Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-04 / 181. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 4. • Hirosimai kiállítás a Stefánia Klubban Az atomtámadás képei Atomrobbanástól leboronált táj, kétségbeesett tekintetű túlélők, egy város, amely negyvenkilenc esztendővel ezelőtt eltűnt a föld színéről: a hirosimai atomtámadás képei láthatók tegnaptól a Sajtóház Stefánia Klubjában. Az augusztus 6-i hirosimai és az augusztus 9-i nagasaki katasztrófa évfordulójának mementói ezek a képek, melyeket a béke eszközének, a zenének művelói hoztak Szegedre - mondotta kiállításmegnyitójában dr. Ványai Éva alpolgármester. A megrázó felvételeket korabeli japán és amerikai fotósok készítették az atomrobbanás utáni napokban. Az amerikai atombomba áldozatai között voltak azoknak a hirosimai zeneművészeknek a hozzátartozói is, akik kedd óta a Hirosimai BELÜGYEINK 3 Zenei Napokon vendégszerepelnek Szegeden. Mayumi Tozawa (zongora), Masacu Tauci (szoprán), Jasucu Mitsui (csemballó) és Shiori Wada (orgona) egy-egy előadóestet adnak, illetve adtak városunkFotó: Révész Róbert ban. A koncertsorozat holnap, illetve augusztus 6-án, a hirosimai gyász napján folytatódik, amikor a Fogadalmi templomban Shiori Wada orgonaestjével emlékeznek az áldozatokra. Gyárfoglalás Berettyóújfaluban A berettyóújfalui Cyklon Berstal Kft. dolgozói elfoglalták saját gyárukat. A vasasszakszervezet és a a helyi üzemi tanács által összehívott rendkívüli munkásgyűlés résztvevői azt követően döntöttek így, hogy február óta szünetel a munka a gyárban, s azóta nem fizettek munkabért, de fel sem mondtak a dolgozóknak. A munkások most attól tartanak, hogy a francia érdekeltségű többségi tulajdonos Gáthy-Kiss és Fia Kft. - a cég felszámolásáig kimenti a vagyont a gyárból, s nem juthatnak jogos követeléseikhez a dolgozók. A rendkívüli döntéssel - ami a gyár folyamatos őrzését jelenti - egyetértettek az érdekvédelmi szervezetek, s a kisebbségi tulajdonos Magyar Gördülőcsapágy Művek Rt. vezérigazgatója is. Fotó: Somogyi Károlync flgrar-show Kiszomboron Nagyszabású rendezvényt, egész napos agrár-showt tartottak tegnap Kiszomborban. A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet napraforgó bemutatójának az intézet helyi termelési igazgatósága, a Dénesmajor adott otthont. Többszáz termelő, meghívott vendég, érdeklődő látogatott ki ide a kánikulai napon, ahol a találkozó keretében tucatnyi mezőgazdasági terméket, gépeket forgalmazó és előállító vállalkozó, valamint szponzor is bemutatkozott a közönségnek. Szatírt fogtak Makón Július 2-án hajnali 1 órakor történt Makón az első eset, amikor egy 46 éves hölgy egyedül baktatott haza a Zöld fához címzett vendéglőből. Észrevette, hogy követi egy kerékpáros illető, aki miután beérte, leszólította és tüzet kért tőle. Az idegen részérói történt egy parázna ajánlat is, amit a hölgy simán elutasított. A Deák Ferenc utcában a férfi leugrott kerékpárjáról, és a magányos nőre vetette magát. A megfenyegetett áldozatot orális szexre kényszerítette, majd amikor elintézte dolgát, odébbállt. A nő elmondta ugyan a rendőrségen az esetet, de följelentést nem tett a biciklis szatír ellen. A másik eset július 25-én éjféltájt történt, a Lehel utcában. A 19 éves lány egyedül volt odahaza. Csöngetést hallott, majd bugyiban és pólóban, ahogy kibújt az ágyból, kiment, és kinyitotta az ajtót. A hívatlan vendég beugrott, a falhoz nyomta a megszeppent Jányt, és megfenyegette, ha kiáltani mer. Az áldozat védekezett, sikerüjt az orgonabok-? rok közé löknie az erőszakoskodót, majd elfutott. Ő is beszámolt a rendőröknek az esetről, de félelmében nem tett feljelentést. A makói szatír augusztus 1jén harmadszor is színre lépett. Egy 19 éves lány 11 óra körül egyedül ment haza. Még a főtéren észrevette, hogy követi egy kerékpáros, aki miután beérte, leszólította, és megkérdezte tőle, merre van Gerizdes. A lány megijedt, és az út közepén sietett tovább. Az első esethez hasonlóan, a férfi leugrott a kerékpáljáról, hátulról elkapta a hölgyet, befogta a száját és leteperte. Dulakodás közben az áldozat elkezdett sikítani, a támadó pedig ijedtében elrohant. Két fiatal nyomozó vette kezébe az ügyet. Az első eset színhelyén kezdtek nyomozni, kifaggatták a Zöld fa törzsvendégeit, és a személyleírás alapján kedden sikerült is elkapniuk a tettest. D. Tibor 24 éves makói lakos váltig tagadott, de valamennyi sértett fölismerte és azonosította. Az illetőnek különben rablás és súlyos testi sértés miatt már volt dolga a rendőrökkel. D. Tibort előzetes letartóztatásba helyezték, és indítványt tettek szemérem elleni erőszakos bűntett miatt. A makói rendőrkapitányság ezúton is felkéri azokat, akik hasonló támadás áldozatai voltak, jelentkezzenek és tegyenek följelentést a bűnügyi osztályon. T.T. A gyilkosságok feltételezett megrendelői (Folytatás az I. oldalról.) Ez utóbbi a peres eljárások rendje és módja szerint kedden meg is történt. Az egyébként rendkívül szűkszavú és találgatásokra okot adó bírósági közlemények a sajtó egy részét a fél füllel hallott információk és szóbeszéd tárgyát képező gyilkossági részletek közzétételére késztetik. Az országosan legnagyobb példányszámú Vecsernje Novoszti szerint Marinko a szabadkai belügyi szervektől kapta a lopott kocsik értékesítéséhez, csempészéséhez szükséges iratokat. A Dani című helyi bulvár hangvételű lap úgy tudja, hogy a Magda Marinko által meg nem nevezett két személy, akik a gyilkosságok egy részét megrendelték, befolyásos jugoszláv személyiségek. A lap szerint az egyik Milán Jerinkics, a szabadkai belügy pár hónappal ezelőtti főnöke lehet, amit az is megerősít, hogy Magda - büntetett előélete ellenére - olyan erkölcsi bizonyítványt kapott, aminek alapján Szegeden ideiglenes tartózkodási engedélyhez jutott. Ennyit a találgatásokról, melyek további tisztázásának színhelyei a hamarosan várható tárgyalások lesznek. Garai László Kossuth rádió í~«_/ rtem én, értem. Expo nélkül egyszerűbb a világ. Mint L—I mindent, itthon ezt is meg lehet magyarázni. Budapest így is megkapja az infrastrukturális fejlesztéseit, meglesz a híd és az autópályaszakasz is. A többi olyan cikis volna. Nyugati komfortot kellene teremteni a turistáknak, látványosságot kellene adni minden napra. Ki kellene tenni magunkat a placcra: íme a fejlődni vágyó Magyarország, nézzétek, s ha tetszett, vigyétek hírét. Olyan snpssz a világnak is megfelelni, amikor eléldegélhetünk itthon is, ahogy eddig. Ha valaki többet akar, menjen csak oda, ahol a többiek is akarják. Ahogy eddig. Ez itt Magyarország. Ez a kis mondat fenyegető felszólító módban hangzott el a Deák téri metróátszállóban, amikor a Szegedre igyekvő olasz ifjúsági sakkválogatott vezetői három zilált jegyellenőr hölgynek idegen nyelveken beszéltek. Nem ez Magyarország, próbáltam menteni a helyzetet, félek, hiába. Egy jól megrendezett - mindegy mekkora - expo kiváló alkalom lett volna az igazi megismerkedésre. Bizonyára sok pénzbe is került volna, de azt már senki sem fogja kiszámolni, hogy ez az egész komolytalan expósdi mennyibe fog kerülni. Elsősorban bizalomban, másodsorban pedig a hazai veszteseknek, ry iagyarország területe alig valamivel nagyobb, mint LitJ külvárosaival együtt Buenos Aires. Ha lett volna expo, az kikerülhetetlenül országos lett volna. Úgylehet, Szeged és a vidéki nagyvárosok többet vesztettek a lemondáson, mint Budapest. Ez a város - elsősorban kulturális szolgáltatásban - tudott volna mit adni az idelátogató turistáknak. A szegedi zenekarok, művészeti csoportok, kiállítások a világ bármely fesztiválján sikert aratnának egy világkiállítási milliőben. Az expo alkalom lett volna arra, hogy a város visszaszerezze fesztiválvárosi tudatát és hírét, amiből az idegenforgalomtól a kereskedelemig mindenkinek haszna származott volna. Amikor Sevilla megkapta a világkiállítás jogát, még a Spanyolországba