Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-23 / 196. szám

KEDD, 1994. AUG. 23. • Mindennapjainkkal ismerkednek Dánok a megyében Csongrád megye meghívására egyhetes látogatásra érkezett tegnap Dél-Jiitland megye 25 fős küldöttsége, amelyet Ole Weischer, megyei főjegyző vezet. A delegációt tegnap délelőtt a megyeházán fogadta dr. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke, majd dr. Horváth Lajos, a Délmagyarországi Gazdasági és Iparkamara elnöke tartott ismertető előadást Csongrád megye kereskedelme címmel. A 25 tagú szakmai küldöttség (zömmel jegyzők és önkormányzati vállalatok igazgatói) a hét folyamán felkeresik Csongrádon az Aranysziget otthont, Bokroson a Pincegazdaságot, előadáson vesznek • A kárpótlási jegy múlt heti rekord árfolyamesését követően több kereskedelmi cég felfüggesztette kárpótlási jegyért történő értékesítését. Mivel az árfolyam a tőzsdén csütörtökön és pénteken 50 százalék alatt volt, pillanatnyilag nem lehet kárpótlási jegyért vásárolni többek között a Keravill és a Röltex üzleteiben. Nem vásárol kárpótlási jegyet a Co-Nexus Rt. sem. Több cég csak igen alacsony árfolyamon számítja be a kárpótlási jegyeket. Ilyen a Sasfiók Zálogfiók, ahol jelenleg a címletérték 20 száBELÜGYEINK 3 A dán vendégek először a megyeházára látogattak. (Fotó: Schmidt Andrea) részt a megyeházán, amelynek keretében dr. Günther Béla és Tóth Imre a magyar önkormányzati rendszer működéséről tájékoztatják a vendégeket. A mai nap folyamán felkeresik a szegedi önkormányzatot, megtekintik a városházát, majd • Mi lesz a jegyeinkkel? Kárpótlási üzemzavar zalékáig veszik figyelembe a kárpótlási jegyet fizetési eszközként. Ennél valamivel többet érnek a Vasedény üzleteiben, ahol augusztus 22-e és 25e között 44, illetve 46 százalékon számítják be vásárlás esetén. Továbbra is a címletérték 100 százalékáért vásárolhatnak azonban a Sulák Nemzetközi Szőnyegkereskedés üzleteiben. A kárpótlási jegyek vásárlási értékének jelentős esése az AVÜ múlt heti döntését követő bizonytalanságnak tudható be. A vagyonkezelő szervezet igazgatótanácsa ugyanis olyan döntést hojptt, mely a kárpótlási jegyes fizetésnél értékesebbnek tartotta a készpénzes fizetést. A döntést azóta felfügszervezett városnézésen vesznek részt. Az elkövetkező napokban tájékozódnak az itteni egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás rendszeréről, Hódmezővásárhelyen felkeresik az idősek otthonát, Szentesen pedig az ápolási osztályt. Egynapos kiránduláson vesznek részt Budapesten, majd elutazásuk előtt oktatásszervezési kérdésekről kapnak tájékoztatást: meglátogatják a Rókus 2. számú óvodát, beszélgetésen vesznek részt, amelynek témája a szülői ház, a társadalmi környezet és az óvoda kapcsolata, végezetül pedig a Csongrád megyei Pedagógiai és Szolgáltató Intézetben fogadják őket és a tanügyi igazgatás, a szakmai szolgáltatás témaköréből adnak felvilágosítást a dán vendégeknek. A Dél-Jütland megyéből érkezett vendégek Csongrád megyei látogatása szombaton ér véget. K. F. gesztették, és az Igazságügyi Minisztérium válaszára várnak arra vonatkozóan, hogy törvényszerű-e egyes esetekben ilyen módon leértékelni a kárpótlási jegyeket. Amennyiben a minisztérium nem emel kifogást, úgy a jövőben is várható hasonló döntés az ÁVÜ gyakorlatában. Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos véleménye szerint a döntést követő árfolyamesést nem a kisbefektetők, hanem az intézményi befektetők idézték elő. AU ég nem érkezett el, de hamarosan itt leend az igazság órája. Amikor is az új kormány föltehetően úgy dönt, nyilvánosságra hozza elődjének valamennyi olyan titkos, 3000-res határozatát, amely nem tartalmaz államtitkot. Merthogy az új kormányzati megítélés szerint az előző négy évben titkosított kormányhatározatoknak csak elenyészően kis hányadánál indokolt az ilyen minősítés. Akkor viszont vajon miért kellett suba alatt tartani őket? Az itt-ott nyilvánosságra jutott információkból nagyjából már a felelet is megadható a kérdésre. Például akár oly módon, ahogyan egy régi-új államtitkárhelyettes fogalmazott: nincsan azokban semmi titok, csupán olyan csip-csup kormányzati belügyekre vonatkoztak, hogy ki számoljon be és miről az elkövetkező kormányülésen. És mindössze azért kerültek