Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-23 / 196. szám

KEDD, 1994. AUG. 23. • Mindennapjainkkal ismerkednek Dánok a megyében Csongrád megye meghí­vására egyhetes látogatásra érkezett tegnap Dél-Jiitland megye 25 fős küldöttsége, amelyet Ole Weischer, megyei főjegyző vezet. A delegációt tegnap délelőtt a megyeházán fogadta dr. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke, majd dr. Horváth Lajos, a Dél­magyarországi Gazdasági és Iparkamara elnöke tartott is­mertető előadást Csongrád megye kereskedelme cím­mel. A 25 tagú szakmai küldött­ség (zömmel jegyzők és önkor­mányzati vállalatok igazgatói) a hét folyamán felkeresik Csongrádon az Aranysziget otthont, Bokroson a Pincegaz­daságot, előadáson vesznek • A kárpótlási jegy múlt heti rekord árfolyamesését követő­en több kereskedelmi cég fel­függesztette kárpótlási jegyért történő értékesítését. Mivel az árfolyam a tőzsdén csütörtökön és pénteken 50 százalék alatt volt, pillanatnyilag nem lehet kárpótlási jegyért vásárolni többek között a Keravill és a Röltex üzleteiben. Nem vásá­rol kárpótlási jegyet a Co-Ne­xus Rt. sem. Több cég csak igen alacsony árfolyamon szá­mítja be a kárpótlási jegyeket. Ilyen a Sasfiók Zálogfiók, ahol jelenleg a címletérték 20 szá­BELÜGYEINK 3 A dán vendégek először a megyeházára látogattak. (Fotó: Schmidt Andrea) részt a megyeházán, amelynek keretében dr. Günther Béla és Tóth Imre a magyar önkor­mányzati rendszer működésé­ről tájékoztatják a vendégeket. A mai nap folyamán felkeresik a szegedi önkormányzatot, megtekintik a városházát, majd • Mi lesz a jegyeinkkel? Kárpótlási üzemzavar zalékáig veszik figyelembe a kárpótlási jegyet fizetési esz­közként. Ennél valamivel töb­bet érnek a Vasedény üzletei­ben, ahol augusztus 22-e és 25­e között 44, illetve 46 száza­lékon számítják be vásárlás esetén. Továbbra is a címlet­érték 100 százalékáért vásárol­hatnak azonban a Sulák Nem­zetközi Szőnyegkereskedés üzleteiben. A kárpótlási je­gyek vásárlási értékének jelentős esése az AVÜ múlt heti döntését követő bi­zonytalanságnak tudható be. A vagyonkezelő szervezet igaz­gatótanácsa ugyanis olyan döntést hojptt, mely a kárpót­lási jegyes fizetésnél értéke­sebbnek tartotta a készpénzes fizetést. A döntést azóta felfüg­szervezett városnézésen vesznek részt. Az elkövetkező napokban tájékozódnak az itteni egész­ségbiztosítás és nyugdíjbizto­sítás rendszeréről, Hódmező­vásárhelyen felkeresik az idő­sek otthonát, Szentesen pedig az ápolási osztályt. Egynapos kiránduláson vesznek részt Bu­dapesten, majd elutazásuk előtt oktatásszervezési kérdésekről kapnak tájékoztatást: megláto­gatják a Rókus 2. számú óvo­dát, beszélgetésen vesznek részt, amelynek témája a szülői ház, a társadalmi környezet és az óvoda kapcsolata, végezetül pedig a Csongrád megyei Pe­dagógiai és Szolgáltató Intézet­ben fogadják őket és a tanügyi igazgatás, a szakmai szolgálta­tás témaköréből adnak felvilá­gosítást a dán vendégeknek. A Dél-Jütland megyéből ér­kezett vendégek Csongrád me­gyei látogatása szombaton ér véget. K. F. gesztették, és az Igazságügyi Minisztérium válaszára várnak arra vonatkozóan, hogy tör­vényszerű-e egyes esetekben ilyen módon leértékelni a kár­pótlási jegyeket. Amennyiben a minisztérium nem emel kifo­gást, úgy a jövőben is várható hasonló döntés az ÁVÜ gya­korlatában. Bartha Ferenc pri­vatizációs kormánybiztos véle­ménye szerint a döntést követő árfolyamesést nem a kisbefek­tetők, hanem az intézményi be­fektetők idézték elő. AU ég nem érkezett el, de hamarosan itt leend az igaz­ság órája. Amikor is az új kormány föltehetően úgy dönt, nyilvánosságra hozza elődjének valamennyi olyan titkos, 3000-res határozatát, amely nem tartalmaz állam­titkot. Merthogy az új kormányzati megítélés szerint az előző négy évben titkosított kormányhatározatoknak csak elenyészően kis hányadánál indokolt az ilyen minősítés. Akkor viszont vajon miért kellett suba alatt tartani őket? Az itt-ott nyilvánosságra jutott információkból nagyjából már a felelet is megadható a kérdésre. Például akár oly módon, ahogyan egy régi-új államtitkárhelyettes fogalmazott: nincsan azokban semmi titok, csupán olyan csip-csup kormányzati belügyekre vonatkoztak, hogy ki számoljon be és miről az elkövetkező kormányülésen. És mindössze azért kerültek többnyire a 3000-res kategóriá­ba, mert a kormány nem akarta terhelni ilyen piti infor­mációkkal a közvéleményt. Szó ami szó, az esetek egy részében lehet is ebben vala­mi. Mert az tény, hogy az előző kormány ülésenként átla­gosan vagy tíz ilyen határozatot hozott. Ami azért mégis­csak soknak tűnik, hiszen ennyi valamirevaló titka még tán a KGB-nek sem volt annak idején. Hogyan lett volna hát egy demokratikus ország demokratikusan megválasz­tott kormányának? Nem tudom, milyen izgalmakkal szolgál majd a nyilvá­nosságra hozatal. Lehet, hogy nem igaziakkal. Lehet, hogy úgy járunk majd ezzel is, mint a kacér nővel, akinek száradó torokkal bámuljuk fölcsúszó szoknyája alól kivil­lanó combját, mindaddig, míg végül levetkőzik és kiderül róla hogy bizony nemigen akad rajta bámulnivaló. rp> e az is lehet, mégis máshogyan lesz. Mert ha igaz, job­LU bára e titkos határozatokban intézkedett arról a kor­mány, hogy ki kapjon sok milliós, több százmilliós költség­vetési summákat különböző célokra. Szóval az sincs kizár­va, hogy mi is elmondhatjuk majd a Mágnás Miska című filmklasszikus egyik hölgyszereplőjének klasszikus mon­datál: „Végre egy kis botrány!" Bár ami azl illeti, botrányból már jutott nekünk elég. Lehet, hogy jobban járnánk, ha a kacér előjáték csak csa­lódást hozna.. Adóskonszolidáció A bankok egy részénél az adóskonszolidációs folyamat valószínűleg nem fejeződhet be az előző kormány határoza­tában előírt december 31-i ha­táridőig - közölte tegnap Pulai Miklós, a Magyar Bankszövet­ség főtitkára. A bank- és adós­konszolidációban részt vevő nagyobb pénzintézeteknek sok száz, esetleg több ezer ügy el­bírálását kellene befejezniük, a vállalatok reorganizációs ter­veinek elemzése azonban időt vesz igénybe. Vagyonadó: igen, nem? Csak az igazságos teherviselésről van szó... Nagy port kavart Horn Gyula miniszterel­nök szombati kijelenté­se, amely szerint: „Meg­hirdettük választási programunkban és a koa­líciós tárgyalásokon is, hogy igazságos tehervi­selést akarunk. És az igazságos teherviselésbe belefér a vagyonadó is. Anélkül, hogy ezzel meg akarnánk fékezni azo­kat. akik tehetségükkel és szorgalmukkal jutnak nagy jövedelemhez." E kijelentést a miniszterel­nök úr augusztus 20-án, Iváncsán tette, ahol a Szent István-napi ün­nepségek keretében egy falugyűlésen beszélt. A miniszterelnök kijelenté­sére elsőként Pető Iván, a ko­alíciós partner, az SZDSZ el­nöke reagált. Bírálta Hom Gyu­lát, mondván, hogy ilyen meg­állapodásról, vagy kitételről nem esett szó a koalíciós prog­ramban. Egyébiránt, az SZDSZ ilyen elképzelést semmiképpen sem támogatna. Az ellenzéki pártok kivétel nélkül bírálták és elutasították a miniszterel­nök által felvetett elképzelést. Horn vasárnap este „reagált az általa tett kijelentések fa­kasztotta reagálásokra", mond­ván, hogy pontosítani szeretne és újfent utalt a teherviselés igazságos megosztására, arra, hogy a terheket ne csak a fize­tésből élők viseljék a jövőben, s arra, hogy olyan eszközöket kellene találni a feketegazda­ság, az adócsalás, a korrupció leküzdésére, amelyek hatéko­nyabbá tennék az egész gazda­sági mechanizmus működését. Elmondta azt is, hogy a Ma­gyar Szocialista Párt már a vá­lasztás előtt megfogalmazta az igazságos teherviselés követel­ményeit. Ennek szellemében fogalmazott úgy Iváncsán, hogy elképzelhetőnek tartja a vagyonadót, nem pedig úgy, hogy ez már kormánydön­tés...Hozzá tette azt is, hogy szerinte semmiképpen sem fér bele az elképzelésébe a családi házak, lakások, telkek, fogyasz­tási cikkek megadóztatása. Pető Ivánnak a bírálatára, nevezetesen, hogy a koalíciós partner megkérdezése nélkül tett ilyen kijelentést, Horn Gyula megjegyezte:,, A koalí­ciós partnerség nem azt jelenti, hogy az ember nem gondolko­dik önállóan, vagy nem ismer­tetheti elképzeléseit. A vita hasznos. Amikor pedig egy el­képzelés a megvalósulás stá­diumába kerül, akkor szüksé­ges a megállapodás." A vagyonadó (esetleges) be­vezetéséről tett kijelentés körü­li viták, reagálások nyilván egy ideig még napirenden lesznek. A legtöbb ellenzéki (parlamen­ti és nem parlamenti) .párt ugyanis ezen a héten tárgyal a miniszterelnök által felvetett kérdésről. K. F. • A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a folyó fizetési mérlegen belül a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege az első öt hónapban a nettó kamatfizetés növe­kedése miatt kedvezőtlenebbül alakult, mint tavaly. Ugyanak­kor az elmúlt esztendőhöz képest valamivel mérséklődött az áru-devizaforgalom deficit­je, és kissé növekedett a vi­szonzatlan átutalásoknál kiala­kult aktívum. Igy összességé­ben május végéig a folyó fize­tési mérleg egyenlege lényegé­ben ugyanakkora volt, mint az előző esztendőben. Az MNB eladósodása a kül­földdel szemben május végéig 800 millió dollárral, a kereske­delmi bankoké 200 millió dol­• Az MNB a • Együtt sírunk a dollárral 25,7 milliárd terhe A folyó fizetési mérleg deficitje az első öt hónap végén elérte az 1,42 milliárd dollárt. Előzetes számítások sze­rint júniusban mintegy félmilliárd dollárral tovább nőtt a hiány, így a féléves deficit 1,9 milliárd dollár körül alakul. lárral növekedett. A vállalko­zói szektor külfölddel szembe­ni nettó eladósodása meghalad­ta a 200 millió dollárt. Az első öt hónapban a bankrendszeren keresztül 400 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott be. Ebből a májusban beérkezett működőtőke nagysága 128 millió dollár volt, ez