Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-25 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 25. INFORMÁCIÓ 11 Lakásjegyzék Eladás - gőzerővel A Délmagyarország augusztus 18-i számá­ban részletes leírást kap­hattak az olvasók az önkormányzati lakások megvételének folyama­táról (Hogyan vegyünk bérlakást?). Az alábbi­akban azokat az épüle­teket soroljuk fel, me­lyekben a lakók legalább ötven százaléka jelezte megvételi szándékát. Ezeket az ingatlanokat az Iniak Kft.-hez társas­ház-alapításra adta át az önkormányzat az itt feltüntetett sorrendben. A listán szereplő' lakóte­rületeken vételi joggal érintett lakások adásvé­tele tehát már folya­matban van. Eladásra javasolt lakóingat­lanok jegyzéke (a 2587-267/1994. VVB. sz. határozat figyelembevételével) 1994. június hó 2710 (törzsszám), Mérey u. 7., 3314 Vidra u. 3., 2379 Bé­csi krt. 31., 3583 József A. sgt. 6., 2689 Attila u. 18., 2628 Ti­sza Lajos krt. 63., 8418 Dobos u. 3., 4735 Vasas Szt. P. u. 8/B, 4631 Boross J. u. 27., 2552 Kálvária sgt. 21., 2562 Gogol u. 26., 2328 Vitéz u. 21., 2485 Moszkvai krt. 6. 8301 Bányász u. 2., 2633 Haj­nóczy u. 10., 2242 Boldog­asszony sgt. 23., 3104 Kossuth Lajos sgt. 5., 1305 Tömörkény u. 2/C., 2451 Petőfi S. sgt. 25., 2642 Bartók tér 10., 3326 Juhász Gy. u. 8., 2543 Gogol u. 14., 3580 Osztrovszky u. 2/A, 3754 Maros u. 34., 3705 József A. sgt. 37., 6331 Ág u. 3., 3202 Bercsényi u. 13., 2676 Jósika u. 1., 2305 Szenthárom­ság u. 15., 4112 Szivárvány u. 9., 3581 József A. sgt. 10., 4407 Faragó u. 21., 1229 Tisza Lajos krt. 78., 1227 Tisza Lajos krt. 72., 3601 Zárda u. 6., 3466 Juhász Gy. u. 38., 4628 Boross J. u. 13., 2617 Mikszáth K. u. 12., 7451 Alsó­Kikötő sor 5., 2684 Mikszáth K. u. 16., 3455 Lengyel u. 29/B, 3176 Vadász u. 3., 2754 Mikszáth K. u. 11. 2683 Mik­száth K. u. 18., 2401 Tisza La­jos krt. 77., 3132 Kossuth L. sgt. 9-13., 2727 Tábor u. 5., 4515 Kálvária tér 21. (társas­házzá alapítás megtörtént), 5611 Csongrádi sgt. 78., 5712 Vértói u. 7., 5203 Kossuth L. sgt. 41^t3., 3502 Tisza L. krt. 15., 2616 Bartók tér 13., 3340 Sóhordó u. 26., 2758 Mikszáth K. u. 21., 3330 Szent Mihály u. 5., 4113 Boldogasszony sgt. 61., 3476 József A. sgt. 36., 5201 Párizsi krt. 25., 1329 Pa­lánk u. 3-4., 5252 Párizsi krt. 7., 2226 Boldogasszony sgt. 25., 1804 Dózsa Gy. u. 4., 2426 Petőfi S. sgt. 9., 3256 Szűcs u. 9., 2102 Boldog­asszony sgt. 16., 2483 Kálvária sgt. 28., 4715 Pulcz u. 6., 5327 Kossuth L. sgt. 79., 2701 Kos­suth L. sgt. 6., 2309 Szenthá­romság u. 25., 2408 Kálvária sgt. 16., 2614 Attila u. 7., 3151 Szilágyi u. 1., 2655 Hajnóczy u. 26., 6162 Felső Tisza-part 26., 2237 Vitéz u. 2., 2726 Tá­bor u. 3., 3405 Dugonics u. 28., 2529 Gogol u. 10., 2732 Mérey u. 12., 2279 Boldog­asszony sgt. 39., 4438 Kormá­nyos u. 16/B, 2513 Bolyai J. u. 11., 4128 Apáca u. 15., 4527 Gólya u. 21/B. 4739 Cserzy M. u. 8., 3554 Teleki u. 11., 2554 Londoni krt. 28., 3740 Szent Miklós u. 7. 1994. július hó 2777 Török u. 3., 2128 Bol­dogasszony sgt. 24., 2354 Pe­tőfi S. sgt. 24., 2429 Petőfi S. sgt. 23., 2230 Batthyány u. 17., 3316 Szent Mihály u. 6., 6255 Kecskeméti u. 3/B, 4179 Rá­kóczi u. 11., 3354 Bocskai u. l/A, 3105 Bocskai u. 8/A, 1411 Nádor u. 10., 4191 Petőfi S. sgt. 82., 5430 Kossuth L. sgt. 117., 6597 József A. sgt. 134., 2753 Török u. 1 1/B, 4180 Alföldi u. 46., 6160 Felső Tisza-part 28., 2404 Petőfi S. sgt. 7., 1304 Révai u. 6/A, 2640 Jósika u. 4., 2327 Vitéz u. 19., 5434 Kisteleki Ede u. 2-6., 2352 Petőfi S. sgt. 36., Három nyárvégi gyom pollenadatai Szeged,1994.augusztu8 8-21. 300 -r db po!len/m3/nap 13 17 Augusztus ^ Parlagfű üröm * Libatopok J 33. heti pollenjelentés A parlagfű dominanciája uralja az e heti pollenképet is. Á múlt hét elején bekö­vetkezett átmeneti lehűlés érzékelhető a pollenproduk­cióban is! Egy-két napra csökkent a gyomok virág­por-termelési vehemen­ciája, azonban vasárnapra visszaállt a régi rend! Mint a mellékelt grafikon mutat­ja, mindhárom igen aller­gén gyom pollenszáma a hét végére emelkedett. Ezen a héten, ha száraz és meleg marad az idő, igen magas pollenszámokra szá­míthatunk. Úgy tűnik, hogy a parlagfű pollencsúcsa eltolódik szeptember ele­jére, de a napi 50 db pollen feletti szám sajnos most is „garantált!" Dr. Juhász Miklós 2385 Batthyány u. 20., 1353 Roosevelt tér 12., 6140 Ke­reszttöltés u. 10., 2763 Mérey u. 18., 1328 Oskola u. 16., 2708 Tábor u. 7/B, 1857 Arany J. u. 14., 2688 Attila u. 16., 2384 Batthyány u. 24., 7153 Pillich K. u. 37-39., 5231 Föl­támadás u. 20., 1330 Palánk u. 9-10., 1804 Dózsa Gy. u. 4., 1976 Tisza Lajos krt. 12., 2355 Vitéz u. 36., 3609 Kálmány L. u. 4., 7128 Jankovich u. 10/B, 4703 Mars tér 4., 5326 Kos­suth L. sgt. 75., 3353 Szent Ist­ván tér 1 l/A, 1351 Palánk u. 1-2., 4220 Dobó u. 41., 3106 Madách u. 8., 2692 Mars tér 15., 3305 Vidra-u. 1., 2516 Jó­sika u. 14., 2610 Attila u. 8., 1977 Tisza L. krt. 14., 2336 Földvári u. 4., 5204 Kossuth L. sgt. 55., 4401 Moszkvai krt. 27., 2329 Vitéz u. 25., 4608 Rigó u. 13. fí A TORONY ALÓL Meddig terjed a város ellátási kötelezettsége? Az 1993. szeptember l-jével hatályba lépett közoktatási törvény valamennyi települési önkormányzatnak kötelező feladatként írja elő az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról való gondoskodást a tankötelezett­ségi kor végéig - 16 éves ko­rig. Szeged, mint megyei jogú város mindezeken túlmenően ­mivel a középfokú ellátás a megye területén egyébként megoldatlan - a meglévő isko­lahálózatával köteles gondos­kodni a kollégiumi, a középis­kolai és szakiskolai ellátásról, valamint az alapfokú művé­szetoktatásról. Szeged városa kötelezettségeinek maradékta­lanul elegert tesz, eközben a megye, a régió, illetve az or­szág közel 400 településéről fogad az önkormányzati isko­lákban tanulókat, évente min­tegy 5000 főt. A törvény szerint az oktatás­ról való gondoskodásra kötele­zett településeknek kellene kezdeményezniük a 16. élet­évüket még be nem töltött ta­nulók oktatásának biztosítását. Bár a közoktatási törvény egy éve hatályba lépett, eddig hiva­talos megkereséssel egyetlen település sem élt, csupán a szo­kásjog alapján jelentkeztek a tanulók a szegedi iskolákba. Tekintettel arra, hogy az ok­tatásra kapott állami támogatás a valós költségeket nem fedezi, így Szeged város a törvény adta lehetőségek alapján meg­kereste azon települések pol­gármestereit, ahonnan a szege­di önkormányzati oktatás-ne­velési intézménybe járnak ta­nulók, hogy egy keretmegálla­podásban szabályozzák a tanu­lók iskoláztatásának feltételeit, az állami támogatás fölötti költségek megosztását. Talán az oktatással kap­csolatos feladatok ellenőrzésé­nek hiánya, vagy a törvény nem elég alapos ismerete miatt a települések még nem mérték fel a saját kötelezettségüket, így fordulhatott elő az, hogy a tanköteleskorú gyermekek is­koláztatására nemhogy tervet nem készítettek, de még a megkeresést is többen vissza­utasították. Csupán néhány kis­település jelezte készségét az együttműködési megállapodás megtárgyalására, illetve annak elfogadására. A szegedi önkormányzat színvonalas általános iskoláit és széles spektrumú, rangos középfokú oktatási-nevelési intézményeit előszeretettel vá­lasztják a nem szegedi szülők is. A város vezetése bízik ab­ban, hogy ha lassan is, de sike­rül megoldást találni az együtt­működésre azokkal a települé­sekkel, ahonnan a szülők szí­vesen hoznák Szegedre gyer­meküket. A törvény szerint azonban ehhez nem elég, hogy Szegeden van számukra kedve­ző, elfogadható iskola, szüksé­ges, hogy az állandó lakhely szerinti polgármester keresse meg az iskolát fenntartó önkor­mányzatot. Néhány nap múlva kezdődik az új tanév. Szeged város ön­kormányzata az oktatási-ne­velési intézmények közalkal­mazottainak bérfedezetére fel­vett hitellel és egyéb költség­vetési előirányzat átütemezésé­vel tudja csak biztosítani az is­kolái működését, a tanulók ok­tatását-nevelését. A nem sze­gedi lakosú tanulók oktatása évente mintegy 160 millió fo­rint többletköltséget jelent a városnak. Kérdés viszont, hogy ekkora nagyságrenddel meddig lehet kompenzáció nélkül más települések ellátási kötelezett­ségét felvállalni? • Az őstörténet szenzációs Az emberi ág alapítója 4 millió éves Megjelent az első összegzés arról a tizen­két éves kutatómunkáról, amely az ember eredetére keresett választ. Két antropoló­gus - Friedmann Schrenk és Tim Bromage - vezetésével a kelet-afrikai Malawiban vé­geztek régészeti ásatásokat, s ennek során megtalálták a 2,5 millió évvel ezeiőtti elő­ember állkapcsát. A lelet alapján merőben új kép rajzolódik ki az emberiség történe­téről. Szakértők eddig úgy vélték, hogy ősünk - a homo habilis - kétmillió évvel ez­előtt élt, és mintegy egymillió éve vándorolt ki Afrikából. A most megtalált Rudolf-tavi ember (homo rudolfensis) viszont azt való­színűsíti, hogy Afrikát már 2,5 millió évvel ezelőtt lakták elődeink. Primitív szerszá­mokat is tudtak készíteni, és a véltnél 800 ezer esztendővel korábban hagyták el Afrikát. Schrenk szerint a homo ru­dolfensis az emberiség fejlődé­sében átmenetet képez a ma­jomszerű australopithecus és a felegyenesedett ember (a homo erectus) között. A Malawiban talált lelet ismét felvetette a kérdést: miként és hol született a homo sapiens, a modern em­ber? A „multiregionális" elmé­let szerint a homo sapiens Afri­kában, Európában és Ázsiában párhuzamosan alakult ki, tehát a modern embernek nemcsak Afrika a bölcsője. Az „Afriká­ból jöttünk" elmélet szerint vi­szont a homo sapiens kizárólag Afrikában alakult ki, a homo erectusból. A homo sapiens Afrikából kivándorolva szorí­totta ki máshonnan a homo erectus utódjait. A legújabb tudományos módszerek fényt derítettek arra, hogy az a jávai homo erectus-koponya - ame­lyet eddig egymillió évesnek tartottak - valójában 1,8 millió éves. Az amerikai „Time" ma­gazin ezt valóságos „evolúciós forradalomnak" minősíti, hi­szen így az első emberek 800 ezer évvel korábban hagyták el Afrikát. Eszerint valójában nem egy­millió évre, hanem csak száz­ezerre volt szükségük, ami tör­ténelmi mércével mérve egye­nesen futásnak minősül. De miért nem találunk Afrikán kí­vül a homo habilis vándorlási útvonala mentén gondosabban megmunkált kőszerszámokat? Azért nem, hangzik az új vá­lasz, mert a homo habilis már elhagyta Afrikát, amikor ott 1,4 millió évvel ezelőtt kiala­kult az új, korszerűbb szer­számkultúra. Schrenk és Bro­mage nemcsak korszerűbb kő­szerszámokat keres Malawi­ban, hanem kíváncsiak őseink első, egészen egyszerű szerszá­maira is. Tényleges szenzáció, hogy Juszuf Dzsuvajeji malawi régész 2,5 millió éves primitív kőszerszámokra bukkant! Schrenk és Bromage most már biztosak benne, hogy a homo rudolfensis volt az első szer­számkészítő. A szerszámokat nem vitte magával, hanem por­tyái során a helyszínen készí­tette. Ha rátalált a vadállatok zsákmányának maradványaira, kőszerszámaival húscafatokat kapart le a csontokról. Az első ember tehát nem büszke va­dász? Schrenk szerint minden­evő volt, aki az első kőszerszá­mok révén több húshoz jutha­tott. Schrenk és Bromage egyút­tal felvázolta az emberiség ős­történetének új forgatókönyvét. Eszerint Kelet-Afrikában mint­egy nyolcmillió évvel ezelőtt kialakult a Nagy Árok, s ennek nyomán éghajlati változások következnek be, s az ötmillió évvel ezelőtti lehűlés meggyor­sítják a fejlődést. A fák lakói két részre szakadnak. A nyuga­tiak továbbra is az őserdőben élnek, később belőlük lesznek a csimpánzok, míg a száraz szavannán élő keletiekből az emberek. Az emberi ág alapitójának a négymillió évvel ezelőtt Kelet­és Dél-Afrikában élt előembert tekintik. Egyik ágának sikerült megtennie a következő, döntő fontosságú lépést: megtanult felegyenesedve jámi. Az antro­pológusok időközben bebizo­nyították, hogy a hárommillió éve élt „Lucy" már két lábon járt, bár kissé dülöngélt. Körülbelül ugyanekkor újabb klímaváltozás gyorsítja a fejlődést, mert Kelet-Afrikában 11 fok lesz az évi átlaghőmér­séklet. A mintegy 2,5 millió évvel ezelőtti homo rudolfensis nemcsak több húshoz jut kő­szerszámaival, hanem kiala­kítja „társadalmi szervezetét": - A csoportban megszerve­zik a munkamegosztást, s a zsákmányszerzés valószínűleg már csak a férfiak feladata. - A nők és a gyerekek válto­gatják a fákon kialakított lakó­helyeiket. - Az összegyűjtött élelmi­szerből a csoport minden tagjá­nak jut. Ez az életmód nagyobb szel­lemi erőfeszítést igényel, tehát megnő az agy térfogata: Lucy még csak 400 köbcentiméterrel büszkélkedhetett, a homo ru­dolfensis 800, a homo erectus 900 köbcentivel. A mai átlag 1400-1500. Schrenk jövőre északabbra, valamint Jordániában folytatja a kutatást, s könnyen kiderül­het, hogy az „ő embere" (a ho­mo rudolfensis) volt az első, aki elhagyta Afrikát. Ha Schrenkék eddigi kutatási eredményeit újabb leletek tá­masztják alá, akkor alapos át­dolgozásra szorulnak a törté­nelem-tankönyvek első fejeze­tei. Makai György FEB Elvtársi házasság­közvetítő Korunk igazságtalansága, hogy miközben a szívünk baloldalt dobog, a magányos szívek jobboldali házasságköz­vetítőhöz kénytelenek fordulni párkeresés ügyében. Ez az üz­leti filozófiája Peter Shaw úr­nak, aki Londonban megnyi­totta a Szocialista Partnerek néven bejegyzett házasságköz­vetítő irodáját... „Ha valaki az­zal kezdi bármelyik házasság­közvetítőnél, hogy baloldali ér­zelmű társra vágyik, úgy tekin­tik, mint aki fertőzött beteg, de legalább is bajkeverő. Az iro­dák ugyanis egytől egyig kon­zervatív vállalkozásban mű­ködnek." Jelentette ki a társta­lan baloldaliak megmentője. Bár a legnagyobb forgalmat bonyolító konzervatív iroda sietett cáfolni a vádat, arra hi­vatkozott, hogy az ügyfeleik­nek talán 5-6 százaléka tartja fontosnak közölni, milyen párt­állású partnerre vágyik, tény, hogy a Szocialista Partnerek frissen megnyitott irodáját már az első hetekben szép számmal keresték fel a Munkáspárt el­vált, megözvegyült, elhagyott, vagy csak időzavarban lévó magányosai.

Next

/
Thumbnails
Contents