többnyire a 3000-res kategóriába, mert a kormány nem akarta terhelni ilyen piti információkkal a közvéleményt. Szó ami szó, az esetek egy részében lehet is ebben valami. Mert az tény, hogy az előző kormány ülésenként átlagosan vagy tíz ilyen határozatot hozott. Ami azért mégiscsak soknak tűnik, hiszen ennyi valamirevaló titka még tán a KGB-nek sem volt annak idején. Hogyan lett volna hát egy demokratikus ország demokratikusan megválasztott kormányának? Nem tudom, milyen izgalmakkal szolgál majd a nyilvánosságra hozatal. Lehet, hogy nem igaziakkal. Lehet, hogy úgy járunk majd ezzel is, mint a kacér nővel, akinek száradó torokkal bámuljuk fölcsúszó szoknyája alól kivillanó combját, mindaddig, míg végül levetkőzik és kiderül róla hogy bizony nemigen akad rajta bámulnivaló. rp> e az is lehet, mégis máshogyan lesz. Mert ha igaz, jobLU bára e titkos határozatokban intézkedett arról a kormány, hogy ki kapjon sok milliós, több százmilliós költségvetési summákat különböző célokra. Szóval az sincs kizárva, hogy mi is elmondhatjuk majd a Mágnás Miska című filmklasszikus egyik hölgyszereplőjének klasszikus mondatál: „Végre egy kis botrány!" Bár ami azl illeti, botrányból már jutott nekünk elég. Lehet, hogy jobban járnánk, ha a kacér előjáték csak csalódást hozna.. Adóskonszolidáció A bankok egy részénél az adóskonszolidációs folyamat valószínűleg nem fejeződhet be az előző kormány határozatában előírt december 31-i határidőig - közölte tegnap Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A bank- és adóskonszolidációban részt vevő nagyobb pénzintézeteknek sok száz, esetleg több ezer ügy elbírálását kellene befejezniük, a vállalatok reorganizációs terveinek elemzése azonban időt vesz igénybe. Vagyonadó: igen, nem? Csak az igazságos teherviselésről van szó... Nagy port kavart Horn Gyula miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint: „Meghirdettük választási programunkban és a koalíciós tárgyalásokon is, hogy igazságos teherviselést akarunk. És az igazságos teherviselésbe belefér a vagyonadó is. Anélkül, hogy ezzel meg akarnánk fékezni azokat. akik tehetségükkel és szorgalmukkal jutnak nagy jövedelemhez." E kijelentést a miniszterelnök úr augusztus 20-án, Iváncsán tette, ahol a Szent István-napi ünnepségek keretében egy falugyűlésen beszélt. A miniszterelnök kijelentésére elsőként Pető Iván, a koalíciós partner, az SZDSZ elnöke reagált. Bírálta Hom Gyulát, mondván, hogy ilyen megállapodásról, vagy kitételről nem esett szó a koalíciós programban. Egyébiránt, az SZDSZ ilyen elképzelést semmiképpen sem támogatna. Az ellenzéki pártok kivétel nélkül bírálták és elutasították a miniszterelnök által felvetett elképzelést. Horn vasárnap este „reagált az általa tett kijelentések fakasztotta reagálásokra", mondván, hogy pontosítani szeretne és újfent utalt a teherviselés igazságos megosztására, arra, hogy a terheket ne csak a fizetésből élők viseljék a jövőben, s arra, hogy olyan eszközöket kellene találni a feketegazdaság, az adócsalás, a korrupció leküzdésére, amelyek hatékonyabbá tennék az egész gazdasági mechanizmus működését. Elmondta azt is, hogy a Magyar Szocialista Párt már a választás előtt megfogalmazta az igazságos teherviselés követelményeit. Ennek szellemében fogalmazott úgy Iváncsán, hogy elképzelhetőnek tartja a vagyonadót, nem pedig úgy, hogy ez már kormánydöntés...Hozzá tette azt is, hogy szerinte semmiképpen sem fér bele az elképzelésébe a családi házak, lakások, telkek, fogyasztási cikkek megadóztatása. Pető Ivánnak a bírálatára, nevezetesen, hogy a koalíciós partner megkérdezése nélkül tett ilyen kijelentést, Horn Gyula megjegyezte:,, A koalíciós partnerség nem azt jelenti, hogy az ember nem gondolkodik önállóan, vagy nem ismertetheti elképzeléseit. A vita hasznos. Amikor pedig egy elképzelés a megvalósulás stádiumába kerül, akkor szükséges a megállapodás." A vagyonadó (esetleges) bevezetéséről tett kijelentés körüli viták, reagálások nyilván egy ideig még napirenden lesznek. A legtöbb ellenzéki (parlamenti és nem parlamenti) .párt ugyanis ezen a héten tárgyal a miniszterelnök által felvetett kérdésről. K. F. • A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a folyó fizetési mérlegen belül a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege az első öt hónapban a nettó kamatfizetés növekedése miatt kedvezőtlenebbül alakult, mint tavaly. Ugyanakkor az elmúlt esztendőhöz képest valamivel mérséklődött az áru-devizaforgalom deficitje, és kissé növekedett a viszonzatlan átutalásoknál kialakult aktívum. Igy összességében május végéig a folyó fizetési mérleg egyenlege lényegében ugyanakkora volt, mint az előző esztendőben. Az MNB eladósodása a külfölddel szemben május végéig 800 millió dollárral, a kereskedelmi bankoké 200 millió dol• Az MNB a • Együtt sírunk a dollárral 25,7 milliárd terhe A folyó fizetési mérleg deficitje az első öt hónap végén elérte az 1,42 milliárd dollárt. Előzetes számítások szerint júniusban mintegy félmilliárd dollárral tovább nőtt a hiány, így a féléves deficit 1,9 milliárd dollár körül alakul. lárral növekedett. A vállalkozói szektor külfölddel szembeni nettó eladósodása meghaladta a 200 millió dollárt. Az első öt hónapban a bankrendszeren keresztül 400 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott be. Ebből a májusban beérkezett működőtőke nagysága 128 millió dollár volt, ez az összeg hónapról hónapra növekszik az idén. Az adósságállomány alakulásában szerepet játszott a dollár gyengülése is. Az első öt hónapban a keresztárfolyamok alakulása miatt - vagyis a dollárjelentősen gyengült a jennel szemben - a bruttó adósság több mint 1 milliárd dollárral, a nettó adósság 800 millió dollárral növekedett. így a bruttó adósságállomány 25,7 milliárd dollárt ért el, mlg a nettó adósságállomány 17 milliárd dollár volt május végén. A tartalékok 6,1 milliárd dollárt tettek ki. • El szabad-e távolítani a baleset során elhunyt nők petesejtjét, hogy mesterséges megtermékenyítésre használják föl? A kérdésről számos nyugati országban vitáznak a szakemberek, s most Angliában is érvek, ellenérvek kereszttüzébe került a probléma. Ott ugyanis fölmerült, hogy akár egy nyolcéves donor kislány petesejtje is alkalmas lehet más terméketlenségének gyógyítására. A tekintélyes Brit Orvosi Társaságnak nincs fenntartása a petesejtbank létrehozásával kapcsolatban; úgy véli, ez lehet az egyedüli megoldás, hogy a gyermekre vágyó, meddő nőkbe egészséges petesejtet ültessenek be. • Vajon tényleg az orvostudomány új, ígéretes lehetőségéről van szó? - kérdeztük dr. Czeizel Endre orvosgenetikust. Az ismert szakember mint mondta - nem igazán szereti az efféle kérdéseket. - Zavar, ha ezt a témát valami indulattól fűtött 0 KÉRDÉS A genetikushoz etikai perpatvarrá fokozzák le. Itt nagyon sok meddő asszony gyógyulásának egyetlen lehetőségéről van szó. Magam is nap mint nap találkozom olyanokkal, akiknek kromoszómarendellenesség miatt eleve hiányzik mindkét petefészkük, s nem képződik szerveztükben megtermékenyülő petesejt. Igy születtek, de ettől függetlenül éppúgy nők, mint a többi. Van méhük, csak általában kissé alacsony termetűek, s nem menstruálnak. A teherbeeséshez viszont petesejtre is szükségük lenne. • De ha már ondóbankok léteznek, miért vált ki ennyi vitát a petesejtbank? - Amerikában, sőt Európában is vannak már petesejtbankok. Ahol viták dúlnak, ott a háttérben egyszerűen az a probléma feszül, hogy az ondóhoz könnyebb, a petesejthez viszont nehezebb hozzájutni. Tapasztalataim szerint egyébként a nők többsége beleegyezne abba, hogy egy hasi műtét, mondjuk, vakbél-operáció esetén egy bank részére petesejtet is eltávolítsanak petefészkéből. Ennek nincs semmilyen kockázata, sérülés, károsodás nem érné szervezetüket. Ugyanakkor segíthetnek beteg, meddő asszonyokon. • A heves vita most a gyermekekből történő petesejteltávolítás gondolata körül dúl... - Nos, már a magzatban is ott lapul az átültetésre alkalmas petesejt. Ezt vetéléskor, elhalás esetén fel lehetne használni a meddő asszonyok szervezetébe való átültetésre. Ám ekkor jönnek a morális álproblémák, és hogy az elhalt Dr. Czeizel Endre magzat hozzátartozója beleegyezik-e. Bennem - mint gyakorló orvosban - fel sem merül, hogy ennek kapcsán jogi kérdéseket feszegessek. Kivált, ha arra a tényre gondolok - s nem árt erről is nyíltan beszélni -, hogy az elhalt, elvetélt magzatokat a kórházak megsemmisítik. Igy elszáll annak a lehetősége is, hogy általuk az orvostudomány segítsen az arra rászorulón... Németh Zsuzsa (FEB)