Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-24 / 197. szám

6 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1994. AUG. 24. A szegedi Izabella Malomban három műszakban dolgoznak. (Fotó: Nagy László) • Izabella frakciói Nem malmoznak, őrölnek Szakmai felmérés szerint megyénkben 58 ezer hektáron 283 ezer tonna búza termett. E mennyiségből csak kisebb hányad kell a kenyérhez, a többit takarmányként használják fel vagy exportálják. A megyei gabonaforgalmi vállalat malmai közül, az őrlőkapacitás kétharmadát kitevő szegedi és vásárhelyi ma is a jogutód Dél-Gabona Rt.-hez tartozik. A csongrádit és a makóit magán társaságok üzemeltetik. A meghatározó cég vezérigazgatója, Tráser Ferenc szerint nincs okunk aggódni. - Őrlési kapacitásunk elfo-gadható szintű kihasználáA húzatermés nem mindenkit egyformán érdekel, de kenyeret többnyire mindannyian fogyasztunk, s ezen keresztül érintettnek vallhatjuk magunkat. Aki kalácsot, süteményt süt, tésztát gyűr a családjának, az már a liszt választék megítélésében is járatosabb. A kenyér fajtáknak se szeri se száma, s az üzleteket végigjárva tapasztalhatjuk, több malom terméke verseng a fogyasztók kegyeiért. A törzsvásárlók akkor is a kipróbáltat veszik, ha az cpp pár forinttal drágább. Jómagam leárazást és áremelést is beleértve 30 forint alatti és 40 forint feletti finomliszt árral egyaránt találkoztam a napokban. Vajon folytatódhat e hőség? A választ alapvetően a nemrég befejeződött aratás adhatja meg. sához, a sütőipar és a kereskedelem igényeinek kielégítéséhez 40 ezer tonnányi étkezési búzára van szükségünk. A kemény konkurenciaharcban a minőség a fő érv. Mi 110 ezer tonna búzát minősítettünk, s abból választottunk. Már a fogyasztó is kontrollálhatja, hogy mennyire voltunk körültekintőek, hisz bizonyos átmenet után napjainban tisztán az idei termésből készül a liszt. Válogatásunk ára tonnánként ezer forint, a takarmány minőségért ennyivel kevesebbet adnak az általunk kifizetett 9 ezer párszáz forinthoz képest. A szegedi Izabella Malomban Stifler György telepvezető elmondta, hogy most töltik fel búzával a 16 ezer tonnás vasbeton és fém tárolóteret. Naponta 600 tonnányit vesznek át. Ottjártunkkor épp egy pótkocsis teherautó billentette a rakományát, miközben a folyamat másik végéből is ízelíőt kaphattunk. A malomból a Szegedi Sütödék Kft.-nek eladott lisztet engedték le a tartályos szállítójárműbe. A három műszakos termelés minden feltétele adott. A malomban inkább a felügyelet, mint a fizikai munka jellemző. A műszakonként 50 tonnás kapacitáshoz csak hét ember tartozik. Lauer István főmolnártól arról érdeklódtünk, vajon mennyi maradt itt meg az ősi molnár mesterségből. - A szakma veleje ma sem más, mint a vízi- és szélmalmok idejében. Igaz a malomkövek szerepét már rég átvette a hengerszék, én is csak múzeumban láttam ilyet. Jószerivel gépek végeznek minden munkát, s a folyamatok automatikus vezérlésűek. A gépeket azonban be kell állítani, méghozzá a molnár szakma ismérvei szerint. A kész liszt több őrlési frakcióból áll. Attól függően, hogy a csőpadon miként válogatjuk öszsze, lesz belőle kenyérliszt, finomliszt, tésztaliszt vagy fogós liszt. A sort az asztali dara és a korpa egészíti ki. T. Sz. I. • Az 1996-os expo lefújását kezdeményező kormánydöntés nem befolyásolja azt a nagyszabású beruházást, amely 2025 év múlva fejeződne be Csongrád megyében, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark közvetlen közelében. Az Euroskanzen Kft. által kezdeményezett bio- és ökopark felépítése érdekében az első lépéseket már megtették a szervezők. Vajon áll-e pénz az álmok mögött? Van-e reális alapja egy ekkora szórakoztató centrumnak az Alföld közepén? Az Euroskanzen Kft. - amely francia-magyar pénzügyi tanácsadó cég - ügyvezető igazgatója, Jarolics Béla állítása szerint igen. A négy tulajdonossal és mindössze 1 millió forintos alaptőkével 1991-ben létrejött kft. az ősz folyamán 90 milliós törzstőkével részvénytársasággá alakul. Mivel az ökopark térségi beruházásnak minősül, elsősorban a környék önkormányzatai (Ópusztaszer, Baks), valamint az ingatlantulajdonosok lépnek be a részvénytársaságba, de főszerepet kap a készpénzzel jelentkező Dél-alföldi Regionális Vállalkozásfejlesztési Tanács, s remélhetően később a Csongrád megyei önkormányzat is. Mint ahogy azt az ügyvezető igazgató elmondta, az expo jót tett volna az ügynek. De elmaradása sem tragédia, hiszen 1996-ban millecentenáriumi ünnepségek lesznek. Az ópusztaszeri emlékpark pedig a már 1995-ben megnyíló európai hírű nevezetességgel, a 120 méter hosszú és 15 méter széles Feszty-körképpel egy egész esztendő során kfnál látnivalókat. A körképre előreláthatóan 500 ezer ember lesz kíváncsi egy év alatt. Amennyiben viszont a turistákat három óránál tovább ott lehetne tartani az emlékpark közelében, az érdeklődők száma megközelíthetné az 1 millió 2(X) ezret is. • Minimagyarország Ópusztaszeren • Egy makett I millió trank? Biopizza terem a bioparkban Hét törzs - nyolc egység A bio- és ökoparkban Árpád vezér, valamint a hét törzsfö neve rémjelzi a különböző objektumokat. Árpád vezérről kapja nevét a központi épület és a kereskedelmi centrum. Itt lesz a kongresszusi központ, a kilátótorony. A centrumból sugárirányban induló utak két oldalán a századelő hangulatát idéző stílusban épült házak helyezkednek majd el, az órásműhelytől a bankfiókig. Tarján névre keresztelték a komplexum második egységét, a biogazdasági és botanikus kertet. Jenő fedőnévre hallgat a vadaspark. Megyer nem más, mint a historikus park. A magyar történelmi emlékhelyeinket megjelenítő épületek makettjei 1:25 méretarányban képviselik a múltat. Kgy makett állítólag 1 millió frankba kerül majd. Ezek alapján követhetjük nyomon a magyar elődök vándorlásait, de elfér itt a törökországi Kossuth-emlékház éppúgy, mint Körösi Csorna Sándor sfrja. Kér egyenlő a termálfürdővel és a stranddal. Nyék maga az Euroskanzen. Ebben minden panziót egy-egy ország a rá legjellemzőbb építészeti jegyekkel felruházva épft fel. Itt állítják föl a jurtákat is, melyek körül majdan kazah lovak legelésznek. Keszi: sportcentrum. Kürtgyarmat: vidámpark. A bio- és ökoparkot 400 hektáros területen álmodták meg a tervezők. A park földrajzi fekvése kedvező: Szegedtől 25 kilométerre fekszik, Budapestről pedig az E5-ÖS út felől érkezve, a kisteleki elágazástól már csak 8 kilométert kell megtennie az érdeklődőnek. Még jobb lesz a helyzet, amennyiben mind az M5-ÖS, mid a déli autópálya megépül. (Az ország egyetlen pontja elvben, ahol két autópálya találkozik!) A bio- és ökoparkban 8 nagy beruházás készül el egymás után. Ezek önállóan is működtethető egységek, amelyek Árpád vezér, valamint a hét törzsfő nevét viselik. A főbejárat mindkét oldalán őrzött parkolók váiják a gépjárművekkel érkezőket, itt egyben benzinkutak, szervizek, autómosók állnak a vendégek rendelkezésére. A beruházás teljes területén azonban csak környezetbarát járművekkel lehet közlekedni (a vásárhelyi Puli Kft. kész az ökopark számára elektromos autókat gyártani). A vendégek a belépőjegy helyett különböző értékű mágneskártyákat váthatnak, amelyek egyben az egész park területén fizetőeszközként szolgálnak. Lesz itt kongreszszusi központ, kilátó, iskola (továbbképzésre alkalmas gyakorlótér a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek, a Tömörkény István Gimnázium ötödik éves makettépftő szakának, valamint az erdészeti szakközépiskolának), biogazdaság és botanikus kert (itt termesztik a vendéglőkben árusított menük, például a biopizza alapanyagát), vadaspark, historikus park (egyfajta több európai országból ismert Minimundus, itt Minimagyarország néven) - a magyar történelem makettjeivel, termálfürdő (zárt rendszerben keringő termálvizét visszasajtolják a mélyebb rétegekbe Is újrahasznosítják), Euroskanzen - 40-50 főt befogadó panziókkal, vidámpark és sportcentrum. A francia-magyar Euroskanzen Kft. becslései szerint 4,5 milliárd forintba kerül a park felépítése. Idén az rt. megalakulását követően a terület rendezése a feladat, valamint a közművesítés. Utána 1996-ig a szociális létesítményeket húzzák föl, a bejárat környékén megépítik az emlékparkkal közös parkolót, majd a fürdőt és a panziókat. De a 8 beruházás megvalósítására külön-külön alakulnak gazdasági társaságok, amelyeknek vétójoggal rendelkező főtulajdonosa az rt. lesz, a közművesített terület, s a megvalósítási tanulmány apportjával. Főkefe Klára • Vendégünk volt a Brassói Lapok íőszerkeszlője Erdélybe várják a szegedi Kincskeresőt Erdély déli kapuja. Románia egyik legszebb városa Brassó, a hagyományosan háromkultúrájú polgárváros. Románok, magyarok és szászok élnek itt évszázadok óta békességben. A város magyar sajtója sem adja alább: a Brassói Lapok című hetilapnak Erdélyben nehezen meghatározható nimbusza van, hiszen nemcsak a legrégebbi élő lap, hanem nehéz történelmi időszakokban igazi kulturális műhely is. A lap főszerkesztője, Gellérd Lajos tegnap szerkesztőségünk vendége volt, amely látogatásnak eredménye lehet, hogy a szegedi Kincskeresőt ezentúl Erdélyben is nyomtathatják, illetve olvashatják majd. - A Brassói Lapok lényegében Románia egyik legidősebb ma is élő lapja. Az első lapszám 1849. április 16-án jelent meg, éppen amikor Bem tábornok csapatai bevonultak a városba. Brassóban ebben az időszakban három lap is megjelent más-más nyelven, magyarul, németül és románul, és ez a háromnyelvűség a sajtóban azóta is hagyomány. A Brassói Lapok fénykora aztán a harmincas évekre tehető, amikor Erdély legnagyobb napilapja lett. Nemcsak azért, mert nagy példányszámban jelent meg, hanem felvállalta a Magyarországtól elszakított erdélyi magyarság gondjait is, hiszen ebben az időben mind a gazdaságot, mind a kulturális életet újra kellett szervezni. Olyan neves újságírók, írók telepedtek meg és dolgoztak itt, mint Kacsó Sándor főszerkesztő, Tamási Áron főmunkatárs, Kölcsey első monográfusa, Szentimrei Jenő, a nemrég Magyarországon elhunyt Ruffy Péter, Balogh Edgár, és még sorolhatnánk. • A kommunizmus idején nehezebb időszak várt a magyar lapokra, mint Trianon után. Brassóban ezt hogyan élték túl? - A hatvanas évek végén 1968-69-ben egy valamelyest szabadabb korszakban Albert Sándor indította újra a Brassói Lapokat. A lap nem hasonlított pártosságban a többihez, épp ez volt az erőssége. Tudományt, kultúrát, olvasmányt adott, ezért országos érdeklődésű lett. Az újabb nagy változás az 1989-ben következett be, amikor december 22-én délután 4. órakor összegyűlt a szerkesztőség és felmerült, hogy ki vállalja tovább. A lap nevét nem változtattuk meg, egyrészt a hagyomány miatt, másrészt nem voltunk a pártosság mellett a legszükségesebbnél jobban elkötelezve. • A romániai magyar sajtó ekkortól jelentős anyagi gondokkal és identitászavarral küzdött, gondolom, önöknél sem volt több pénz... - A szabadság számunkra „túl hirtelen" jött. Az addigi állami támogatás megszűnt, a papírárak a százötvenszeresére Gellért Lajos. (Fotó: Schmidt Andrea emelkedtek, a kiadók kénytelenek szinte havonta emelni az árakat, ígyhát az akkor 1 lejes Brassói Lapok ára 150 lejre szökött, ami még nagyon olcsónak számit. Ezek a romániai viszonyok. • Hogy sikerült a múlt rendszerben kivívott úgymond független státusukat megőrizni? - A lap hagyományaiból eredően is próbáltuk nem elkötelezni magunkat a politikai pártok felé. Ez azt jelenti, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége felé sem. Még akkor sem, ha néha nem kaptuk meg a fizetésünket, s ha néha kölcsönből nyomtattuk ki a lapot. Nyolc-tiz százalékos haszonnal járó mellékvállalkozásokkal próbáljuk fenntartani magunkat, például kereskedelemmel, reklámtevékenységgel, /agy a falvakban a Duna T vételéhez szükséges antenna beszerelésével. Vagy - mivi 1 elég jól ismerjük mindkét területet - közvetítünk magyar és román cégek között. • Brassó amúgy is hagyományosan háromnyelvű, polgáriasodon város, és a helyhatóságát is ellenzéki többség vezeti. Önöknél nincsenek olyan gondok, mint Funarékkal Kolozsvárott? - Nem, Brassó megőrizte „multinacionális" jellegét. Három, sőt négynemzetiségű város, hiszen zsidóközösséget is számon tartunk. Az emberek két-három nyelven beszélnek és ez sokat számít. Különösebb torzsalkodás nincsen, talán egyetlen román kormányhű lap kivételével, amelyik a megyei pártlap utódja. Nagyon művelt és széleslátókörű polgármesterünk van, aki rengeteget utazik a világban azért, hogy lehetőleg a várost bevigye az európai vérkeringésbe, üzletembereket hozzon hozzánk. Természetesen a várost nem lehet kivenni az ország egészéből, de ha külföldi cégek képviselői jönnek hozzánk, azt tapasztalják, hogy Brassó nem mostantól vagy tegnapelőttől lett civilizált város. Panak József • Nemsokára már fel sem kell állniuk a helyükről a számítógép rabjainak, elég lesz lenyomni néhány billentyűt, kiadni egy-két utasítást - klikk, klikk, és már hozzák is házhoz a friss, gőzölgő pizzát. A Pizza Hut amerikai láncolat ugyanis bejelentette, hogy csatlakozik a számtalan komputerhálózatot egybefogó Internethez. A PiSzámítógépes pizza zzaNet elnevezésű program segítségével az Internet előfizetői pillanatok alatt kiválaszthatják és megrendelhetik majd kedvenc pizzájukat.