Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-25 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 25. BELÜGYEINK 3 Az ő nevében vajon mennyivel tartozunk? (Fotó: Schmidt Andrea) • Az egészségbiztosítás legnagyobb adésa: az állam Nem lehet elárverezni? A társadalombiztosítás összes kinnlévősége 182,4 mil­liárd forint, ennek 29 száza­lékát a felszámolás alatt lévő vállalatok adóssága teszi ki. A tb a hitelezők rangsorában „törvényesen" csupán az ötö­dik helyen áll, a felszámolási eljárásoknál előbb a sorban előttük lévők követeléseit elé­gítik ki. így, mire rájuk kerülne a sor, többnyire már üres a vál­lalatok kasszája. A végered­mény, hogy kinnlévőségeiknek csupán csekély hányadához, mindössze 15—20 százalékához jutnak hozzá - tudtuk meg Árendás Lászlónétól, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár behajtási főosztályának he­lyettes vezetőjétől. S bár na­gyon régen szorgalmazzák, hogy a csődtörvény erre vonat­kozó passzusán módosítsanak az illetékesek, javaslataikat ed­dig még nem vették figyelembe. - A korábban készpénzben be nem fizetett sokmilliónyi já­rulékot pótolhatják az adósok­tól a tartozás fejében „átvett" ingatlanok, gépek? - A járuléktartozások behaj­tásának valóban nem ez a leg­jellemzőbb módja. Ahhoz, hogy mondjuk egy vállalati üdülőből vagy használt gépek­ből pénzhez jussunk, azokat előbb értékesítenünk kell. Már­pedig erre sem szakembereink, sem megfelelő csatornáink nin­csenek. - Látnak más megoldást? - Tulajdonképpen zsákutcá­ban vagyunk, hiszen a megkö­zelítőleg kétszázmilliárdos kinnlévőségből a gazdálkodó szervezetek tartozása „csak" mintegy 122 milliárd forint. Nagyon sokkal tartozik maga az állam: a Magyar Államvas­utak 19,5 milliárdos tartozásá­nak kiegyenlítéséről a MÁV Rt. és a társadalombiztosítás között már javában folynak a tárgyalások, de a többi állami cég is inkább nekünk nem fi­zet. Úgy gondolják, az állam tulajdonát úgysem árvereztet­hetjük el. Ki tudja? Egyszer talán meg lehetne próbálni... (FEB) Előkészületek a Magyar Tudományos Tízezret megkerestek Elmondta: az Akadémiai törvény értelmében a Magyar Tudományos Akadémia köz­testület, amelynek tagja min­den akadémikus. Emellett a tu­dományos minősítéssel rendel­kező és tudományos tevékeny­ségükkel a magyar tudomány feladataiban résztvevő nem akadémikusok is, amennyiben a köztestület tagjai kívánnak lenni, és erről írásban nyilat­koznak. A június 30-án hatályba lé­pett akadémiai törvény előírja az Akadémia rendkívüli köz­gyűlésének összehívását. Az o­któberi rendkívüli közgyűlésen tárgyalják meg és fogadják el az Akadémia új alapszabályát. Halász Béla, a rendkívüli közgyűlést előkészítő bizottság elnöke a közgyűlés 200 nem akadémikus tagjának megvá­lasztásáról elmondta: a nem akadémikus képviselők meg­választásához az előkészítő bi­zottság a tudományterületek, illetve a tudományos osztályok jelölése alapján állította össze Az Akadémia októberi rendkívüli közgyűlésén az aka­démikusok mellett, mint köztestületi tagok, részt vesznek a tudományágak nem akadémikus képviselői is. A 200 nem akadémikus tag megválasztásáról adott tájékozta­tást szerdán Halász Béla, az MTA alelnöke. a jelölőlistákat úgy, hogy az egyes tudományterületek, ne­vezetesen a természet-, az élő­és a társadalomtudomány kép­viselői számuknak megfelelő arányban szerepeljenek a listán. A Tudományos Minősí­tő Bizottság nyilvántartása alapján több mint 10 ezer tudo­mányos fokozattal rendelkező, a magyar tudomány feladatai­nak megoldásában résztvevő tudományos munkával foglal­kozó doktort és kandidátust ke­restek meg levélben. Kérték őket, hogy nyilatkozzanak: kí­vánnak-e a köztestület tagjai lenni, és a listán szereplő ne­vek jóváhagyásával, vagy a ki­húzott nevek helyettesítésével küldjék vissza a képviselőjelöl­tek névsorát. Az előkészítő bi­zottság elnöke elmondta: a megkérdezettek 54 százaléka válaszolt megkeresésükre, és 5.495 kutató nyilatkozott úgy, miszerint a köztestület tagja kí­ván lenni. A köztestületi tagok 94 százaléka szavazott, a vok­sok 92 százaléka volt érvényes. Halász Béla beszélt arról is, hogy többen bírálták az előké­szítő bizottság munkáját. Hiá­nyolták a több jelölt állításának lehetőségét, felmerült a sza­vazás titkosságának problémá­ja. A kifogások miatt a Tudo­mányos Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete bojkottra szólította tagjait, a Tudomá­nyos Dolgozók Szakszervezte pedig kétfordulós választást szeretett volna. Halász Béla ki­fejtette: a rendkívüli közgyűlés nem akadémikus tagjainak megválasztására nagyon rövid idő állt a rendelkezésükre. A visszaküldött szavazólapokra 1913 új név került. Ezek közül 253 jelölt kapott ötnél több szavazatot. Ok kerülhetnek azoknak a helyére, akik valami miatt mégsem vállalják a képviselőséget. Hozzátette: a választás titkossága - a vissza­küldött borítékok felbontása közjegyző jelenlétében - teljes mértékben szavatolt volt. Ha­lász Béla hangsúlyozta: ez a választás egy alkalomra szól. A későbbi közgyűlések küldöt­teit az Akadémia új alapszabá­lya szerint fogják választani. Az új alapszabály előkészítő munkálatai folynak, a további munkában már részt vesznek a most megválasztott képviselők is. Az új alapszabály tervezett vitája szeptember 12-14-e kö­zött lesz. Halász Béla még elmondta: a tudományos minősítéssel rendelkezőknek a köztestületbe a továbbiakban is lehet jelent­kezniük, és abból ki is lehet lépniük. Akik, tehát nem nyi­latkoztak köztestületi tagsá­gukról, a későbbiekben azt megtehetik. / V / érges telefont és levelet kapunk angróban. Nincs llU pénz a nyugdijakra? Válságágazattá fajult az egész­ségügy? - kérdezik. Pedig kézenfekvő lenne a megoldás: csak be kellene hajtani a társadalombiztosítás sok milliárdos kinnlevőségeit Méghozzá vasszigorral - mondják. Van is benne valami - vélné az ember. Hiszen adóparadicso­mokról szép számmal hallani a világban, de adtísparadicsomról alig. Ha csak Magyarországot nem kezttjiik előbb-utóbb nemzet­propagadánk keretében ily módim reklámozni Mert mifelénk, úgy látszik, büntetlenül és sokkal és sokáig lehet tartozni Aztán kénytelen továbbgondolni az ember a dolgokat Mert lát­ni, hogy a kinnlevőségeket még a kisebbfajta magáncégektől is óvatosan hajtja be a társadalombiztosítás. Főként ha az a kis cég egy lás falu egyeden komoly munkaadója. Mert mi van, ha vég­képp nem tud fizetni? Fölszámolják, amiből vajmi kevés pénz csurog be. A dolgozók meg munkanélküliként szépen beállnak a segélyből élők igencsak hosszú sorúba. És a tébé alkudozik, még akkor is, ha az alkalmazottakhil levont járulékot sem fizette be a cég, nemhogy a munkáltatót terhelő összegeket Alkudozik, abban a reményben, hogy ha tovább működik a cég, majdcsak fizetni fog. Csak sajnos ritkán történnek csodák. És kis cégnél még mindez csak hagyján. I)e mi legyen a vasút­tal amit azért mégse lehet becsukni Ott vagy a tarifákat kellene súlyos tízszázalékokkal emelni vagy az államnak mélyen a zsebébe nyúlnia Csakhogy az államnak nincs zsebe. Csak nekünk, adó­fizetőknek. fem tudom, milyen megoldás születik majd minderre és mi­kor. Csak azt sejtem, hogy adósparadicsommá nem ok nélkül válik ez az ország, hanem nagyon is kemény kényszerek fo­lyományaképpen. És e kényszerek bajokat, súlyos zavarokat jeleznek a gazdaságban. Amikről más forrásból is bőségesen hallani manapság. Csak azt nem tudni a bajokkal együtt élni vagy azokból ki­mászni kell-e inkább megtanulnunk. SÍ' m Több turistavaluta fogy Devizaszámlán takarékoskodunk? Július végéig 40 százalékkal több konvertibilis valutát vál­tottak ki a magyar állampol­gárok, mint 1993 hasonló idő­szakában. A Magyar Nemzeti Bankban szerdán elmondták, hogy az elmúlt hónap végéig 340 millió dollárt adtak el a la­kossági valutakeret terhére, míg tavaly 243 milliót. Csak júlisban 76 millió dollár fo­gyott, ami 65 százalékkal több az 1993 júliusában kiváltott mennyiségnél. Eddig a magyar állampolgá­rok 1,2 millió alkalommal él­tek a valutavásárlás lehetősé­gével évi 800 dolláros keretük terhére. Ez alkalmanként mint­egy 300 dolláros igénybevételt jelent, míg tavaly ez 200 dollár körül volt. Valószínű, hogy a forintle­értékelési várakozások miatt is növekedett a valutavásárlási kedv, mert a Központi Statisz­tikai Hivatal jelentése szerint a magyar állampolgárok külföld­re utazásai korántsem nőttek olyan mértékben - 16 száza­lékkal mint a valutavásárlá­sok - 40 százalékkal. A tőzsdei minőségű ét­kezési búzát tonnánként 8800 forintért vásárolja fel az ál­lam jövőre. E döntést Lakos László földművelésügyi mi­niszterjelentette be pénteken. A miniszter elmondta: a búza garantált ára nem szeptem­A búza garantált áia bértől lesz érvényes. Az ara­tás első napjától lehet ezen az áron értékesíteni az államnak az étkezési gabonát, azaz jú­lius l-jétől. • Hét végi találkozó Ha Pusztamérges, akkor ...falusi turizmus. Ebben a ­címből kiinduló - kijelentés­ben nincs túlzás: a pusztamér­gesi falusi vendégfogadók az idén sikeres idényt tudnak ma­gukénak. Mondják, vagy hét­száz dán vendégeskedik a falu­ban, amely e hét végén nem véletlenül ad hát helyet egy, a falusi turizmussal kapcsolatos rendezvénynek. A polgármesteri hivatal és a pusztamérgesiek turisztikai csoportja - közösen a falusi vendéglátók országos szövet­ségével - pénteken, augusztus 26-án délután három órától a Forró fogadóban rendezendő fórumra várja az érdeklődőket és a falusi turizmusban érintet­teket. A fórumon korrefens lesz Varga József, dr. Jandala Csilla, Tóth Éva és a munka­csoportvezetők. A koraesti • M programban pincelátogatást terveznek, melyen bemutatko­zik a Szent Vince Borrend - ez utóbbi este avatást és próbaté­telt „celebrál". Szombaton reggel falunéző sétát tesznek a program részt­vevői, majd a szövetség kibő­vített választmányi ülésén egyebek közt tájékozódnak a munkacsoportok tervbevett te­vékenységéről, a szövetség ügyrendjéről. Szó lesz a szö­vetség nemzetközi kapcsolatai­ról is, hiszen Pusztamérgesre váiják a nemzetközi szervezet, az Eurogites izlandi alelnökét, Paul Richardsont, akinek ré­vén a pusztamérgesi rendez­vény szervezői és résztvevői kapcsolataik szélesedését re­mélik. KÉRDÉS A kitüntetett múzeumi vezetőhöz • Nagy elismerés érte a Csongrád megyei múzeumi szervezetet, hiszen augusztus 20. alkalmából két vezetője is rangos kitüntetésben ré­szesült. A szervezet igazga­tója, Trogmayer Ottó élet­művéért a Magyar Köztársa­ság Tisztikeresztjét kapta. Pap János gazdasági igazga­tó pedig érdemes és eredmé­nyes munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehet­te át Göncz Árpád köztársa­sági elnöktől. Pap Jánost az egyáltalán nem könnyű mun­káról kérdeztük. • Miért felel a gazdasági vezető? - Kívülről úgy néz ki, hogy a múzeum nyugodt terület, de a Csongrád me­gyei a legnagyobb vidéki múzeumi szervezet az or­szágban. Nemcsak Szeged tartozik ide, hanem Hódme­zővásárhely, Opusztaszer, Makó, Szentes és még né­hány kisebb múzeum is. Kö­rülbelül 300 ember dolgozik a szervezetben. Eredménye­sen, csőd nélkül megúsztuk ezt az időszakot, amikor kultúrára egyre kevesebb pénz jut. A csőd itt azt jelenti, hogy sok embert el kellett volna bocsátani és kiállításokat kellett volna bezárni. Erre szerencsére nem került sor, bár kevesebb kiállításunk nyílt, miitt szerettük volna. Nőtt viszont a színvonal, gondoljunk csak az Aba-Novák­ki állításra. • Ha a kormányzati megnyi­latkozásokra figyelünk, a múzeumok sem sok jóra szá­míthatnak az állami költség­vetéssel kapcsolatban. Túl­élik? - A normális üzemeltetéshez körülbelül a most rendelkezésre álló pénz másfélszeresére lenne szükség, de ha beruházásokban számolunk, természetesen jóval több is elférne. Véleményem szerint nem volna hiábavaló a múzeumi beruházás, elsősorban Opusztaszemél, ahol a Feszty­körkép miatt magas látogatott­ság várható. Országos viszony­latban kis összegről van szó, de a mi viszonyaink között 50-60 millió forint is sokat jelentene. Biztos vagyok benne, hogy a költségelvonások a múzeumot is érinteni fogják, csak nem látni még, milyen mértékben és mi­lyen területen. Nyilván csökken­teni kell majd a múzeumi tevé­kenységet, várhatóan sokszor alapszintre. Hogyha az energia­árak megnövekednek, akkor a kiállítások napi nyitvatartási ide­je forog veszélyben. A kutatás is veszít majd és várhatóan a mű­tárgybeszerzések is a nullára csökkennek. Pap János • Kénytelen lesz a mú­zeum a megyei kutatáso­kat leállítani? - A régészeti kutatások tervásatásait, tehát az épít­kezés által nem veszélyez­tetett ásatásokat le kell állít­suk. Ezeket lehet halasztani. Semmiképpen nem szeret­nénk leállítani viszont a le­letmentő munkát, mert az bűn volna. Panek József

Next

/
Thumbnails
Contents