Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-26 / 199. szám

A bűnözésben viszont nyáron sem áll meg az élet. (Bolondok lennének pihenni a nehézfiúk, mert akkor ez a három hónap nem számítana bele a nyugdíjba.) Ha a derék tolvajok és más bűnöző fajták szorgoskodnak, akkor a rendőrök sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Shiller Ervin századossal és Pénzes Zoltán főhadnaggyal beszélgettünk. Néhány aktuális morzsa a szegedi kapitányság vizsgálati alosztályáról. • Jó tanács videotulajdonosoknak. Alaposan nézzék meg, hogy kit hívnak a lakásukra képmagnózni. Ha ezt elmulasztják, akkor viszont klséijék figyelemmel a vendég mozgását, mert könnyen úgy járhatnak, mint a sándorfalvi fiatalember. Szinte hallom a kérdést: - Miért, az hogy járt? Kinek a videó, kinek a márka Amíg a társaság nézte a filmet K. Zoltánnál, addig az egyik mozizó - talán unhatta a produkciót, amely egyben a film erős bírálatát is jelenti átosont a szomszéd szobába. A portya sikerrel, járt, P. Péter 1560 német márkától könnyítette meg ismerősét. Mivel nem állt szándékában a pénzből nyugati kocsit venni Münchenben, ezért gondolta, túlad rajta. Nem kellett sokat keresgélni, talált is jelentkezőket sándorfalvi ismerősei között. Olcsón mérte a valutát, hatvanért kínálta, amikor a bankban 70 forint volt az ára. A lopáson túl így deviza-szabálysértést is elkövetett. Túl sokáig nem örülhetett zsákmányának, mert már másnap búcsút inthetett neki. A haveri társaság motorbiznisz ürügyén verődött össze V. Istvánéknál. A fiúk tárgyaltak, tőzsdéztek. K. Róbert félrehívta P. Pétert és szép szóval kérte, adja oda neki a maradék valutát. A tolvaj nem hallgatott a szép szóra, mire K. a földre nyomta és gatyája derekából kiemelt 600 márkát. Ezt nevezik rablásnak. Hiába kérlelte, hogy adja neki vissza, most meg a másik nem hallgatta meg a szép szót. Még magyarázat is akadt, most vonul be katonának, kell a lóvé. Hát, anélkül nem igazi az elbúcsúzás, az biztos. Érdekes módon a sándorfalvi társaság tagjainak neve felmerült egy másik ügyben is. A főszereplő egy motor, pontosabban akörül forog a történet. Ez nem egy Babetta. Kawasaki 750-es és mellesleg piros a színe. Megtekinthető a kecskeméti rendőrségen. Hogy került oda? Büntettek a kistelekiek A már említett V. István egy kisteleki férfitői 400 ezer forintért vásárolta meg a járgányt. Az üzlet úgy köttetett, hogy 120 ezer az előleg, a hiányzó 280-at majd akkor adja oda V., ha az eladó rendezte a jármű papírjait. Ez nem történt meg. Am az eladó gondolt egyet. A két kisteleki, H. Sándor és K. Szabolcs kecskeméti cimborájukkal, M. Tamással beültek egy mikrobuszba, irány: Sándorfalva. V. Istvánék garázsából elővették a motort, majd az ahhoz Egy színes, hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, hihetetlen történetekkel, bűnügyi sztorikkal és - sok-sok sporttal! - Levessel öntötte nyakon - Aki világvégét jövendölt - Foglalkozása: királynő! - Exkluzív interjú Puhl Sándorral - Bubka és azok a világcsúcsok... - Miért nem kellett Zámbori? • Bűnügyi morzsák m Én eBopom, te kirabotsz, ö ráfizet... m Sándorfalvi „szelíd motorosok" A nyár a nagy uborkaszezon. Ilyenkor a szabadságolások miatt alig lelni illetékest a különféle hivatalokban. Pang az élet. Ha az újságok szerkesztőit kérdeznék, sokat tudnának mesélni: bizony, nem könnyű megtölteni a betűért kiáltó üres oldalakat. PÉNTEK,1994. RIPORT 13 Se lakás, se foglaló. (Fotó: Révész Róbert) Bottal ütik a nyomát passzoló másodkulcsot és elvitték. De még mielőtt ezt megtették volna, alaposan megverték K. Róbertet, akinek a nevét néhány sorral előbb a rablásról szóló bekezdésben olvashatták. Volt ebben a történetben minden. Én ellopom, te kirabolsz, de meg is vernek és ott a katonaság is, motorozni jó stb. Ez volt. És ami van: vizsgálat a lopás, a rablás és a motorvisszaszerzési akció ügyében. A jogtanácsos kárpótolta önmagát Ezek a fiúk kéznél vannak, kihallgathatok. De akadnak esetek, amikor nem lelik az iciri-piciri tekergőket. Két ilyen „morzsa". Dr. Somogyi József megbízás alapján dolgozott jogtanácsosként a Csomiber Kft.-nél. Mivel panasz volt rá - elhanyagolta a munkát -, felszólították, hogy számoljon el és viszlát. A felszólításnak nem lett foganatja, a kft. tájékára sem nézett. Egy idő után mivel az irodáját másnak kiadták - kénytelenek voltak belekukkantani dolgozóasztalának fiókjaiba. Lett ám meglepetés! A Csomiber lakások értékesítésével is megbízta őt. Mint kiderült, 2 millió 179 ezer forint névértékű kárpótlási jegyet vett át Somogyi úr, .és azt sajátjaként kezelte. Ezen túl pedig kölcsönszerződést kötött, a tartozást kárpótlási jeggyel egyenlítette ki. Mintegy 2 és fél milliós sikkasztás miatt körözi a rendőrség dr. Somogyi Józsefet, aki vélhetően hosszú hónapok óta Németországban kárpótolja magát. Ugyancsak körözik Gubics Ferencet. Gubics az újságban meghirdette Cső utca 8/b alatti lakását. Akadtak is érdeklődók. Sőt, komoly szándékúak is. Mint például B. L-né. Az asszony megegyezett Gubiccsal és feleségével, írásban meg is fogalmazták az adásvételi szerződést. A vásárló 200 ezer forintot hagyott foglalóként, mondván, a többit később fizeti, amikor véglegesítik az üzletet. Amikor a vevő ment, hogy a hiányzó összeget is kifizesse, akkor már hűlt helyét találta Gubicséknak. A lakás viszont nem tátongott üresen, mivel az új tulajdonos már beköltözött oda. Az előzőnek pedig bottal ütik a nyomát azóta is. P. P. Gyanús autó, titokzatos környék • Javaslat az adórendszer módosítására Lehetne jobb is! A reálszféra termékszerkezetének átalakítását, valamint versenyképessé tételét szolgáló beruházásösztönzési javaslatok képezik annak a tervezetnek a gerincét, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium juttatott el a Pénzügyminisztériumnak a jövő évi adórendszer módosításával kapcsolatban. A programcsomag, amely átfogóan elemzi a hazai és nemzetközi adózási gyakorlatot, a jövő évre komplex, az adórendszer egészét érintő javaslatokat tartalmaz. • A piacgazdaságokban általánosan alkalmazott ösztönzési módszer a termelőberendezések értékcsökkenésének degresszív leírása. Ezt az ipari és kereskedelmi tárca szerint a hazai viszonyok között is célszerű lenne bevezetni. Ez természetesen nem jelentene kevesebb adófizetést, csak egy meghatározott időintervallumon belül átcsoportosítaná az adóterheket. Mindez úgy történne, hogy a jelenlegi hétéves pótlási időszak alatt a 14,5 százalékos normát feltételezve a vállalkozások a leírási periódus kezdő éveiben magasabb kulcsokat alkalmazhatnának - amely lehetővé tenné a technikai-technológiai megújítás forrásainak előteremtését. Az erre vonatkozó konkrét javaslatokat a minisztériumban, az OMFB-vel egyeztetve várhatóan még a hónap végére kidolgozzák. A beruházások élénkítését szolgálhatja az IKM szakértői szerint a társasági adókedvezmény. A szakemberek erre vonatkozó javaslata külön is foglalkozik a nagyobb, 200 millió forint érték feletti beruházásokkal, valamint a kisvállalkozások versenyképességének javítását szolgáló fejlesztésekkel. Az előbbi esetben az IKM-ben azt javasolják, hogy az idén bevezetett egyedi elbírálás alapján nyújtott tízéves adókedvezmény maradjon érvényben, azonban az egyedi elbírálás helyett a későbbiekben alkalmazzanak normatív szabályokat. A szakértők a kritériumrendszerben egyebek mellett a következő módosításokat javasolják: az 500 millió forintos alaptőke követelmény eltörlését: a válságövezetekben történő befektetések preferálását; az exportnövelés súlyának az Európai Unióban alkalmazott normákkaf összhangban történő erősítését. Az osztalék-visszaforgatást preferáló adókedvezmény tekintetében - a szakértők véleménye szerint - sem rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkai, ám a kialakított jelenlegi szabályozás túlságosan bonyolult, és a visszaforgatási kedvezmény nagyságrendjén is indokolt változtatni. Sürgetik annak az adómentes beruházási céltartalékképzési lehetőségnek a megteremtését, ami lényegében a beruházási költségek meghatározott hányadának adóalapból történő leírását jelentené. A kritériumok között kitüntetett szerepet szánnak a munkahelymegőrzésnek, illetve -teremtésnek, továbbá kiemelt elbánást biztosítanának a válságövezeteknek. Az IKM szakértőinek az a véleménye, hogy a lakossági megtakarításokat is célszerű lenne adórendszeri eszközökkel a végleges tőkebefektetések irányába terelni. A szakemberek szerint ez elérhető lenne a kamatot és az osztalékot terhelő adók mérséklésével. A reálszférában történő üzleti befektetések ösztönzését segíthetné a magánszemélyek jövedelemadó-rendszerében működtetett befektetési adóalapcsökkentési - konstrukció felülvizsgálata. A legkedvezőbb tőkekihelyezés és szerkezetváltás elősegítése érdekében a befektetési kedvezményt célszerű lenne portfolió jellegűvé tenni. Továbbá a szakértők javasolják a hároméves futamidejű állampapírokra az idén kiterjesztett befektetési kedvezmény eltörlését és a saját vállalkozásba történő befektetésekhez az 1991-ig nyújtott kedvezmény visszaállítását. A minisztériumi szakemberek egyetértenek az egyéni és kisvállalkozások, valamint az érdekképviseleti szervezetek ama igényével, hogy bevezetésre kerüljön az átalányadózás rendszere. Ehhez többek között az alábbi alapelvek figyelembe vételét javasolják: az átalányadózás az szja szerint adózó vállalkozói körben nem kötelező jelleggel alkalmazható mindenekelőtt a kereskedelmi, idegenforgalmi és a lakossági szolgáltatást végzők, valamint a mezőgazdasági termelők körében. Feltételként azonban célszerűnek tűnik bevételi határt, esetleg létszámkorlátozást alkalmazni. Emellett az adminisztrációt a lehető legegyszerűbbé kell tenni. A szakértők szerint a rendszer kritikus pontja az áfa és a jövedelemadó Illesztése. Az alapvető problámát az okozza, hogy az áfában az alanyi adómentes sáv határa jelenleg igen alacsony. Ahhoz, hogy mikrovállalkozások az átalányadózási rendszert széles körben alkalmazhassák, a jelenleg alkalmazott összegek - 500 ezer, illetve egymillió forint 5-10-szeresre történő felemelésére lenne szükség.