Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-07 / 209. szám

SZERDA, 1994. SZEPT. 7. EGÉSZSÉÜGY 15 MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Államkötvény 1997/K Legyen akár kényelmes Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. felett van és naponta emelkedik, mivel a kama­tozás a kibocsátás napjától kezdődött. így a vételár naponta a következő: 101,10%; 101,17%; 101,25%; 101,32%; 101,39%. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusztus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak - akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni; - akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni; - akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik ta­níttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vál­lalkozás beindításához. Adócsökkentő Az Államkötvény 1997/K megvásárlására fordított összeg a hatályos jogszabályok szerint véglegesen levonható az adóalapból, annak maximum 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető 1994-ben vásárol­ta és lejáratig megtartja. Államkötvény 1997/K Állami garancia A befektetők 1994. szeptember 5-9. között vásárolhatnak névérték alatt államkötvényt leg­feljebb az 1994. augusztus 26-án tartott aukci­ón kialakult átlagárfolyam (100,54%)+0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától fel­halmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A vételár a névérték Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Külföldiek is vásárolhatják A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföl­diek is vásárolhatják. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Szeged, Mérey út 17., Szentes, Makó, Kistelek, Mórhalom • MNB Csongrád Megyei Igazgatósága Szeged, Deák F. u. 17. • Inter-Európa Bank Rt. Szeged, Széchenyi tér 2. ló éjszakát - de hogyan? Kellemetlen őszi „lombhullás" A hajkészlet hölgyeknél is logyéeszköz Az ősz sajátos velejárója, hogy természetes fejfedőn­ket, a hajat is „lombhullás" ritkítja. Ez azonban önma­gában nem ok az aggodalomra, mert általában nem haj­hullásról, hanem hajváltásról van szó. Egy-egy szál ugyanis körülbelül 6 évig „él", s az elöregedett állomány jobbára az ősztől február végéig terjedő időszakban hul­lik ki. A már-már tömegbetegség­nek számító alvászavarban sok esetben nem szervi vagy idegi okok ludasak, hanem a külső körülmények. Az álmatlanság­gal küszködőknek érdemes tehát hálószobai őrjáratot tarta­ni, s számba venni, hogy adot­tak-e a „tárgyi" feltételei a pi­hentető, nyugodt alvásnak. Fontos, hogy milyen a háló­hely klímája. Az áporodott, be­füstölt szobalevegó a jó alvók­nak sem ígér könnyű álmot. Lefekvés előtt tehát feltétlenül alaposan szellőztessünk. Azt se feledjük, hogy a túl meleg lég­tér rontja a jó alvás esélyét; a háló ideális éjszakai hőmérsék­lete 16 fok. Nem szerencsés, ha ágyunk az utcai, külső falnál, az ablak közelében van. Ott ugyanis hűvösebb őszi-téli napokon a hideg bukószél, a léghuzat gyakran észrevétlenül is meg­zavarhatja az éjszakai pihenést. A fekvőhelyet illetően a fő követelmény, hogy ne legyen szűk. Hosszában legalább 15 centiméterrel haladja meg használója testmagasságát, szé­lességében pedig az egyes ágy legalább 1, a dupla ágy lega­lább 2 méter legyen. Korábban az volt a vélemény, hogy a ke­mény matrac az egészséges. Ma már a szakemberek azt vallják, hogy a „rideg" fekvő­hely ugyanolyan ártalmas a ge­rincoszlopnak, mint a túlságo­san puha. Sok múlik az ágyneműn is. A jó takaró könnyű, tartja a meleget, fölveszi és elvezeti a párát. E követelményeknek a töltőanyagok közül a pehely és a toll nagyrészt megfelel. Leg­jobb a dunnalúdtől származó dunnapehely, ez azonban elég drága. Nagyon könnyű és jó hőtároló a kasmirszór, de ez sem olcsó. A tollra allergiásak töltelékanyagnak birkagyapjút vagy nemes prémet használhat­nak. Fejpárnába a puha pehely nem alkalmas. Túl lágy ugyan­is ahhoz, hogy alvás közben biztosítsa az egészséges test­helyzetet, azaz kiegyenlítse a fej és a váll közötti magasság­különbséget. Fejünk alá tehát kemény tollal bélelt párnát te­gyünk, így a nyaki gerincosz­lop a gerint többi részével egye­nes vonalat rajzol ki, s nem fe­nyeget az a veszély, hogy meg­húzódott, fájós nyak- és váll­izmokkal ébredünk. (FEB) A szakirodalom szerint a fejbőrön átlagosan 100 ezer hajszál található, bár a szóró­dás színek szerint is elég nagy. A szőkéknek például 140 ezer, a barnáknak 108 ezer, a vörö­seknek viszont alig 90 ezer szál alkotja a hajzatát. A ritku­lás. a kopaszodás pontos okait a tudománynak máig sem sike­rült tisztáznia. Tény, hogy ez a biológiai jelenség elsősorban a férfiak hajkoronáját tépázza: az 50 fölötti férfiak 60 százaléka részben vagy egészben kopasz• A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az utóbbi időben a nők körében is gyakoribbá vált a hajkészlet erőteljes fogyatko­zása. A bőrgyógyászok ehnek egyik okát a lófarok-frizurában látják: ez a viselet a homloktá­jékon rontja a vérkeringést, aminek hajhullás a következ­ménye. A fogamzásgátlók többsége az orvosi tapasztala­tok szerint szintén nem ..hajba­rát" és sok jel utal arra, hogy közvetve még a spirál haszná­lata is előidézhet nagymértékű ritkulást. A hajváUás őszi-téli perió­dusában sem szabad természe­tes tünetnek tekinteni a foltos hajhullást. Jó tudni, hogy a különféle hajfestékek gyakran okoznak allergiát, illetve bőrgyulladást - a hajfixálók viszont szeren­csére csak a legritkább esetben károsítják a hajat. (FEB) A nyár végén rende­zik meg hazánkban a nemzetközi onkopszi­chológiai kongresszust, amelynek egyik főszer­vezője, előkészítője dr. Muszbek Katalin pszi­chiáter főorvos, a ma­gyar onkopszichológia egyik jeles művelője és képviselője. Lelki tényezők a rákbetegek gyógyulásában • Mit takar az onkopszi­chológia-fogalom ? - Fiatal tudományágról van szó, voltaképpen határtudo­mány az onkológia - a dagana­tokkal foglalkozó tudományág - és a pszichológia között. S mint általában a határtudomá­nyok, gyors fejlődésnek indult szerte a világon. Az onkopszi­chológiát először az Egyesült Államokban fogadta el a tudo­mányos élet. Noha előzményei messzenyúlnak, már az ókor nagy orvosai is kapcsolatot véltek felfedezni a rákos meg­betegedések és a pszichikum között. Galenus például felfi­gyelt arra, hogy az emlőrák gyakoribb a melankolikus szo­morúságra, zárkózottságra haj­lamosoknál, mint a vidám, jó­kedélyű, kiegyensúlyozott nők­nél. • Közelebbről mivel foglal­kozik az onkopszichológia? - Kutatja az egyes személyi­xégjegyek és a rákos daganatok közötti összefüggéseket. Kere­si a kapcsolatot az életmód, az életvitel, a pszichikus ténye­/ők, valamint a rákbetegség ki­alakulása között. Vizsgálja a lelki tényezők szerepét a be­tegség kimenetelében, lefolyá­sában. Feltárja azokat a lelki vonásokat, hatásmechanizmu­sokat, amelyek elősegítik a be­teg gyógyulását. • Mióta foglalkoznak ha­zánkban e tudományággal? - Neves pszichológus, dr. I'olcz Alaine mintegy húsz évvel ezelőtt foglalkozott elő­ször leukémiás gyermekek lelki megsegítésével. A nyolc­vanas évek második felében i.ckhardt Sándor professzor, akadémikus alakított munka­csoportot az Országos Onkoló­giai Intézetben. Jómagam is az ő irányítása mellett kezdtem dolgozni. • A tudomány mai állása szerint milyen személyiség­tényezők hajlamosítanak a daganatos megbetegedések­re? - Az egyes személyiségvo­nások és a rákos betegségre való hajlam közötti összefüg­gések egyelőre kutatási sza­kaszban vannak, erről biztosat még nem mondhatunk. Többen is megállapították azonban, hogy az önhajszoló, önmagát háttérbe szorító, visszahúzódó, befeléforduló, az érzelmeit el­rejiő, főleg a düh, a harag visz­szafojtására hajlamos egyéni­ségűek között megnő az esélye a daganatos betegségeknek. Úgyszintén azoknál is, akiknél feldolgozatlan életesemények, elhúzódó krízishelyzet, stressz, depresszió tapasztalhatók. Sok­kal nagyobb biztonsággal be­szélhetünk azokról az eredmé­nyekről, amelyek a betegség leküzdése és a személyiség irá­nyultsága, beállítottsága közöt­ti összefüggés felismeréséből fakadnak és a gyógyító munká­ban való tudatos felhasználásá­val kapcsolatosak. • Ez a gyakorlatban, ho­gyan jelenik meg? - A pszichoszomatikus ­vagyis a lelki okokból eredő testi elváltozásokkal foglalko­zó - orvostudomány, mint em­lítettem, keresi azokat a lelki tényezőket, amelyeknek szere­pük lehet a rákos daganatok létrejöttében, illetve kifejlődé­sében. De ugyanilyen erővel foglalkozik azzal, hogy mi­ként, milyen lelki mozgatóru­gók segítségével lehet úrrá a betegsége fölött maga a beteg. Ma már egy dolog biztos: azok a rákos betegek, akik nem ad­ják föl, sokkal nagyobb túlélési eséllyel küzdenek meg e kór­ral, mint azok, akik feladják, a sorsukba beletörődve lemonda­nak az életről. A betegségköz­pontú, személytelen orvoslás helyébe egyre inkább a beteg­központú gyógyítás kerül: azaz nem a betegséget, hanem a bete­get kell gyógyítani. E betegség elleni küzdelemnek része az is, hogy az élet utolsó szakaszá­ban segítséget kell adni az em­beri méltóság megtartásához és a halál emberhez méltó fogadá­sához. Ma már legalább másfél tucat helyen működik ilyen önkéntes segítő szolgálat Hos­pice mozgalom néven. Ezek­ben a kérdésekben a Magyar Hospice Alapítvány (Budapest, 1118. Gazdagréti tér 4.) min­den érdeklődőnek felvilágosí­tást ad. Takács Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents