Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-31 / 203. szám

SZERDA, 1994. AUG. 31. HANGSÚLY 11 • Ahogy a szakszervezetek látják Lesz-e bérgarancia? Az Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalókat hat szakszervezeti szövetség képviseli. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége az üzemi tanácsok választásakor a harmadik legnagyobb támogatottságot érte el. A mintegy 340 ezer dolgozót egyesítő konföderáció elnöke, Főcze Lajos, az Érdekegyeztető Tanácsnak is tagja. A kormány társadalmigazdasági megállapodásra törekszik, hol tartanak az előkészítő megbeszélések? - kérdeztük a szakszervezeti vezetőt. - Mind a hat konföderáció kidolgozta a lehetséges megállapodás kereteire és a tárgyalások tartalmára vonatkozó tanulmányát, ezek egyeztetése most folyik. Saját tapasztalatainkból és a pártok választási programjából, a koalíciós megállapodásból indultunk ki. Amikor a munkát elkezdtük, a kormányprogram még nem állt rendelkezésünkre, de úgy gondoltuk, hogy a gazdasági megállapodás a parlamenti ciklus éveire szóló keretmegállapodás lesz, amelynek a feladatokat és az esetenkénti megállapodások megvalósításának garanciáit kell tartalmaznia. • Ezekben a tanulmányokban már tekintetbe vették a Békési-programot is? - Nem, mert azt hivatalosan csak néhány nappal ezelőtt kaptuk meg. Igaz, megjelentek az újságokban különféle hírek a várható intézkedésekről, de ezekre nem reagálunk, mert szerintünk a hírlapokban való üzengetés csak megmerevíti az álláspontokat, s ez a legkevésbé sem lenne jó hatással a tárgyalásokra. • Mondana egy konkrét esetet? - A „bérgarancia rendszer" többek között a mi kezdeményezésünkre jött létre. Egy sereg csődbe jutott vállalat képtelen a munkásoknak jogosan járó bérét és végkielégítését kifizetni. Az ÉT-n belül létcejött egy megállapodás, amely szerint a munkáltatók a kifizetett bérek 0,3 százalékát befizetik, ehhez a kormány is hozzájárul 600 millió forinttal, s így az ellehetetlenült vállalatok dolgozói megkapják jogos bérüket. Az előző parlament már nem tudta időhiány miatt napirendre tűzni az ügyet, ennek ellenére a rentábilis vállalatok befizették a vállalt összegeket. Eddig összejött 900 millió forint. Az újságokból nyert értesülésünk szerint a kormány szeretné ezt a 900 milliót elvonni, nemhogy a maga 600 millióját hozzátenné az összegyűlt pénzhez... Kár az ilyen kényes kérdéseket (gy intézni, mert csak borzolja a kedélyeket! Reméljük, a kormány előbb tárgyalni fog e kérdésben is, és csak azután dönt majd. FEB • A Délmagyarország 1994. augusztus 27-i számában jelent meg a neves újságíró, Bodor Pál (Diurnus) írása „Főtér" címmel, amely a kolozsvári főtéri ásatások kapcsán elmélkedik történelemről, szabadságjogokról, emberről. A tőle megszokott veretes gloszszának (belső vezércikknek?) van azonban egy egekbe kiáltó botlása. „Tudjuk - (rja -, Erdély lakosságának már a XIII. században is csak a harmada volt magyar." A cikk gondolatmenete szempontjából ennek túlzottan nagy jelentősége nincs, hiszen Bodor éppen azt fejtegeti: „Az őijöngő politikus feltúratja Kolozsvár főterét: mintha épp ott, a föld alatt heverne az igazsága", vagyis a történelemben. A történelem azonban - szerencsére - nem egyszerű példatár, újságíróipolitikusi hivatkozási alap, hanem tudomány, tényekkel, adatokkal. Márpedig Bodor éppen egy alapvető ténynek hány fittyet, amikor az 1200-as években Erdély lakosságának csak harmadát minősíti magyarnak. (Ha a XIII. század esetleg sajtóhiba lenne, bocsássa meg nekem Bodor Pál e pár sort - megírni persze akkor sem felesleges -, ha viszont tényleg így gondolja, akkor helyreigazítani őt valóban kötelesség.) A problémák ott kezdődnek, hogy a XIII. századból nincs olyan forrásunk, amely lehetőséget adna etnikai SZEGED. STEFÁNIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHOTJfl HIRDETÉSÉT. REGGEL 7-TÖl ESTE 7-K3! tiL DÉLMAQYARORSZAQ ® A Sulyok-Japport Ügyvédi Iroda a tulajdonosok megbízásából nyilvános értékesítésre meghirdeti a következő ingatlanokat: A Szeged-Soltvadkert-Balaton főút mellett Szeged III. Kiskundorozsma külterület 0638/2 hrsz. alatt felvett 30000 nm területő ingatlant. Az ingatlan a kiskundorozsmai nagybani piactól 500 m-re épülő M5-ÖS autópálya szegedi északi csomópontjában fekszik, bekerített, az épületek jó állapotban vannak. A területen belső betonút, mérlegház, hídmérleg, önálló kút (200 m), lakható magánház található, több mint 1000 nm fedett terület, Javasolt hasznosítás: benzinkút, raktár, diszkontáruház, vámszabadterület, állatvásár, állattartó telep. Bérlet, lízing is lehetséges. Forgalmi becsértéke: 9 000 000 Ft A nyilvános értékesítés időpontja: 1994. szeptember 2., 10 óra. Szeged, Kálvária sugárúton, a harmadik körút csomópontja (Mol-benzinkút) mellett, ipari övezetben fekvő, a Kálvária sugárútról engedélyezett bejáróval rendelkező 24405/2 hrsz. alatti 2377 nm területű ingatlant, forgalmi becsértéke 1 500 000 Ft 24406 hrsz. alatti 2816 nm területű ingatlant, forgalmi becsétéke 1 800 000 Ft Együttes megvásárlás esetén az együttes forgalmi becsérték: 3 100 000 Ft Az ingatlanra elvi építési engedély van. Javasolt hasznosítás: raktár, diszkontáruház, vámszabadterület, használtautó-kereskedés, tüzéptelep. A nyilvános értékesítés időpontja: 1994. szeptember 2., 9 óra Szőreg, 1660/2 hrsz.-ú ingatlan a Szerb utcában, két családnak is alkalmas, kétszintes ház kerttel, 1474 nm területlel, garázzsal, melléképületekkel, társasházzá is alakítható, vállalkozásra kiválóan alkalmas. Javasolt hasznosítás: kereskedelmi tevékenység, filmnyomó, nyomda stb. Forgalmi becsértéke: 7000000 Ft A nyilvános értékesítés időpontja: 1994. szeptember 2., 11 óra A nyilvános értékesítésen az vehet részt, aki a becsérték 10%-ának megfelelő előleget az értékesítés kitűzött időpontjáig az értékesítéssel megbízottnak befizette. A licitáláshoz a képviseleti jog előzetes igazolása szükséges. Az eladó fenntartja magának a jogot, hogy a forgalmi érték alatti ajánlatot tevővel ne kössön szerződést. A nyilvános értékesítés helye mindhárom ingatlannál: 6726 Szeged, Temesvári krt. 42. Bálint Sándor Művelődési Ház nagyterme. Az ingatlanok megtekinthetők: 1994. augusztus 29-31. között, előzetes időpont-egyeztetéssel a 06-60/382-810 sz. üzenetrögzítős rádiótelefonon. • A történelem nem egyszerű példatár Fölér - kevés magyarral arányok vizsgálatára Erdélyben. A XIV. század elsó feléből már akad egy ilyen kútfőnk (a pápai tizedjegyzék 1332— 1337-ból), amely alapos forráskritika után alkalmas lehet ilyen következtetések levonására. A Conducator elvhű „udvari" történetírója, Stefan Pascu nagyfokú szakmai dilettantizmussal (más szavakkal: szakmai szemfrontokat háttérbe szorító politikai indítékból) arra a végeredményre jutott: az 1330-as években „Erdély lakosságának több mint 65 százaléka ortodoxokból állott, azaz románokból és igen csekély számú ruténból, és alig 35 százalékot tett ki a katolikusok (magyarok, székelyek és szászok) száma együttesen". Bodor „adata" tehát szakmailag teljességgel megalapozatlan román álláspontot tükröz, ráadásul növeli „a bajt" azzal, hogy ezt a százalékos arányt még száz évvel korábbra helyezi. A magyar történettudomány mérvadó megállapítása szerint a románok bevándorlása Erdélybe a XII-XIII. század fordulóján kezdődött. Eszmei időpontot, 1200-at figyelembe véve tehát a románok erdélyi számaránya ekkor 0 és mondjuk - 0,5 százalék között mozoghatott. Több magyar kutató - köztük e sorok írója is - tett kísérletet arra, hogy az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék és a többi, XIV. századi forrás körültekintő vizsgálata alapján megállapítsa az erdélyi románság százalékos arányát. Miután a részletek ismertetésének itt nincs tere, csak a végeredményt közlöm: 1400 (mint eszmei időpont) körül az erdélyi románság összlétszáma az erdélyi népesség legfeljebb 15 százalékát tette ki. A bevándorlás 200 éve alatt tehát a románság részaránya az erdélyi népességen belül 0-0,5 százalékról maximálisan 15 százalékra nőtt. Ezek az adatok a mai értelemben vett (tehát a Trianon után Romániához került) Erdélyre vonatkoznak. Maksay Ferenc 1500 tájára vonatkozó vizsgálata szerint újabb száz év elmúltával a szűkebb, történeti Erdély területén 23,3 százalék a románság részaránya. A mohácsi csata, a középkori magyar állam bukása idején tehát az erdélyi románság létszáma Erdélyben még nem érte el a 25 százalékot, bár 1200 óta folyamatosan nótt. Szó sem lehet tehát arról, hogy a XIII. században a magyarság Erdély népességének csak harmadát tette volna ki. Maksay szerint még a XV-XVI. század fordulóján is az erdélyi lakosok 60,4 százaléka magyar volt. A magyar és román népesség arányában a döntő fordulat a XVI-XVII. században következett be, a XVIII. században a románok számarányára vonatkozó becslések 50-60 százalék között mozognak (vagyis ekkor lehetett a magyarok számaránya a Bodor által emlftett 33 százalék). 1850-ben viszont már pontos ismeretekkel rendelkezünk: a románok számaránya 57,2 százalék, a magyaroké 26,8 százalék. Ha e pontosítás nem is érinti Bodor magvas írásának mondanivalóját, szó nélkül mégsem hagyhatjuk. Nem azért, mert román álláspontot tükröz egyik megállapítása, hanem azért, mert e román vélemény hamis, koholt, tendenciózus, továbbá azért, mert a tényeket tisztelni kell, s hamis tényekből - Bodor glosszája ritka kivétel téves következtetések adódnak. Kristó Gyula • Benzinárak ürügyén: holf mi, mennyi? Hány üveg sört iszik a kocsid százon? Öreg motorosok még em• lékeznek arra, amikor 3 forint 80 filléres benzinnel füstöltek Lepsényig és vissza, sőt aggastyánnak nem mondható barátom tudni véli, hogy ő még 2,70-es benzinnel is motorozott. Persze, a pénzügyi kormányzat minden benzináremeléshez igyekszik ideológiát szülni. A mostani magyarázat így szól: hazánknak a mediterrán térség benzinárai a mértékadóak. Valószínűleg azért, mert annak a térségnek a meghatározó országaiban átlagosan 16,5 százalékkal emelkedtek már az idén a benzinárak, emeljünk hát mi is! Hamarosan autózunk 100 forint feletti benzinnel is, s nem csak azért, mert a világ benzináraihoz