Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-08 / 210. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1994. SZEPT. 8. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Szeptember 8. 1380. A Don melletti Sza­lonka mezőn Dimitrij Donszkoj moszkvai nagyfe­jedelem megsemmisítő vere­séget mér a mongolokra. Moszkva lesz Oroszország nemzeti egyesülésének veze­tője és a hitetlenek elleni harc szimbóluma. 1522. Tizennyolc hónap­pal az indulás után visszaér­keznek Spanyolországba az első világ körüli út túlélői. Az expedíció vezetője, Fer­nao de Magellán spanyol szolgálatban álló portugál tengerész a Fülöp-szigeti bennszülöttekkel vívott harc­ban veszti életét. A nagy megpróbáltatásokkal járó út annak bizonyítéka, hogy a Föld gömbölyű. 1526. A török csapatok megjelennek Buda környé­kén. Kifosztják és felégetik a pálosok szentlőrinci és cisz­terciek pilisi monostorát. 1529. A Budát védő né­met zsoldosok Nádasdy Ta­más várnagy akarata ellenére föladják a várat a törököknek. 1566. Zrínyi Miklós gróf. miután Szigetet minden kül­ső segítség nélkül egy hóna­pon át védte, megadás he­lyett megmaradt magyar és horvát katonáival kitör a rommá lőtt várból, és hősi harcban elesik. 1803. Wesselényi Miklós kolozsvári színtársulata Sze­geden vendégszerepel. 1805. Az osztrák csapatok Bajorországba való benyo­mulásával kezdetét veszi Franciaország, Spanyolor­szág, Bajorország, Württem­ber és Baden harmadik ko­alíciós háborúja Nagy-Bri­tannia, Oroszország, Auszt­ria és Svédország ellen. 1831. Az orosz csapatok beveszik Varsót. 1840. Az evangélikus egy­ház pesti egyetemes gyűlése határozatot hoz az egyház iskoláinak magyarosításáról. 1860. Megalakul a Sze­gedi Lövész Egylet, az első sportkör. 1920. Szegeden megny­ílik a Belvárosi mozi. 1951. San Franciscóban az USA és 48 állam aláírja a békeszerződést Japánnal (a Szovjetunió nem (rja alá). Japán megszállása véget ér. 1955. A szovjet kormány meghívására Konrád Adena­uer szövetségi kancellár láto­gatást tesz Moszkvában. Megállapodnak a diplomá­ciai kapcsolatok újrafelvéte­lében és a Szovjetunióban rekedt hadifoglyok hazaszál­lításában. • 1988-89-ben kollégáimnak és nekem szerencsénk volt, hogy a történelmi pillanatban gyorsan és egyértelműen dön­töttünk, majd cselekedtünk. Nem azt akarom mondani, hogy a magyar kormány raj­zolta át Európa térképét, mert mindez nem lehetett volna le­hetséges az akkori különleges európai viszonyok nélkül. Az volt a feladatunk, hogy az egyes bel- és külpolitikai lépé­seink előtt helyesen elemezzük a szovjetek magatartását - fej­tette ki a volt magyar minisz­terelnök. Gorbacsovval folytatott kü­lönböző megbeszéléseire emlé­kezve Németh Miklós el­mondta, hogy 1989 márciusá­ban egyik négyszemközti tár­gyalásukon az akkori szovjet pártfőtitkár szájából hangzott el az a megállapítás, hogy a szocialista országok korláto­Németh Miklós visszavágyik Az NSZK-ba távozni kívánó keletnémetek öt évvel ez­előtti kiengedésével Magyarország tiszta megoldást akart, és nem számított a Szovjetunió ellenálására - nyi­latkozta Német Miklós akkori magyar kormányfő. A Deutsche Welle cfniű német rádióállomáson ma sugár­zott terjedelmes interjúban egy kérdésre válaszolva Né­meth Miklós nem zárta ki, hogy londoni megbízatása le­jártával aktív politikai tevékenységet vállal ismét Ma­gyarországon. zott szuverenitását jelentő Brezsnyev-doktrína már nem érvényes. Gorbacsov ezt az­után mondta, hogy a magyar kormányfő pártja esetleges vá­lasztási vereségéről, egy több­pártrendszer kialakulásának le­hetőségéről beszélt, s felvetet­te, hogy miként reagálna a Szovjetunió. Elmondta, hogy a határ ke­letnémetek előtti megnyitásá­ról augusztus 22-én döntött a kormány, és Horn Gyula akko­ri külügyminiszterrel három nap múlva repültek az NSZK­ba, és tájékoztatták Kohl kan­cellárt és Genscher külügymi­nisztert. - A Szovjetunió ma­gatartása volt számomra mér­tékadó, mert a szovjet támoga­tás nélkül Kelet-Berlin, Prága és Bukarest bárhogy háborog­hatott - közölte Németh Mik­lós. Majd hozzátette, hogy elemzéseik alapján arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a Szovjetunió az ügybe nem fog beavatkozni. A kormány szám­ára világos volt, hogy varsói szerződésbeli tagsága ellenére Magyarország a nyugatnéme­tek mellé állt. - Nagyon jól esik és erőt ad, hogy visszavár­nak a magyar politikai életbe. Korom alapján a legszebb poli­tikusi évek még előttem van­• nak - mondta. Jövő áprilisban jár le szerződése a londoni eu­rópai banknál, de egyelőre nem tudja mikor tér vissza Magyar­országra, s azzal fejezte be in­terjúját, hogy akit egyszer megfertőzött a politika, az ne­hezen szabadul tőle. Büdös tüntetés a „szent tehén" országában Hajbakapnak az olajon Ktnai geológusok minapi felmérése szerint harmincmil­liárd tonnára rúg a Spratly-szi­getek körüli tengeri olajmezők kincse - idézte a ktnai sajtó Szung Zsuj-hsziang földtani és ásványügyi minisztert. A Dél­kínai-tengerben fekvő Spratly­szigetcsoportra és környező vi­zeire hat állam is jogot formál: Ktnán kívül Brunei, a Fülöp­szigetek. Malajzia, Tajvan és Vietnam. Különösen kiélező­dött a vita az utóbbi hónapok­ban Peking és Hanoi között, mert mindkét fél megbízott egy-egy amerikai céget, hogy a javára kutasson olaj után a vi­tatott térségben. Feldühödött parasztok hat szekérnyi friss trágyával vo­nultak szerdán az indiai parla­ment elé, hogy a trágyaimport engedélyezése ellen tiltakozza­nak. - Az indiai trágya jobb a hollandnál és mentes a vegy­szerektől! A mi marháink elég trágyát adnak az országnak! ­kiabálták a főváros környéki falvakból érkezett tüntetők és ganéjjal dobálták meg a rend­őröket, akik megpróbálták meg­állítani őket. A „szent tehén" országának parasztjait az dühí­tette fel, hogy a kormány enge­délyt adott 3 millió tonnányi „nyugati trágya" behozatalára, Hollandiából. Az indiai tünte­tők szerint a holland parasztok azért erőltetik rá e mellékter­méküket Indiára, mert a szigo­rú környezetvédelmi előírások miatt odahaza már nem tudják hova tenni. Munkások tüntettek Kolozsvárott Több mint tízezer ember vonult fel ma a helyi szakszer­vezetek felhívására Kolozsvár központ­jában. A jobbára a helyi könnyűipari üzemek - cipőgyár. ruhagyár - dolgozói közül kikerülő fel­vonulók tiltakoztak a drágaság, a sze­génység, az elbocsá­tások ellen, és kö­vetelték, hogy a vá­rosi vezetés hozzon intézkedéseket a he­lyi ipar védelmében. Egy kis tisztogatás: 800 ezren a dutyiban A kínai rendőrség nagysza­bású tisztogatást hajtott végre a kommunista hatalomátvétel 45. évfordulójára készülve: mint­egy 800 ezer embert vett őri­zetbe az utóbbi hetekben. - A rendőrség sokat tett azért, hogy a nemzeti ünnepet ne zavarhas­sa meg semmilyen incidens ­idézte a Zsenmin Zsipao című, kommunista pártlap a Közbiz­tonsági Minisztérium Bűnül­dözési Osztályának igazgató­ját. Észrevehetően szigorodtak a biztonsági intézkedések Pe­kingben is: számos kétes hírű éjszakai piacot bezártak, és utcai kereskedők ezreit távolí­tották el az utak széléről. Meg­szigorították a fővárosba láto­gató vidékiek ellenőrzését is. Balkáni lőporos hordó Tiranában öt albániai gö­rögöt hat, illetve 8 évi bör­tönbüntetésre ítéltek kémke­dés és illegális fegyvertartás vádjával. Háromhetes tár­gyalás után a bíróság bizo­nyítottnak látta, hogy a vád­lottak kapcsolatot tartottak fenn a görög titkosszolgálat­tal. Az ítélet indoklása sze­rint a vádlottak 121) ezer dol­lárt kaptak görög hatósá­goktól arra a célra, hogy a dél-albániai görög kisebbség között vadászfegyvereket osszanak szét. Az elítéltek végig ártatlannak vallották magukat, az ellenük lefolyta­tott bírósági eljárást az albá­niai görög kisebbség megfé­lemlítését célzó politikai per­nek minősítették. Görögor­szág néhány órával az ítélet kihirdetése után konzultá­ciókra hazarendelte tiranai nagykövetét Békét, de igazságosat! A hadviselő felek mind­egyike - saját bevallása sze­rint - a haza oltalmáért, te­hát igaz célt szolgálva szállt harcba. Csapataik nem ha­zájuktól - szülőházuktól ­távol vívják döntő ütközete­iket: a volt Jugoszlávia vér­áztatta, vitatott területei ko­rábban vegyes lakosságúnk voltak. Azokon a területeken, ahol korábban többségük­ben horvátok, bosnyák-mu­zulmánok vagy magyarok éltek, de jelenleg a szerb tri­kolor lobog, a szerbeket a vi­lág közvéleménye joggal aposztrofálja agresszorként. Hasonló a helyzet - bár jo­gossága vitatható - a szerb többségű területekkel is, hi­szen azokat is, úgymond, a szerbek szállták meg. A békevágyó független ítész, a nemzetközi közösség elismerte Horvátország és Bosznia-Hercegovina füg­getlen államiságát, Szerbia és Montenegró pedig - papí­ron - sietve kilépett a hábo­rúból. Erre a horvátországi, valamint a boszniai szerbek (az. önrendelkezés egyfajta olvasatával élve) kikiáltották az ellenőrzésük alatt tartott területeken saját államaikat. Horvátország és Bosznia ezt követően konföderációt alkotva, kényszerházasságba lépett. A győzelemre álló szerb kisebbségek (és több­ségek) miniállamait senki nem ismerte el. A frontok megszilárdultak, a katonai erők kiegyenlítődtek, akár az első világégés második évében. 1916-ban az akkori Euró­pa nagyhatalmai nem bírtak egymással, nem tudták vagy nem akarták belátni az öl­döklés értelmetlenségét. Az antant és a központi hatal­mak vezetőinek mindegyike csak a döntő győzelemben hitt, melyre akkor még jó két évig egyik félnek sem volt esélye. Éppen ezért - el­lentmondásosan - a színfa­lak mögött (a németek, az amerikaiak, s végül az oro­szok kezdeményezésére) mégis több kísérletet tettek a béketárgyalásokra. Voltak, akik józanul gon­dolkodva odáig jutottak, hogy a győzelem mindkét fél számára lehetetlenség. A patthelyzet, vélték, a komp­romisszumos béke felé mu­tat - ami nem más, mint a kölcsönös engedményekkel kísért visszalépés, a status quot azonban másként és másként, végső soron telje­sen összeegyeztethetetlenül értették. Az antant részéről túl nagylelkű ajánlat lett volna az okozott károk meg­térítése fejében büntetés nél­kül hazaengedni a némete­ket, akik mégiscsak Párizs alatt voltak, míg a németek úgy képzelték, megtartják az elfoglalt területek egy ré­szét, a többiért pedig ellen­szolgáltatást kapnak. A patthelyzet, melytől a békét várták így a béke ellen dolgozott: mindkét fél csak abban az esetben fogadta volna el a másik által java­solt kompromisszumot, ha vereség fenyegette volna. Ez esetben viszont a győztesnek nem kellett volna kompro­misszumra gondolnia. Az akkor még Svájcban tartóz­kodó Lenin egy évvel később „annexió és hadisarc nélküli békét" javasolt, Wilson ame­rikai elnök pedig (Európától és a háború őrületétől oly messze) „győzelem nélküli békét akart, majd jobb híján beléptette népét a világmé­retűvé fajult háborúba. A történet - történelmünk - további alakulását ismer­jük: a „győztesek békéje" nem szavatolta a békét. Mindezek fényében a több éve húzódó boszniai bé­ketárgyalásoktól semmi jót nem várhatnánk, hiszen a hadban állók - ha másként nem - legalább a békében győzni akarnak. Mégis leg­alább mi, a szomszédság je­gyében bizakodjunk: Gavri­lo Princip nyolcvan éve el­dördült lövéseinek visszhan­gjai elcsendesednek. Csak győzzük a békét! Varga Iván • Legalább tízen életüket vesztették az orosz fővárosban ma délután, amikor két robba­nást követően összedőlt egy kétemeletes rendőrségi épület Vihino városrészben. A rend­kívüli ügyekkel foglalkozó mi­nisztérium szóvivője szerint fé­lő, hogy a romok alatt sebesü­Összedőlt egy rendőrörs ltek is vannak. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi oko­zta a robbanásokat. • Társaság a Keleti Piacokért Orosz adósságból magyar tulajdon Az orosz vagyonügynökség illetékeseire hivatkozó jelentés szerint a tőkésítendő adósság pontos összegét még nem ha­tározták meg. A végleges összeget, illetve az orosz ál­lamadósság rendezésére vonat­kozó programmal kapcsolatos konkrét eljárást az idei év vé­géig pontosítják. A Magyaror­szággal szemben fennálló orosz adósság rendezésével kapcsolatban a hírügynökség beszámolt arról, hogy hasonló módon, az adósság tőkésítésé­vel szeretné Moszkva a többi közép-európai országgal szem­beni tartozásait törleszteni. Az erre vonatkozó konkrét javas­latokat az orosz vagyonügy­nökség már eljuttatta az orosz kormánynak. Az Interfax sze­rint a tartozást privatizált orosz vállalatok részvényeivel tör­Az Interfax hírügy­nökség jelentése szerint Oroszország a Magyar­országgal szemben fenn­álló tartozását a privati­zált orosz válallatokból juttatott tulajdonrésszel kívánja rendezni, s erre vonatkozóan egyetértés van a két ország között. lesztenék. A Vagyonigazgatás­sal foglalkozó orosz Állami Bizottság szakértőire hivatko­zó jelentés szerint a magyar kormány képviselőjeként a program megvalósítása során a Társaság a Keleti Piacokért el­nevezésű, több mint száz ma­gyar vállalatot és bankot tömö­rítő egyesülés lép fel. Kincsek a Topkapu-szerajból Göncz Árpád magyar állam­fő és Süleyman Demirel, a Tö­rök Köztársaság elnöke nyi­totta meg a Kincsek a Topka­pu-szeráj gyűjteményéből cí­mű kiállítást szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabb­kori Történeti Múzeumában. Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy Nagy Szulejmán uralkodását méltón nevezi az utókor az ottomán birodalom fénykorának. A virágzó biro­dalom életébe nyújtanak bete­kintést a Topkapu-szeráj mű­vészeinek, kézműveseinek munkái. Az államfő utalt arra is: Nagy Szulejmán Szigetvár ostromakor hunyt el. Annak a várnak falai előtt, amelynek védelmében áldozta életét Zrí­nyi Miklós. Az egykori ellen­felek, magyarok és törökök bé­késen nyugszanak egymás mellett évszázadok óta. Jól megy a BMW-nek Pótműszakok elrendelésével képes csak kielégíteni a rendít­hetetlenül emelkedő keresletet a BMW. A müncheni luxus­autó-gyár gépkocsijai iránt az év első hét hónapja során 5 százalékkal nőtt az érdeklődés s a megrendelt 340 ezer jármű­ből 135 ezer hazai, német vá­sárlókhoz kerül. A BMW kü­lön megállapodást kötött a szakszervezetekkel 11 rendkí­vüli szombati műszakról az év második felében. A legélén­kebb kereslet az új 3-as soro­zat, illetve a nemrégiben átfa­zonírozott felső osztály, a 7-es modellcsalád iránt mutatkozik, de a termékpaletta összes többi tagja szintén erőteljes érdeklő­désnek örvend. Hasonlókról számolnak be más német autógyárak is: az Opel például ugyancsak pót­műszakokkal próbálja utóiérni a luxusosztályt képviselő Ome­ga modellje iránti keresleti fel­futást.

Next

/
Thumbnails
Contents