az összeg hónapról hónapra növekszik az idén. Az adósságállomány ala­kulásában szerepet játszott a dollár gyengülése is. Az első öt hónapban a keresztárfolyamok alakulása miatt - vagyis a dol­lárjelentősen gyengült a jennel szemben - a bruttó adósság több mint 1 milliárd dollárral, a nettó adósság 800 millió dol­lárral növekedett. így a bruttó adósságállomány 25,7 milliárd dollárt ért el, mlg a nettó adós­ságállomány 17 milliárd dollár volt május végén. A tartalékok 6,1 milliárd dollárt tettek ki. • El szabad-e távolítani a baleset során elhunyt nők petesejtjét, hogy mestersé­ges megtermékenyítésre használják föl? A kérdésről számos nyugati országban vitáznak a szakemberek, s most Angliában is érvek, ellenérvek kereszttüzébe került a probléma. Ott ugyanis fölmerült, hogy akár egy nyolcéves donor kislány petesejtje is alkal­mas lehet más terméketlen­ségének gyógyítására. A tekintélyes Brit Orvosi Társaságnak nincs fenntartá­sa a petesejtbank létrehozá­sával kapcsolatban; úgy véli, ez lehet az egyedüli meg­oldás, hogy a gyermekre vá­gyó, meddő nőkbe egészsé­ges petesejtet ültessenek be. • Vajon tényleg az or­vostudomány új, ígére­tes lehetőségéről van szó? - kérdeztük dr. Czeizel Endre orvosge­netikust. Az ismert szakember ­mint mondta - nem igazán szereti az efféle kérdéseket. - Zavar, ha ezt a témát valami indulattól fűtött 0 KÉRDÉS A genetikushoz etikai perpatvarrá fokozzák le. Itt nagyon sok meddő asszony gyógyulásának egyetlen lehe­tőségéről van szó. Magam is nap mint nap találkozom olya­nokkal, akiknek kromoszóma­rendellenesség miatt eleve hi­ányzik mindkét petefészkük, s nem képződik szerveztükben megtermékenyülő petesejt. Igy születtek, de ettől függetlenül éppúgy nők, mint a többi. Van méhük, csak általában kissé alacsony termetűek, s nem menstruálnak. A teherbeesés­hez viszont petesejtre is szük­ségük lenne. • De ha már ondóbankok léteznek, miért vált ki ennyi vitát a petesejtbank? - Amerikában, sőt Európá­ban is vannak már petesejt­bankok. Ahol viták dúlnak, ott a háttérben egyszerűen az a probléma feszül, hogy az on­dóhoz könnyebb, a petesejthez viszont nehezebb hozzájutni. Tapasztalataim szerint egyéb­ként a nők többsége beleegyez­ne abba, hogy egy hasi műtét, mondjuk, vakbél-operáció ese­tén egy bank részére petesejtet is eltávolítsanak petefészkéből. Ennek nincs semmilyen kocká­zata, sérülés, károsodás nem érné szervezetüket. Ugyan­akkor segíthetnek beteg, med­dő asszonyokon. • A heves vita most a gyer­mekekből történő petesejt­eltávolítás gondolata körül dúl... - Nos, már a magzatban is ott lapul az átültetésre alkal­mas petesejt. Ezt vetéléskor, elhalás esetén fel lehetne használni a meddő asszonyok szervezetébe való átültetésre. Ám ekkor jönnek a morális álproblémák, és hogy az elhalt Dr. Czeizel Endre magzat hozzátartozója bele­egyezik-e. Bennem - mint gyakorló orvosban - fel sem merül, hogy ennek kapcsán jogi kérdéseket feszegessek. Kivált, ha arra a tényre gondolok - s nem árt erről is nyíltan beszélni -, hogy az elhalt, elvetélt magzatokat a kórházak meg­semmisítik. Igy elszáll an­nak a lehetősége is, hogy általuk az orvostudomány segítsen az arra rászorulón... Németh Zsuzsa (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents