállításához szükséges beruháEgyed Béla és Bihari Vilmos vezérigazgatók Írták alá a megállapodást. (Fotó: Tésik Attila) zást még az idén elkezdik. A saját területükön eddig is bizonyított cégek érdekei egybeesnek, így a puding próbája is vélhetően sikeres lesz, ami annyit jelent: amelyik sertést ilyen takarmányon tartanak, nem zsírra fog hízni, hanem húsra gyarapodni. A Pick többek között azzal járulhat hozzá a sikerhez, hogy e táptakarmányokat ajánlani fogja alapanyagtermelő partnereinek, s mindent megtesz azért, hogy felvásárlási áraiban az igényességgel arányosan drágább takarmány feletetését, a minőséget kellóképpen honorálja. A megállapodás megkötését követően tartott sajtótájékoztatón emellett még Kis Zoltán, FM politikai államtitkár is szót kapott. Az alkalomhoz illően elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szakmai kérdéseire nem a Kossuth téren keresik a választ. Az ágazat jövő évi közgazdasági kilátásai környezetéhez képest jónak mondhatók. A költségvetéstől várható 80 milliárd forint leghatékonyabb felhasználása a szakemberek véleményére alapozva képzelhető el. A minisztérium több, kívülről jövő nyomás ellenére szektorsemleges támogatáspolitikát akar megvalósítani. Fő cél a jövedelemtermelő képesség javítása. Nem kívánják azt a gyakorlatot folytatni, hogy bárki alaptőke és rizikóvállalás nélkül, vissza nem térítendő állami pénzből - sokszor csak annak elköltésére - vállalkozzon. T. Sz. I. Csökkent a határsértők Augusztus 31-ig 16 ezer 636 jogellenes cselekmény történt a magyar államhatáron, ez 13,2 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kőműves József alezredes, a határőrség helyettes szóvivője pénteken elmondta, hogy a legtöbb határsértés, csaknem 5 ezer, az osztrák határszakaszon történt, de ez is 23 százalékos csökkenést jelez 1993 azonos időszakához képest. Az osztrák hatóságok mintegy 1800 határsértőt adtak vissza a magyar hatóságnak, ez is 20 százalékos visszaesést jelent. A román határszakaszon 9,1 százalékkal csökkent a határsértők száma. Az összes határsértő 56,5 százaléka román állampolgár volt, 3-4 százalék volt a török, az ukrán és a bolgár állampolgárok aránya. Összesen egyébként 107 ország állampolgárai követtek el jogsértést a Magyar Köztársaság határán. A helyettes szóvivő arról is tájékoztatott, hogy 8 hónap alatt 45 esetben fedeztek fel a határőrök robbanóanyagot, lőfegyvert, illetve lőszert az utasoknál, 12 alkalommal pedig kábítószerre bukkantak. Mindez többszörös növekedést mutat. Augusztus 31-ig a határőrök 76,3 millió útlevelet kezeltek, ami 2,9 százalékos növekedést jelent. Ezenbelül ugyanakkor 22 százalékkal csökkent az utasforgalom a román határszakaszon, míg a magyar-horvát határállomások forgalma több mint kétszeresére növekedett. • Patikaperpatvar Továbbgördül a privatizáció szekere A gyógyszertári központok vagyonának privatizációja körüli jogviták, valamint a tulajdonlással kapcsolatos bizonytalanságok igencsak megnehezítették a gyógyszertárak létesítéséről és működéséről szóló törvény végrehajtását. A gyógyszerellátás folyamatosságának garantálása érdekében a törvényt tehát módosítani kellett. A változások lényegéről az egyik legilletékesebbet, dr. Szabó Sándort, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét kérdeztük. - Nem kellett alapjaiban megváltoztatni a törvényt, csupán egy olyan jogtechnikai megoldásra volt szükség, amely kiküszöböli a még korán törvénybe iktatott, a patikák működését lehetetlenné tevő előírásokat, és így mintegy előkészíti a gyógyszertári törvény végrehajtását. A privatizáció elhúzódása miatt ugyanis lehetetlen lett volna megfelelni annak a szabálynak, hogy a gyógyszertárakat csakis gyógyszerész működtetheti, hiszen a privatizációs eljárások befejezetlensége miatt számos patika még az állam vagy az önkormányzatok kezében van. A törvény 15. paragrafusa ugyanis kimondja: gyógyszertárat létesíteni, illetve működtetni csak a népjóléti miniszter által engedélyezetten, úgynevezett személyi jog alapján lehet. • A magántulajdonban lévő patikákat is érintik az új szabályok? - Nem, hiszen a 450 magángyógyszertárnak a tulajdonlási joga már rendezett, ezeket mindenütt szakképzett patikusok vették meg, illetve vezetik. A magyar állam tulajdonában és a gyógyszertári központok kezelésében lévő mintegy 1450 közforgalmú patika azonban ma még nem a személyi jog alapján működik. Fenntartóik és működtetőik a gyógyszertári központok, illetve maga az állam. • Meddig tartható ez az állapot? - Csak átmenetileg. A privatizációnak legkésőbb 1995 végéig be kell fejeződnie, és addigra minden patikának olyan szakember kezébe kellene kerülnie, aki megfelel a törvényes követelményeknek. • A kamara egyetért a most elfogadott módosításokkal? - A szakma privatizációpárti, hiszen a gyógyszertárak a világ minden táján magánkézben vannak. Ám ahhoz, hogy ez a tulajdoni rendszer Magyarországon is megvalósuljon, a gyógyszerészek számára is előnyös hitelkonstrukcióra van szükség. Ezek előkészítéséről szeptember 30-án már elkezdődnek a tárgyalások az érdekeltek között. H. Papp Ágnes (FEB) Aradiak a megyeházán • Ismetjék meg egymást a Duna-Tisza-Maros menti régiók! Ez volt az alapgondolata annak a kezdeményezésnek, amely a Csongrád megyei Önkormányzati Hivatalból indult, s a „Duna-Maros-Tisza Regionális Együttműködés" nevet viseli. Dél-Magyarországról BácsKiskun, Békés, Csongrád, és Jász-Nagykun-Szolnok megyék csatlakoztak, a határon túli régióból pedig Arad, Temes megyék, valamint a Vajdaság. A folyamat célja a kölcsönös kapcsolatépítés. A Csongrád megyei közgyűlés küldöttsége augusztusban Arad és Temes megyében járt, s tegnap az aradiak viszonozták a látogatást. Hódmezővásárhelyi programjuk végeztével a szegedi városházán látták őket vendégül. Délután az Aradról érkezett küldöttség a Csongrád megyei közgyűlés épületében találkozott a megyei vezetőkkel. • Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke felkérte a Wachsler Tamás (Fidesz) által vezetett ellenőrzési albizottságot, hogy folytasson meghallgatásokat a Keleti György honvédelmi miniszter által - a szerdai bizottsági ülésen - a Katonai Biztonsági Hivatal működésével kapcsolatban elmondottakról. Mint ismert, Keleti György a szerdai bizottsági ülésen a bizalom hiányával és szakmai hibákkal indokolta Gyaraki Károly, a hivatal korábbi vezetőjének leváltását. A honvédelmi Férjuram visszalő? miniszter később a sajtónak azt mondta, hogy a hivatal tevékenysége esetenként a törvényesség határát súrolta. így például megfigyelés alatt tartották egy volt ellenzéki parlamenti képviselő feleségét, akinek férje jelenleg a Honvédelmi Minisztérium magas beosztású vezetője. jfjgy kissé paprikás a hangulatunk máma... - fordíthatL—i nánk át a tegnap slágerét egészen maivá, ha korszakunk legbecstelenebb szélhámosságát akarnánk megénekelni. Érdemes versenyeztetnünk a szélhámosságokat? Ami megterem belőlük a földön, mind becstelen. A mostani azonban ólomsúllyal nehezedik ránk. A fűszerpaprika pirosan jó, ezjt minden konyhaművész hazai háziasszony tudja. Keresi is a pirosat. Mit kell tehát tennünk, ha a hókadtból is magát keltetőt akarunk csinálni? Lehetne némi eredményt úgy is elérni, hogy az összes zöldet, meg az összes rohadtat kiszednénk belőle, még a csumáját se tekintenénk bocsánatos bűnnek, de ez régivágású megoldás lenne. Visszalépni becsületes elődeink gyakorlatához? Öncsonkítás is lenne a többől kevesebbet csinálni. És mekkora munka lenne a rosszat ide, a jót meg oda válogatni, miként az utolsó ítéletnél kozmikus méretekben történik majd? Egyszerűbb eljárás kellett ide. Hallom, ennek az évnek az elején eljutott már hivatalos fölkéréssel fölszerelve egy bizonyos paprika a minőségi vizsgálókhoz.Sok benne a liszt, ezzel adták vissza. A téglapor mellett a liszt a legősibb paprikahigító, a hamisítók előtt nyilván szempont lett a hitvány paprika lisztfölvevő képessége is. Szabvány írja elő, liszt keveredhet ugyan főzés közben paprikával, de az úgy jó, ha csak a konyhában történik. Ólomról azonban akkor még szó se volt, minek vizsgálták volna arra is? Állítólag mostanában, amikor már magasra csaptak az olajszőkítéssel vetekedő paprikapirosítás hullámai, elővették a lisztes mintát, és mit ád Isten, tömve találták ólommal is. Mondják ugyan, a levegő is ólmos a kocsik füstjétől, de itt nyilvánvalóbb, a hákadt paprika lisztfölvevő képességét akarták fokozni vele. Sikerült is! Jár a hír, ahogy a botrány kiszabadult zsákjaiból, milyen fontos élelmezési központokba jutott el az ólomsúlyú fűszer. Csak a hivatalos csomagolásút, a fémzárasat vegyék, jött az első intelem, és kiderült, már a cimke és a fémzár alá is beférkőzött. Egy lófejjel megint előrébb járt a gondolatuk. Következményei beláthatatlanok, ril a valamilyen csoda folytán horogra akadna minden LlJ hamisító - az olajszőkítők esete a bizonyíték, kevés az esélyünk rá -, és lefoglalnának, megsemmisítenének minden ólmozottat, akkor is dolgozna a méreg a konzervüzemek, kolbászgyártók termékeiben, és változatlanul ott lenne a konyhák, szalámik, konzervek kínálatában, összes udvartartásával. A szőkített olaj legföljebb az autóknak árt. A pirosított paprika egyenesen az embert célozta meg. . El is találta. Hetedlziglen. Ífo-W I Ötven fölött a tej? A Tej Terméktanács pénteki budapesti közgyűlésén kétharmados többséggel fogadta el a javaslatot, hogy a tej garantált ára, extra minőség esetében 28 forint, az első osztályúnál pedig 26 forint legyen literenként. A terméktanács ezt javasolja a Földművelésügyi Minisztériumnak a tej 1995. évi garantált árának megállapítására. A döntésről Berend Ferenc, a Tej Terméktanács elnöke adott tájékoztatást a a tanácskozást követően. A szakember elmondta: az általuk javasolt garantált ár az átlagos termelő költségráfordítását fedezi és semmiféle nyereséget nem tartalmaz. Éppen ezért a jelenlévők szorgalmazzák a szaktárcánál, hogy állapítson meg egy úgynevezett irányárat is, amely három forinttal lenne több a garantált árnál. Berend Ferenc azonban utalt arra, hogy az ágazat rendkívül súlyos helyzetben van, s ahhoz, hogy az ágazat kilábalhasson a jelenlegi bajokból komplex beavatkozásra lenne szükség. A termelők úgy vélik, hogy a tej literenkénti ára akár 34-35 forint is lehetne, s ez már ösztönözné a tejtermelés növelését is. Berend Ferenc szerint a közeljövőben a tej árának hozzávetőlegesen 10—15 százalékos növekedése várható, azaz a tej fogyasztói ára 50 forint fölé emelkedhet, bár a terméktanács elnöke hangsúlyozta, hogy sok múlik a kereskedőkön is. • A felsőoktatásbeli tanévnyitás vezető híre volt a hallgatói tandíjkötelezettség elhalasztása, amelynek idén szeptemberben kellett volna életbe lépnie. A szegedi felsőoktatási intézmények közül először a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nyitott a hét végén tanévet. Az ünnepség előtt dr. Varga István főigazgatót a tandíjhelyzetről kérdeztük. • Számítottak az új kormány döntésére? - Igen, tulajdonképpen tudni lehetett előre, hogy idén szeptembertől az új kormány nem fogja bevezetni a 2000 forintos tandíjat. Ezt egyrészt az előzetes nyilatkozatokból éreztük, másrészt pedig a dolog előkészítetlensége miatt mi sem hittünk igazán benne. Ilyen sok hallgatót érintő nagy horderejű döntést ennyire előkészítetlenül nem lehet keresztülvinni. 13 KÉRDÉS A tanárképző főigazgatójához • A tandíj elmaradását ebben az esztendőben előnyként, avagy hátrányként fogják fel? - Ha a hallgatók érdekeit nézzük, márpedig azt kell néznünk, akkor természetesen előnyös a döntés. A felsőoktatás amúgy sem olcsó mulatság a hallgatóknak, s a helyzetükön egy előkészítetlen tandíjrendelet csak rontott volna. Számomra elképzelhetetlen a bevezetése egy olyan hitelkonstrukció nélkül, amely távlati megoldást jelent. Ugyancsak szükséges kidolgozni a kompenzálási módokat a nehezebb körülmények között élő hallgatók számára, s ehhez a felsőoktatási intézményeknek biztosítékok kellenek. Az egyetemekre, főiskolákra nem biztos, hogy a magas jövedelmű családok gyermekei jönnek, gondolok itt a mi esetünkre: rengeteg kollégiumi férőhelyigénylésünk van. Nem hiszem, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium új vezetése e garanciák nélkül bevezetné a tandíjat. • Előbb-utóbb azonban mégis bevezetik. Hogyan készülnek rá? - Készülni csak akkor lehetne, ha az említett biztosítékok rendelkezésre állnak. Egyelőre azonban még a reális koncepció is hiányzik, nem Dr. Varga István beszélve a dolog pénzügyi oldaláról. Nem tudni még azt sem, a tandíjbevételekből mennyit kap vissza a felsőoktatás. Ehhez a kérdéshez alaposan kidolgozott koncepció kell, amit a rektori értekezletnek és a főigazgatói kollégiumnak is meg kell tárgyalnia. P. I.