Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-23 / 196. szám

KEDD, 1994. AUG. 23. HANGSÚLY 11 Társadalmunk közeljövőjének sorskérdései közül is kiemelkedően fontos annak a megegyezésnek a kidolgozása, rögzítése és betartása, amit közönségesen „szociális paktum11-ként emlegetnek. Miről is van szó valójában? Kik kötnek megegyezést, milyen céllal és kiknek a nevében? Ezt foglalják össze azok a válaszok, amelyeket dr. Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára adott kérdéseinkre. m^Kilenc kérdés a szociális paktumról Évekre szóló egyezség őt vajon érinti-e a paktum? (Fotó: Schmidt Andrea) • Mirőlt„szól" általában az az egyezség, amit „szociális paktum"-nak neveznek? - A „szociális paktum" szerződés a kormány és a társadalom között arról, hogy egy kritikus történelmi időszakban - a gazdasági stabilizáció és a piacgazdasági átalakulás jelen szakaszában - felmerülő tennivalók hogyan végezhetők el és az ezekkel járó terheket ki milyen mértékben viselje. Bár közkézen a „szociális paktum" elnevezés forog, a hivatalos megnyilatkozások társadalmigazdasági megállapodásról szólnak, ami pontosabban fejezi ki szándékolt tartalmát: tudniillik, hogy egyszerre szól a gazdaságról és a szociális kérdésekről. Hasonló megállapodásokra nemzetközileg számos példa van: Spanyolországban a Franco rezsimből a polgári demokráciába való átmenetet az un. Moncloa-paktum segítette elő. Kelet-Európában az elmúlt években, a piacgazdasági átmenet társadalmi támogatottságának biztosítására számos (kisebb horderejű) egyezség született, így Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelországban stb. A tervezett társadalmi-gazdasági paktum hazai előzményét az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodások (1991, 1992, 1993) jelentik. A kormány és a társadalom párbeszéde • Mikor van ilyen megállapodásra szükség? - „Szociális paktum" kötését kritikus történelmi helyzetek teszik szükségessé. Ma hazánkbary azért került napirendre, mert az ország öröklött nehéz gazdasági helyzete olyan elkerülhetetlen gazdasági megszorító intézkedésekre kényszeríti a kormányt, amelyek a társadalom jelentós csoportjai számára az életszínvonal és a szociális biztonság (átmeneti) romlását hozzák magukkal. A „szociális paktum" célja az, hogy ebben a nehéz időszakban - a kormány és a társadalom párbeszéde révén - megtalálja és kijelölje az előrehaladásnak azt a keskeny ösvényét, amely a társadalom számára is elviselhető, illetve elfogadható. A nehézségekért cserébe a kormány fokozott részvételt és beleszólást kínál a társadalomnak a sorsát alakító politikába, kormányzati cselekvésbe: mindenekelőtt a foglalkoztatás, a jövedelmek, a bérek, az adók, az árak, a szociális juttatások terén. • Kik lesznek a tárgyaló Azt hihetné az ember, hogy egy televíziós szappanopera cselekményéről van szó. Távolról sem! Mindez maga a való élei, és a főszereplők - a peruiak legnagyobb csodálkozására - Alberto Fujimori elnök és szépséges japán felesége, Susana Higucsi. Amióta ugyanis az elnöki házaspár közötti nézeteltérések híre kipattant, az emberek a szó szoros értelmében macska-egér harc tanúi lehetnek ebben a délamerikai országban. „A kormány gyenge pontja a lázadó First Lady, aki meghazudtolja a főijének engedelmeskedő japán asszonyról alkotott hagyományos képett" írta nemrégen Maria del Pelar Tello politikai kolumnista. Értesülések szerint Susana felek, akiktől a megegyezést várja a társadalom? - A társadalmi-gazdasági megállapodást és a hozzá vezető tárgyalásokat a kormány az Érdekegyeztető Tanácsraf^iz úgynevezett országos háromoldalú érdekegyeztetésre kívánja építeni. Az (1988-ban létrehozott) Érdekegyeztető Tanácsban a kormány, a szakszervezetek és a munkáltató szövetségek vesznek részt. Az Érdekegyeztető Tanácsra váró kiemelt szerepet az indokolja, hogy immár öt évnél hosszabb múltra visszatekintő olyan működőképes intézményről van szó, amelynek munkájában a gazdaság legfontosabb szereplői - a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók - vesznek részt, s amelyben már számos országos horderejű egyezség született. Az ÉT-t a közvélemény előtt az 1990-es taxis blokád gyors és eredményes rendezése tette ismertté. Kívánatos ugyanakkor, hogy a tervezett paktum minél szélesebb társadalmi-gazdasági bázison nyugodjon s ezért abba más jelentős tényezők (tb önkormányzatok, közigazgatási önkormányzatok, civil szervezetek) is bekapcsolódjanak. • Hogyan kaptak felhatalmazást a tárgyalásokra és a paktum megkötésére? - A társadalmi-gazdasági megállapodás akkor töltheti be küldetését, ha mögötte valóban felsorakozik a társadalom vagy legalábbis annak döntő része. Ezért is abban olyan társadalmi szereplők részvétele a kívánatos, amelyek mögött jelentős társadalmi támogatottság van. Az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló kormány ezt a támogatottságot a legutóbbi parlamenti választásokon nyerte el. Az ugyanitt jelenlevő szakszervezeti szövetségek együttvéve két milliónál nagyobb számú tagságot tudnak maguk mögött és támogatottságukat az 1993 májusi társadalombiztosítási és üzemi tanácsi/közalkalmazotti tanácsi választásokon is bizonyították. A munkaadók szervezetei ugyan hasonló választási eredményekre nem hivatkozhatnak, de több tízezer gazdasági szerveHigucsi számára augusztus elején akkor telt be a pohár, (és akkor költözött ki az elnöki palotából), amikor a kongresszus elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint az elnöki család tagjai nem jelöltethetik magukat az elnöki vagy az alelnöki posztra és nem pályázhatnak képviselőségre sem a jövő áprilisi választásokon. A 44 éves Higucsi asszony, foglalkozására nézve kultúrmérnök - aki megtartotta lezetet, magán és állami vállalatot, szövetkezetet, kisvállalkozást stb. egyesítenek soraikban. A tárgyalásokra a kormányt a parlament által jóváhagyott kormányprogram (illetve a koalíciós megállapodás) hatalmazza fel. • Kik képviselik a munkavállalók érdekeit? Mondhatjuk-e, hogy a szakszervezeteken, érdekképviseleti szerveken, pártokon kívül álló munkavállalók is egyetértenek a nevükben fellépőkkel? - A szakszervezetek a piacgazdaságokban nem csupán tagságuk képviseletében, hanem általában a munknavállalók érdekeinek képviseletében lépnek fel: ez azt is jelenti, hogy az általuk elért előnyöket valamennyi munkavállaló élvezi. Ugyanez a helyzet hazánkban is: így például a szakszervezetek által az Érdekegyeztető Tanácsban kiharcolt garantált minimálbért - amely jogszabályilag is kötelezővé válik - valamennyi munkavállalónak meg kell kapnia, függetlenül attól, hogy szervezett munkás vagy sem. A hazai szakszervezetek egyébként jóllehet létszámuk csökkent még ma is a munkavállalók 40-60 százalékát mondhatják tagjuknak. Németországban, ahol a szakszervezetek köztudottan igen erősek, a szerveánynevét, a jelek szerint azt tervezi, hogy megpályázza az elnökséget. (Az asszony egyébként mint magánvállalkozó azelőtt többet keresett, mint egyetemi tanár félje.) A civakodás szappanopera jellege ellenére van azért a dolognak komoly vonatkozása is. A Caretas című magazin,feltevése szerint ugyanis a családi perpatvar következtében Fujimori elnök elveszítheti a japán vezetők megbecsülését és tázettség mintegy 40 százalékos és számos nyugat-európai országban lényegesen kisebb (Franciaországban például csupán 10 százalék körüli). Semmi okunk tehát kétségbevonni, hogy a hazai szakszervezetek megfelelően képviselnék a munkavállalókat. Sürgős a megegyezés • Mi a tárgyalások menetrendje és kívánatos célja? - A kormány programja szerint a társadalmi-gazdasági megállapodást mielőbb - a kormány megalakulását követően lehetőleg három hónapon belül - lenne célszerű tető alá hozni. A sürgetést az indokolja, hogy a kormány közvetlen hivatalbalépése után kénytelen számos olyan alapvető döntést meghozni, amelyek meghatározzák az ezután következő időszak történéseit: így már szeptemberben be kell nyújtani a parlamentnek az 1994-es pótköltségvetést és októberben az 1995 évi költségvetést. A tárgyalásoknak ilyen értelemben a kormányzati és parlamenti munka menetrendjéhez kell igazodniuk mert egyébként nem lehetnek hatással ezekre. Az időbeli sürgetettség tudatában a kormány - személy szerint a miniszterelnök mogatását, márpedig a szigetország nemcsak a felesége, hanem az ő szüleinek is a szülőhazája. „A távolkeleti gondolkodásmód szerint - írta a magazin - az a férfiú, aki nem képes rendet tartani az saját háztartásában, még kevésbé tudhat kormányozni egy országot". Susana asszony egyébként egész sor interjúban keményen bírálta a kormánykörökben szerinte dívó korrupciót és bírálta férjének tekintélyuralmi módszereit. A legfőbb vád az volt, hogy férje „nem veszi észre a gazdasági programja által okozott szenvedéseket". Mindezek ellenére a szappanoperák kedvelőinek nincs miért kétségbe esniök, - legalábbis az AP tudósítása szerint nem. Susana Higucsi ugyanis hangoztatta, hogy még mindig szerelmes a férjébe és az is szereti őt... úr - egy héttel a kormány hivatalbalépése után kezdeményezte a tárgyalások megkezdést az Érdekegyeztető Tanácsban. A fő témakörök és az ütemezés kidolgozása most folyik. • Milyen következményei lehetnek a tárgyalások esetleges félbeszakadásának? ( - A tárgyalások perspektíváit illetően ma minden okunk megvan az optimizmusra. Nem lehet kizárni ugyanakkor azt az eshetőséget sem, hogy ezek megszakadhatnak vagy (végsősoron) kudarcba fulladhatnak. Mégha adott is a felek jószándéka és tárgyalási, illetve kompromisszumkészsége igen nehéz út áll a tárgyalások előtt. Egyfelől, hallatlanul szűk a gazdasági mozgástér. Amikor a költségvetést súlyos deficit terheli és a gazdaság a finanszírozhatatlanság veszélyével került szembe, a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a szakszervezetek vagy a munkaadók együttműködését jelentős, a költségvetés terhére vállalható, gazdasági engedmé-, nyekkel „vásárolja meg". Másfelől, a tárgyalásra kerülő kérdések összetettek és szerteágazók. Tudatában keli azonban lenni annak, hogy egy esetleges kudarc éppúgy visszaüt a kormányra, mint a szakszervezetekre és a munkaadókra. Gondjainkból a kiutat ugyanis nem a „tüzek szításával", haSzerdán és csütörtökön 21 ezer újonc kezdi meg sorkatonai szolgálatát, közülük 2800an a határőrségnél. Erdélyi Lajos alezredes, honvédelmi szóvivő emlékeztetett arra, hogy a tervezett létszámcsökkentésnek megfelelően már most 2000-rel kevesebben kezdik meg szolgálatukat. A csökkentés valamivel több mint felét a szárazföldi csapatok, csaknem 20 százalékát a légvédelmi és repülőcsapatok, míg a fennmaradó részt más intézmények terhére valósítják meg. Ennek részeként közel 300-zal csökken a tartalékos tisztképzésre behívottak száma is. A szóvivő rámutatott: a jelenlegi és a további csökkennem az egyetértésen alapuló összefogással lehet megtalálni. • Meddig kívánják érvényben tartani a majdan megkötött paktumot? - A „szociális paktum", a kormány elgondolásai szerint, egy több évre - lehetőség szerint a kormányzati ciklus teljes időtartamára, azaz négy évre szóló egyezség. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez év őszén egyetlen megállapodással a kormány és a társadalom viszonyának valamennyi kérdése négy évre előre rendezhető volna. Amit az ősztől várhatunk, az egyfajta átfogó keretmegállapodás a gazdaság- és társadalompolitika stratégiáiról, az 1995-ös tennivalókról, az együttműködés fő elveiről és irányairól. Ez nem teszi feleslegessé, hogy évről-évre újabb megállapodások szülessenek például a soronkövetkező költségvetésről. Vannak továbbá olyan ügyek, amelyek csak hosszadalmas szakértő munkára és egyeztetésekre építve, csak később rendezhetők: így például a Munkatörvénykönyv alapos átdolgozása. A társadalmi-gazdasági megállapodás - ahogy ma látjuk egy egyszeri aktus, és egyben egy folyamat kezdete. • Milyen garanciái vannak a megállapodások betartásának? - A társadalmi-gazdasági megállapodás, mint bármiféle egyezség - annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ebben az összefüggésben merül fel a garanciák kérdése. A teljesítés mutatója a kormány oldalán az, hogy az általa vállalt kötelezettségeket, amelyeknek rendszerint jogalkotási következményei vannak, mennyiben viszi keresztül a parlamenti törvényalkotáson. Hasonló módon, a teljesítés mutatója szakszervezeti és munkáltatói oldalon az, hogy az általuk vállalt kötelezettségeket tagjaik, illetve tagszervezeteik mennyiben érvényesítik. így például egy esetleges országos megállapodásos bérkorlátozást a vállalati vagy ágazati szakszervezetek is kötelezőnek tekintenek-e magukra. A munkaadók pedig mennyiben adják meg az ugyancsak országos megállapodásban (és jogszabályban is) rögzített garantált minimálbért. Sziklaszilárd - jogi - garanciák aligha teremthetők: az azonban bizonyos, hogy a megállapodást súlyosan megsértő fél önmagát nyilvánítja alkalmatlannak a további hasonló tárgyalásokra és megállapodásokra. tések elsősorban a honvédelmi tárca nehéz anyagi helyzetéből következnek, továbbá a sorkatonák szolgálati körülményeinek javítását is célozzák. A minisztérium augusztusi lépése bizonyos értelemben illeszkedik a hosszú távú elképzelésekhez is, amennyiben a létszám csökkentése elvezethet egyes katonai objektumok és szervezetek felszámolásához. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a lépés nem érinti a Magyar Honvédség harckészültségét, bár egyes alakulatoknál a készültségi helyzetben ez valóban minőségi változásokat jelent. Szappanopera - perui módra A feleség arra panaszkodik, hogy a férje terrorizálja őt és nem bízik meg benne. Lehallgatják a telefonját és éjjel-nappal figyeli őt valaki. Végül is kénytelen elköltözni hazulról. A férj magánál tartja a gyerekeket és sürgeti az asszonyt, hogy térjen vissza és tegyen eleget feleségi kötelességeinek. Bevonulnak a sorkatonák