Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-03 / 180. szám

SZERDA, 1994. AUG. 3. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. f V A Pénzügyminisztérium részletes elemzést ké­szített az államadósság alakulásáról, figyelembe véve a költségvetési terhe­ket, a felhalmozódott kö­vetelés- és tartozásállo­mányt, valamint a külső adóssággal kapcsolatos adatokat. Az anyagot há­rom héttel ezelőtt a kor­mány megvitatta. Az elem­zést nemrég hozta nyilvá­nosságra a PM. A központi költségvetés bruttó tartozása - amely a belföldi államadósságot foglalja magában - az idén várhatóan 3457 milliárd forintra növekszik. Ebben az esztendőben a növeke­dés kisebb mértékű, mint tavaly volt, amikor az államadósság 1992. évi 2305 milliárd forintról 1993. végére 3147 milliárd forintra emelkedett. Az idei esztendő végéig 1990-hez képest a központi költség­vetés bruttó tartozása 2000 milliárd forinttal növekszik. Az elemzés szerint ez a nö­vekedés csak kisebb mér­tékben írható az évente fel­halmozódó költségvetési hi­ány számlájára. A hiány finanszírozására 547 milliárd forintot fordítottak eddig. Nagymértékben emelke­dett az egyéb kötelezettsé­gekből származó adósság, amely alatt olyan kiadások értendők, mint a korábbi rubelelszámolású hitelkap­csolatok rendezése, a ked­vezményes lakáshitelek ka­matainak átalakítása, vagy a hitel-, adós- és bankkons­zolidáció állami ráfordításai. Ez utóbbi a költségvetés számára 335 milliárd forin­tos kiadást jelent. A bruttó adósságnövek­mény legnagyobb részét a nullakamatozású hitelállo­mány bővülése tette ki, amely a rendszeres forintle­*S értékelések miatt keletke zett. A belföldi államadós­ság egy részét ugyanis a magyar állam jelentős rész­ben külföldön refinanszí­rozta. A félvett külföldi hi­telek azonban forintban számolva a leértékelések következtében egyre na­gyobb összeget tettek ki. Ezt az adósságelemet a jegybanktörvény alapján fokozatosan piaci kamato­zású államkötvénnyé ala­kítják át, amely számotte­vően növeli a következő évek költségvetésének ter­heit. A Pénzügyminisztérium Boltvezető a Kárász utcából 99 Nem játszhatom a főnököt" Állam­adósság szerint végleges megoldást az jelent, ha azok a hitelek, amelyeket a jegybank a költ­ségvetés számára vett fel, a Magyar Nemzeti Banktól, át­kerülnek a Pénzügyminisz­tériumhoz. A tényleges terhek fel­mérése szempontjából nem elegendő a bruttó adós­ságállomány figyelembe vétele, jelentősen emel­kedtek ugyanis az elmúlt években a központi költ­ségvetés követelései. Négy évvel ezelőtt ezeknek a kö­veteléseknek az értéke 326 milliárd forintot tett ki, 1993. végén pedig elérte a 700 milliárdot. így a nettó költségvetési adósság 1993. végén 2447 milliárd volt, amiből a jegybankkal szemben 1825, a gazdasági szférával 498, közvetlenül a külfölddel szemben pedig 122 milliárd forintos adós­ság állt fenn. - A Kőrösy József Kereske­delmi és Közgazdasági Szak­középiskolában érettségiztem, majd a Füszértnél lettem rak­táros. Belekóstoltam a nagyke­reskedelembe, már amennyire az idő engedte, mert csak há­rom hónapig bírtam. Nagyon korán kellett kelni, hatra jártam dolgozni, s már az öt óra hú­szas busszal indultam. A kö­vetkező állomás Balogh Fe­renc, az ismert kereskedő Mars téri üzlete, az Andy shop volt. • Előnyt jelentett a névro­konság? - Pont úgy hívnak, mint a lányát, s amikor itt a Kárász ut­cán megnyílt a Parragh, valaki állást keresett a fiának, és az apára hivatkozva teljesen úgy kezelt, mintha én lennék a Ba­logh-lány. Egy évig voltam a Mars téri üzletben, s nem pa­naszkodom, tényleg alapos ki­képzést kaptam. Utána is a té­ren maradtam, de már az Anna butikban, ahol a hatvan feletti főnöknőtől ugyancsak sokat tanultam. 9 A következő üzlet? - Az már az enyém volt, ugyanis zöldségezni kezdtem. Teljesen a nulláról, még autóm sem volt, úgy kértem mindig kölcsön az apukámtól, illetve a barátomtól. Volt ebben egy kis dac is, untam már, hogy min­dig megmondják, mit kell csi­nálnom. Kapcsolataim a szak­mával különben mórahalmi anyukám révén voltak, ez segített át a kezdeti nehézsége­ken. Emlékszem, az őszibarack különösen jól ment. Ez egy évig tartott, meguntam a kocsi­kölcsönkéréseket, és sajnos a zöldségesek is korán kelnek. Balogh Andrea: a söprűt is meg kell fogni. Fotó: Révész Róbert „Kérész utca" - adott kollégám találóan ú| nevet nemrégiben a Kárász utcának, abból a meggon­dolásból, hogy az első, |ellemzően bérleti jogot érintő privatizációs hullám óta ugyancsak gyakran változnak Szeged bevásárióutcájában a bérlők, s velük együtt a profilok. Egy kézen megszámolhatok azok az üzletek, amelyekben a privatizációs árverés óta ugyanaz a gazda, s a forgalmat adó árukészlet Is. A Parragh Rt. csempe- és elektronikaüzletének vezető|e a kezdettől Balogh Andrea. 9 Zöldségességről merre zettem a Tisza Lajos körút és a lehet váltani? - Egy kétszemélyes kis va­lutás bolt vezetője lettem, ter­mészetesen, mint alkalmazott. Utána egy nagyobb boltot ve­Nagy Jenő utca sarkán, jelen­tős forgalommal, több részleg­gel és eladóval. • Hogyan került Parrag­hékhoz? - Olvastam az újsághirdeté­süket, elküldtem az önéletraj­zomat, és engem választottak boltvezetőnek. Később kide­rült, hogy a tucatnyi jelentke­zőből egyedül én pályáztam a vezetői posztra. Nem is nagyon gondolták, hogy végleges meg­oldás leszek, de megmaradtam. A passzázs-sori boltot már mi indítottuk el, csempével és elektronikával. Később a Kárász utcára költözött a bolt, a cég privatizációs árverésen szerezte meg a bérleti jogot. A lakók féltek a csempétől, azt hitték, hogy ezután kamionok fognak rakodni a bevásárlóut­cában. • Megválaszthatja munka­társait? - Az első rosta az enyém, de a jelöltekre Parragh úr is min­dig kíváncsi. Viszonylag sza­bad kezem van, a csempében ugyan jobban diktálnak, de fi­gyelembe veszik az én vélemé­nyemet is. Az elektronikában van egy nagyon ügyes helyet­tesem, ő mindent megold. • Hogyan tudja elfogadtat­ni magát a kollégákkal, a vevőkkel? - Kevesen vagyunk ahhoz, hogy nagyon játsszam a főnö­köt, s pont ehhez kapcsolódik egy apró történet. Egy vevő a főnököt kereste, amikor közöl­tem vele, hogy előtte áll. Előző nap volt bent, és engem söprű­vel a kezemben látott, miután éppen áru érkezett. 9 Szabadidő? - Kevés. Egyszer kíváncsi­ságból lementünk a Squash pá­lyára és ott ragadtunk. Szeretem a rock and rollt, abban is le­vezethetem a mozgásigényemet. Kovács András 9 A költségvetési pénzek elosztása Platánok, maradvány elven §ü Újszeged! platánsor. Nyugtató avarszőnyeg. Fotó: Somogyi Károlyné A várost díszítő platánfák hajtásokat pusztító gombabeteg­sége, a gnomónia kapcsán he­tekkel ezelőtti, a felelősség kér­déseit is felvető cikkünket követően a közterületek rend­bentartását - beleértve a növény­védelmet is - végző generál­kivitelező, a Szegedi Városgaz­dálkodási Vállalat a Csongrád megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomástól tény­feltáró vizsgálatot rendelt meg. Ennek eredményéről nemcsak a feladat ellátásával őket megbízó polgármesteri hivatal városgond­nokságát, hanem bennünket is tájékoztattak. A szakértői elemzés szerint a növényvédelem eddigi gya­korlata csak korlátozott mér­tékben alkalmas a fák megóvá­sára, feltétlenül indokolt egy magasabb színvonalú - egyben költségesebb - növényvédelmi program megvalósítása. A ko­rábbinál igényesebb lemosó permetezést kell alkalmazni, nem elegendő a mészkénleves védekezés, ezt feltétlenül ki kell egészíteni valamilyen réz­tartalmú gombaölő szerrel. Idén a tavaszi lemosó permete­zés, majd az ezt követő szerves gombaölőszeres védekezés a korábbi évek gyakorlatának megfelelően történt. Természetesen ez sem fogja már a beteg és elöregedett pla­tánokat visszafiatalítani, az életképtelen egyedeket célsze­rű lecserélni, lehetőleg rezisz­tens példányokkal, vagy más értékes és tetszetős fafajokkal. A Széchenyi tér fái zömükben 80-100 évesek, s emellett számtalan kedvezőtlen városi hatás rontja a kondíciójukat, ellenálló képességüket. Mint a VGV összegzéséből kitűnik, már tíz éve elkészült az a rekonstrukciós terv, me­lyet neves kertészeti és erdé­szeti szakemberek vélemé­nyeztek. A javaslat a fák folya­matos lecseréléséről szólt, de a valóságban a szárazgallyazá­son, permetezésen és az üregek lezárásán kívül érdemi beavat­kozás nem történt azóta. A le­gyengült állományon különbö­ző erősséggel, de minden év­ben jelentkezik a gnomóniás fertőzés. A VGV igazgatója, Szabó Ferenc szerint, ha azt akarjuk, hogy 5 vagy 20 év múlva is legyenek Szegednek platánjai, akkor áldozni kell rájuk. A már meglévő zöldterületeink meg­óvása sem egyeztethető össze a városi költségvetés marad­ványelvével. A mostani hőség­ben, szárazságba például szakmailag indokolt lenne a Széchenyi tér zöldterületének beöntözése, de ha senki sem állja a számlát, akkor ez lehe­tetlen. Az indokoltan elvégzendő munkákra a kalkuláció szerint 115 millió forintra lett volna szükség az idén, ezzel szemben a Városgondnokság 89 milliót ajánlott, majd ebből lett a vé­gén 62 millió forint. A növény­védelemre elkölthető 3 millió­val szemben is legalább 5-6 millió lenné reális. Mivel a költségvetési pén­zek elosztása mindig is alku kérdése, a hasonló esetek elke­rülése érdekében rendszeressé kívánják tenni az együttműkö­dést a növényegészségügyi állomással. E szakvélemények birtokában remélhetőleg leg­alább ebben a kérdésben elér­. hető lesz, hogy az indokolt fel­adathoz rendeljék a szükséges pénzt, s ne fordítva. Természe­tesen a közpénzek elköltését mindig kontrollálni szükséges, hisz mindenki számára vonzó egy fizetőképes megrendelő. T. Sz. I. I Az expo szegedi vesztese KÉSZ - mínusz 300 millió - Ezek után szinte nincs is esély arra, hogy legyen expo ­kommentálja a kormánydön­tést Varga Mihály, a társaság ügyvezetője. - Én csak attól félek, hogyan alakul majd a vállalkozók helyzete ebben az országban, ha ilyen gyors és drasztikus gazdasági döntések születnek. 9 Ezek szerint nem ért egyet a javaslattal? - Nem látok bele az állam zsebébe. Ha más beruházást is leállítanak, akkor indokoltnak látom ezt a döntést, ha nem, akkor inkább politikai elhatá­rozásról van szó, mint sem gazdasági megfontolásról. 9 Hol tartanak a kivite­lezéssel? - A mintapavilon szerkeze­tét most húzzuk fel, a hét végé­re elkészülünk a szerkezetépí­téssel. 9 Ezek szerint tovább dol­goznak? - Nézze, semmilyen hivata­los értesítést nem kaptunk ed­dig, hogy álljunk le. Márpedig mi tartani szeretnénk magunkat az eredeti szerződéshez. 9 Hogyan tovább? - Természetesen más mun­káink is vannak. Nem egy lap­ra tettünk fel mindent, az expó­val kapcsolatos fejlesztéseinket is mostanában kezdtük, hiszen jövőre lett volna a csúcs. Sze­rettünk volna egy teljesen új építési technológiát megmutat­ni a világnak, ezért is fejezzük be a mintapavilont. 9 Milyen kár éri a KESZ-t? Szenzáció számba ment néhány hónappal ezelőtt, hogy egy sze­gedi cég, a KÉSZ Kft. nyerte el az expó több mint 2 milliárdos pályá­zatát a pavilonok meg­építésére. A kormány a napokban viszont beje­lentette: nem javasolja a világkiállítás megrende­zését a honatyáknak. A döntés egyik legna­gyobb vesztese a szege­di KÉSZ - Számításaink szerint máris 300 milliós a kárunk, nem be­szélve az elmaradt haszonról, hiszen nem miattunk hiúsul meg a szerződés. 9 Milyen lépéseket tesz­nek? - Egyelőre „jegeljük" ma­gunkat expó ügyben. Termé­szetesen bízunk benne, hogy az állam megfelelően el fog szá­molni a társasággal. 9 Futnak a pénzük után? - Mi eddig mindent tisztes­séggel teljesítettünk a szerző­désből. így elvárjuk, hogy az elszámolás is hasonlóan ala­kuljon. A szerződés egyébként eléggé egyoldalú: akkor ugyanis még fel sem merült, mi történik, ha nem lesz expó. Most úgy tűnik, ha minden ki­esést figyelembe veszünk, ak­kor a kárunk elérheti a 2 mil­liárd forintot is, s a partnere­inkkel szembeni erkölcsi vesz­teségről még nem is beszéltem. R. G.

Next

/
Thumbnails
Contents