Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-07 / 209. szám

SZERDA, 1994. SZEPT. 7. mm GAZDASÁGI MELLÉKLET III. /r A „feketevagyonok " sokszor még söté­tebb tulajdonosainak sze­me sem rebbent, amikor Békési úr bejelentette, nem időszerű a vagyon­adó, hiszen a jelenlegi személyi jövedelemadó rendszer is alkalmas arra, hogy megcsapolják a nagy jövedelemeket. A miniszterelnök mintha el­tökéltebb lenne ez ügy­ben. hiszen a bányászna­pon - nem tudni miért épp' a csökkenő jövedel­mű vájárok előtt - ismét kijelentette: reszkessenek a gazdagok, mert szerinte igenis szükségszerű lenne a vagyonadó. Elképzelem, amint öz­vegy Hát Izsákné lecam­mog a reggeli újságért, s mellbevágja a bejelentés: mégis csak jön előbb­utóbb a vagyonadó! Min­den bizonnyal elereszt magában egy rendes ká­romkodást - szidja, ócsá­rolja a sok szemét gazda­got. Bezzeg az ő nyugdí­ját csak úgy emelgetik, mint súlyemelő a túlnehéz vasdarabokat: vissza­vissza esik az életszínvo­nala, ha egyáltalán lehet ezt színvonalnak titulálni. Ó inkább túlélni szeretné ezt az egészet, ha egyálta­lán a hetvenkét éve hagy még időt rá. Budapesten közben élet-halál harcot vív a szexmaffia: a legkevéssé sem izgatja őket, beveze­tik-e valaha az új adót, vagy sem. Ők legfeljebb a „keresztapának" tejelnek, szigorúan emelve a taksát a mindenkori inflációsrátá­val. Végletesen szétsza­kadt az ország: szegé­nyek és Mercedesben fe­szítő újgcizdagok néznek farkcisszemet egymással ­fölöttünk pedig a jóságos állam közteherviselésről szónokol, miközben a jócskán túlköltekező csi­novnyikok szeretnék meg­tömni legalább egy kicsit az államkasszát - mit ér a tekintély, ha nincs miből költeni? Tragikomikus macska­egér játék kezdődik: min­denki túlélni szeretne. Odafönn a négy évet, ide­lenn a nyomort. Talán majd néhány év múlva... — mondogatjuk. Pedig le­hetne ezt sokkal, de sokkal kevéssé látványo­san is csinálni: szép csöndben beszedni az Túlélés adókat, kérkedés nélkül leépíteni az állami pazar­lást. Egyáltalán, miféle té­veszme a gazdagokra kenni mindent: a költségvetési hiányt, az eladósodást, a leromlott gazdaságot. Ha a vállalkozó nem gazda­godhat, akkor ugyan miért vállalkozzon, kockáztas­son? Özvegy Hát Izsákné összecsukta odafönn a másfeles pánelben az újságot, abbahagyta a ká­romkodást. Megszámolta az aprót, hogy kifut-e még fél liter tejet és két zsömlét, majd elindult a sarki abc-be. A világ ilyen egyszerű: ha van néhány fillérje az embernek, még képes a túlélésre. Ja ké­rem, a vagyon adó miatt a gazdagoknak legyen ne­héz az álma... RafaJ Gábor y Az állami kutatás a külső szemlélő számára egy széltől is óvott szegletét jelentheti éle­tünknek. Dr. Frank József, a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet főigazgatója a napraforgó nemesítés fenegye­rekeként már bizonyított, mum katársai most vezetőként vár­ják tőle a megismételt bravúrt. • A Viki napraforgó hib­ridjével vált ismertté. Idéz­zük fel a korántsem tanul­ság nélküli múltat! - A '75-'82 közötti időszak életem legszebb szakasza, csak a kutatásnak élhettem. Óriási volt a tét, a nemzetközi színté­ren a fajtákat felváltották a na­gyobb tudású hibridek. Ha pár éven belül nem sikerült volna eredményt elérni, a magyar faj­ták helyét átvették volna a kül­földi hibridek. Amikor letettem az eredményt, kiderült nem gondolták komolyan, hogy akad „őrült", aki beletenyerel az importérdekeltségű lobbi üzletébe. Dicséret helyett majdnem kirúgtak. Döntenem kellett, vagy szemétdombra ke­rül megszállottságom terméke, vagy végigcsinálom. Külföldre vittem az eredményt, de csak azért, hogy cáfolhatatlan bizo­nyítékokkal vívhassam meg itt­honi csatámat. A Viki nevű hibrid '86-ban már a francia vetésterület ötödét adta. 0 Innen már nem lehetett visszaút. - Furcsa, de még akkor is azt az érvelést lehetett hallani, hogy Magyarországon nem le­het versenyképes az a hibrid, amelyet az itteni körülmények­re fejlesztettem ki. Szerencsére a gyakorlatban évek során si­került az áttörés. Ma 35 állami­lag minősített hibrid bizonyít a világ 17 országában. S ami a A nemesítés „fenegyereke" Dr. Frank József: a legmagasabb szakmai elismerés. (Fotó: Révész Róbert) lényeg, nálunk is a vetésterület felét meghódították. 0 Az öröme immár teljes lehet. - Keserű példa ez elpuská­zott lehetőségeinkre. A profit nagyrésze megérdemelten azé aki időben felkarolt, pénz áldo­zott az ügyre. Kár, hogy nem hamarabb ébredtünk. Gyógyírt számomra csak a legmagasabb szakmai elismerés, a tavaly megkapott Széchenyi díj je­lenthet. 0 Sikeres nemesitőként mi szüksége volt a szakmát óhatatlanul is háttérbe szorító főigazgatói posztra? - Amikor kifrták a pályáza­tot az intézet vezetésére ismét döntés elé állított az élet. Úgy éreztem, ha nem lesz ráhatá­som a jövőre, összeomolhat minden, amit a semmiből te­remtettem. Ringbe szálltam, hogy megmentsem azt, aminek tétje volt számomra. Termé­szetesen a többi gabonanövény gondját is magamra kellett vál­lalnom. Azt azért nem gondol­tam, hogy a kutatás mára eny­nyire kikerülhet a figyelem kö­zéppontjából. A józan észt meghazudtolva ma intézmé­nyesen senki sem foglalkozik komolyan jövőnk egyetlen zá­logával, az innovációval. Né­hány lelkes ember tartja a frontot. 0 Eszerint ismét nem lehet nyugodt a közérzete. - Mondhatom úgy, hogy na­gyon rossz. Nem szeretem az afféle pénzügyi hibridet, hogy az állam csak 12 százalékát adja a költségvetésünknek, ugyanakkor állami intézmé­nyek maradványelvű uniformi­sát erőlteti gazdálkodásunkra. Az alkalmazkodáshoz idő kell, hosszútávon kiszámftható sza­bályok nélkül kevés az esély. 0 Csak van, ha itt találtam. - Nem adom könnyen, ha eddig a létszámstoppon felül létszámleépítés nélkül megúsz­tuk, s 200 millió forintért meg­vettük egy vetómagtermsztést szolgáló céget, a Gabonama­got, s a fajták számát sem csökkentettük. 0 Mennyit vesz ez ki az emberből? - Míg korábban állandóan külföldre járhattam, most nem engedhetem meg magamnak. A számtalan napi teendőbe a különböző társasági tagságból adódó tennivalók éppúgy bele­tartoznak, mint a szakmai munka vagy a főiskolai okta­tás. Sajnos a legkevesebb a idő a családfa marad. Szerencsére tanár feleségem átvállalta a há­rom gyerek nevelésével járó otthoni terhek oroszlánrészét 0 Anyagilag sikeresnek mondhatja magát? - Nem panaszkodhatom. Nagy öröm számomra, hogy évekkel ezelőtt létrehozhattam a kutatók támogatását szolgáló Frank Heliánus alapítványt. Bár ennél gondtalanabb életet is magaménak mondhatnék, ha a főigazgatói poszt helyett en­gedtem volna a külföldre szó­lító kísértésnek. Tóth Szeles István A megyei ipar exportképessége Visszaesés az élelmiszeriparban is Az utóbbi évek gazdasági nehézségei a megye iparában is éreztették hatásukat. A KGST és a Szovjetunió szét­esése miatti piacvesztés, a nyu­gati exportlehetőségek felkuta­tásának, az új termékek gyártá­sára való átállás problémái, a belföldi kereslet csökkenése, valamint az importverseny erő­södése következtében a terme­lés és az értékesítés nagymér­tékben visszaesett. Az 1993­ban eladott termékek mennyi­sége egynegyedével maradt el az 1990. évtől. A visszaesés a három évben együttesen vala­mivei nagyobb volt Csongrád megyében, mint országosan. A termelés, illetve az érté­kesítés csökkenését főként az export visszaesése okozta. A három év alatt a jelentősebb ipari szervezetek külföldre tör­ténő kiszállítása a hattizedére esett vissza. Országosan ennél kisebb - 25 százalék - volt az export csökkenése. A volt szocialista országok piacainak elvesztése a jelentő­sebb exportáló ágazatok közül az élelmiszerek gyártását és a gépipart sújtotta a legjobban, előbbi ágazat kiszállítása há­rom év alatt kevesebb, mint a felére, utóbbié pedig alig több, mint a hattizedére esett vissza. Ugyanakkor a jelentős külföldi érdekeltséggel működő, és főként a nyugati piacokra ex­portáló nem fém ásványi ter­mékek gyártása, ágazat-kiszál­lítása csaknem a másfélsze­resére emelkedett. A kényszerű piacváltás okozta problémák következté­ben, 1993-ban a megtermelt A bárányokkal mindig baj volt. Itthon halgattak. (Fotó: Gyenes Kálmán) ipari terméknek kisebb hánya­da került külföldre, mint három évvel korábban. így a legna­gyobb volumenben exportáló élelmiszereket gyártó ágazatok termékeinek csak egynegyede a korábbi négytizeddel szem­ben, a gépipar termékeinek egyhatoda a három évvel ko­rábbi egyötöddel szemben. Ugyanakkor több ágazatban a belföldi kereslet visszaesése mellett emelkedett az export részaránya. Továbbra is kedvezőtlen az export termékenkénti összeté­tele. A kiszállításnak 1993-ban a felét az élelmiszerek, 15 szá­zalékát a textíliák, ruházati és bőrtermékek tették ki, a gépek, berendezések aránya kisebb volt, mint 1990-ben. Az export súlyát, nagyság­rendjét jelzi az is, hogy több fontos ipari termék csaknem teljes egésze, vagy jelentős ré­sze külföldi piacokra kerül. így például a libamájpástétom, a gyümölcspulp és -velő, kender és kender típusú fonal, a férfi és női pulóver, a fémerősítéssel készült gumitömlő, az egyéb tűzállóanyag ipari termék, a vörösagyagedény és dísztárgy kilenctizede, a libamáj több, mint háromnegyede, a csoma­golózsák és a fémállvány hét­tizede, a könyv, valamint a porcelán háztartási és vendég­látóipari termék hattizede, a darabolt hús, a szalámi, a sajt, a sertészsír, a kötözőcérna, zsi­neg, kötél közel fele, a fűszer­paprika-órlemény, az ételkon­zerv, a pamutszövet és a porce­lán lakásfelszerelési termék négytizede. A megyei ipari szervezetek jelentős nagyságrendben — 1993-ban 1,8 millió forint értékben - végeztek bérmun­kát, amelynek hattizedénél kül­földi volt a megrendelő. A kül­földi bérmunka legnagyobb ré­szét - 54 százalékát - a ruhá­zati, 39 százalékát a lábbeli és 7 százalékát a gépipari termé­kek tették ki. Dr. Fekete Istvánné KSH Hétfőn kezdődött és a tervek szerint szeptember 16-ig tart a Quaestor Invest Kft. Lízing II. kötvényeinek jegyzése, mellyel a kibocsátó célja az ingatlan­és gépjárműlízing országos be­indítása. A lízinggel a Quaes­tor Kárpótlási Jegy Befektető Rt. által privatizálandó élelmi­szertermelő, -forgalmazó és idegenforgalmi vállalatokat, valamint a gépjárműveket használó társaságokat kívánja megcélozni. A kibocsátási árfolyam 100 százalék, a kibocsátás összege minimum 150 millió forint. Túljegyzés legfeljebb 300 mil­lió forint értékben lehetséges. A futamidő 1,5 év, a kamat évi 28+2 százalék, a kötvények névértéke tízezer forint. A tőke és a kamat megfizetésével kap­csolatban a kibocsátó úgy dön­tött, hogy amennyiben a befek­tető a futamidő közben nem Quaestor Lízing II. veszi fel az aktuális kamatot és tőketörlesztést, akkor ezt ka­matprémium fizetésével hono­rálja. Allokáció: ha az összes jegyzés meghaladja a 450 mil­lió forintot, akkor az időbeliség alapján elégítik ki az igénye­ket. A jegyzéseket naponta összesítik. A kötvényvásárlás kizárólag készpénzért lehetsé­ges, kárpótlási jegyet nem fo­gadnak el a kibocsátók. A jegy­zésben részt vesz az Agrobank, az OTP. s természetesen a Quaestor szegedi. Deák Ferenc utcai fiókja is. K. A. • Szegeden és Vásárhelyen Hétvégi Ford Show Nagyszabású, műsorokkal, vetélkedőkkel tarkított bemuta­tót rendez a Ford Capitol szep­tember 10-én szombaton a Szeged Étterem előtt, 11-én vasárnap pedig szinte változat­lan programmal Hódmezővá­sárhelyen, a Kossuth téren. Mint a hétfői sajtótájékoztatón Részegh Ferenc üzletigazga­tótól megtudtuk, az apropót a '95-ös modellév indulása, va­lamint a forintleértékelés elle­nére meghozott árcsökkentő intézkedéssorozat adja. Szinte valamennyi modelljüket kínál­ják olcsóbb, Club-változatban is, amely alacsonyabb felsze­reltséget, de nem csökkentett biztonságot jelent. Alapvető technikai újdonság a Ford háza tájáról a Tranzit benzinmotor­ja, valamint a Scorpio 195 „lo­vas", 24 szelepes erőforrása. A program szombaton - Vá­sárhelyen vasárnap - reggel 9 órakor kezdődik, s tart egészen este 6 óráig. Lesz McDonald's Roland bohócműsor, Coca-Co­la vetélkedő, BM Duna Mű­vészegyüttes, Akrobatikus Rock and Roll-bemutató, in­gyenes McDonald's légvár, s fénypontként délután 3-kor a PADÖDÖ. A zenéről a nap fo­lyamán a Buffalo Express gon­doskodik. A főszerep ezzel együtt ter­mészetesen az autóké, s min­den típusból egy - Mondeóból kettő - csak azért lesz kint a bemutatókon, hogy az érdeklő­dők próbautat tegyenek velük. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents