Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-31 / 203. szám

Hová vezet a zákányszék! földes út? A „ki hol kap földet" döntéseit a helyi földkiadó bizottságoknak kell meghoznia. Az FM Hivatalok csak a tanácsadó szerepét játszhatják, a törvény szellemével vagy betűjével ellentétes, vitatott megoldásokat nincs joguk kiigazítani, esak új eljárást kezdeményezhetnek, ugyanannál a bizottságnál. Az elmérgesedett ügyek végül a bíróságon kötnek ki. Nyárády Zaltánné jogtanácsos szerint a panaszok tekintélyes aránya azzal is magyarázható, hogy e közigazgatási jogosultsággal felruházott bizottságok, mint többnyire laikus testületek igazából nem felelnek döntéseik következményeiért. Az általános eljárásjogot sok helyen figyelmen kívül hagyják, így az esetleg hátrányos helyzetbe hozott fél nem mindig tudja elérni, hogy ne állítsák megváltoztathatatlan tények elé. A földtulajdonlás és használat községenként és gazdaságonkét történetileg kialakult formái alapvetően meghatározzák a feladat nehézségi fokát, de egy bizottság korrekt vagy részrehajló volta sokat javíthat vagy ronthat a tisztességes végeredmény esélyein. Az ügyek gyors lezárása ellen hat, hogy nincs kötelezően előírt határidő, s az önkéntesek még a költségtérttésüket is csak hellyel-közzel kapják meg. A homokvidék emellett még egyéb specialitásokat is tartogat. Zákányszéken a jegyző nemrégiben egy ilyen helyzet kapcsán hívta össze a részaránytulajdonosok közgyűlését, méghozzá a bizottság egyetértésével. A kétezerötszáz érintettből kétszázan jelentek meg, de ez nem befolyásolta a határozatképességet, mivel az eben az esetben nem létszámhoz kötött. Elhangzott, hogy a határidőig beadott 1709 kérelem 39.900 AK.-t és 3870 hektárt ölel fel. A rendelkezésre álló részA törvény előírása szerint tavaly márciusig lehetett beadni a földkijelölésre, kimérésre vonatkozó igényeket. Megyénkben a 92 ezer részaránytulajdonosból 71 ezer élt e jogával. A többlek tulajdona sem veszhet el, csak nekik be kell érniük a senki által nem kért maradékkal. aránytulajdon 47 ezer AK, illetve 4913 hektár. Első látásra, elvileg fedezi az igényeket. A gond, mely előreveti árnyékát, hogy a vonatkozó törvény mely az aranykorona szerinti elszámolást mondja ki - hatályba lépése előtt az akkori zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezet közgyűlése szinte egyhangúlag a terület alapú földkiadás mellett döntött. Ennek alapján tömbönként, AK. feltüntetése nélkül el is készíttették el a tényleges használati viszonyokat rögzítő térképeket. Megjegyzendő, hogy a szakszövetkezet tagi gazdaságok akkor is túlsúlyban voltak a közös művelésűvel szemben. A birtoklási állapotnak ez a lenyomata nem tér ki arra, hogy valaki jogosan tartózkodott-e ott. A földkiadó bizottság a helyi döntés szellemében járt el eddig, s ennek szentesítését várta a mostani összejöveteltől. Közben minden lehetséges fórumot megjártak már módszerük külső elfogadtatásáért. E különcködésnek magvannak a maga ésszerű indokai, tekintve, hogy a törvény nem gondolt a szakszövetkezetek speciálisaival. így például a tagi gazdaságába jogszerűen gyümölcsöst telepítő részarány tulajdonos, ha átvezette az aranykorona felszorzással járó művelési ág változást, s a szakszövetkezet megalakulásakor Tényleges földhasználó. Birtokon belül. (Gyenes Kálmán felvételei) szántót és retet vitt be, most a különbözet aranykoronát meg kell(ene) vásárolni, hogy a tulajdonában maradhasson. Az itteni eljárással nem is lenne addig baj, míg egyetlen részarány tulajdonos sem támadja ezt meg az FM. Hivatalnál, bíróságnál, amely kizárt. Akkor lenne csak tiszta az ügy, ha a bizottság mérlegszerűen ki tudná mutatni, hogy a nyilvántartásba vett minden aranykoronának megvan a föld fedezete, vagyis mindenkinek - beleértve azokat is akik nem kérték ki tudja adni a földjét. A földhasználói felmérési térképen értelemszerűen nem szerepelnek az elköltözöttek, a tulajdonukról esetleg mit sem sejtő örökösök, képzeletbeli parcellái. Sok esetben a hagyatéki eljárásból is kimaradt ez a tétel, így elhaltak nevéhez is kötődhet tulajdon. A földhivatal aggályos, hogy az így összeggzett tulajdonosi kör későnjövői hoppon maradnak. Az AK.-változások miatt másutt is előfordult, hogy nem volt meg a föld fedezet, de ott mindenkinek arányosan csökkentették az aranykoronáját. Itt sem lehetne másként. Ezért, ahol eltérést tapasztalnak, felfüggesztették a határozatok átvezetését. A mostani közgyűlés abban dönthetett, hogy megerősíti a bizottságot, vagy megszünteti és újat választ, vagy, ha az nem sikerül az FM. Hivatalt bízza meg a részarány kiadással kapcsolatos feladatok ellátásával. A közhangulat a megerősítés mellé állt, azzal az állásfoglalással, hogy megkeresik a törvényalkotót, s kérik a vonatkozó törvény olymódon történő módosítását, hogy legitimizálják az itt életszerűbbnek tartott és alkalmazott megoldást is. Tóth Szeles István Ebből azonban - bizonyítják a szerzők számításokkal - a sokat fogyasztó „gazdag" családok esetenként egy nagyságrenddel több támogatást kapnak, mint a rászorultak. A hazai árak valójában rendkívül antiszociálisak. Az elemzők szerint ekkora áreltérés nem indokolt. Nálunk az energia előállításának minden lényeges költségeleme világpiaci árszintű. Az elemzés részletesebben taglal néhány kedvezőtlen hatást, így egyebek között a torz árarányok piacgazdasággal ellentétes voltát, az ország fizetési mérlegét rontó, a munkanélküliséget növelő hatását. Ez az árrendszer lehetetlenné teszi az energiaipar környezetvédelmi beruházásait, és - állítja a tanulmány - akadályozza a privatizációt. Az utóbbit akként, hogy az alacsony energiaár bizonytalanságban tartja a potenciális vevőket afelől, milyen lesz az adott létesítmény gazdaságossága, a várhatóan megváltozó energiaárak mellett. Miközben az energiaipar rendkívül tőke- és importigényes ágazat, az alacsony energiaárak az energiafelhasználást „ösztönzik". Ugyannakkor hozzájárulnak a korszerűtlen, túlzottan energia- és nyersanyagigényes tevékenységek fennmaradásához. Másrészt ezek az árak lehetetlenné teszik a gazdasági tisztánlátást, hibás döntéseket eredményeznek. Magyarországon egységnyi GDP előállításához háromszornégyszer annyi energiát használunk fel, mint NyugatEurópa országai. Míg egy korszerű termék árában 80 százalék körüli a szellemi munka értéke, 20 százalék az anyagés energiaköltség, addig nálunk a termékek döntő többségére a fordított arány jellemző. A tanulmány szerint az energiaáremelést egyszerre, megfelelő kompenzáció mellett és érdemleges energiaracionalizálási program kíséretében kell végrehajtani. A munkacsoport - vitára szánt - számításai alapján a lakossági szférában a villamosenergia árát 119 százalékkal, a földgáz lakossági fogyasztói árát 112 százalékkal kellene emelni, majd folyamatosan karban Azonnali, nagymértékű vezetékesenergia -áremelést lát Indokoltnak — bizonyos kompenzációkkal - a Levegő Munkacsoport. A villamos energia és a földgáz az összes hazai felhasználás 60 százaléka - állapítja meg a tanulmány. Ezek ára Itthon negyede, harmada - esetenként ötöde, hatoda - Nyugat-Európa árainak. A közvetett támogatás nálunk 1992ben több mint 300 milliárd forint (a GDP mintegy 10 százaléka) volt. tartani az árakat, hogy hasonlóan torz arányok ne alakulhassanak ki. A két áremelés egész évre számítva 3 százalék fogyasztó árindex-növekedést jelentene. A termelő szférában emelni kellene a villamosenergia átlagos értékesítési árát 63 százalékkal, a földgáz viszonteladói (gerincvezetéki) árát 64 százalékkal. Ha a fogyasztás változatlan lenne, mindez összesen évi 211 milliárd forint többlettel terhelné a fogyasztókat. A tanulmány a szociális kompenzációt az energiszolgáltató számláján jelenítené meg. Ha a fogyasztás változatlan, egy korlátozott határig a lakosság számára a fogyasztás teljes kompenzációt jelentene. Fogyasztáscsökkentés esetén a kompenzációs különbözetet a fogyasztó készpénzben megkapná. A míg egy másik részét a nagycsaládosoknak a családi pótlékon keresztül folyósítanák. A program végrehajtása jelentős exportnövekedés alapjait teremtheti meg, ami évi több száz millió dollárt kitevő többletkivitelt eredményezhet. Az energiaigényes, veszteséges ágazatokban ugyan mintegy 10 ezerrel csökkenne a létszám, de a program nyomán keletkező új munkahelyek száma elérhetné a 100 ezret. Az exporttöbblet és az importmegtakaritás nyomán az ország fizetési mérlege optimális esetben évi I milliárd dollárral javulhatna. Külföldi befektetők megbízásából benzinkút, gyorsbüfé, bevásárlóközpont létesítésére alkalmas területeket keresünk Szegeden és vonzáskörzetében. INTER-IMMO NEMZETKÖZI INGATLANIRODA. Szeged, Fő fasor 52. 62/432-384. ^Ingatag ingatlanok?^ A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE A

laptétel, hogy amiból kevés van, az drága. így jártunk az elmúlt években a lakással is. Szegeden az elmúlt hónapokban csillagászati magaslatokba emelkedett még a panelotthonok ára is. Másfél-kétmillió forint híján legfeljebb a hfd alá költözhet be az ember. Igaz, a fiataloknak sosem volt pénzük: maradt a hitel. Csak hogy éppen ez hiányzik mostanság a leginkább. Akinek pénze van, annak már valószínű van hol laknia, akinek nincs, az pedig hiába sóvárog hitel után: tízéves futamidőre, minimális állami segítséggel vajon hogyan lehetne három-négymilliós otthont felépíteni? Ingataggá vált az otthonhoz jutás esélye. Annál biztosabb befektetéssé viszont a lakás, a garázs: akinek volt mit, igyekezett ebbe fektetni. A lakáspiac mozdulatlanságra ítéltetett: alig épült az elmúlt években új otthon, miközben tovább értéktelenedett a forint. Közgazdászok a megmondhatói, hogy egy gazdaság fejlődését azzal is jól lehet mérni, hány lakás épült az elmúlt években. Nem kellenek bűvészkedés számba menő mondatok GDP-ró1, államháztartási hiányról: a bedugult lakáspiac sok mindet elárul. A

fogyasztás visszafogását tűzte átmenetileg zászlajára a hivatalos gazdaságpolitika. Ezután még kevesebb otthon fog épülni, mint eddig. Beindul az ördögi kör: a lakásárak újabb inflációt gerjesztenek... Közben a bankok trezorjaiban ott pihen a pénz. A bankóknak legalább van fedél a fejük felett... • A Levegő Munkacsoport favaslata Megduplázódó energiaárak? Földmozgatás. Ki tudja, elszántotta-e a mezsgyét? • Aránykoronák