vezető utak mentén elhelyezkedő városok is úgy készültek, mint a rendezők. Az európai városok egymást próbálják fesztiválokkal, rendezvényekkel fölüllicitálni, csak hogy magukhoz vonzzák a turistákat: életre-halálra megy az újdonságokkal teli magamutogatás. Amit pedig mi megmutattunk, azt eddig is láthatta mindenki. Vicsek Ferenc és helyettesei íjijeo BftNK A Kossuth rádió általános adófőszerkesztó-helyettese Vicsek Ferenc, programfőszerkesztője Horváth Ida - jelentette be Simkó János, a Magyar Rádió alelnöke szerdán. Rékai Gábor, az adó augusztus 15-diki hatállyal kinevezett főszerkesztője délelőtt munkamegbeszélésen találkozott kollégáival, ez alkalommal mutatta be helyetteseit. Az értekezleten - amelyen Szirányi János elnöke is részt vett - az is elhangzott: hamarosan Rékai harmadik helyettesét is kinevezik, aki az aktuális műsorokat felügyeli majd. Simkó János alelnök elmondta: a megbeszélésen nem esett szó a 168 óra és Gondolat-jel sorsáról, e műsorok készítőivel csütörtökön egyeztetnek. MOST 10-15% KEDVEZMÉNNYEL ÁRUSÍTUNK MINDEN CD-LEMEZT, A MŰSOROS AUDIO- ÉS VIDEOKAZETTÁT! KLAUZÁL TÉR 6., ÜZLETHÁZ SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÖL ESTE 7-IG! DÉLMAQYARORSZAQ Az utóbbi időben gyakran halljuk a televízióban a véradásra felhívó kérést. A legnagyobb médiumban sűrűn elhangzó ösztökélés arra enged következtetni, hogy az utóbbi években baj van a véradással, nincs elegendő, esetleg e téren már-már kritikus a helyzet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az észrevehetően nehéz időszakban, szűkebb hazánkban - a véradási listát évtizedekig vezető Csongrád megyében - milyen a véradási hajlandóság. Kérdéseinket dr. Gál György profeszszornak, a Véradó Állomás vezetőjének tettük fel. • Kritikus-e a véradási helyzet Szegeden illetve a megyében? - Nincs súlyos vérhiány sem Csongrád megyében sem Szegeden, de az utóbbi években észlelhető a véradási aktivitás csökkenése a mi régiónkban is. Megyénkben a vérvételek száma 1993-ban ezerrel volt kevesebb, mint 1992-ben. Ez a tendencia ebben az évben is észlelhető annak ellenére, hogy Csongrád megyében még mindig a legjobb a véradási arány. KÉRDÉS A véradó állomás vezetőjéhez Nálunk az 1000 emberre eső véradók száma 75, az országos ^tlag 46. • Ön szerint milyen okok rejlenek a csökkenő tendencia mögött? - Sok olyan vállalat és gyár szűnt meg, ahol korábban igen jó eredménnyel szerveztünk véradást. Jó néhány munkahelyen csökkent a dolgozók, következésképpen a véradók száma is. E helyzeten úgy próbálunk változtatni, hogy a régi véradóink lakására küldjük a felkérést véradásra. A címzettek jelentős része eleget is tesz kérésünknek. Nagyon sokat köszönhetünk a honvédségnek, a rendőrtiszti iskolának, ahol rendre nagy létszámban jelentkeznek véradásra. A véradási kedv csökkenésének másik okát a véradó állomások gazdasági dr. Gál György nehézségeiben látom. A szűkös anyagi keretek miatt egyre kevesebb jut a véradók iránti megbecsülésünk kifejezésére. Régen lehetőségünk nyílt a véradásra emlékeztető apró figyelmességekre. Ma nincs elegendő pénz arra, hogy kifejezhessük a társadalom megbecsülését a térítésmentes áldozatvállalásért. • Megoldást kínálna a térítéses véradás, magyarán, hogy pénzt fizessenek a véradóknak? - A viiág csaknem vaiamennyi országában térítésmentes a véradás. Ahol nem az, ott jelentkeznek a vérrel kapcsolatos minőségi problémák, ott gyakoriak a vér útján szerzett fertőzések. Csak a humanitás - nem pedig az ily módon történő anyagi haszonszerzés - motiválhatja a véradást. Ez a garanciája annak, hogy csak egészséges emberek adjanak vért. S engedje meg, hogy ezt az alkalmat is megragadjam arra, hogy kérjek minden régi véradót, s azokat is, akik még nem nyújtották karjukat, ám szívesen segítenének, jöjjenek és adjanak vért. Sajnos mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor a másik ember segítő karnyújtásán múlik az életünk. (kalocsai)