Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-06 / 183. szám

SZOMBAT, 1994. AUG. 6. • Nagylakon megfordult a forgalom Visszajönnek a törökök Az idei törökjárás forduló­pontjához érkezett, ugyanis az eddig jobbára hazafelé tartó tö­rök vendégmunkások áradata tömegesen tart visszafelé, Eu­rópába. Nagylakról kapott in­formációink szerint, a hét köz­ben a forgalom csendes volt, fennakadások nem voltak, az összforgalomban naponta 10­15 ezer ember lépte át a határt. A pénteki ügyeletes, Gaval­lér Barnabás százados elmond­ta, az eddigiektől eltérően, most már naponta háromezer­rel több autós igyekszik vissza­felé, mint amennyi elhagyja az országot. A magyar oldalon pénteken a beléptetés folyama­tos volt, harminc perc a vára­kozás. A kilépő sávokban a személyforgalom egy kilomé­teres sorban három, a kamio­nok két kilométeres sorban, hat órát kénytelenek vámi. Az Eu­rópa országai felé tartó törökök BELÜGYEINK 3 egyelőre sehol sem okoznak gondot az átlépésnél, ennek magyarázata, hogy a szabadsá­golások kezdetétől eltérően, az autósok nem egyszerre, nagy hullámban indulnak. Az eddig megszokott hétvégi csúcsok helyett, a következő hetekben az áradat egyenletesebben osz­lik majd el a hét többi napjára. A kilépőket érintő hét végi vá­rakozás, az előrejelzések sze­rint, már nem haladja meg a 4­5 órát, a román oldalon viszont várhatóan hosszabb sorbanál­lásra, kényszerpihenőre is szá­míthatnak a Magyarország felé tartók. Naponta 9-10 ezer fő lép be a hét végén az országba, a magyar vámszervek felké­szültek a hamis útlevéllel, ví­zummal próbálkozók kiszűré­sére. Mint megtudtuk, vissza­felé menet, á törökök közül igen sokan hamis, vagy fény­képcserés okmányokkal pró­bálják rokonságukat a jobb megélhetés Ígéretével kecseg­tető Nyugat-Euróbába csem­pészni. A hét végén ismét megnyí­lik a battonyai határátkelő, amely a személyforgalom átve­zetésében segédkezik a keleti végeken. Garamvölgyi száza­dos elmondta, a németországi nyári szabadságolások végez­tével, a tanítás megkezdésével hamarosan lassú csökkenés észlelhető a tranzitforgalom­ban. Előreláthatólag a jövő hét végére várt nagyobb hullám után, augusztus végére fokoza­tosan megszűnik az invázió, s az utasforgalom beáll a normá­lis kerékvágásba. P. T. P. • A forint értékvesztése ló dolog a devizaszámla Egy év alatt a forint a leg­nagyobb mértékben, 28,9 százalékkal a svájci frankkal szemben értékelődött le. Ez a Magyar Nemzeti Bank 1993. augusztus 5-ei és az 1994. augusztus 5-ei valuta­árfolyamának összehasonlí­tásából derül ki. A svájci frank eladási ára egy éve 64,09 forint volt, míg most 82,62 forint. Ugyancsak jelentős mér­tékben, csaknem 24 száza­lékkal csökkent a forint ér­téke a német márkával és az osztrák schillinggel szem­ben. Tizenkét hónap alatt a márka eladási ára 56,36-ről 69,78 forintra, a schillingé pedig 8,01 forintról 9,9l-re növekedett. A dollárral szemben „mindössze" 15 százalékos a forint értékvesztése, lé­nyegében ennyi a spanyol pesetával és a görög drach­mával szemben is, míg az angol font esetében 17,4 százalékkal ér kevesebbet a forint, mint 12 hónappal ez­előtt. Mindez többek között azt is jelenti, hogy akik egy év­vel ezelőtt konvertibilis de­vizában, például német már­kában helyezték el megtaka­rításaikat, azoknak az egy­éves hozama a kamatokkal együtt csaknem 28 százalé­kos. A forintkamatok egy évvel ezelőtt még nem érték el a bruttó 20 százalékot. • Miből, s hogyan élünk? Könyvjelző ii A tanulás, a művelődés költ­ségei az utóbbi években sajnos folyamatosan emelkednek. Mára odáig jutottunk, hogy a tankönyvekről szóló legutóbbi tájékoztatás szerint az árak már-már csillagászatiak: egy középiskolás kamasz tanköny­veire 5-9 ezer forint közötti összeget kell költeni egy tanév­re. Sajnos, más könyvek árai is „égbekiáltóan" emelkedtek - s nem a színvonalat kell ezzel megfizetni. Műfajilag, tipográ­fiailag, nyomdatechnikailag a szakmai színvonalat lezülleszt­ve jelentek meg a 90-es évek legelején a „vállalkozók" a könyvkiadásban is, hogy „le­kaszálják" a piacot. Míg 1988­ban 11 könyv jutott egy lakos­ra. 1993-ban már csak 7. A kiadott könyvek mennyisége kb. 32 százalékkal csökkent, a forgalom a korábbi 5,5 milliárd forintról a becslések szerint 8,5 milliárdra emelkedett. Vagyis: a kétharmadnyi könyv 55 szá­zalékkal magasabb áron kíná­lódott. A könyvek ára átlago­san 3-3,5 szeresére nőtt. Papí­ron növekedett a kiadott mű­vek cím szerinti száma is. Ar­ról. hogy a kiadottak közül ke­vesebb az eladott, nemigen ké­szül áttekintést adó statisztika. S azt sem sokan „jegyzik", hogy a műs/.rtm emelkedése mögött igazából a bestsellerek hatalmas mértékű előretörése van, s az igazi szép- és szakiro­dalom háttérbe szorult. Sajnálatos módon visszafej­lődés mutatkozik az utóbbi idő­szakban a könyvtárakat illető­en is. Míg például 1990-ben Csongrád megyében 181 ön­kormányzati könyvtár volt, 1992-re már csak 136, s azóta is be kellett zárni jónéhányat. 1990-ben szűkebb pártiánkban még 123 munkahelyi, szak­szervezeti könyvtár volt, két évvel későbbre számuk 88-ra csökkent. Hogy a művelődési, olvasá­si szokások egyre inkább a csa­ládok pénzügyi helyzetével ke­rülnek összefüggésbe, arra mu­tatnak a lapelőfizetési statiszti­kák is. A kérészéletű lapokat figyelembe sem véve állíthat­juk ezt, a patinás újságok előfi­zetői adatainak változásait átte­kintve. Nem feltétlenül a lap csökkenő színvonala az oka annak, hogy például a „népúj­ságok" közül a Szabad Föld előfizetői 1992 elején még 474 ezren voltak, idén januárban pedig már csak 376 ezren, a Családi Lapot ugyanekkor 37 700-an, illetve 33 400-an fizet­ték elő. A Képes Újság 1992 januári 135 ezer előfizetője 1994 januárra 85 ezerre fo­gyatkozott, a Füles 77 800-as tábora pedig 58 200-ra. Szabó Magdolna A pótköltségvetési­csomag részeként a ter­vek szerint jelentősen megszigorítják a mun­kaviszonyon kívüli adó­előleg-levonás szabá­lyait. • Pénzügyi szigor jön? Negyvennégy százalékos adóelőleg A Pénzügyminisztériumban elmondták, hogy az elképzelés szerint valamennyi ilyen kifi­zetésnél a maximális, 44 százalékos adóelőleget kell majd levonnia a kifizető hely­nek. Amennyiben a jöve­delemadó-bevallásnál kiderül, hogy az illető éves bevétele alapján nem tartozik a legfelső adókulcs hatálya alá, akkor természetesen vissza lehet igényelni az adóelőleg meg­felelő részét. A szigorítást többek között azzal indokolták, hogy sok állampolgárnak több, munkaviszonyon kívüli for­rásból is van jövedelme, és ezek után jelenleg csak a mi­nimális adókulcsot vonják le. Az állampapírok adóked­vezményének megvonásával kapcsolatban a pénzügyi tárcá­nál csak annyit közöltek, hogy ezt az intézkedést eredetileg 1995. január l-jétől kívánták bevezetni. Jelenleg szakértők dolgoznak azon, hogy miként Tisztelt Lippai Polgármester Úr! Remélem, levelem jó egészségben találja Önt. Nagy örö­mömre Szolgál, hogy az Erzsébet Zenei Egyetem pro­fesszorával, Futaba Inoue úrral, és másik három, az au­gusztusi Hirosimai Zenei Napok alkalmából városunkba látogató professzorral elküldjem Hirosima polgárainak üdvözletét. A művészek, mint az emberiség történetének első atom­bombája által lerombolt város, Hirosima zenészei a béke és a kölcsönös megértés jegyében adják ezt a koncertet. Őszintén remélem, hogy ezek az előadások eljuttatják Hi­rosima békeüzenetét Szeged lakosaihoz. Hirosima népe nagyon büszke kiváló zenészeire és re­mélem, hogy a koncertek hozzá fognak járulni Hirosima szellemiségének megismertetéséhez, amelynek lényege a nukleáris fegyverek megsemmisítése és a világbéke megte­remtése. Az Önök nagyrabecsült vendégszeretete és segítsége elősegíti azt, hogy ezek a koncertek sikeresek legyenek. Befejezésként kívánom, hogy erőfeszítéseik eredmé­nyesek legyenek, és remélem, hogy városaink közti barát­ság még erősebbé válik a jövőben. Őszinte tisztelettel: Takashi Hiraoka, Hirosima polgármestere Az 1945. augusztus 6-i hirosimai atomkatasztrófa negyvenkilencedik évfordulóján ma a Hirosimai Zenei Napok keretében este 8. órától a Fogadalmi templomban Shiori Wada megemlékező orgonaestje hangzik majd el. lehetne már az idén eltörölni a személyi jövedelemadó-tör­vényben ez évtől életbe léptetett intézkedést. A dolog azért sürgető, mert a jogsza­bály jelenleg azt is lehetővé teszi, hogy az idén vásárolt, és legkorábban három év múlva lejáró államkötvényekre fize­tett összeg akkor is leírható az szja-alapból, ha azt a másod­lagos piacon bármilyen áron vásárolták a befektetők. Egy bank nemrég 200 százalékos árfolyamon kínált államkötvé­nyeket a befektetőknek, vonzó adócsökkentési lehetőséggel. Nagaszaki „szerencséje" A Nagaszakira 1945. au­gusztus 9-én ledobott atom­bomba célpontja nem a város ipari negyede volt, mint sokáig hitték, hanem a belváros. A bomba azonban több kilomé­terrel célt tévesztett, s így igen sokan menekültek meg a pusz­tulástól, jóllehet a támadásnak még így is több mint 70 ezer halálos áldozata volt. Ezekre a következtetésekre jutottak japán kutatók és amatőr törté­nészek, akik a közelmúltban előkerült háborús térképekre alapozzák következtetéseiket. Az egyik amatőr történész, a' 70 éves Okuzumi Josisige sze­rint a támadás napján Nagasza­kit sűrű felhőréteg borította, s a bombát azért dobták le az ipari negyedre, mert a felhőzet ezt takarta a legkevésbé. Pénzt kér az FM A pótköltségvetésből 17 milliárd forintot igényel a földművelésügyi tárca annak érdekében, hogy teljesíteni tudja korábbi elkötelezettsé­geit, továbbá, hogy előteremt­hető legyen a jövő évi belföldi ellátás és az export árualapja. Ezt Kis Zoltán államtitkár nyi­latkozta az MTI-nek. Az államtitkár részleteket