Délmagyarország, 1994. szeptember (84. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. SZEPT. 1. HANGSÚLY 11 • Szeged Megyei Jogú Város közgyűlésének szociális és egészségügyi bizottsága a közelmúltban megbízást adott a Cygron Számítástechnikai Kutató-fejlesztő Kft.-nek, végezze el a város szociális helyzetének átfogó elemzését. A tanulmány célja, hogy elősegítse egyrészt a város egységes lakáskoncepciójának kialakítását, másrészt a szociális segélyek hatékony elosztását, ugyanis az önkormányzat jelentős összeg (évi 600 millió forint) elosztásáról dönt. E munka szükségességét két fő szempont indokolta: az első az, hogy Szegeden évek óta nem épül szociális bérlakás, a másik pedig, hogy a város növekedésének és fejlődésének érdekében elengedhetetlen a szociális problémák megoldása. Az elemzés a napokban készült el, s rovatunkban részleteket kívánunk közölni e teijedelmes anyagból. Az első rész a szociális bérlakásra várók helyzetét taglalja. A tanulmány nagyrészt az önkormányzat népjóléti és általános igazgatási irodájánál számontartott adatokra épül. Figyelembe véve az adatvédelmi szabályokat, csak az elemzendő számadatok kerültek felvitelre. Olyan adatokat, amelyek alapján egyes személyek azonosíthatók lennének, az adatbázis nem tartalmaz. A szociális bérlakásra várók helyzetének elemzése A szociális és nem szociális lakásigénylők száma 1993. októberéig közel 3000 fő. Ezekről részletes adatok állnak rendelkezésre, 58 féle szempont szerint. Az adatokból egyrészt a szociális helyzetre, másrészt az építendő lakásokra vonatkozóan nyerhetünk információt. Az igénylőket három csoportba sorolhatjuk. Az első, egyben legnagyobb részt a 30 év alatti korosztály képviseli. A második csoport a középkorúakból áll, ezek nagyrészt elvált emberek. A harmadik csoport tagjai nyugdíjasok. A szociális helyzetet leginEgy fore eso jövedelmek 600 500 .400 r 3 £ y 300 1 1 200 100 m «"» -' <N •£> O _ — — ° m aő tM SO O n „ 2Q. o -a- ^ n — fi n o XI rI 1 rM " ti rmrmw^ o o o o © o o o o o «r> O «/-> O «r> © T T o o o o © © © © n n tjó ó ó © o Tt O Tk O V> o — — r^ rs m m rf s g g - « o o o «o »o so vő r^ © © © © © o o o o o o o tj- «o v© vo ooooooooooooooooooo OOOOOOOÖOOOOOOOOOOO w-j O *r\ © C5 o O « § g oooooooooooooooooo oooooooooooooooooo o o © o o o © o o _ *r\ o «n O «r> o t*^ oo oo Ot O © ó © © o o o 8 • Elemzés Szeged szociális helyzetéről 1. kább jellemző mennyiség az egy főre eső jövedelem. Ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált lakosok nagy része rászorultnak tekinthető. Nyilvánvaló, hogy még 15 000 forint egy főre eső jövedelem esetén sem tudja a család lakásproblémáját megoldani, így a szociális lakásigénye jogos. Az egy főre eső jövedelmek nem feltétlenül tükrözik a szociális helyzetet, mivel a vállalkozói és alkalmazotti réteg által szolgáltatott adatok megbízhatósága különböző. A vállalkozók saját maguk számára állítanak ki jövedelemigazolást, míg az alkalmazottak számára a munkahelyük. A vállalkozóknál bizonyos javak költségként elszámolhatók, és az így vásárolt eszközök a magánszférában is használhatók. Adatainkból kiderül, hogy a vállalkozók az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban jelentősebb számban képviseltetik magukat. Az 500 Ft alatti jövedelemA Cygron-jelentés A TORONY ALÓL mel rendelkezők nagy százaléka - meglepő módon - a tanulók köréből kerül ki. Kritikus kérdés, hogy a város szociális keretéből milyen támogatásra lehetnek jogosultak. Mivel a tanulók az ösztöndíjuk miatt nagyon alacsony egy főre eső jövedelmet tudnak kimutatni, a szociális rászorulók kategóriájába esnek. Ezt kihasználva, a gyerekes családokat is megelőzhetik, ami igazságtalan elbírálást eredményez. A tanulókat ráadásul a szülők tartják el, így gyakran a tehetősebb szülők gyermekei jutnak előnyhöz. A másik legfontosabb szociális dimenzió a lakások zsúfoltsága, azaz a beköltözők száma. A lakáshoz jutás sürgőssége lemérhető azzal, hogy a lakásra váró, ha piaci körülmények között próbálja megoldani problémáját, akkor ez milyen áron, milyen minőségben lehetséges (vagy egyáltalán lehetséges-e). Az egyedül költözők, illetve gyermektelen házaspárok viszonylag könnyű helyzetben vannak, a gyerekes családok helyzete sokkal rosszabb, mivel a főbérlők nem látják szívesen a gyerekkel rendelkező albérlőket. Hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben vannak az elváltak, és a gyereküket egyedül nevelők. Éppen ezért elengedhetetlen az egyedül költözők, illetve a kiskorúak szerinti elemzés elvégzése. Meglepő tény, hogy a lakásigénylők 55 százaléka egyedül költözne új lakásba. Ezek közül körülbelül 50-50 százalékban van férfi és nő. Ez a réteg valójában szociálisan kevésbé rászorult, hiszen az albérleti piacon lakáshoz juthat, bár nagy részük nem kereső, foglalkozásuk pedig vagy tnauló, vagy nyugdíjas. Az igénylők 22 százaléka kíván másodmagával költözni új lakásba. A ketten költözők két csoportra oszthatók: a gyermektelen házaspárokra, illetve a gyermeküket egyedül nevelőkre. A két csoport aránya éppen 50-50 százalékos. Ez azt jelzi, hogy jelentős a gyermeküket egyedül nevelők száma. Ezek az igénylők leginkább a 25-30 közötti korosztályból kerülnek ki. Összehasonlítva a gyermekteleneket a gyermeküket egyedül nevelőkkel, azt láthatjuk, hogy míg a gyermektelenek lakásgondja 30 éves korukra nagyobbrészt megoldódik (illetve másik rétegbe kerülnek át), addig a gyermeküket egyedül nevelők száma minden évben többszöröse a gyermekteleneknek, és a 40-50 éves korosztály sem ritka. A jövedelmeket összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy az átlagkereset ezekben a családokban 5-6000 forint. A családosoknál ez jóval magasabb, és egyenletesebben oszlik el. Ez további bizonyíték arra, hogy a gyermeküket egyedül nevelők halmozottan hátrányos helyzetűek, támogatásuk elengedhetetlen. A hárman költözők az igénylők 16 százalékát alkotják. Itt is megkülönböztethetjük a csonka-családokat (egy szülő, két gyermek), illetve az egygyermekes házaspárokat. Míg a ketten költözőknél a csonkacsaládok és a házaspárok 50-50 százalékban voltak jelen, addig itt már csak az igénylők 25 százaléka csonkacsalád. Tehát a család nagysága növeli a család stabilitását. A ketten költözőknél vázolt problémák azonban itt még markánsabban jelentkeznek. A kor szerinti megoszlásban ugyanazt tapasztaljuk: a családok idővel meg tudják oldani a problémájukat, a gyermekeiket egyedül nevelők nem. Az együtt költözők magas száma nem feltétlenül sok gyereket jelent, mivel a házaspárok gyakran igényelnek rokonaikkal szociális lakást. Az igénylők 70 százaléka gyermektelen, 22 százalékának van egy gyermeke, 8 százalékának kettő, 1 százalékának három, szintén ennyinek négy, vagy annál több. Az adatokból kitűnik, hogy mind a három-, mind a négygyermekes családok halmozottan hátrányos helyzetűek. Az egy főre eső jövedelmük 2-3000 forint körül mozog, míg a kétgyermekeseknél átlagosan 4000 forint, az egygyermekeseknél 6000 forint a jövedelem. Ömlik a tőke - Kínába A fejlődő országok közül Kína a legkedveltebb terepe a nemzetközi tőkeberuházásoknak s az ázsiai ország világviszonylatban is a második helyet mondhatja magáénak a befektetési rangsorban - ez derül ki az ENSZ felméréséből. Az adatok szerint a fejlődő térségbe tavaly rekordösszegű, összesen 80 milliárd dollár tőke ömlött, ebből Kína egymaga 26 milliárdnyi külső beruházást könyvelhetett el. Ennél több külföldi tőkeberuházást a világ összes országa közül is csak az Egyesült Államokban jegyeztek fel, összesen 32 milliárd dollárt. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által kiadott éves jelentés „csodával határosnak" minősíti a kínai befektetések megugrásának mértékét. Kína 1991-ben még csak a 13. helyet foglalta el a tőkefogadó országok világranglistáján és a fejlődő térségen belül is csupán a harmadik volt. Mozgássérült bravúrja Egy kanadai fiatalember, akipek térdtől lefelé mindkét lába hiányzik, átúszta a rendkívül veszélyesnek tartott Messinai-szorost Szicília és az olasz szárazföld között. Oda-vissza tette meg az utat - 90 kilométert úszott nem egészen 24 óra alatt. Szerencsésen partot érve, a 21 éves Carlos Costa azon nyomban lefeküdt aludni. „Kimerültem, de nagyon boldog vagyok, mert láttam, hogy a parton tízezrek kísérték figyelemmel úszásomat. Ez minden bizonnyal ráébreszti az embereket a mozgássérültek problémáira" nyilatkozta Costa. A csatornaátúszás első fele problémamentesen zajlott le, de visszafelé órákon át nem jutott előre a viharos tengerben és végül is az őt kísérő halászok tanácsára óriási kerülő utat volt kénytelen megtenni, hogy csendesebb vizeken folytathassa útját Szicília felé. A Messinai-szorostól különben ma is rettegnek a hajósok, s az a hír járja, hogy nem egy hajót elnyelt már ott az örvény. • Vajon hogyan hatott az időnkénti eső és a többszöri lehűlés a gyompollen-termelésre? - teszik fel a pollenallergiában szenvedő lakosok a kérdést. Minden növény pollenmennyisége csökkent a hűvösebb napokon. Még a parlagfű is kevesebb virágport termelt, mint a tavalyi, tavalyelőtti hasonló időszakban! Azonban olyan tömegesen fordul elő a Szegedet körülvevő gyomtengerben, hogy ez a kevesebb virágpormennyiség is több volt, mint a napi allergiás határérték (50 db pollen/köbméter), és több mint az összes többi virágzó növény pollenprodukciója. A napi 1-2 órás esők sajnos nem mosták át a levegőt, sőt esők után gyakran hirtelen nagyot nő a pollenszám. Ismét vasárnap (augusztus 28-án) volt a csúcs, egy iszonyúan magas érték, 1899 darab pollen/köbméter!!! Ha marad a meleg idő, ezen a héten tetőzik a parlagfű virágzási perdiódusa! Dr. juhász Miklós Pollenjelentés 34. hét A parlagfű pollenszámának augusztus végi alakulása az utóbbi három évben 1992-1994..augusztus 15-31. 2000 1500 db pollen/m3/nap lOOO 500 augusztus • Vámos fogások Jakabszállás „császárai" gyalog menekültek Az elmúlt hét egyik legnagyobb fogása a hegyeshalmi vámhivatal munkatársainak érdeme. M. Emil román állampolgárnál, a táskájában elrejtve, 100 ezer német márkát és 70 ezer forintot találtak. A Magyarországról távozni kívánó M. Emil ellen az összesen mintegy 7 millió forint értékű fizetőeszköz lefoglalását követően eljárás indult. Szintén Hegyeshalomnál G. Miklós magyar állampolgártól mintegy 1,6 millió forint értékű fizetőeszközt foglaltak le a vámhivatal munkatársai. G. Miklós 1290 dollárt, 5000 osztrák schillinget és 1,45 millió forintot kísérelt meg engedély nélkül kivinni az országból. Az olaj-hamisítási ügyek felderítése változatlanul sok munkát ad a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóinak. A múlt héten a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun megyei nyomozó hivatala egy jakabszállási tanya területén 30 ezer liter vegyileg kezelt, és további 30 ezer liter kezeléshez előkészített háztartási tüzelőolajat foglalt le. A lefoglalt HTO-t két tartálykocsiban szállították, amelyeket a rendőrség tartóztatott fel. A hamisítók gyalogoA Vám- és Pénzügyőrség az elmúlt héten 154 pénzügyi bűncselekményt, illetve szabálysértést derített fel és akadályozott meg, összesen több mint 28 millió forint értékben. Az év eddigi részében a felderített pénzügyi bűncselekmények és szabálysértések száma meghaladja a 7.450-et. Az eljárás alá vont fizetőeszközök és egyéb tárgyak összértéke több mint 6,5 milliárd forint volt ezen időszak alatt. san próbáltak meg elmenekülni, egyiküke! - V. Zsoltot azonban - sikerüli kézrekeríteni. A kihallgatás során az elfogott hamisító azt vallotta, hogy szökésben lévő K. Zsolt nevű társával - egy általuk ismeretlen személy megbízásából végezték a szőkítést a tanyán lévő tartályokban. A nyomozó hivatal megkezdte az ügy kivizsgálását. A bűntett megakadályozásával mintegy 2 millió forinttal növekedtek az adóbevételek.