Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

Exposzezon MW borkaszezon - mondják a szerkesztők július végére, " augusztus elejére, s talán jól is jön nekik az Expo megrendezése körül fellángolt vita. Nagyon persze senkit sem ért váratlanul a kormány múlt heti döntése, miszerint szeptemberben azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Magyarország mondja le a világkiállítást. A választási programok, majd később az eredmények ismeretében csak idő kérdése volt, hogy a szocialista többségű kabinet mikor veszi kezébe az ügyet. Ellenző és támogató érvekkel tele a napi sajtó, sokan levonták már a tanulságokat is. Tény, hogy a nálunk jobban elengedett spanyolok csúnyán ráfizettek a sevillai világkiállításra, még különadót is ki kellett vetniük, annyira kiürült a kassza. Az osztrákok népszavaztak, nekik nem kellett a Bécs-Budapest világkiállítás. Nálunk nem jutott eszébe az illetékeseknek a népszavazás - mondván: vállalkozói alapon is megrendezhető az Expo. Azután ahogy telt az idő, egyre inkább költségvetési lábakra kezdett állni a világkiállítás. A fővárosi közgyűlés akkori­ban kétszer is elutasította, majd határozatait utólag állás­foglalásnak minősítve, mégis támogatta a rendezvényt. Demszkyéknek egyébként nem nagyon fáj a fejük, a főpol­gármester szerint eddig csak olyan beruházásokra költöt­tek, ami amúgy is nagyon kell Budapestnek. Ők csak nyerhetnek azzal, ha nem kell mindent rohamtempóban befejezni, így csökkenthetők valamelyest a költségek A vidéknek viszont szinte folyamatosan fáj a feje. Először azt sérelmezte, hogy nélküle akarják megrendezni a világkiállítást. Később akkor húzta fel az orrát, amikor kiderült, mégis szükség van a vidékre egy sikeres Expóhoz, hiszen ki kell hozni a fővárosból a vendéget. A főbiztos asszony körbe is udvarolta az országot, támogatást ígérve, így sokan újra elkezdtek világkiállításba gondolkodni. r 0 pusztaszer, Szegedi Nemzetközi Vásár, hogy csak két nagyot említsünk. A szegedi KÉSZ ennél sokkal messzebbre jutott, gazdaságilag is megalapozott terveivel nagyon komoly tendert nyert a pavilonok építésére. Már tárgyaltak az alvállalkozókkal, a könnyűszerkezetes épületek későbbi hasznosítóival, most azonban biztosan megállt kezükben a ceruza. Nem hiszem, hogy vigaszt jelentene nekik az a kalkuláció, amely a világkiállítás lefújásának költségeibe beleszámolta a felbontandó magánjogi szerződések kárigényét. Kovács Andiás Búcsú volt Algyőit - Ez jó mulatság, férfimunka volt! - mond­hatnák teljes joggal a táncosok (még a lányok, asszonyok is), akik sze­replői voltak a hagyo­mányőrző együttesek be­mutatójának a tegnapi algyői forróságban. De­hat mit lehet tenni, ha egyszer az algyői búcsúra ilyen kánikula rendel­tetett? Táncbemutatóval, menettánccal, körhin­tával, gálaműsorral ­ahogy az ilyenkor dukál. Mindenesetre jól szóra­kozhatott a falu apraja­nagyja. Mindazok, akik hajlandóak voltak egy kicsit megfőni Ls. Fotók: Somogyi Károlvné HÉTFŐ, 1994. AUG. 1. A VÁROS 5 rm ' • egyesület alakult Mezei „villámhárító Legfőbb céljuk, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő mezőgazdasági termelők ösz­szefogással, a saját kockázati viszonyok javításával, méltá­nyos díjtétellel, a teherviselés határait közösen megszabva, egy olyan, hosszútávon és előre kiszámíthatóan működő biztosítási rendszert alakítsa­nak ki, amely életképes a mai viszonyok között is. Az egyesületi tag biztosító és biztosított egyben. Számí­tások szerint a szokásos díjté­telekhez képest 30-40 százalé­kos megtakarítás érhető el, s kedvező évet követően díj visszaosztásra is sor kerülhet. A mezőgazdasági termelők megvei érdekvédelmi szövetsége szervezésében a napokban alakult meg 12 mezőgazdasági nagyüzem és 18 magánszemély részvételével a Csongrád megyei Nonprofit Növénybiztosítási Egyesület, mely további jelentkezőket is fogad. A jelenleg 24 ezer hektáron gazdálkodó tagokat egy kölcsönös szolgáltatásról szóló szerzédés köti össze. A térségünkben eddig kevésbé ismert, de bizonyára sokakat érdeklő, költségkímélő biztosítási forma részleteiről Tulipán Andrásnétól, az egyesület ügyvezetőjétől kaptunk tájékoztatást. A kisebb, 5 százalék alatti károkat is megtérítik. A kocká­zati hányad reális szintjét, a kifizetések belső, társadalmi kontrolijától remélik. A kárfel­mérésben az egyesület tagjai­ból választott szakértők vesz­nek részt A kockázatvállalás köre a szántóföldi növénykul­túrák jégverés, tűz és villám­csapás okozta káraira terjed ki, 70 százalékos mértékben. A biztosítási díj itt nem más, mint a megfizetett kocká­zat, így mindig igazítani kell, attól függően, hogy jó vagy rossz évet hagytak maguk mö­gött. Az olyan rendkívüli csa­pás kivédésre, amely megha­ladja az egyesület erejét, vi­szontbiztosítás szolgál, melyet azzal az Argosz biztosítóval kötöttek meg, melynek az országos érdekvédelmi szerve­zet, a MOSZ is tagja. A mező­gazdasági biztosító egyesü­letek alapítását állami támo­gatás illeti meg, így az alaptő­ke a tagok pénzbeli hozzá­járulása mellett ezt az összeget is tartalmazza. Az alakuló közgyűlés elfo­gadta az egyesület alapszabá­lyát, s megválasztotta tisztség­viselőit. Az üzleti terv és az 1995-ös díjtételek kidolgozá­sával az érdemi -munka is hamarosan kezdetét veszi. T. Sz. I. KÖZÉLETI NAPLÓ A MUNKÁSPÁRT 14 és 17 óra között ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4. I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. HOLNAP KATONA GYULA, a 13-as számú választókerület önkor­mányzati képviselője 18-19 óráig fogadóórát tart a Kolozsvári Téri Általános Iskolában. Hova fordulhat? HOZ­ZÁNK! Hirdetését feladhaja személyesen: hétköznap 7-19 óráig, Sajtóház, Szeged, Stefánia 10. DELMAGYARORSZÁG • Köszönet. Balogh István­ná hálásan köszöni a Lech­ner tér 3. szám alatti Köz­gyógyászati Segédeszközök Boltjának segítségét. B. I­né elmondta, hogy a bolt munkatársa saját kocsiján vitte ki neki a gyógyászati segédeszközt. • Lyukas tető'. Egy'hölgy (név és telefonszám a szer­kesztőségben) azt jelezte a Rókusi körútról, nogy az idegösszeomlás szélen áll. Az utóbbi egy évben ugyan­is már legalabb tízszer me­szelte és háromszor tapétáz­ta kilencedik emeleti laká­sát. Ennek oka nem hangya­szorgalma. hanem a tető állandó beázása. Az IKV igazán odafigyelhetne már a problémára, mielőtt meg­őrül - mondta. • Elveszett. Balázs István CSÖRÖG A VNIESTEL Közérdekű problémáikat, észrevételeiket ezen a héten Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10. vasárnap 14 és 15 óra között. Rádiótelefonunk száma: 06-60-327-784. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van „Fekete pont" című rovatunk számára, kérjük ugyanitt jelezzék. (482-630) elmondta, hogy csütörtökön este elhagyta fe­kete színű kézitáskáját, benne papítjait, igazolványait és bér­leteit a Nagyáruház környékén. Kéri, hogy aki megtalálta, je­lentkezzen a megadott telefon­számon. • Tévé. Strackné a 471-360­ról közölte, hogy a DM mű­sorajánlatában, főleg a kábel­tévés adásokban nagyon sok hibát vél felfedezni. Á műsor­összeállításban nagyon sok az elírás, pontatlanok az időpontok. Kéri, hogy erre jobban figyeljen az újság. • Zárt ablakok. Egy hölgy (név és telefonszám a szer­kesztőségben), aki naponta utazik Tisza Volán busszal Makóra s vissza, felháboro­dottan mondta, hogy né­hány buszon az ablakokat egyszerűen nem lehet ki­nyitni. Hiába reklamált a Volán igazgatóságán, nem történt semmi. Az emberek ötven-hatvan fokban főnek saját levükben, az időseb­beket az ájulás környékezi. Miért nem lehet ez ellen tenni? - kérdi. Lakásbérlők gondjai Emelni kell - de támogatni is Hogyan értesülnek a bérlők a lakbérközlésről? A lakás­törvény és az önkormányzati törvény előírja, hogy már a rendeletalkotás előtt tájékoz­tatni kell a tervezetről a lakás­bérlők érdekképviseletét. Az általános gyakorlat az, hogy a bérbeadási feladattal megbízott szervezet a bérlők­nek tájékoztatót küld: az úgy­nevezett lakbérközlést. Ez tartalmazza a lakbérszámítás módját és végeredményét. Al­talános tapasztalat azonban az, hogy a lakbérközlések ellent­mondásosak és hiányosak. • Mit tehet a bérlő, ha nem ért egyet a lakbéremelés mértékével? - kérdeztük Battha Pált, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkárát. - Bírósági keresettel élhet, de ezt senkinek sem javaslom. A Lakásbérlők Egyesületének helyi szervezete viszont fellép­het, a lakbéremelések mértékét kifogásolva. Az egyesület arra törekszik, hogy a lakbér reá­lisan tükrözze a lakás haszná­lati értékét és a szóigáltatás százalékát. Az önkormány­zatoknak azt javasoljuk, hogy lépcsőzetesen emeljék a lak­bért. • Mi a véleménye ugyan­erről Gyertyánfy Gézának, a BÉMOSZ (Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szö­vetsége) alelnökének? - Véleményemet ezúttal mint állampolgár és a Társa­dalmi Kamara tagja fejtem ki. A lakbérrendszer korszerűsí­tése nélkül bárminemű lakbér­emelés értelmetlen, hiszen az csak megfelelő lakbértámo­gatási rendszer kidolgozásával hajtható végre. Ősszel az ön­kormányzat testülete elé kell terjeszteni egy új koncepciót, amely a jövőben különválaszt­ja azok körét, akik önhibáju­kon kívül nem tudnak fizetni, Az önkormányzatok a lakbéremelés kérdésében nem alakítottak ki egységes álláspontot. Van, ahol a képviselő-testület nem tervez lakbéremelést, legalábbis 1994. végéig nem. Viszont több helyen, ahol a bevételek nem fedezik az ingatlankezelő szervezet kiadásait, 130 százalékos lakbéremelésről határozott a testület. Ezt július l-jétől már fizetni kell a bérlőknek. Máshol még drasztikusabban, akár ötven százalékkal is emelik a lakbért, sőt: van, ahol két-háromszorosára kí­vánják emelni az önkor­mányzati lakások bérét a közeljövőben. azokétól, akiknél nem lehet indok a szociális helyzet. Ma az emelés szükséges, elenged­hetetlen a szociális támogatás növelése. A kivetett lakbér nem lehet magasabb, mint a bérlakást használó nyugdíjas főbérlő, bérlő havi nyugdí­jának, illetve a munkaviszony­ban lévő bérlő munkabérének 8 (nyolc) százaléka. Az önkormányzat és a lakók között felmerülő viták felül­vizsgálására, illetőleg rende­zésére célszerű lenne létrehoz­ni független, az önkormány­zatok fölött álló hatóságot, olyat, mint régen a hasonló hatáskörű Területi Munkaügyi Döntőbizottság volt. Napjainkban a nem fizető bérlők között egyre nő azon családok száma, amelyek ellen már megszületett a kilakolta tást elrendelő döntés. Vélemé­nyünk szerint megoldást - jogi garanciát is - kell találni arra, hogy senkit se lehessen sem bérlakásból, sem elidegenített lakásból kilakoltatni, még kevésbé az utcára tenni. Mérő Éva

Next

/
Thumbnails
Contents