Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-25 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 25. BELÜGYEINK 3 Az ő nevében vajon mennyivel tartozunk? (Fotó: Schmidt Andrea) • Az egészségbiztosítás legnagyobb adésa: az állam Nem lehet elárverezni? A társadalombiztosítás összes kinnlévősége 182,4 milliárd forint, ennek 29 százalékát a felszámolás alatt lévő vállalatok adóssága teszi ki. A tb a hitelezők rangsorában „törvényesen" csupán az ötödik helyen áll, a felszámolási eljárásoknál előbb a sorban előttük lévők követeléseit elégítik ki. így, mire rájuk kerülne a sor, többnyire már üres a vállalatok kasszája. A végeredmény, hogy kinnlévőségeiknek csupán csekély hányadához, mindössze 15—20 százalékához jutnak hozzá - tudtuk meg Árendás Lászlónétól, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár behajtási főosztályának helyettes vezetőjétől. S bár nagyon régen szorgalmazzák, hogy a csődtörvény erre vonatkozó passzusán módosítsanak az illetékesek, javaslataikat eddig még nem vették figyelembe. - A korábban készpénzben be nem fizetett sokmilliónyi járulékot pótolhatják az adósoktól a tartozás fejében „átvett" ingatlanok, gépek? - A járuléktartozások behajtásának valóban nem ez a legjellemzőbb módja. Ahhoz, hogy mondjuk egy vállalati üdülőből vagy használt gépekből pénzhez jussunk, azokat előbb értékesítenünk kell. Márpedig erre sem szakembereink, sem megfelelő csatornáink nincsenek. - Látnak más megoldást? - Tulajdonképpen zsákutcában vagyunk, hiszen a megközelítőleg kétszázmilliárdos kinnlévőségből a gazdálkodó szervezetek tartozása „csak" mintegy 122 milliárd forint. Nagyon sokkal tartozik maga az állam: a Magyar Államvasutak 19,5 milliárdos tartozásának kiegyenlítéséről a MÁV Rt. és a társadalombiztosítás között már javában folynak a tárgyalások, de a többi állami cég is inkább nekünk nem fizet. Úgy gondolják, az állam tulajdonát úgysem árvereztethetjük el. Ki tudja? Egyszer talán meg lehetne próbálni... (FEB) Előkészületek a Magyar Tudományos Tízezret megkerestek Elmondta: az Akadémiai törvény értelmében a Magyar Tudományos Akadémia köztestület, amelynek tagja minden akadémikus. Emellett a tudományos minősítéssel rendelkező és tudományos tevékenységükkel a magyar tudomány feladataiban résztvevő nem akadémikusok is, amennyiben a köztestület tagjai kívánnak lenni, és erről írásban nyilatkoznak. A június 30-án hatályba lépett akadémiai törvény előírja az Akadémia rendkívüli közgyűlésének összehívását. Az októberi rendkívüli közgyűlésen tárgyalják meg és fogadják el az Akadémia új alapszabályát. Halász Béla, a rendkívüli közgyűlést előkészítő bizottság elnöke a közgyűlés 200 nem akadémikus tagjának megválasztásáról elmondta: a nem akadémikus képviselők megválasztásához az előkészítő bizottság a tudományterületek, illetve a tudományos osztályok jelölése alapján állította össze Az Akadémia októberi rendkívüli közgyűlésén az akadémikusok mellett, mint köztestületi tagok, részt vesznek a tudományágak nem akadémikus képviselői is. A 200 nem akadémikus tag megválasztásáról adott tájékoztatást szerdán Halász Béla, az MTA alelnöke. a jelölőlistákat úgy, hogy az egyes tudományterületek, nevezetesen a természet-, az élőés a társadalomtudomány képviselői számuknak megfelelő arányban szerepeljenek a listán. A Tudományos Minősítő Bizottság nyilvántartása alapján több mint 10 ezer tudományos fokozattal rendelkező, a magyar tudomány feladatainak megoldásában résztvevő tudományos munkával foglalkozó doktort és kandidátust kerestek meg levélben. Kérték őket, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e a köztestület tagjai lenni, és a listán szereplő nevek jóváhagyásával, vagy a kihúzott nevek helyettesítésével küldjék vissza a képviselőjelöltek névsorát. Az előkészítő bizottság elnöke elmondta: a megkérdezettek 54 százaléka válaszolt megkeresésükre, és 5.495 kutató nyilatkozott úgy, miszerint a köztestület tagja kíván lenni. A köztestületi tagok 94 százaléka szavazott, a voksok 92 százaléka volt érvényes. Halász Béla beszélt arról is, hogy többen bírálták az előkészítő bizottság munkáját. Hiányolták a több jelölt állításának lehetőségét, felmerült a szavazás titkosságának problémája. A kifogások miatt a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete bojkottra szólította tagjait, a Tudományos Dolgozók Szakszervezte pedig kétfordulós választást szeretett volna. Halász Béla kifejtette: a rendkívüli közgyűlés nem akadémikus tagjainak megválasztására nagyon rövid idő állt a rendelkezésükre. A visszaküldött szavazólapokra 1913 új név került. Ezek közül 253 jelölt kapott ötnél több szavazatot. Ok kerülhetnek azoknak a helyére, akik valami miatt mégsem vállalják a képviselőséget. Hozzátette: a választás titkossága - a visszaküldött borítékok felbontása közjegyző jelenlétében - teljes mértékben szavatolt volt. Halász Béla hangsúlyozta: ez a választás egy alkalomra szól. A későbbi közgyűlések küldötteit az Akadémia új alapszabálya szerint fogják választani. Az új alapszabály előkészítő munkálatai folynak, a további munkában már részt vesznek a most megválasztott képviselők is. Az új alapszabály tervezett vitája szeptember 12-14-e között lesz. Halász Béla még elmondta: a tudományos minősítéssel rendelkezőknek a köztestületbe a továbbiakban is lehet jelentkezniük, és abból ki is lehet lépniük. Akik, tehát nem nyilatkoztak köztestületi tagságukról, a későbbiekben azt megtehetik. / V / érges telefont és levelet kapunk angróban. Nincs llU pénz a nyugdijakra? Válságágazattá fajult az egészségügy? - kérdezik. Pedig kézenfekvő lenne a megoldás: csak be kellene hajtani a társadalombiztosítás sok milliárdos kinnlevőségeit Méghozzá vasszigorral - mondják. Van is benne valami - vélné az ember. Hiszen adóparadicsomokról szép számmal hallani a világban, de adtísparadicsomról alig. Ha csak Magyarországot nem kezttjiik előbb-utóbb nemzetpropagadánk keretében ily módim reklámozni Mert mifelénk, úgy látszik, büntetlenül és sokkal és sokáig lehet tartozni Aztán kénytelen továbbgondolni az ember a dolgokat Mert látni, hogy a kinnlevőségeket még a kisebbfajta magáncégektől is óvatosan hajtja be a társadalombiztosítás. Főként ha az a kis cég egy lás falu egyeden komoly munkaadója. Mert mi van, ha végképp nem tud fizetni? Fölszámolják, amiből vajmi kevés pénz csurog be. A dolgozók meg munkanélküliként szépen beállnak a segélyből élők igencsak hosszú sorúba. És a tébé alkudozik, még akkor is, ha az alkalmazottakhil levont járulékot sem fizette be a cég, nemhogy a munkáltatót terhelő összegeket Alkudozik, abban a reményben, hogy ha tovább működik a cég, majdcsak fizetni fog. Csak sajnos ritkán történnek csodák. És kis cégnél még mindez csak hagyján. I)e mi legyen a vasúttal amit azért mégse lehet becsukni Ott vagy a tarifákat kellene súlyos tízszázalékokkal emelni vagy az államnak mélyen a zsebébe nyúlnia Csakhogy az államnak nincs zsebe. Csak nekünk, adófizetőknek. fem tudom, milyen megoldás születik majd minderre és mikor. Csak azt sejtem, hogy adósparadicsommá nem ok nélkül válik ez az ország, hanem nagyon is kemény kényszerek folyományaképpen. És e kényszerek bajokat, súlyos zavarokat jeleznek a gazdaságban. Amikről más forrásból is bőségesen hallani manapság. Csak azt nem tudni a bajokkal együtt élni vagy azokból kimászni kell-e inkább megtanulnunk. SÍ' m Több turistavaluta fogy Devizaszámlán takarékoskodunk? Július végéig 40 százalékkal több konvertibilis valutát váltottak ki a magyar állampolgárok, mint 1993 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bankban szerdán elmondták, hogy az elmúlt hónap végéig 340 millió dollárt adtak el a lakossági valutakeret terhére, míg tavaly 243 milliót. Csak júlisban 76 millió dollár fogyott, ami 65 százalékkal több az 1993 júliusában kiváltott mennyiségnél. Eddig a magyar állampolgárok 1,2 millió alkalommal éltek a valutavásárlás lehetőségével évi 800 dolláros keretük terhére. Ez alkalmanként mintegy 300 dolláros igénybevételt jelent, míg tavaly ez 200 dollár körül volt. Valószínű, hogy a forintleértékelési várakozások miatt is növekedett a valutavásárlási kedv, mert a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a magyar állampolgárok külföldre utazásai korántsem nőttek olyan mértékben - 16 százalékkal mint a valutavásárlások - 40 százalékkal. A tőzsdei minőségű étkezési búzát tonnánként 8800 forintért vásárolja fel az állam jövőre. E döntést Lakos László földművelésügyi miniszterjelentette be pénteken. A miniszter elmondta: a búza garantált ára nem szeptemA búza garantált áia bértől lesz érvényes. Az aratás első napjától lehet ezen az áron értékesíteni az államnak az étkezési gabonát, azaz július l-jétől. • Hét végi találkozó Ha Pusztamérges, akkor ...falusi turizmus. Ebben a címből kiinduló - kijelentésben nincs túlzás: a pusztamérgesi falusi vendégfogadók az idén sikeres idényt tudnak magukénak. Mondják, vagy hétszáz dán vendégeskedik a faluban, amely e hét végén nem véletlenül ad hát helyet egy, a falusi turizmussal kapcsolatos rendezvénynek. A polgármesteri hivatal és a pusztamérgesiek turisztikai csoportja - közösen a falusi vendéglátók országos szövetségével - pénteken, augusztus 26-án délután három órától a Forró fogadóban rendezendő fórumra várja az érdeklődőket és a falusi turizmusban érintetteket. A fórumon korrefens lesz Varga József, dr. Jandala Csilla, Tóth Éva és a munkacsoportvezetők. A koraesti • M programban pincelátogatást terveznek, melyen bemutatkozik a Szent Vince Borrend - ez utóbbi este avatást és próbatételt „celebrál". Szombaton reggel falunéző sétát tesznek a program résztvevői, majd a szövetség kibővített választmányi ülésén egyebek közt tájékozódnak a munkacsoportok tervbevett tevékenységéről, a szövetség ügyrendjéről. Szó lesz a szövetség nemzetközi kapcsolatairól is, hiszen Pusztamérgesre váiják a nemzetközi szervezet, az Eurogites izlandi alelnökét, Paul Richardsont, akinek révén a pusztamérgesi rendezvény szervezői és résztvevői kapcsolataik szélesedését remélik. KÉRDÉS A kitüntetett múzeumi vezetőhöz • Nagy elismerés érte a Csongrád megyei múzeumi szervezetet, hiszen augusztus 20. alkalmából két vezetője is rangos kitüntetésben részesült. A szervezet igazgatója, Trogmayer Ottó életművéért a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét kapta. Pap János gazdasági igazgató pedig érdemes és eredményes munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Pap Jánost az egyáltalán nem könnyű munkáról kérdeztük. • Miért felel a gazdasági vezető? - Kívülről úgy néz ki, hogy a múzeum nyugodt terület, de a Csongrád megyei a legnagyobb vidéki múzeumi szervezet az országban. Nemcsak Szeged tartozik ide, hanem Hódmezővásárhely, Opusztaszer, Makó, Szentes és még néhány kisebb múzeum is. Körülbelül 300 ember dolgozik a szervezetben. Eredményesen, csőd nélkül megúsztuk ezt az időszakot, amikor kultúrára egyre kevesebb pénz jut. A csőd itt azt jelenti, hogy sok embert el kellett volna bocsátani és kiállításokat kellett volna bezárni. Erre szerencsére nem került sor, bár kevesebb kiállításunk nyílt, miitt szerettük volna. Nőtt viszont a színvonal, gondoljunk csak az Aba-Novákki állításra. • Ha a kormányzati megnyilatkozásokra figyelünk, a múzeumok sem sok jóra számíthatnak az állami költségvetéssel kapcsolatban. Túlélik? - A normális üzemeltetéshez körülbelül a most rendelkezésre álló pénz másfélszeresére lenne szükség, de ha beruházásokban számolunk, természetesen jóval több is elférne. Véleményem szerint nem volna hiábavaló a múzeumi beruházás, elsősorban Opusztaszemél, ahol a Fesztykörkép miatt magas látogatottság várható. Országos viszonylatban kis összegről van szó, de a mi viszonyaink között 50-60 millió forint is sokat jelentene. Biztos vagyok benne, hogy a költségelvonások a múzeumot is érinteni fogják, csak nem látni még, milyen mértékben és milyen területen. Nyilván csökkenteni kell majd a múzeumi tevékenységet, várhatóan sokszor alapszintre. Hogyha az energiaárak megnövekednek, akkor a kiállítások napi nyitvatartási ideje forog veszélyben. A kutatás is veszít majd és várhatóan a műtárgybeszerzések is a nullára csökkennek. Pap János • Kénytelen lesz a múzeum a megyei kutatásokat leállítani? - A régészeti kutatások tervásatásait, tehát az építkezés által nem veszélyeztetett ásatásokat le kell állítsuk. Ezeket lehet halasztani. Semmiképpen nem szeretnénk leállítani viszont a leletmentő munkát, mert az bűn volna. Panek József