kell (!) igazodnunk. Egyébiránt igazodhatunk is azokhoz az árakhoz, csak azok a kutya bérek is tudnának igazodni az ottani bérekhez is. De hát... NÉMETORSZÁGBAN egy kiló átlagos kenyér 3 márka, egy kiló sertéshús 20 márka, egy kiló marhahús 32 márka, egy liter tej 1,30 márka, egy liter ásványvíz 1 márka, egy üveg félliteres sör 1,60 márka - egy liter ólommentes benzin ára pedig 1,60 márka. (A márka középárfolyama e cikk leadásakor 69,29 forint volt). Hogy mennyi nálunk egy kiló kenyér? Egy üveg sör? Tudjuk. Á német bruttó átlagkereset 4500 márka fölött van. Az átlagpolgár 2811,5 liter benzint vehet havonta. LENGYELORSZÁGBAN Ma már visszasírnánk a taxissztrájk napjait, pontosabban azokat a benzinárakat, amelyeket az akkori kormány szeretett volna bevezetni - akkor. Mert a legújabban életbe lépett benzinárak alaposan meghaladják azt a summát, amely ellen blokáddal tüntettek országszerte. Hát még a nyilvánvaló folytatás... egy kiló kenyér 7-8 ezer, egy kilogramm marhahús 80-86 ezer, egy liter ásványvíz 9-12, fél liter sör 12-20 ezer, - egy liter benzin pedig 10-12 ezer zloty. Az átlagkereset 1,5 millió zloty. Lengyelországban 136 liter benzinre futja ebből. EGYIPTOMBAN (túl Európa határain) 70 dollár-cent egy kiló kenyér, egy kiló marhahús 6 dollár, s amíg egy fél liter sör 1 dollárnyi egyiptomi fontot kóstál, addig egy liter benzin mindössze 0,35 dollárcentbe kerül. 83 dollár a havi átlagkereset. Ebből 235 liter benzint lehet venni. AUSZTRIÁBAN egy félliteres üveg sör 12 schilling, s 10,5 schilling - közel ennyi egy liter benzin is. Az átlagkereset havi 13 ezer schilling. Benzinre „váltva" ez 1238 litert ér. SZLOVÁKIÁBAN 5 500 szlovák korona az átlagkereset, 10 korona a kenyér, 120 a hús, 10 a tej és 15 korona fél liter sör. A benzin átlagosan 24 korona, ebből 229 litert lehet venni. MAGYARORSZÁGON 20 ezer forint a statisztikai átlagkereset, 65 forint a sör, 60 forint a kenyér, 85 a benzin átlagára. Ha semmi másra nem költünk, 235 liter benzint vehetünk. Emlékezetes, hogy a McDonald's magyarországi piachódításakor új nemzetközi valuta született, egyfajta sajátságos világpénz: az egységnyi Big Mac. A New York-i, a hongkongi, a Stdney-i és a budapesti McDonald's-ok hamburger-árából következtettek az egyes országok gazdasági potenciáljára, életszínvonalára. Úgy tűnik, hogy benzinügyben a viszonyító érték az adott országban kapható átlagflaska sör beszerzési ára lesz. A külföldi adatokból ugyanis - amelyeket az illető országok magyarországi nagykövetségeitől kaptunk - kiderül, hogy ezúttal a sőr-benzin arány nagyjából 1:1. Tessék csak számolni: ma a benzin árában 65-75 százalék adó van, literenkénti 90 forintos benzinárat számolva ez csaknem 63 forint. Ennyibe kerül ma fél liter Dreher sör adóval együtt. Ilyen módon az autók átlagfogyasztására vonatkozó kérdés a jövőben a következőképpen szól: hány üveg sört iszik a kocsid százon? Szabó Péter (FEB) Értesítjük vendegeinket. Hogy a Forrói Hotelben 1994. szeptember 5-töl ismét igénybe vehető a szauna, masszázzsal, medencehasználattal. Japán gépkocsialkatrészek legolcsóbban! Eredeti, utángyártott, bontott alkatrészek megrendelhetők! Viszonteladóknak 20%-os kedvezmény. AUTÓVÁSÁRLÓ UTAK BELGIUMBA. Tel./fax.: 76/323-564, Kecskemét, Dömötör u. 4. Használt bútorok, készpénzes vételeeladása, bizományi értékesítése. Cím: Gyöngytyúk u. 6.