tekintve rámutatott, hogy az igényelt összegből 6-6,5 milli­árd forintot az őszi munkák fi­nanszírozására kellene felhasz­nálni. A gyakorlatilag kimerült exporttámogatási alap feltölté­sére pedig 10-12 milliárd fo­rintra volna szükség. A gasztronómiai Ínyenc­ségek nagyban közrejátsza­nak abban, hogy visszatérő vendég lesz-e valaki utazá­sai közepette. A szíveslá­tás-vendéglátás fogalma erősebb és lényegesebb ma, az általános drágulás korá­ban, mint valaha is. A té­mával kapcsolatos kérdése­ket a Roosevelt téri Ha­lászcsárda gazdasági veze­tőjének, Rumpf Erikának tettük fel. • A város patinás ven­déglátóhelyén hogy ér­ződik a szegedi nyár ? - A szép, öreg fákkal övezett teraszunk vonzóan árnyékos, az idei nyáron ezt igazán ki tudjuk használni, a forgalmunkban érzékel­hető. Nem csak külföldiek és távolabbi vendégek, ha­nem az itteni, szegedi és környékbeli emberek is lá­togatnak bennünket. A ta­valyi forgalomhoz képest mindenképpen jobban ala­kul nálunk a nyaralószezon. Az elmúlt évben nagyobb bizonytalanság volt a kül­földiekben, nem szívesen utaztak errefelé a déli határ­hoz, így kevesebb vendé­günk volt. Most ez a feszültség e tekirftetben KÉRDÉS A vendéglátóhoz oldódott, többen jönnek. Különösképpen az új sza­badtéri estéin jöttek nagyobb létszámban vacsoravendégek. Hozzátehetem még, hogy a nyári programok egésze von­zóbb szerintem ezidén, bele­értve a cégünk által patronált „nyári szünet színházat " is. Összefüggést láthatunk a város kultúrális, sport, szabadidős kí­nálata, tudományos konferen­ciái és a vendégjárás között. • Az egyre vékonyabb pénztárca figyelembevételé­vel módosulnak-e a fo­gyasztási szokások ? - Igen. Sajnos azt be kell látnunk, hogy a középosztály egy része egyre ritkábban ve­heti, veszi igénybe a kínálatun­kat. Olyan ármelkedések van­nak, amelyet mi sem tudunk kivédeni, bár árainkat igyek­szünk elérhető szinten tartani. Mindenesetre, hogy a halász­csárdánk a hagyományra és en­nek megtartó erejére épít és Rumpf Erika nem az exkluzivitásra, ez segít a vendégkör megtartásában. Én azt mondom, hogy egy halász­lé és egy túrós csusza elfo­gyasztása sokaknak többet je­lent egyszerű étkezésnél. Akik csak ritkábban tehetik meg, hogy családdal, vagy vendége­ivel betérjenek hozzánk egy vacsorára, vagy ebédre, azok­nak kicsit ünnepibb, kü­lönleges alkalom ez az étkezés. • Az eredeti tiszai hal­ételek nem csak kizáró­lag Önöknél kínálkoz­nak. Mit tesznek a gaszt­ronómiai sajátosságok, egyedi ízek érdekében ? - A mi étlapválaszté­kunk szerintem igen bősé­ges és sokféle igényt figye­lembe vesz. Elsősorban a halételek a specialitásaink, de akik nem kedvelik iga­zán a halat, azokra a vendé­gekre is gondoltunk. A mi vendéglátóhelyünk halász­csárda és nem azonos a ka­raktere más étteremmel. Délben és este mindig meg­található a halételek teljes kínálata, nekünk ez a leg­fontosabb törekvésünk. Ami az étlapon szerepel, az mindig kapható legyen. Gasztronómiai Ínyencsé­geink azok, ahogyan az éte­leket készítjük. Elsősorban, mint mondtam a halétele­ket, de ezen kívül természe­tesen más húsféleségek is szerepelnek a kínálatban. Ma már vadat is kínálunk vendégeinknek. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents