Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-30 / 202. szám

KEDD, 1994. AUG. 30. KULTÚRA 7 • Szocio-kulturális témák Pál leveleiben Konferencia a Korinthoszi levélről A Korinhoszi levél lesz a témája annak a háromnapos biblikus konferenciának, amely ma kezdődik a Hittudományi Főiskolán római katolikus és református hittudósok részvételével. A konferenciát az esemény díszvendége, Ugo Vanni professzor, a római Pontificá Universitá Gregoriana tanára nyitja meg „A Korinthoszi levél kutatástörténete" című előadásával. Pál apostol Kr. u. 51 és 52 között működött Korintusban, s miután onnan mennie kellett, Effedusból írta leveleit a korintusi egyházhoz. Ahogyan dr. Benyik György teológiai professzor, a konferencia szervezője elmondta, a Korinthoszi levelek az utóbbi évtizedekben egyre inkább foglalkoztatják a szakirodalmat, hiszen több, a keresztény egyház első időszakával kapcsolatos szocio-kulturális kérdésre adnak választ. Érdekes témának ígérkezik a korintusi egyház és a pogány kultúra együttélése; ebben az időszakban ugyanis az egyház még nem üldözte, hanem inkább befogadta és épített a pogány kultúrhagyományokra. Bizonyságul - fejtegeti Benyik professzor - az egész Újszövetséghez 652 párhuzamos pogány auktor idézet rendelhető, és ebből 92 a két Korintusi levélhez. Érdekes továbbá, hogy a Pál-levelek az első olyan írások. ahol Krisztus feltámadásával a keresztények feltámadását összekapcsolják. Ismerve a korintusi egyházközségben kitörő „pártviszályokat", Pál-levelekből következtetni lehet a Krisztus halála utáni első évszázad keresztény egyházközösségeinek fejlődési módjára is; ezen belül különösen érdekes, és máig sem teljesen tisztázott kérdés a nők vezető szerepe a korintusi egyházban. Dr. Benyik György arra hívja fel a figyelmet, hogy Pál a nők előretörése miatt tesz néhány olyan megjegyzést, amelyeknek mindmáig van hatása - ahogyan például a női papság visszautasításában. De Pál az, aki korlátozza a karizmatikus megnyilvánulásokat (mint a „nyelveken szólás" extatikus elragadtatásban) és azok tiszteletét is - viszont polemizál a gnosztikus bölcsességgel. S. P. s. A konferencia előadásai: Augusztus 30.: 9 órakor Ugo Vanni - A Korintusi levél kutatástörténete; 11.30-kor Kocsis Imre - Pál egyházképe a Korintusiaknak írt levelek alapján. Augusztus 31.: 9 órakor Bokái Zoltán - A Korintusi levelek ószövetségi idézetei; 10 órakor Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára - A nő helyzete a korintusi egyházban; 11 órakor Szabó Ferenc - Krisztus feltámadásának legősibb tanítása; 15 órakor Gyiirki László Korintus Pál idejében; 16 órakor Gáspár Dorottya - 1 Kor 13,12 és a görög filozófia; 17 órakor Cserháti Sándor Gyengék és erősek a Korinthoszi levélben. Szeptember 1.:'9 órakor Sulyok Elemér - Az 1 Kor 13 egzegézise; 10 órakor Vladár Gábor Néhány ószövetségi idézet és reminiszcencia a Korinthoszi levelekben; 11 órakor Benyik György - A Korinthoszi levél és a hellén filozófia? • - Őszintén szólva magam is unom egy kissé az anyagi ügyek örökös emlegetését, de az ország szlnházvezetőinek túlnyomó többségével együtt most sem engedhetem meg magamnak, hogy nagyvonalúan figyelmen kívül hagyjam: ismét pénzszűkében kell dolgoznunk. • A költségvetési év megint decemberben ér véget, mint a naptári, a színházi szezon viszont szeptemberben kezdődik, normális esetben nagy művészeti tervekkel és tavaly is november táján derült ki, hogy gazdasági pirosba futott a színház... - Az idén mégis jobb a helyzetünk. Az önkormányzat 1993. végén kisegített bennünket. hogy az év végéig működni tudjunk. Az 1994-es költségvetést pedig úgy állította össze, hogy a tavalyi gyorssegély összegével megemelkedett a költségvetésünk. Nem érzem, hogy most felhőtlen lenne az ég fölöttünk, főleg, ha a várható költségemelkedésekre gondolok - mégis, „ennyivel" előnyösebb helyzetben kezdünk, mint tavaly. • A budapesti Művész Színház pénze már februárban elfogyott, de másutt is fenyegető a pénzhiány, vagyis nem egyediek a szegedi színház gondjai; de vannak-e egyedi ötletek a megoldásra? - Fölösleges lenne tagadni, hogy a tavalyi, a szezon második felében létrehozott produkciókon meglátszott a szegénység: a Bolondok táncának díszleteit a raktárból válogatott ajtók adták, a Máli néni szereplói a jelmeztárból szedettvedett ruhákban pompáztak, a Légy jó mindhalálig díszleteinek egy részét a békéscsabaiaktól vettük, a Marica grófnő nem is mondom meg, melyik darab díszleteiben játszott. De a szükségből erényt is lehet kovácsolni; ha nagyobb gondossággal, némi képzelőerővel dolgozunk, a használt holmi még használhat is a produkcióknak, kivált a kísérletező jellegű előadásokban. A takarékos „kiállítás" például kifejezett előnyére szolgál az évadnyitó prózai előadásunknak. 11 Soha semmi sem történik, ha nem csináljuk meg - mondja Kormos Tibor színházigazgató v A társulat ma tartandó ülésével kezdetét veszi a Szegedi Nemzeti Színház 111. évadja. Az előzőt, a kerek száztizediket bizonyára ellátja majd valamilyen találó jelzővel a színháztörténetet író utókor; nekünk túl közeli ahhoz, hogy igazságosabban jellemezzük, leghamarabb az anyagi csőd fenyegető közelsége jut róla eszünkbe, meg az elhárító gyorssegély, meg az ezt követő takarékossági hullám; jó, vagy kevésbé jó előadások - egyként szegényes külsőségekben. Az évadnyitó előtt elsősorban arról kérdeztük Kormos Tibor igazgatót: mi várható így forintleértékelés után és energiaár-emelkedés előtt, folyamatos infláció közepette? Kormos Tibor. (Fotó: Schmidt Andrea) a Macbeth-nek, és úgy látom, a Svejknek is. • A pontos műsortervet nyilván a társulali ülésen ismerteti; azt viszont már tudni lehet, hogy Shakespeare Macbeth-jét maga az igazgató rendezi. Kihívást érzékelt? Meg akarja mutatni, hogy nemcsak az amatőr társulatok köreiben minősül „színházi embernek"? - Nem űjkeletű az a szándékom, hogy az Egyetemi Színpadon általam már megrendezett Macbeth-et a Szegedi Nemzeti Színházban is megrendezzem. Ha tetszik, valóban kihívás ez számomra; velem együtt talán a publikum sem felejtette el, hogy a kinevezésemkor az a hír járta a városban, hogy itt a színészek hamarosan átvedlenek afféle mezítlábas, gyertyafényben kódorgó, avantgarde szöveget kántáló csapattá, mert a direktor az amatőrök közül jött és különben is földrajztanár... Se földrajzóra nem volt még, se a gyertyás műsor nem jött össze, viszont a kihívás tényleg eleven, ha az ember színházban tölti a napjait. Szeptember 30án ki fog derülni, rendezőként megfelelek, vagy nem. • Mit emelne ki elöljáróban a programból? - Nem szívesen, mert éppen a komplettségét tartom a fő erényének. Azt hiszem, sikerült megvalósítható és minden közönségrétegnek szóló műsortervet összeállítanunk. A választék sokrétű és az én ízlésem szerint kifejezetten érdekes előadásaink is lesznek. Természetesen a minőség dönt majd, de azért a közönség nyilvánvalóan már most felfigyel, hogy tervezünk ősbemutatót, fiatal, szegedi kötődésű szerző, Zalán Tibor darabját adjuk elő, fiatal rendezővel, Surányi Andrással. Magyarországi bemutató lesz a Top Girls - stílszerűen hölgy fogja rendezni. A Svejket viszont csakis cseh rendező állíthatja színre, ezért meghívtuk Pavel Hekelát Olomütz-ből. Bulgakov Molierejére a neves bukaresti rendezőt, Horia Popescut kértük fel. Iglódi István rendezi az évad másik Shakespeare-bemutatóját, a Vízkeresztet. Rendező sztárvendégeket hívtunk az operabemutatókhoz is - Kerényi Miklós Gábort és Gulyás Dénest nem titok, hogy nagyon készülünk az áprilisban ismét Szegedre tervezett Operafesztiválra. • Akartam is kérdezni: az ország összes operajátszó színházát meghívni nem éppen a takarékosság jegyében szokás, miért mégis, hogy az egyszeri, emlékezetesen jól sikerült Operafesztivál után ennyi évvel, pont most? - Soha semmi sem történik, ha nem csináljuk meg. Éppen mert sikeres volt az első és máig meg nem ismételt Operafesztivál, mert itt volt sikeres, s mert ez egyáltalán nem véletlen - nem egyszerűen újraélesztjük, hanem kétévenként rendszeressé kívánjuk tenni az ország legjobb operaprodukcióinak seregszemléjét. Kétségtelenül nagy vállakózás, de már elkezdtük az előkészítést és bízunk a sikerben. Sulyok Erzsébet • Szegeden ismét elsőként: Kétorgonás hangverseny a dómban A világ minden részéből érkéztek kutatók - összesen 200an - a vasárnap kezdődött nemzetközi nitrogénkötési konferenciára. Közülük 80-an előadást tartanak, illetve posztereket mutatnak be. A szeptember 2-án záruló konferencia résztvevői 9 szekcióban dolgoznak; szeptember 2-án és 3án nemzetközi workshop keretében a genetikailag megváltoztatott mikrobák alkalmazásai és a környezeti biztonság kérdéseit vitatják meg. A biológusok nemzetközi találkozójának színhelye a Szegedi Biológiai Központ. A konferencia szervezésére a Genetikai Intézet nitrogénkötési csoportja kapta a megbízatást, ami egyszersmind a szegedi kutatók eredményeinek nemzetközi elismertségét is jelenti. Kiss György Botond, a szegedi intézet kutatója, a konferencia fő szervezője a tegnapi előadások szünetében válaszolt munkatársunk kérdéseire. • Ismereteim szerint a biológiai nitrogénkötési kutatások első jelentős eredményei ugyan nem túl régiek, annyira azonban mégsem újak, amint a szegedi konferencia hivatalos elnevése sugallja; miért nevezik I. Európai Nitrogénkötési Konferenciának? - A történet a következő: a 70-es években kezdődött a nemzetközi nitrogénkötési konferenciák rendszere, s most már a tizediknél tartunk, amely 1995-ben Szentpétervárott lesz. A biológiai nitrogénkötés tudományának kiszélesedésével egyidejű volt a specializáció kényszere: a növények és a mikroorganizmusok közötti kölcsönhatás kutatási eredményeinek közzétételére 1982ben létrehoztak egy másik konferenciasorozatot. Mindkettőn jórészt amerikai és nyugat-európai kutatók vettek részt - a kelet-európaiaik az ismert anyagi akadályok miatt csak elvétve. A volt KGST-országok ezért létrehozták a saját nitrogénkötési konferenciáikat, az elsőt 1977-ben Szegeden rendezték meg és aztán kétévenként más-más szocialista országban tartották. Az utolsó ilyen multilaterális konferencia tavalyelőtt volt Szaratovban, ahol a tanácsadó testület eldöntötte: a „szocialista" nitrogénkötési konferenciák sorát nem szabad megszakítani, hanem át kell alakítani európai konferenciává. Az első európai konferencia szervezésére két éve ott, Szaratovban vállalkoztam. Az elnevezés - európai - mindössze annyit jelent, hogy ezeknek a konferenciáknak a helyszíne mindig európai város lesz, egyébként természetesen nemzetközi a résztvevőgárda. Szegedre most valamennyi európai országból, az Egyesült Államokból, Izraelből, Áusztráliából, Mexikóból, a Fülöpszigetekről érkeztek kutatók. • Milyen szekciókban dolgoznak? - A biológiai nitrogénkötések egyik csoportjához tartoznak a szimbiotikus nitrogénkötések: a Rhizobium baktérium a növényi sejten belül képes a levegő nitrogénjét megkötni, ez történik a pillangós növényeknél. A másik az asszociatív nitrogénkötés: a baktérium a gyökér felületén köti meg a nitrogént, amelyet a növény hasznosítani tud. A harmadik esetben az űn. szabadon élő nitrogénkötők a földben, a növény közvetlen jelenléte nélkül kötik meg a levegő nitrogénjét. A szekciók részben eszerint a rendező elv szerint szerveződtek, másrészt a specializáció követelménye szerint: például a szimbiotikus nitrogénkötés tanulmányozóinak egyik csoportja csak a baktériumokat kutatja, mások a pillangós növényeket. Az asszociatív nitrogénkötés kutatói is ugyanígy két szekciót alkotnak, itt az érintett növények a fontos kultúrnövények, mint a kukorica, búza, árpa, rizs. Egy következő szekcióban a növény és a baktérium kölcsönhatásáról, a közöttük létrejövő nagyon érdekes, kémiai molekulán kesresztül történő jelcsere, kommunikációs rendszer kutatási eredményeiről lesz szó. A • Dicsőség dolga manapság egy ilyen nagyszabású konferencia megszervezése? - Is. A rendezés jogát természetesen a nemzetközi szakmában elismert intézmények és munkatársaik kaphatják meg, tehát feltétlenül elismerést jelent. De sok munkát is kíván és nem utolsó sorban - pénzt. Körülbelül egy éve kezdtük az előkészítést; a szponzorok között első helyen kell említnem a költségek felét álló Európai Mikrobilógiai Társaságok Szövetségét, de támogatja a konferenciát az OMFB, az-OTKA, néhány külföldi tudományos társaság és alapítvány, sőt a Szegedért Alapítvány mellett pár itteni gazdasági társaság is, mint a Zenon Biotechnológia Ltd., a Matáv, a Westel 450 és az AMSY Kft. S. E. Különleges lesz Baróti István hangversenye, hisz kihasználva a dóm hatalmas orgonájának rendkívüli lehetőségét (az ún. kis játékasztalt), növekedésével Kiss Mariannal több művet közösen, vagyis két orgonán ad elő. Baróti Istvánnak, az Esztergomi Bazilika orgonistájának több hanglemeze is megjelent, ezenkívül a Hittudományi Akadémián az egyházi zene előadó-professzora. Kiss Mariann pedig a Szegedi Konzervatóriumban Bódás Péternél végzett, jelenleg a budapesti Zeneakadémián még tovább folytatja zongoratanulmányait, de már tanára a szegedi zeneiskolának. Bach egyik legtöbbet játszott orgonaműve az 543-as jegyzékszámú a-moll preludium és fúga. Az egyszólamú dallamívek lassan többszólamúvá válnak a bevezetőben, majd a három részre tagolható hatalmas fúga fantáziaszerű virtuóz menetekkel zárul. Két rövid, kortárs mű következik ezután, a németalföldi Zonnenbers és az angol Wesley Fanfaré, illetve Andante című darabja. 1815-ben, tizennyolc évesen komponálta fúgáját Schubert. Az első zongoraszoA Nemzeti Filharmónia rendezésében ma este 20 órakor a Fogadalmi templomban Baróti István és Kiss Mariann ad orgonahangversenyt. Műsoron: J. S. Bach: amoll prelúdium és fúga BWV. 543; M. Zonnenberg: Fanfaré; S. Wesley: Andante; Schubert: Fúga op. 152; Mozart: fmoll fantázia K. 608; Kodály: Prelúdium; Vierne: Cathédrales; Liszt: B-A-C-H prelúdium és fúga. nátákkal egy időben írt mű érdekessége, hogy eredetileg is orgonára készült. Még korábbra nyúlik vissza az időben Mozart 608-as jegyzékszámú fmoll fantáziája. Ez a szerző halála előtt született (van még egy ugyanilyen hangnemű és című alkotás), géporgonára komponálta Mozart, de négykezes zongoraátiratból közismert a darab. Kodály Preludiuma igen sűrűn szerepel önálló számként orgonakoncertek műsorán. Kutas János