Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-25 / 198. szám

8 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 25. Megjelent a HDS & Delmadár legfrissebb száma! * 1 „Mögöttem játszik Nagy Sanyi, Szabó Zsolt, mellettem Tóth Gabi, valamennyien olyan labdarúgók, akiktől bármikor várhatja az ember, hogy helyzetbe hozzák." • Solraf tanult Kozmától és Lóczitól m Az édesanyja és a neje is szereti a futballt m Hova is tartozik Kiskundorozsma? Maikó ..Csirke" nem szeret e Napba nézni Félre az utamból, kispajtás! (Fotó: Gyenes Kálmán) Markó Tibi a borús napokat kedveli - Ki az a 9-es gyerek a Do­rozsmában? - kérdezte egy idő­sebb szurkoló a szomszédjától, amikor a Szarvas elleni MK­meccs előtt a kedvencek kifutottak a pályára. - Nem ismered? Markó Tibi. A Tápéból igazoltuk. - Sosem hallottam róla. - Dehogynem! ő a „Csirke"... - Ja, (gy már tudom! Ahol Csikar is kezdte Senki nem emlékszik, mikor és hogyan ragadt rá a „Csirke" becenév, de egy biztos: ma már többen ismerik fgy, mint családi • Olvasói levél Vissza az „Cél: visszajutni az NB II­be!" - olvasom a DM-bcn Nagylaki edző úr nyilatkozatát, és felmegy bennem a pumpa. Felmegy, mert egy egészen alacsony szinten képzett edzőnek is látnia kell a fel­készítő edzőmérkózések so­rozata után, hogy mire képes a gárdája. Ebben az esetben tudnia kellett volna, hogy jó eredménynek számit már az is, ha a Szeged FC-ből egy stabil, az NB lll-as tabellán középső helyet elfoglaló együttes les/.. (Ne adj' isten, hogy ott is a kiesés ellen küzdjön.) Kérdem én, ilyen helyzetben miért kell NB ll-es ígéretekkel a szurkolókat ingerelni, avagy labdarúgó analfabétáknak hinni. Felmegy bennem a pumpa azért is, mert az elmúlt évadban is ugyanez volt a játék. Szebbnél szebben hang­zó nyilatkozatok: „csak a sze­rencsén múlott", „a játék­vezetőn múlott", de „majd itthon megmutatjuk", „csupán egy pontot kell elhoznunk és bentmaradunk", stb. Közben egy pontot se hoztak el, bent se maradtak, stb. A nyilatkozó a felhőkben járt. Azt mondják, ez a gön­dör fiú nagyon érzi a ka­put. Képességeit több helyi csapatban bizonyí­totta már, s a nyártól régi-új egyesületében, a Kiskundorozsma zöld­fehér mezében rohamoz­za az ellenfelek kapu ját... nevén. Márpedig, ha egy lab­darúgó becenevet kap a szurko­lóktól, vagy a társaktól, az a legbiztosabb jele annak, hogy befogadták. Markó Tibor ­ellentétben sok tehetséges szegedi sráccal - nem a Szeged SC-ben, az SZVSE-ben, vagy a Dózsában kezdett futballozni, hanem a hajdanán sok remek labdarúgót NB ll-be? Bizonyára feltűnt Ked­ves Olvasóinknak, hogy rovatunkban többször megjelennek olyan dol­gozatok, melyeket Önök írtak. Mindig szívcsen adunk helyet a Szeged sportjáért aggódó, job­bító szándékkal fogal­mazott véleményeknek. Még akkor is, ha nem mindenben tudunk azo­nosulni a leírtakkal, ha bizonyos dolgokról más a véleményünk, máshogyan ítéljük meg a történé­seket. A félreértéseket kerülendő, ezek a - ren­geteg megszívlelendő, hasznos tanácsot tartal­mazó - sorok tehát nem (mindig) a mi, hanem az Önök nézeteit tükrözik. E sorokat nem a vasárnapi vereség miatt írom, hanem azért, hogy megmondjam: az lett volna a tisztességes Nagylaki úrtól, ha azt nyi­latkozza: „Közepes helyet merek ígérni. Senki ne ringassa magát illúziókban, ebben a nevelő Móravárosi Kinizsiben. Ott, ahol a legendás Sándor Csikar is koptatta a szerelést. Kilencéves korában Hornyák Pista bácsi fedezte fel, s tanította meg az első fortélyokra. Aztán sokáig anya­egyesületében kergette a labdát, később Kiskundorozsmán, Tápén és Mórahalmon is megfordult, mígnem a nyáron visszatért egykori sikereinek színhelyére, Kiskundorozsmára. Most tehát az NB III-as újonc csapatot szeretné góljaival „támogatni". • Mielőtt Dorozsmára került, Tápén Lóczi Pista volt az edzője. Neki az is sikerült, ami másoknak nem: eltüntette Markó Csirke felesleges ki­lóit... - Erről már mindenki tud? • Beszélik, hogy elég jó húsban volt... - így van, s Lóczi mester tett róla, hogy gyorsan leadjam a felesleget. De megérte, mert utána a kapu előtt is felgyorsultam, s jobban ment a góllövés. • Hányat szerzett az elmúlt bajnokságban? - Ha jól számoltam, 24-szer találtam a hálóba, de ez a szám lehetett akár a duplája is. Szemből jött a tény • Majd Dorozsmán... - Itt is gólokat várnak tőlem, s nagyon sajnálom, hogy az első fordulóban nem tudtam az orosháziak kapuját bevenni. Pedig számtalan lehetőségem volt erre. csapatban ennyi van!..." S ha netán úgy hozná a sors, hogy csoda történne és feljutna a csapat - amelyre most nagyon kevesen mernének fogadni -, akkor övéké a dicsőség, az igen nagy dicsőség... A szegedi labdarúgósport helyzete ismert. S én, sokad­magammal együtt, nem az edzőre szeretnék mutogatni, hanem arra az önkormányzati testületre, amelynek bizony nem volt szívügye a sport - a képviselők nevét az új vá­lasztások után mihamarabb el kell felejteni -, s hagyta a legnépszerűbb sportágat ilyen mélyre zuhanni. Nézem a bajnokságban résztvevő NB II­es csapatokat. Jó részük 7-8 ezres létszámú községekből kerül ki. A napfény városának pedig még egy ütőképes, jó NB III-as együttese sincs. Ez bizony nemcsak szomorú, hanem szégyen is... Egyben gratulálok a vá­lasztáshoz. Koha Róbert sze­mélyében olyan ember került a Szeged FC élére, akinek pártja négy év alatt nemcsak a me­zőgazdaságot, az ipart, hanem a magyar sportot is tönkretette. Avagy Koha úr fogja meg­mutatni, hogy másként is lehet? Bízzunk benne... Benedek Kalmár Zoltán Egy beadás után már úgy éreztem, ezt a labdát a kapuba fejelem, de a dorozsmai pályán, az öltöző felőli részen szemből jött a fény. Egyenesen a Napba néztem, s nem is láttam rendesen a bőrt... • Lesznek még borús napok is Dorozsmán. - Remélem, ezt nem arra érti, hogy rosszul megy majd a csapatnak. De félre a tréfával. Szerintem nagyon együtt van a • Hogyan találtak egy­másra? - tettem fel az első kérdést. - Az az igazság, hogy Kő­vári Árpádot keresték meg először az ajánlattal, de ő a Pickkel elért eredményei után érthetően nem vállalta, s a számbajöhető szakemberek között említette a nevemet. Egyébként nem csoda, hogy magyar edzőt kerestek, hiszen a felnőtt együttes trénere Hunyadkürti János, akit én váltottam annak idején a válogatottban. • Mennyi idő alatt dőlt el, hogy országot, várost és egyesületet csserél? - Az elmúlt hét szerdáján beszéltem először a kuvaiti közvetítővel, s hétfőről keddre virradóra, egyébként három órakor, közölték velem tele­fonon, hogy engem válasz­tottak. • Mi lesz a kinti feladata? - A 14-16 év közötti fiúk csapatát kell felkészítenem a bajnoki küzdelmekre. Továb­bá, látogatnom kell az iskolá­kat, s onnan a tehetséges fia­talokat a pályára kell „csá­bítanom". • Tudom, hogy az anya­giakról senki sem szívesen beszél, de megkockáztatom a kérdést: mennyit kap? - Összeget nem említek. Annyit azért érzékelni sze­retnék, hogy eddig itt mindig mínuszban voltunk. Ha 10 hónap múlva visszajövök egál­ba kerül a családi költségvetés. Már most felajánlom a szegedi gárda, Ottlik Sándor edző jó munkát végzett, s gondolni sem akarunk arra, hogy csak átszálló jegyet váltottunk az NB IlI-ba. Legalább húsz gólt „tervezek" erre az idényre, s higgye el, ez nem túlzás. • Ha a nagypályán nem is, a kicsin talán összejön, mert úgy tudom, hogy nagyon szeret kispályázni. - így van, de ezt azért teszem, női kézilabdának egy havi illetményemet szponzorpénz­ként. • Tényleg mi lesz az ESK együttesével? - Ez az ami nekem most a legnagyobb fejtörést okozza. Baráth János, az ifjúsági csapat edzője kedden közölte velem, hogy a felnőtt gárda irányítását nem vállalja. Egyelőre szak­ember után kell nézni. Egyéb­ként is nagyon nehéz a helyzet, hiszen nem funkcionál az egyesületi és szakosztály­vezetés. • Milyen állapotban hagy­ja itt a csapatot? - Ami a szakmai részt illeti, szerintem nyugodtan várhatja az ESK az október ötödiki baj­noki rajtot. Hétfőn azért még ért egy nagy meglepetés, ugyanis Virág Erika se szó, se beszéd kivette az öltözőből a tagsági igazolványát, s állító­lag eligazolt Kiskunhalasra. Ez mondanom sem kell engem is nagyon mellbe vágott. Tavaly, amikor Utasi közvetlenül a bajnoki rajt előtt eligazolt mert elmondhatatlanul szeretek focizni. Minden gyakorlási lehetőséget megragadok. Meg aztán ott tényleg sok gólt lehet lőni... • Kitől várja a gólpasszokat? - Mindegy, hogy ki adja, csak jöjjenek. Mögöttem játszik Nagy Sanyi, Szabó Zsolt, mellettem Tóth Gabi, valamennyien olyan labdarúgók, akiktől bármikor várhatja az ember, hogy helyzetbe hozzák. Csak az első jön nehezen, a többi már könnyebb lesz... • Családjában szeretik a labdarúgást? - Nagyon. Mondhatnám úgy is, hogy ez a sport áll az első heíyen áll. Édesanyám él-hal érte. De nem is csoda, hiszen a bátyám is játszik az UTC-ben. Anyám sok­szor még a a két gyerekem fel­ügyeletét is elvállalja, csak hogy a feleségem is ott lehessen a meccsen. Mert a nejem sem akar kimaradni a buliból... A belváros messze van • Huszonhat éves korára megjárt már egy pár csapatot. Hol érezte magát a legjobban? - Mindenütt, ahol jól ment a foci. Sajnos a Tápéval kétszer is kiestem az NB Ill-ból, mégis szívesen gondolok vissza az ott eltöltött évekre. Mind Kozma Zoltántól, mind pedig Lóczi Istvántól sokat tanultam. S azt remélem, hogy itt Dorozsmán Ottlik Sándor is jó tanítómesterem lesz. • Szegeden jelenleg négy NB lll-as csapat van, s nyilván nagy lesz közöttük a harc. - Igen, de általában csak kettőről, esetleg háromról szól a fáma. A három „belvárosi" csa­patról. Rólunk szinte teljesen megfeledkeznek. Nem azt mon­dom, hogy mi nyerjük meg a bajnokságot, de azt ígérhetem: nem leszünk pofozógépek. Néhány együttesnek egész biz­tosan megkeserítjük majd áz életét. Legyen az szegedi, vagy más városbeli. Mert valakiknek meg kell rúgnom azt a 20 gólt, amit vállaltam... P. Sándor József •MHMMHHMHNHMi Nagykanizsára, azt hittem ilyen csak egyszer van egy egyesület életében. Most azonban megismétlődött az eset Virág Erikával. A kézi­labdaszövetség ugyanis nem védi az egyesületeket. Már összeállt a kezdőcsapat, most az utódomnak főhet a feje, hogy kit szerepeltessen a jobb­szélső poszton. • Mennyit kaptak Virincsi­kért és Szamozvanováért? - Az előbbiért hosszas egyezkedés után 800 ezer forintot volt hajlandó a Deb­recen fizetni. Szamozvanováért egyelőre egy fillért sem kap­tunk. Ez, no meg Virág Erika ügyében még felkeresem a szövetséget. Szamozvanova ugyanis két évig a mi játéko­sunk volt, s ilyenkor rá is a magyar játékosok klubcse­réjére vonatkozó előírások érvényesek. Nagyon sajnálom a csapatot itt hagyni, de úgy érzem ezt a lehetőséget vétek lett volna nem kihasználni ­mondta Dobó Károly. Süli József Egy színes, hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, hihetetlen történetekkel, bűn­ügyi sztorikkal és - sok-sok sporttal! - Levessel öntötte nyakon - Aki világvégét jövendölt - Foglalkozása: királynő! - Exkluzív interjú Puhl Sándorral - Bubka és azok a világcsúcsok... - Miért nem kellett Zámbori? Dobó Károly burnuszban Tegnap robbant a „hírbomba": Dobó Károly, a Szegedi ESK NB l-es női kézilabdacsapatának vezetőedzője bejelentette, hogy szeptember elejétől a kuvaiti Qvadria Sporting Klub férfi ifjúsági együttesének lesz az edzője. A döntés hátteréről, a klubváltásról beszélgettem a szakemberrel a szerkesztőségben.

Next

/
Thumbnails
Contents